Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Termelői árak alakulása és inflációs nyomás az USA-ban Külföldi tőkeáramlások és dolláreszköz-kereslet az Egyesült Államokban Lassuló növekedés és növekvő bizonytalanság az amerikai gazdaságban Gyorsjelentések, eredményvárakozások olajár-sokk idején Hazai gazdasági kilátások a választások után Globális tényezők szerepe a hazai kilátásokban

A járványt követő években megint nőni kezdett a GDP-arányos államadósság Magyarországon, ami önmagában még nem lenne probléma, de a magyar állam már a GDP közel 5 százalékát költi adósságszolgálatra, ami veszélyesen magas szint. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy valóban magas-e a magyar államadósság, létezik-e „veszélyes” szint, mi határozza meg az adósság fenntarthatóságát, és mit jelentenek a jelenlegi folyamatok Magyarország számára. Témáink: Létezik egyáltalán „veszélyes” adósságszint? Nem az adósság a kérdés, hanem a kamatteher Három út az adósság leépítéséhez A kulcs: növekedés vs. kamat Mi várhat Magyarországra a következő években? Cikkünk a HOLDblog oldalán, az alábbi hivatkozáson olvasható el: https://hold.hu/holdblog/allamadossag-kamatteher-adossagfinanszirozas/

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek egyik legintenzívebben tárgyalt technológiai fejleménye, amelyet sokan a következő ipari forradalomként értelmeznek. A várakozások szerint az AI érdemben növelheti a termelékenységet, átalakíthatja a munkaerőpiacot, és új növekedési pályára állíthatja a gazdaságot. Ugyanakkor egyre több empirikus vizsgálat utal arra, hogy ezek a hatások rövid távon jóval korlátozottabbak, mint amit a piaci és médiabeli narratívák sugallnak. Cikkünkben azokat a friss, adatvezérelt kutatásokat tekintjük át, amelyek a ChatGPT megjelenése óta vizsgálják az AI elterjedését és gazdasági hatásait. Különösen a termelékenységre, a munkaerőpiacra és a vállalati alkalmazkodásra fókuszálunk. Célunk annak feltárása, hogy a jelenlegi empirikus bizonyítékok alapján az AI inkább...

A bejegyzésünkben a „10 legjobb nap” mítoszának járunk utána. Ez az állítás arra utal, hogy ha egy befektető kihagyja a tőzsdén a legnagyobb hozamú néhány napot, akkor a hosszú távú teljesítménye jelentősen romlik. Ebből jellemzően az következik, hogy nincs értelme időzíteni, hanem passzívan, a „vedd meg és tartsd” stratégia szerint érdemes befektetni. Témáink: Mi történik ha kihagyod a 10 legjobb napot? Hogyan azonosítsuk a legjobb napokat? Mit mutatnak az eredmények? Mi történik ha kihagyod a 10 legjobb napot? Általában részvénypiaci visszaesések időszakában jelenik meg a magyar és a nemzetközi médiában az az állítás, hogyha a tőzsdepánik alatt eladsz, akkor kihagyod a 10 legjobb napot, így a hozamod lényegesen kevesebb lesz. A Bank of America elemzőjének okfejtése a következő cikkben...

A cikkünkben az extrém pénzügyi események elemzésén alapuló előrejelző módszereket tekintjük át. Az extrém események analízise a pénzügyi piacokon a ritka, de potenciálisan jelentős hatással bíró események vizsgálatára vonatkozik. Ezek az események általában szélsőséges hozamok, amelyek messze eltérnek az átlagos piaci mozgásoktól Témáink: Max-effect a részvénypiacokon, tőzsdéken Mit jelent az ETF alapok esetében a min és max effect? US extreme indikátor és a jövőbeni hozam (2024) A tőzsdei árkorlátok és a jövőbeni hozam (2024) Max-effect a részvénypiacokon, tőzsdéken A max-effect a long-term reversal, a short-term reversal és a momentum-hatáshoz kapcsolódó megfigyelés. Eszerint azok a részvények, melyek az előző hónapban a legnagyobb napi hozamot érték el, átlagosan hajlamosak...

