Előadásunkon hallgatói kérdéseket dolgozunk fel, az alábbi témában: "Sziasztok, az aranybányákkal (Newmont, Barrick, Agnico) kapcsolatban lenne kérdésem, hogy elég olcsónak tunnek a jelenlegi aranyár, de egy esetleges korrekció esetén is hosszútávra. Nettó készpénzben ulnek, tavaly lefizették adósságaik nagy részét, idén gondolom részvényvisszavásárlással esetleg osztaléknoveléssel folytatják az extra szabad cashflow felhasználását. Kérdésem az lenne, hogy egy 5 vagy 10 éves távon mennyire tunnek jó vételnek, illetve, hallottam kétszer is az elmúlt fél évben Erste elemzotol, hogy kilátásban van a 10000dolláros aranyár 5éven belul a globális adósságnovekedés miatt. Mi a véleményetek egy 10000dolláros aranyárról, statisztikailag alátámasztja valami a novekedést ?"

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Fed és EKB kamatdöntés 2. negyedéves GDP adat Fogyasztói bizalom változása Gyorsjelentési szezon EU inflációs adatok EU GDP adatok Befektetői hangulat alakulása Olajár, gázár alakulása Iráni konfliktus fejleményei Újabb amerikai vámintézkedések

Előadás-sorozatunkban a következő témákat tárgyaljuk:Témáink: Oszatlékportfóliók elméleti háttere Fontos fogalmak, pl osztalékrally, osztalékgap Osztalék relevancia elméletek Gordon növekedési modell Osztalékmutatók Osztalékszűrők Adózási kérdések Mitől fenntartható egy osztalék? Mire érzékenyek az osztalékportfóliók Hogyan építs osztalékportfóliót a gyakorlatban? Osztalékkal kapcsolatos tévhitek és tévedések Az előadás előzménye: Az előadás előzménye:

Az előadás azt vizsgálja, hogy egy gyökeresen változó világban mennyire használhatók még a múltbeli tőzsdei adatok a befektetési döntésekhez. A 217 évet átfogó empirikus eredmények alapján bemutatja, mely hozamprémiumok bizonyultak tartósnak, melyek gyengültek meg, és hogyan kerülhetők el a történelmi adatok félrevezető értelmezésének csapdái. Témáink: „A múlt már nem érvényes” – a gyakori ellenvetés Mit jelent valójában a strukturális törés? Miért tartalmazhat mégis információt a hosszú idősor? Adatbányászat, publikációs hatás és a stratégiák gyengülése 217 év empirikus bizonyítéka Mely prémiumok maradtak fenn, és melyek nem? Hogyan használjuk helyesen a történelmi adatokat?

Léteznek-e egyáltalán tőzsdei buborékok, és ha igen, felismerhetők-e még az összeomlás előtt? Az előadásban a Fama–Shiller vita, a legújabb tudományos kutatások és a történelmi példák segítségével keressük a választ arra, hogy milyen jelek figyelmeztethetnek egy közelgő piaci buborékra, és mit jelent mindez a mai befektetők számára. Témáink: Hatékony piacok vagy irracionális piacok? (Fama–Shiller vita) A buborékok felismerésének módszerei Fama: „Bubbles for Fama” – léteznek-e buborékok? Mely mutatók jelzik előre az összeomlásokat? A buborékok négy lovasa Történelmi buborékok tanulságai Mit jelent mindez a befektetők számára?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Külkereskedelmi mérleg alakulása Inflációs adatok Termelői árak változása Inflációs előrejelzések TIC adatok Fed bézs könyv Atlantai Fed GDP előrejelzés Megkezdődött a gyorsjelentési szezon Olaj- és gázár alakulása, iráni konfliktus eseményei Európai és magyar makroadatok

Az elmúlt évtizedekben több száz tőkepiaci anomáliát fedeztek fel a kutatók. Előadásunkban arra keressük a választ, hogy ezek a faktorok ma is léteznek-e, illetve a múltbeli teljesítmény mennyire képes előre jelezni a jövőbeli eredményeket. Témáink: Több száz tőkepiaci anomáliát fedeztek fel eddig. Léteznek még ezek? 1951-2024 közötti időszak, több mint 200 faktor. Két 15 éves időszak összehasonlítása 1995-2009 vs. 2009-2024 Átlagos havi hozamok és t-értékek Long-short és long-only faktorprémiumok Kérdések: A múltban működő faktorok fennmaradtak-e az elmúlt 15 évben? Előrejelzi-e a múltbeli faktorteljesítmény a jövőbeli teljesítményt? Milyen szerepet tölthetnek be a faktorok egy átlagos befektető portfóliójában?

