Cikkünkben a viselkedési közgazdaságtan, viselkedési pénzügyek jelentését, értelmezését beszéljük meg, illetve szó lesz arról is, hogy miért fontos ismernie a befektetőknek, tőzsdén kereskedőknek a viselkedési közgazdaságtan, viselkedési pénzügyek fontosabb összefüggéseit.
Mit jelent a viselkedési közgazdaságtan, viselkedési pénzügyek?
A viselkedési közgazdaságtan, a viselkedési pénzügyek olyan szakterületei a közgazdaságtannak, amelyben kifejezetten az egyének viselkedését meghatározó tényezőkkel foglalkoznak. Amíg a hagyományos közgazdaságtani elméletek azzal számolnak, hogy az egyének döntéseik során költség-haszon elemzések révén objektíven, racionálisan döntenek, addig a viselkedési közgazdaságtan az emberek irracionális döntéseivel is foglalkozik. A valóságban ugyanis az emberek nem racionálisan döntenek, sőt megfigyelhető, hogy rendszerszerűen hoznak irracionális döntéseket az emberek, melyek hatására eltérést tapasztalunk a közgazdasági modellek és a valóság között.
A viselkedési közgazdaságtan legismertebb közgazdásza Richard H. Thaler, aki 2017-ben közgazdaságtani Nobel-díjat kapott. Thaler professzor legújabb könyvében (Rendbontók címmel magyarul is megvásárolható) nagyon jól összefoglalja a hagyományos közgazdaságtan problémáit, melyekre a viselkedési közgazdaságtan választ ad. Emellett pedig jól bemutatja a viselkedési közgazdaságtan fejlődését, kezdve attól, hogy a közgazdászok széles köre elutasította, míg mára már elfogadott területe a közgazdaságtannak a viselkedési közgazdaságtan. A könyvéből a pénzügyi, befektetési és a tőzsdei kereskedésben is hasznosítható ismerteket szerezhetünk.
A viselkedési közgazdaságtan tehát az egyéni fogyasztóval, irracionális döntéseinek okaival, ezeknek a döntéseknek a rendszerszintű hatásaival foglalkozik. Ugyanakkor a viselkedési közgazdaságtanon belül elkülönítjük a viselkedési pénzügyek területét, melyben az egyén pénzügyi, befektetési irracionális döntéseinek hatásait, okait vizsgáljuk.
Viselkedési pénzügyek jelentősége
Befektetők, tőzsdei kereskedők számára a viselkedési pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek bővítése fontos lehet, tekintettel arra, hogy a részvénypiacok, kötvénypiacok szereplői is emberek, akik irracionálisan viselkednek. A befektetők irracionális döntései azt okozzák, hogy az elméleti modellekhez, összefüggésekhez képest a valóság lényegesen eltér, így például a befektetők irracionális viselkedése különböző megjósolható folyamatokat eredményez, melyre befektetési módszerek, stratégiák épülnek. Emellett számos tőzsdei anomáliára is a viselkedési közgazdaságtan ad magyarázatot. Ilyen például a momentum-hatás, mely egy többlethozamot eredményező összefüggés, és mely mögött a befektetők irracionális viselkedése húzódik meg. De az olyan, elméletben észszerűnek tűnő összefüggésekre is magyarázatot kapunk, mint az ország GDP növekedése és a tőzsdeindex hozama közötti pozitív kapcsolat, mely a valóságban nem figyelhető meg (valóságban a két tényező között nincs összefüggés). Ugyanígy a társaságok nyeresége és a részvények hozama között sem mutatható ki szoros összefüggés, annak ellenére, hogy ez lenne a logikus. Ahogy erről korábban beszámoltam, ezek mögött is az irracionális befektetői döntések húzódnak meg.
Nem létezik olyan, hogy viselkedési pénzügyek?
A hatékony piacok elméletét megalkotó közgazdászok (Eugen Fama) szerint a piacok hatékonyak, és a részvények hozama, a részvények árfolyama megjósolhatatlanul alakul a hírek és elemzések keltette piaci zajban. Nincs tehát lehetősége a tőzsdei kereskedőknek arra, hogy felülteljesítsenek, maximum nagyobb kockázat vállalása mellett. A hatékony piacok elméletének különböző formáiról, az elméletre alapozott befektetési módszerekről korábbi cikkeinkben már beszéltünk: Mégis van ingyen ebéd a tőzsdéken?
Mindenesetre a hatékony piacok elméletének atyja, Eugene Fama kritikus a viselkedési pénzügytan nézeteivel kapcsolatban. Fama egy interjúban úgy fogalmazott 2020-ban, hogy nem létezik olyan, hogy viselkedési pénzügytan.
„What I say is that we agree on the facts but we disagree on the interpretation. In my view, there is no such thing as behavioral finance. Essentially, it’s just a criticism of efficient markets. They don’t have a theory of their own. Hence, that makes me the most important person in behavioral finance. Without me, they don’t have anybody to disagree with. So I think behavioral finance is just a branch of efficient markets.”
A fentiek nem azt jelentik, hogy Fama szerint nem léteznek a viselkedési közgazdaságtan megfigyelései, mindössze arról van szó, hogy a viselkedési közgazdaságtan nem tekinthető egy önálló elméletnek, nincs hozzá megfelelő modell, inkább csak a hatékony piacok elméletének kiegészítése.
Tőzsdei anomáliák, melyek megmagyarázhatók a viselkedési közgazdaságtan segítségével
A hatékony piacok elmélete, és az elmélethez kapcsolódó CAPM szerint egy részvény hozama leírható néhány fontos tényezővel, összefüggéssel.
