A tőzsdehírekben szereplő részvények alulteljesítenek?

Tőzsdei hírekben, újságokban, gazdasági portálokon jellemzően találunk egy listát, melyben a napi nyertes, vesztes részvényeknek kerülnek felsorolásra. Nagyon sok befektető ezekből a listákból merít ötletet, és keres befektetési célpontot, azonban ahogy az alábbiakban megbeszéljük, ennek a népszerűségnek ára van, és nagy átlagban nem az történik ezekkel a részvényekkel, amire egyébként első nekifutásra számítunk. Témáink:

• A népszerűségnek ára van
• A napi nyertes, vesztes részvények közzététele
• Mi történik, ha egy részvény bekerül a tőzsdehírek közé?
• Nyertesek/vesztesek közzétételén alapuló stratégia

A népszerűségnek ára van

Számos olyan esetet említhetünk meg, melyek azt mutatják, hogy a népszerűség nem feltétlenül jár együtt a magas jövőbeni hozammal, még akkor sem, ha logikusnak tűnik, hogy egy részvény, befektetési eszköz népszerű, akkor sok a vevő a piacán, így az árfolyama emelkedik. Ez azonban gyakran csak rövid távon igaz, és hosszú távon inkább azt tapasztaljuk, hogy a népszerűség alacsony jövőbeni hozammal jár együtt. A témához kapcsolódik az elhanyagolt cég effektus, mely pontosan a fentieket írja le, és melyről részletesen itt beszéltünk. A fentihez hasonló megfigyelésen alapul a value-glamour anomália, mely szerint az értékalapú, value-részvények hosszú távon felülteljesítik a népszerű növekedési részvényeket (lásd itt). Múltbeli kutatások pedig azt mutatják, hogy a napi nyertesek, napi vesztesek listájára kerülő tőzsdei társaságok részvényei is hasonló hatások alá kerülnek, azaz a nagy népszerűség miatt a jövőbeni hozamuk alacsonyabb lesz. Nézzük meg ennek a hatásnak a részleteit.

A napi nyertes, vesztes részvények közzététele

Gyakorlatilag nem is találunk olyan külföldi gazdasági újságot, tőzsdei hírportált, ahol a napi nyertesek (daily winners) és napi vesztesek (daily losers) listáját nem teszik közzé. Elég, ha csak megnézzük a Wall Street Journal, a New York Times, a marketwatch.com, finviz.com stb. oldalakat, ahol a daily winners/top gainers vagy daily losers/top lossers részvényeket rendszeresen közzéteszik. Az alábbi képen például a finviz.com főoldala látható.

Ez a kép pedig a Wall Street Jorunal egyik számából lett kimásolva.

Az angol szakirodalomban „attention-driven buying pressure” kifejezéssel (figyelem-vezérelt vételi nyomás) hivatkoznak azokra a helyzetekre, amikor egy részvény, befektetési eszköz árazása azért változik meg, mert a befektetők széles köre felfigyel a részvényre. Értelemszerűen ez legtöbbször a hírek hatásainak eredménye. Sokan emlékezhetnek még rá, hogy 2017-ben a kriptovaluták szárnyalása idején a vezető gazdasági portálokon minden második hír a kriptovalutákkal foglalkozott. Hasonló folyamatokat figyelhetünk meg a növekedési részvények esetében is, azaz a hírekben gyakran szereplő, népszerű társaságokról van szó (témáról itt bővebben). Mindenesetre ez az ún. figyelem-vezérelt vételi nyomás azt eredményezi, hogy a részvény túlértékelt, túlárazott lesz, így pedig végül alulteljesít a részvény.

Számos vizsgálat megállapította (főleg viselkedési közgazdaság területén végzett kutatások), hogy a befektetők figyelme korlátozott. Ez igaz a társaságok beszámolóira is, azaz nagyrészt csak a nyereségre fókuszálnak (EPS adatok) a befektetők, és igaz arra is, hogy a befektetők többsége a részvények széles körét nem tekinti át, csak egy-egy szűk részvénykört követ nyomon, és nagyrészt a hírek, elemzői ajánlások útján (lásd elemzői ajánlások és a jövőbeni hozam kapcsolata). Ez pedig azt eredményezi, hogy a hírekben szereplő társaságok iránt megnövekszik a kereslet, és ezt figyelhetjük meg a napi vesztes és napi nyertes részvények esetében is. A napi nyertesek és napi vesztesek listában közzétett társaságok tehát olyan részvények, melyek árfolyamában az előző napon extrém elmozdulás (pozitív vagy negatív) következett be, mely felkelti a befektetők figyelmét. A következő bekezdésben egy több évtizedet felölelő vizsgálat eredményeiről számolok be.

Mi történik, ha egy részvény bekerül a tőzsdehírek közé?

