A 2025-ös évben jelentősen gyengült az amerikai dollár, amely jelentős hatással lehet a befektetési eszközök jövőbeli hozamára. Cikkünkben 1985-2025 közötti időszakon vizsgáljuk meg, hogy milyen hatást váltott ki a gyengülő dollár a kötvények, részvények és az arany piacán, de a vállalati profitokra és az inflációra gyakorolt hatásokkal is foglalkozunk. Témáink: Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése A dollárindex általános hatása a befektetési eszközökre Mi történik, ha jelentős dollárgyengülés következik be? Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése Ahogy az alábbi képen is látható, a gazdasági média is aktívan foglalkozik ( lásd itt) az elmúlt fél évben tapasztalt dollárgyengüléssel, mely ha a szűken vett januártól-júniusig tartó időszakot vizsgáljuk, akkor az elmúlt 40 év legnagyobb...

A közösségi média az elmúlt években a részvénypiac egyik meghatározó információs csatornájává vált. A befektetői figyelem egyre nagyobb része terelődik online fórumokra, Twitter- és Reddit-közösségekre, ahol várakozások, pletykák és elemzések keverednek egymással. De vajon kimutatható kapcsolat van-e a közösségi aktivitás és a részvények jövőbeni hozama között? Manipulációról, zajkereskedésről vagy új kockázati tényezőről beszélhetünk? Cikkünkben a témával kapcsolatos legfontosabb empirikus vizsgálatokat tekintjük át, és folyamatosan frissítjük az új kutatási eredményekkel. Témáink: A közösségi média hatásai a részvénypiacra Hogyan manipulálják a részvények árát a közösségi médiában A közösségi médiában megszólaló vezetők és a részvényárak kapcsolata Hogyan hat a részvények árára a CEO...

A 2008-as évben érdekes összefüggést figyelt meg Michael Cliff, Michael J Cooper és Huseyin Gulen. Kimutatták ugyanis, hogy a zárást követő időszakban keletkezik az amerikai tőzsdeindexeken a hozam jelentős része. Későbbi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ez az összefüggés a világ számos tőzsdéjén megfigyelhető, így felmerül annak vizsgálata, hogy az összefüggés milyen gyakorlati jelentőséggel bír. Bejegyzésünkben részletesen megbeszéljük, mit jelent az overnight anomália, milyen ellentmondásra világít rá, milyen stratégiákkal próbálják kinyerni kereskedők a többlethozamot. Az overnight anomália azt a jelenséget írja le, hogy a részvénypiacokon a hosszú távú hozam jelentős része nem a napközbeni kereskedési időszakban (intraday), hanem a zárás és a következő napi nyitás közötti...

Bejegyzésünkben a gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező intézményi befektetők, piaci szereplők, azaz az okos pénz követésének módszereit nézzük meg. Arról lesz tehát szó, hogy milyen adatokból láthatjuk, hogyan gondolkodnak, milyen pozíciókat nyitnak az intézményi befektetők. Az okos pénz döntései gyakran meghatározzák a tőzsdei trendeket. Bár nem az a cél, hogy vakon másoljuk a lépéseiket, a pozícióik és viselkedésük megfigyelése segíthet a piaci hangulat pontosabb értelmezésében. Ebben a cikkben az okos pénz követését lehetővé tevő összefüggéseket, mutatókat beszélünk meg. Témáink: Miért érdemes követni az okos pénzt? Mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok? NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként COT report használata a tőzsdei kereskedésben A forgalom vizsgálata a...

Köszönhetően annak, hogy az LSE (London Stock Exchnage) összeállított egy adatbázist az 1866-1907 között kereskedett, összesen 1808 tőzsdei társaság részvényeivel kapcsolatban, lehetővé vált, hogy az elmúlt évtizedekben felfedezett tőkepiaci anomáliákat, azokra épülő stratégiákat visszateszteljék mintán kívüli adatokon. Mai bejegyzésünkben az egyik ilyen robusztus, 1993-ban felfedezett anomáliát, és a rá épülő stratégiák működését vizsgáljuk meg 1866-1907 közötti időszakon, illetve az azt követő évszázadban. Ezzel gyakorlatilag egy újabb out of sample teszteléssel leszünk gazdagabbak. Témáink Miért fontos a stratégiák out of sample tesztelése? A momentum-anomália 140 éve létezik? Jegadeesh és Titman paraméterei Mit mutatnak a visszatesztelések? A momentum-anomália 140 éve létezik? Az out...