Előadásunkban a világ vezető közgazdászainak, AI-szakértőinek és szuperelőrejelzőinek várakozásait mutatjuk be a mesterséges intelligencia gazdasági hatásairól. Megvizsgáljuk, milyen gyors AI-fejlődést tartanak valószínűnek, várható-e AGI 2030-ig, és hogyan változhat a gazdaság, a foglalkoztatás és a munka világa a következő évtizedekben.Témáink: Milyen gyorsan fejlődhet a mesterséges intelligencia? Mit várnak a közgazdászok, AI-szakértők és superforecasterek? Várható-e AGI 2030-ig? Hogyan változhat a GDP növekedése? Milyen hatása lehet az AI-nak a munkaerőpiacra? Mely szakmák lehetnek a nyertesek és vesztesek? Valóban tömeges munkanélküliség következhet? Milyen gazdasági kockázatokat látnak a szakértők?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Amerikai infláció: PCE és maginfláció Amerikai GDP: erős főadat, gyengébb belső kereslet GDPNow: mi áll a növekedési becslés visszaesése mögött? Amerikai lakáspiac: reálértelemben csökkenő lakásárak Fogyasztói bizalom és a munkaerőpiac megítélése Inflációs várakozások: növekvő kockázatok Amerikai feldolgozóipar és szolgáltatószektor: ISM-indexek Amerikai munkaerőpiac: gyenge NFP és romló aktivitási mutatók Breakeven employment growth: miért elég már kevesebb új munkahely? Befektetői hangulat: AAII Bull–Bear spread Magyar ipari termelés: mérsékelt növekedés, vegyes ágazati kép Irán–USA konfliktus, olajár és a Hormuzi-szoros kockázatai

Előadás-sorozatunkban a következő témákat tárgyaljuk:Témáink: Oszatlékportfóliók elméleti háttere Fontos fogalmak, pl osztalékrally, osztalékgap Osztalék relevancia elméletek Gordon növekedési modell Osztalékmutatók Osztalékszűrők Adózási kérdések Mitől fenntartható egy osztalék? Mire érzékenyek az osztalékportfóliók Hogyan építs osztalékportfóliót a gyakorlatban? Osztalékkal kapcsolatos tévhitek és tévedések Az előadás előzménye:

Előadásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy a politikusok valóban képesek-e tartósan felülteljesíteni a részvénypiacot, illetve milyen szerepe lehet ebben az információs előnynek és az önbeteljesítő jóslatoknak. Bemutatjuk Nancy Pelosi sokat emlegetett portfólióját, a követésére létrehozott NANC ETF-et, és megválaszoljuk azt a gyakori hallgatói kérdést is, hogy érdemes-e Pelosi befektetéseit másolni. Előadásunk témái: Politikusok felülteljesítése Információs előny, önbeteljesítő jóslat Nancy Pelosi portfóliója Unusual Whales Subversive Democratic Trading ETF (NANC) ETF Hallgatói kérdés: „Nancy Pelosi portfóliójának követéséről mit gondolsz?”

Előadásunk témái: Az éves csúcs jelentősége egyedi részvények esetében Az 52 hetes csúcson a részvény már drága” „Az 52 hetes csúcsnál jön az igazi kitörés” „Itt mindenki elad – okos pénz kiszáll” „Az 52 hetes csúcs önmagában egy erős jelzés” Éves csúcshoz kapcsolódó anomáliák Hogyan lehet kinőni az adósságot? 1980-2025, 7500 éves csúcs átlépés eseményének tanulságai.

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Fed kamatdöntés és Kevin Warsh első sajtótájékoztatója A forward guidance visszaszorulása a Fed kommunikációjában Az EKB kamatemelése és az eurózóna inflációs kilátásai Amerikai inflációs adatok és energiaár-hatások Amerikai kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás ereje Külföldi tőkebeáramlás az Egyesült Államokba (TIC-adatok) A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros kockázatai Globális ellátási láncok és a GSCPI mutató Elemzői optimizmus az S&P 500 részvényeinél Lakossági befektetői hangulat (AAII Bull/Bear index) Inflációs, növekedési és kamatkockázatok 2026-ban

Előadásunkban azt mutatjuk be, hogy a makrogazdasági folyamatok – infláció, válságok, munkanélküliség, növekedés – tartósan formálják az emberek gazdasági „emlékezetét” és kockázatvállalását. Arra keressük a választ, hogyan épülnek be ezek a tapasztalatok a befektetési, fogyasztási és vagyontartási döntésekbe. Témáink: Makrogazdasági „gravitációs” törvények, stilizált tények, Káldor-tények Mit jelent a makrogazdasági emlékezet? Gazdasági válságok és a jövőbeli részvénykitettség Inflációs sokkok és a saját tulajdonú ingatlanok aránya Gazdasági növekedés és az egyéni tulajdonságok Munkanélküliségi ráta és a fogyasztás kapcsolata Hogyan befolyásolják a fentiek a befektetési döntéseket