A Daily Winners and Losers címmel publikált kutatásban 1963-2015 közötti időszakon vizsgálták meg a három amerikai tőzsde (NYSE, AMEX, NASDAQ) részvényeit, azaz több ezer részvény adatait tekintették át. A vizsgálat megállapításai között szerepelt, hogy azok a részvények, melyek szerepeltek egy adott hónapban a napi nyertesek és a napi vesztesek listáján is, alulteljesítettek a következő hónapban, átlagosan 1,72 százalékkal azon részvényekhez képest, melyek nem szerepeltek a napi nyertesek, vesztesek listákban a tőzsdei hírekben. Az átlagos hozamkülönbség a két részvénykategória között havonta 1,72%. Az alulteljesítés nem csak a következő hónapban, hanem a következő évben (10% különbség) és a következő három évben (20% különbség) is megfigyelhető volt.

Az alábbi táblázat négy sorában a részvénypiacot látjuk felosztva. A „Never” sorban azon részvények átlagos havi hozama látható (value-weighted = kapitalizáció szerint súlyozva, equal-weighted = egyenlő arányban súlyozva), melyek nem kerültek be a tőzsdei hírekbe a nyertesek, vesztesek felsorolásokkal. A „Loser” sorban azon részvények átlaghozamát látjuk, melyek a napi vesztesek, a „Winner” sorban a napi nyertesek, és a „Both” sorban azon részvényeket látjuk, melyek mindkét listán szerepeltek.

forrás: Daily Winners and Losers

A fentiekből jól látható, hogy a legmagasabb átlaghozama azoknak a részvényeknek van, melyek soha nem szerepeltek a hírekben, és a legjobb nyertesek listáján szereplő részvények is alulteljesítenek. Érdemes a „% of Stock” oszlopot is átnézni, ahol látható, hogy a részvények szűk köre kerül csak a napi nyertesek, vesztesek listákon a tőzsdei hírekbe. A fenti vizsgálatban nem csak átlaghozamokat, hanem a napi nyertesekhez, vesztesekhez kapcsolódó stratégiát is visszateszteltek.

Nyertesek/vesztesek közzétételén alapuló stratégia

A kutatásban az ún. never-minus-both (NMB) befektetési stratégiát tesztelték vissza, melynek lényege, hogy megvásároljuk azokat a részvényeket, melyek nem szerepelnek a tőzsdei hírekben (nyertesek/vesztesek listán), és ugyanakkora értékben shortoljuk azokat a részvényeket, melyek szerepeltek a nyertesek és a vesztesek listáján. Az előző táblázatnál maradva a Never (0,53%) és a Both (-1,07%) hozamkülönbségét próbáljuk a módszerrel kinyerni. A hozamkülönbség havonta átlagosan 1,6% ebben az esetben, ha piaci kapitalizáció szerint súlyozzuk a részvényeket. Egyenlő arányú súlyozás esetén pedig 1,72% a havi átlagos hozamkülönbség, lásd alábbi táblázatban.

forrás: Daily Winners and Losers

Érdemes a sharpe-rátára is egy pillantást venni (0,77 és 1,32), amely mutatja, hogy 1% kockázatra vetítve a többlethozam 0,77% és 1,32%. Ez lényegesen több, mint az S&P500 indexbe történő passzív befektetés sharpe-rátája (0,4-0,5), és a momentum rendszerek sharpe-rátjánál (0,6) is magasabb.

A stratégiában azokat a részvényeket shortolták, melyek az előző hónapban mind a napi nyertesek és napi vesztes részvények listáján is szerepeltek. A napi nyerteseket, veszteseket úgy állapítjuk meg, hogy minden nap megnézzük a 80 legjobb és 80 legrosszabb teljesítményű részvényt. 20 kereskedési nappal számolva ez 1600 legjobb, és 1600 legrosszabb részvényt jelent, de egy részvény többször is szerepelhet a listán, és a részvény-kiválasztás további feltétele, hogy mindkét listán szerepeljen a részvény. A következő grafikonon jól látható, hogy még 3 év múlva (36 hónap, x tengelyen) is növekszik a hozamkülönbség a never és both részvény kategória között, de a hozamkülönbség nagy része az első 12 hónapban mutatható ki (folytonos vonal a kapitalizáció súlyozású, szaggatott az egyenlő arányú súlyozású portfólió). További feltétel, hogy az 5 dollár alatti árfolyamú (többnyire centes) részvényeket kizárták a vizsgálatból.

forrás: Daily Winners and Losers

A következő grafikonon pedig 1963-ban fektetünk be 1 dollárt a fenti módszerekkel (kék és folytonos vonal), illetve szürke szaggatott vonallal a tőzsdeindexbe történő befektetés, és a momentum módszer eredménye figyelhető meg.

forrás: semanticscholar.org

A fenti stratégia nem veszi figyelembe a kereskedés költségeit, az adózási hatásokat. Elsősorban azzal a céllal hozták létre, hogy kimutatható legyen a népszerű részvények alacsonyabb hozama. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy ha egy részvény bekerül a napi nyertesek, napi vesztesek, vagy mindkettő listára egy hónapban, akkor a következő hónapban alulteljesít. Ez is természetesen nagy átlagra, sok részvényre értelmezhető, egy-egy részvény esetében ettől eltérő eredményt kaphatunk (lásd átlag torzító hatása). Mindenesetre a fenti megfigyelés statisztikailag szignifikáns (magyarázat itt), azaz 95% valószínűséggel kijelenthető, hogy a hozamkülönbség létezik, és a kapott eredmény nem a véletlen műve.