Cikkünkben a trendkövető stratégiák megbízhatóságával, a működésüket alátámasztó bizonyítékokkal foglalkozunk. Részleteiben megbeszélünk egy vizsgálatot, mely az amerikai részvények széles körén és 6 további részvénypiacon vizsgálta meg az ún. trend-tényezőt. Témáink: A trendkövető tőzsdestratégiák alapjai Mi az a trend-faktor, trend-tényező, trend-prémium? Milyen eszközöket használnak a trendkövető stratégiákban? MAD effect és a trendkövető tőzsdestratégiák Trend-tényező, trend-prémium kimutatása Vizsgálatok 6 további ország tőzsdéin Momentum alapú trendkövetés visszatesztelése A trendkövető tőzsdestratégiák alapjai A tőzsdei kereskedőket alapvetően három kategóriába sorolhatjuk. Az elsőben a jól informált kereskedők (well-informed) tartoznak, akik jellemzően fundamentális mutatók...

Az arany befektetés mellett az ezüst is népszerű a befektetők körében, ugyanis az aranyhoz hasonlóan több évezredes múltja van az ezüst használatnak, ráadásul az ezüst ipari felhasználása jelentősebb az aranyhoz képest. Az ezüst befektetés, kereskedés fontos lépése, hogy az ezüst árfolyamára ható tényezőket, a nagyobb piaci szereplőket megismerjük. Cikkünkben az ezüst keresleti és kínálati oldalának fontosabb sajátosságait beszéljük meg. A fentieken túl pedig kitérünk arra, hogyan állapítható meg, hogy az ezüst az aranyhoz képest olcsó vagy drága. Bejegyzésünk témái: Mit érdemes tudni az ezüst keresletről? Hogyan alakul a globális ezüst kereslet? Kik a legnagyobb ezüst kitermelők? Az ezüst ára sokkal volatilisebb Kormányok, jegybankok ezüsttartalékai alacsonyak Az ezüst ipari felhasználása...

Nagyon sok leírás található az interneten az 52 hetes csúcs kereskedésével, szerepével kapcsolatban. Gyakori, hogy tőzsdei kereskedők az 52 hetes csúcs eléréséhez kötik a pozícióba lépést. A cikkünkben most megnézzük, hogy szélesebb részvénykörön visszatesztelve, valóban kitüntetett pontnak tekinthető-e az 52 hetes csúcs, lehet-e az 52 hetes csúcs figyelésével, stratégiába építésével többlethozamot elérni. Összevetjük, összehasonlítjuk az 52 hetes csúcs áttörésére épülő tőzsdestratégiát, két másik, trendkövető stratégiával. Témáink: 52 hetes csúcs szerepe a tőzsdei kereskedésben Hogyan kereshetsz 52 hetes csúcson levő részvényeket? Tőzsdeindexek és az 52 hetes csúcs Az 52 hetes csúcs és a jövőbeni hozam Az 52 hetes csúcs vizsgálata 1995-2018 között Mi történik az 52 hetes csúcs után? 7500...

Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a tőzsdei gyorsjelentések során közzétett különböző profitmutatók (a bruttó profit, az üzemi eredmény és a nettó eredmény) milyen módon és milyen mértékben befolyásolják a részvények iránti keresletet. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a fenti mutatók közül melyek hordoznak önálló információt a befektetői döntések szempontjából. Témáink: Miért fontosak a tőzsdei gyorsjelentések? Mi mozgatja a részvények iránti keresletet? Miért fontosak a tőzsdei gyorsjelentések? A tőzsdei gyorsjelentések fontos szerepet töltenek be a befektetői döntésekben, mivel ezek során a befektetők átfogó képet kapnak a vállalatok aktuális teljesítményéről. A jelentésekben közzétett különböző profitmutatók, mint például a bruttó profit, az üzemi eredmény és a nettó eredmény...

Az alábbiakban a Shiller P/E mutatóval, más néven CAPE-rátával foglalkozunk. A cikkünk második felében folyamatosan frissítve a témával kapcsolatos új kutatások eredményei olvashatók el. Témáink: Shiller P/E, azaz CAPE-ráta jelentése, számítása CAPE ráta és a jövőbeni hozam CAPE-ráta 12 fejlett ország elmúlt 20 év Melyik CAPE-ráta a pontosabb? Hogyan ültethető stratégiába a Shiller P/E ráta? A CAPE használata 32 ország tőzsdéin A CAPE-ráta önmagában nem használható? Mit jelent a Shiller P/E, azaz CAPE-ráta? A CAPE-mutató teljes néven a Cyclically Adjusted Price to Earnings Ratio egy inflációval korrigált 10 éves átlageredménnyel számoló P/E mutató. A mutatót Robert Shiller Nobel díjas közgazdász alkotta meg, illetve mai napig rendszeresen publikálja az értékét, így gyakran Shiller P/E...