Később azonban kiderült, hogy a CAPM nem tökéletes, ugyanis számos esetben az elméleti CAPM által kimutatott hozam és a valóságban kimutatott hozam között jelentős az eltérés. Ezzel közgazdászok számos olyan összefüggést találtak, melyeket a CAPM-hez kellett adni, hogy pontosítsák a képletet.
A CAPM eredeti képlete: ERi=Rf+βi(ERm-Rf)
Jelölések:
- ERi: a befektetés/részvény várható hozama
- Rf: kockázatmentes kamat
- βi: a portfólió, részvény bétája
- (ERm-Rf): a részvénypiac kockázati prémiuma, azaz részvénypiac hozama - kockázatmentes hozam.
Egy tetszőleges részvény, vagy részvényekből álló portfólió hozama a kockázatmentes hozamból, a részvénypiac kockázati prémiumából tevődik össze, ahol a kockázati prémiumot korrigáljuk a részvény részvénypiachoz viszonyított kockázatával (bétával) (részletes magyarázat itt).Az eredeti CAPM képlettel az a legnagyobb probléma, hogy elméletben megállja a helyét, de a gyakorlatban, a valóságban számos visszatesztelés rámutatott arra, hogy nem működnek a fentiek, így például a részvény hozama több, vagy kevesebb lett, mint amit a fenti képlet alapján kiszámolunk. Az 1980-as évektől kezdődően egyre több ilyen piaci anomália derült ki, melyek ellentmondanak a hatékony piacok elméletnek.
A fentiek után Fama és kollegája Kenneth French kibővítették a CAPM modellt, és immár három faktor modellként hivatkozunk rá. Eszerint az eredeti CAPM modell kiegészítésre került a size, a value prémiummal, azaz ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a size és value anomáliák létezését elismerik.
ERi=Rf+βi(ERm−Rf)+SMB+HML
A képletből a fentebb nem tárgyalt faktorok:
SMB, size prémium, lásd itt
HML, value prémium, lásd itt
A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2015-ben a fenti modellen is változtattak. Bekerült újabb két tényező, a jövedelmezőség és a beruházások (asseth growth hatás). Ezzel pedig egyre közelebb kerülünk a Graham féle értékalapú befektetés egyes szabályainak modellbe illesztéséhez, hiszen a value tényező mellett Graham profitábilitást is vizsgált. A CAPM legutóbbi változata tehát:
ERi=Rf+βi(ERm−Rf)+SMB+HML+RMW+CMA
A képletből a faktorok:
Beta tényező + részvénypiaci kockázati prémiuma (ez az eredeti CAPM)
SMB, size prémium, lásd itt
HML, value prémium, lásd itt
RMW, jövedelmezőségi prémium, lásd itt
CMA, tulajdonképpen az asset growth hatás
2015-re eljutottunk oda, hogy a CAPM már öttényezős, azonban még mindig azt tapasztalhatjuk, hogy nem tökéletesen írja le a részvényekkel elérhető hozamot, azaz még továbbra is létezik számos olyan összefüggés, mely többlethozamot, alfát eredményez, azaz a módszerrel elérhető hozam és az öttényező CAPM által kiszámolt hozam között különbség van. Több tucat ilyen összefüggés ismert, de ezeknek csak egy része magyarázható meg a viselkedési közgazdaságtan, viselkedési pénzügyek állításaival, lásd alább:
- Short-term revesal hatás
- Long-term reversal hatás
- Momentum hatás
- Elhanyagolt cég effektus
- Max-effect
- Támaszok-ellenállások
- Kerek szám szindróma
- Mean-reversion
- Napi nyertes/vesztes részvények alulteljesítenek
Viselkedési közgazdaságtan és a befektetői döntések
A viselkedési pénzügyek, viselkedési közgazdaságtan nézeteit azért is érdemes a befektetőknek, tőzsdén kereskedőknek megismerniük, mert az egyéni befektetők döntéseit is különböző érzelmi és kognitív torzítások befolyásolják. Emiatt fontos, hogy megismerjük a piaci szereplők irracionális viselkedésének okát, és hatásait, hiszen ezek segítségével többlethozamot érhetünk el (stratégiák, befektetési módszerek épülnek rá). Emellett pedig arra is célszerű törekedni, hogy a saját döntéseink során ne kövessük el ezeket a kognitív és érzelmi torzításokat. Ezekről bővebben itt beszéltünk:
- Disposition effect (eladjuk a nyereséges részvényeinket, veszteségeseket tartjuk)
- Home country bias
- Representative bias - összekapcsolási téveszme
- Confirmation bias - megerősítési torzítás
- Hindsight bias - visszatekintési torzítás
- Recency bias - jelen felülértékelése
- Loss aversion bias, túlzott kockázatkerülés
- Fight-or-flight response
- Regret aversion bias
- FOMO, Fear of Missing Out - félelem a kimaradásból
- Start Date bias
- Anchoring bias - lehorgonyzási torzítás
- Ludic fallacy
- Narrative fallacy
- Dunning-Kruger hatás
- Optimism bias - túlzott optimizmus
- Mental accounting - mentális könyvelés
- Túlélési torzítás
- Bandwagon effect, herding bias - utánfutóhatás, csordaszellem
- The law of small number - kis számok törvénye
- Availability bias - hozzáférhetőségi heurisztika
- A szerencsejátékosok tévedése, Gambler’s fallacy
A fentiekkel kapcsolatos összegző cikkünk itt érhető el: Kognitív torzítások, befektetési hibák
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
