Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogy valóban működik-e a „vágd el a veszteséget” tőzsdei szabály, és milyen helyzetekben lehet hasznos vagy éppen káros a stop-loss alkalmazása. 52 különböző stop-loss szabály S&P 500-on végzett tesztje mellett közel három évtized amerikai egyedi részvényadatait is megvizsgáljuk, hogy kiderüljön, a stopjelzést további esés vagy inkább visszapattanás követi. Témáink: Működik a „vágd el a veszteséget” tőzsdei szabály? Mikor működhet a stop-loss? 52 stop-loss szabály tesztje az S&P 500-on Mit mutat 1000 amerikai részvény vizsgálata? Stop-loss szabályok 1999-2026 között, az amerikai Top1000 részvényuniverzumon

Bejegyzésünkben a Sell in May and Go Away tőzsdei mondás és az erre épülő stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha erre az ismert tőzsdei szabályra hagyatkozva hoztunk befektetési döntéseket. A historikus adatok mellett arra is kitérünk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak a megfigyelt szezonális mintázatok, illetve következik-e ezekből a gyakorlatban is használható kereskedési szabály. Témáink: Miről szól a Sell in May and Go Away? Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával? Hogyan teljesít a Sell in May and Go Away stratégia rövid távon? Mi az alapja a halloween-effektusnak? Mi lehet a magyarázata a jelenségnek? Miről szól a Sell in May and Go Away? A Sell in May and Go Away egy jól ismert tőzsdei kifejezés, amely arra...

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy az Elemzésközpont jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon az „Az év pénzügyi oktatási platformja” kategóriában. A Rankia Díjak célja, hogy a pénzügyi közösség véleménye alapján ismerje el azokat a szakértőket, tartalomkészítőket és pénzügyi platformokat, amelyek munkájukkal hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság és a befektetési kultúra fejlődéséhez. A győztesről közönségszavazás dönt. Ha hasznosnak találod az Elemzésközpont cikkeit, videóit, elemzéseit és oktatási anyagait, örömmel vesszük, ha szavazatoddal támogatod az oldalunkat. A szavazási űrlapon az Elemzésközpontot a 2. lapon találod. Szavazok az Elemzésközpontra A jelölés számunkra azért is fontos visszajelzés, mert az Elemzésközpont célja hosszú évek óta az, hogy közérthető, ugyanakkor szakmailag...

„Vágd el a veszteséget, hagyd futni a nyereséget” az egyik legismertebb tőzsdei bölcsesség. Első hallásra logikus szabálynak tűnik. Ha egy ügylet rossz irányba indul, érdemes lehet időben kiszállni, ha pedig a piac nekünk kedvező irányba mozog, hagyjuk tovább futni a pozíciót. A kérdés csak az, hogy ez működik a tőzsdén? A probléma egyik érdekessége, hogy egymásnak látszólag ellentmondó eredményekkel találkozhatunk. A klasszikus pénzügyi modellekből az következik, hogy kiszámíthatatlan árfolyammozgás mellett a stop-loss nem teremt többlethozamot. Más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy bizonyos piaci környezetben a veszteség korlátozása javíthatja a hozamot vagy a kockázattal korrigált teljesítményt. A látszólagos ellentmondás feloldásához azt kell megértenünk, hogy milyen...

Mai előadásunkban Benoit Mandelbrot pénzügyi piacokról alkotott szemléletét mutatjuk be. Megvizsgáljuk, milyen feltételezésekre épülnek a hagyományos pénzügyi modellek, miért kritizálta a normális eloszlás alkalmazását, mit jelentenek a fat tail és a Lévy-eloszlások, hogyan magyarázza a Fractal Market Hypothesis a piaci működést, valamint milyen gyakorlati tanulságokat vonhatnak le mindebből a befektetők. Témáink: A hagyományos pénzügyi modellek alapfeltevései Mi a probléma a normális eloszlással? Fat tail – Miért gyakoribbak a szélsőséges események? Lévy-eloszlások Fractal Market Hypothesis Mit tanulhat ebből egy befektető?

Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogyan hatnak a viharok, árvizek, aszályok és hőhullámok a gazdasági növekedésre, és mennyire tartósak az általuk okozott gazdasági károk. Emellett bemutatjuk, hogyan alkalmazkodtak a gazdaságok az elmúlt évtizedekben a klímasokkokhoz, és mit jelent mindez befektetői szempontból.Témáink: Hogyan hatnak a klímasokkok a gazdasági növekedésre? Viharok, árvizek, aszályok és hőhullámok - melyik okozza a legnagyobb károkat? Mennyire tartós a gazdasági veszteség egy klímasokk után? Alkalmazkodunk-e a klímaváltozáshoz? Miért váltak súlyosabbá az aszályok gazdasági hatásai? Beárazzák-e a befektetők a klímakockázatot?

Ha utólag ránézünk egy részvény grafikonjára, szinte mindig találunk rajta trendeket, fordulópontokat és olyan alakzatokat, amelyek előre láthatónak tűnnek. Felmerülhet a kérdés, hogy ezekből az információkból előre is megbízható következtetést tudunk-e levonni. A random walk, magyarul bolyongáselmélet szerint a következő árváltozás nagyrészt kiszámíthatatlan, ezért a múltbeli árfolyam önmagában nem kínál biztos előnyt a befektetőnek. Cikkünkben bemutatjuk a bolyongáselmélet lényegét, történetét és a mellette szóló érveket. Megnézzük azt is, milyen eredmények kérdőjelezték meg a szigorú változatát. Végül két újabb kutatáson keresztül mutatjuk be, hová jutott a vita. Az egyik tanulmány szerint az amerikai részvénypiac hozama az időszak nagy részében nehezen jelezhető előre, rövidebb...

Bejegyzésünkben az úgynevezett elhanyagoltcég-hatással foglalkozunk. A korai kutatások szerint a kevésbé ismert, alacsony elemzői lefedettségű társaságok részvényei magasabb hozamot érhetnek el, mint a befektetők és az elemzők körében népszerű vállalatok papírjai. Megnézzük, mit jelent az elhanyagoltság, hogyan mérhető, és mennyire különíthető el a vállalatméret hatásától. Bemutatjuk a későbbi vizsgálatok eredményeit, valamint egy 2023-ban megjelent tanulmányt is, amely szerint a kapcsolat időben és piaconként jelentősen változhat. Témáink: Mit jelent az elhanyagolt tőzsdei társaság? Hogyan találhatunk kevésbé követett vállalatokat? Mit mutattak az elhanyagoltcég-hatás korai vizsgálatai? Megmagyarázhatja-e a többlethozamot a vállalatméret? Mit találtak a későbbi kutatások? Miért változhat...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Amerikai gazdaság: növekedés, fogyasztás és lakáspiac Infláció és Fed: Warsh üzenete és a kamatkilátások Globális kötvénypiac: tartósan magas és emelkedő hosszú hozamok Vállalati eredmények: Magnificent 7 és az AI-boom Irán és Hormuz: olaj-, gáz- és inflációs kockázatok Kína: az ingatlanpiaci finanszírozási modell átalakítása Magyarország: kamatcsökkentés és romló külkereskedelmi egyenleg

A részvények hosszú távú tartásáról széles körben él az a nézet, hogy a befektetési időtáv növekedésével a kockázat fokozatosan csökken, és 20-30 éves távon már szinte lehetetlen veszteséget elszenvedni. Ez a vélekedés jelentős részben az amerikai részvénypiac múltbeli tapasztalataira épül. Ha azonban az Egyesült Államok mellett más országok hosszú távú tőzsdei adatait is megvizsgáljuk, más eredményeket is találunk. A múltbeli adatok alapján ugyanis 30 éves befektetési időtávon sem volt kizárható a negatív reálhozam. A kérdés vizsgálatakor azt is tisztázni kell, mit nevezünk kockázatnak. Vizsgálhatjuk annak gyakoriságát, hogy egy hosszú befektetési időszak végén negatív reálhozamot érünk el. Mérhetjük az évesített hozamok szórását is, illetve azt is figyelembe vehetjük, hogy mennyire...