Az előadás azt vizsgálja, hogy a médiában megjelenő buborék- és összeomlásnarratívák hogyan hatnak (vagy éppen nem hatnak) a pénzpiacokra, nagyméretű szöveges adatbázis alapján. A narratív sokkok piaci reakcióit és a tényleges összeomlási kockázatot crash-risk modellek segítségével elemezzük a 2014–2025 közötti időszakban. Témáink: „Nem akkor van buborék a piacon, amikor a hírek írnak róla.” „Amikor a piacon összeomlásról beszélnek, akkor nem valószínű az összeomlás. ” 219 millió tőzsdehír, 76 ezer buborékkal kapcsolatos híre 2014-2025 időszakon Narratív sokk → piaci reakció vizsgálat Crash-risk modell Az előadáson tárgyalt indikátor itt tekinthető meg: https://huncert.eu/bubble-related-attention/

A vállalatok növekedése első ránézésre egyértelműen pozitív jelenségnek tűnik: több beruházás, több eszköz, nagyobb méret. A részvénypiaci adatok azonban árnyaltabb képet mutatnak. Az ún. asset growth és investment premium irodalom szerint azok a vállalatok, amelyek gyors ütemben növelik eszközállományukat, átlagosanalacsonyabb jövőbeni hozamokkal járnak együtt. Ez felvet egy alapvető kérdést. Vajon minden típusú növekedés „rossz” a befektetők szempontjából, vagy léteznek olyan beruházások, amelyek valóban értéket teremtenek? A válasz kulcsa az innovációban keresendő. A kutatás-fejlesztési ráfordítások ugyanis eltérően viselkednek: számos empirikus vizsgálat szerint azok a vállalatok, amelyek méretükhöz képest többet költenek K+F-re, magasabb jövőbeni részvénypiaci hozamot érnek el. Ezt a...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Munkaerőpiaci áttekintés Kiskereskedelem, fogyasztói bizalom Üzleti és feldolgozóipari aktivitás USA Q4 GDP-csökkenés Növekvő infláció USA gyorsjelentési szezon Iráni-háború EU: kiskereskedelmi forgalom, munkanélküliség, infláció Hazai infláció, munkanélküliség, ipari termelés Parlamenti választások

A politikusok munkájuk során rendszeresen jutnak olyan információk birtokába, amelyek a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők. Régóta vita tárgya, hogy vajon igazságos-e, hogy aktívan kereskedhetnek a tőzsdén? A téma azonban nemcsak etikai, hanem befektetési szempontból is érdekes. Empirikus vizsgálatok szerint ugyanis bizonyos körülmények között a politikusok részvényügyletei felülteljesítik a piacot. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy tartalmaznak-e ezek az ügyletek olyan információt, amely segíthet jobban megérteni a piaci folyamatokat. Témáink: Vásárolhatnak a politikusok részvényeket? A rénszarvasok vagy a politikusok jobb befektetők? A gazdasági bizonytalanság jó előrejelző Mikor teljesítenek felül a politikusok? A politikusi portfóliók teljesítménye: NANC vs. S&P 500 Vásárolhatnak a...

Bejegyzésünkben az asset growth hatás néven ismert tőkepiaci összefüggést mutatjuk be, amely a tőzsdei társaságok eszközállományának növekedése és a jövőbeni részvénypiaci hozam közötti kapcsolatot írja le. A klasszikus eredmények szerint a gyorsabban növekvő cégek részvényei átlagosan alacsonyabb jövőbeni hozamot érnek el, mint a lassabban növekvő társaságok részvényei. A cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy az újabb kutatások miként árnyalják ezt a képet. Témáink: Mi az az asset growth hatás a tőzsdén? Mit jelent az eszközállomány növekedése? Milyen magyarázata lehet a fordított hatásnak? Asset growth hatásra épülő stratégiák Az asset growth és a crash risk összefüggése Nem mindegy, hogy mi a növekedés forrása? A fejlődő országok esetében eltér a hatás? Mi az az asset growth...