Előadásunk arról szól, hogy a hagyományos részvény-kötvény portfóliók valóban megfelelő védelmet nyújtanak-e a nagy piaci összeomlások idején. Egy közel 200 éves történelmi adatsorra épülő kutatás segítségével megvizsgáljuk, hogyan teljesített a klasszikus 60/40 portfólió, az arany, a trendkövető stratégiák és a modern faktoralapú válságvédelmi megoldások a legnehezebb piaci időszakokban. Témáink: Defenzív stratégiák 200 éves időtávon A részvény-kötvény típusú védekezés korlátai, maximális visszaesések Mennyire nyújt védelmet az arany? Válságvédelmi faktorstratégia (DAR) Hogyan működik a DAR? Átlagos befektető és a DAR Trendkövető stratégiák védelme Hogyan működnek? Mi az a három dolog, ami kell egy portfólióba?

A legtöbb befektető úgy gondolja, hogy a magas értékeltségű növekedési részvények azért drágák, mert a jövőben gyorsabban növelik profitjukat. Az előadásban bemutatjuk, hogy a value–growth anomália mögött valójában milyen tényezők állnak, és hogy a profitnövekedés mekkora szerepet játszik a részvények értékeltségében. Az előadás második részében a PEG mutató (P/E osztva a várható profitnövekedéssel) működését vizsgáljuk több mint 10 ezer S&P 500 vállalat-év megfigyelés alapján, és megmutatjuk, hogy az alacsonyabb PEG mutatójú részvények hosszú távon valóban magasabb átlagos hozamokat értek-e el. Témáink: A value-glamour anomália lényege A növekedési részvények alulteljesítenek? Nem baj, hogy magas a P/E, mert a profit hamarosan utoléri az értékeltséget? Növekedési részvények kiválasztási...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink USA Inflációs adatok USA Kiskereskedelmi forgalom Külkereskedelmi hiány változása GDP-növekedés alakulása Ipari és szolgáltatói szektor várakozások Kamatdöntés, kötvénypiaci hozamok Fed-bézs könyv Olajár, Hormuzi szoros Európai és hazai makroadatok

Előadásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy mennyire pontosak a részvényelemzők célárai, és valóban érdemes-e figyelni ezekre a befektetési döntések során. Több százezer amerikai, európai és indiai elemzői előrejelzés tudományos vizsgálata alapján bemutatjuk, milyen gyakran teljesülnek a célárak, hogyan befolyásolja a pontosságot az elemzői optimizmus, valamint hogy vannak-e olyan szektorok és értékelési módszerek, amelyeknél az elemzők megbízhatóbb előrejelzéseket készítenek. Témáink: Minél optimistább egy elemzői célár, annál kisebb valószínűséggel teljesül? A legoptimistábban megítélt részvények később gyengébben teljesítettek? A célárak nem jobbak, mint a naiv előrejelzés? Mely elemzési módszerek pontosabbak? Mely szektorokban pontosabb az előrejelzés? Hallgatói kérdések: 1. Vannak-e...

Előadásunkon azt vizsgáljuk, hogy az államadósság fenntarthatóságának megítélésében valóban az adósság/GDP mutató-e a legjobb mérőszám, vagy a kamatkiadások állami bevételekhez viszonyított aránya pontosabban jelzi a jövőbeli gazdasági problémákat. Negyven ország 1950–2023 közötti adatain keresztül bemutatjuk, hogy a kamatteher milyen kapcsolatban áll a fogyasztás visszaesésével, a GDP csökkenésével és az inflációs válságokkal, valamint áttekintjük a hazai és nemzetközi helyzetet is. Fogyasztás, GDP összeomlása, hiperinfláció 40 ország, 1950-2023 Az adósság/GDP mutató mennyire hatékony? A kamatkiadás/bevétel mutató mennyire hatékony? Hazai és nemzetközi helyzet

Az előadás a SpaceX IPO-ja és az űripar várható növekedése körüli piaci várakozásokat mutatja be IPO-statisztikák, elemzői célárak és akadémiai becslések alapján. Emellett áttekinti, hogy a történelmi tapasztalatok és gazdasági modellek milyen képet festenek az űrgazdaság jövőjéről. Témáink: IPO-k eredményei a kibocsátást követő 3. évben Elemzői célárak megbízhatósága A nagy sikersztorik megtalálásnak esélye Mennyire reálisak a SpaceX 28,5 billió dolláros TAM? Az űrgazdaság mérete akadémiai becslések alapján 2030-ra Corrado–Makridis input-output modellje Monte Carlo előrejelzések az űrgazdaságra