A Piotroski F-Score egy értékalapú stratégia, mely objektív szabályainak köszönhetően egyszerűen kiszűrhetővé teszi az értékalapú részvényeket. Elsődlegesen az ún. value-trap problémát próbálja kiküszöbölni, azaz az értékalapon olcsó részvények között ott vannak a zsugorodó, csődbe menő társaságok. Az F-Score módszert Joseph Piotroski dolgozta ki, és 2000-ben publikálta. A módszer alapján kialakított részvényportfóliók historikusan felülteljesítették az amerikai részvénypiacot, bár az utóbbi években csökkent a felülteljesítés mértéke. Cikkünkben megbeszéljük a stratégia szabályait, szűrőprogramokat is bemutatok, melyekben megtaláljuk a Piotroski F-Score alapján megfelelő részvényeket. Szó lesz a stratégia mögötti kutatási anyagokról, visszatesztelésekről. Témáink: Mit jelent a value-trap...

A cikkünkben egy olyan összefüggésről számolok be, mely segíthet a tőzsdei társaságok eredményminőségének vizsgálatában, és összefüggésben állhat a gyengébb jövőbeni hozammal. Ez az összefüggés tehát segítséget nyújthat abban a kérdésben, hogy milyen részvényeket érdemes megvásárolni, vagy épp elkerülni. Az accruals, azaz a számviteli eredmény nem készpénzalapú komponensének szintjéről ugyanis kimutatható, hogy kapcsolatban áll a jövőbeni hozammal. Megbeszéljük, milyen egyszerű módszerekkel számítható ki az elhatárolások (accruals) arányának változása, arról is szó lesz, hogy a múltbeli visszatesztelések alapján, mit jelez a jövőre vonatkozóan ez az összefüggés. Tartalom: Mit jelezhet az elhatárolások (accruals) szintje? Accruals, azaz elhatárolások vizsgálata a részvényvásárlás előtt Mi...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Amerikai infláció: PCE és maginfláció Amerikai GDP: erős főadat, gyengébb belső kereslet GDPNow: mi áll a növekedési becslés visszaesése mögött? Amerikai lakáspiac: reálértelemben csökkenő lakásárak Fogyasztói bizalom és a munkaerőpiac megítélése Inflációs várakozások: növekvő kockázatok Amerikai feldolgozóipar és szolgáltatószektor: ISM-indexek Amerikai munkaerőpiac: gyenge NFP és romló aktivitási mutatók Breakeven employment growth: miért elég már kevesebb új munkahely? Befektetői hangulat: AAII Bull–Bear spread Magyar ipari termelés: mérsékelt növekedés, vegyes ágazati kép Irán–USA konfliktus, olajár és a Hormuzi-szoros kockázatai

A „dumb money” kifejezést gyakran fordítják „buta pénznek”, de pontosabb és kevésbé pejoratív megfogalmazásban inkább az átlagos, lakossági befektetők, illetve a háztartások befektetési döntéseire utal. A tőzsdei közbeszédben gyakran előkerül az az állítás, hogy a kisbefektetők hajlamosak a nagy emelkedések végén részvényt vásárolni, majd a visszaesések után, kedvezőtlen időpontban eladni. Ebből következik az a népszerű gondolat, hogy amikor a háztartások részvénykitettsége történelmi csúcs közelében van, az a jövőbeni részvénypiaci hozamok szempontjából figyelmeztető jelzés lehet. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a háztartások részvénykitettsége valóban kapcsolatba hozható-e a jövőbeni részvénypiaci hozamokkal. Bemutatjuk a Household Equity Share mutatót, az ehhez kapcsolódó...

A tőzsdei befektetők és kereskedők egy részének nincs pontos rálátása arra, hogyan működnek a tőzsdék és a tőkepiacok a gyakorlatban. Sokan csak annyit látnak a rendszerből, hogy ha megnyomják a vételi gombot, akkor vesznek, ha pedig az eladási gombot, akkor eladnak. A felszínes ismeretekből azonban később félreértések és költséges hibák adódhatnak. Ha a tőzsdén derül ki, hogy a piac nem úgy működik, ahogy gondoltuk, annak akár forintban mérhető következménye is lehet. Ebben a cikkben áttekintjük, mi történik egy tőzsdei megbízással, hogyan működik az ajánlati könyv, mi a különbség az ajánlatvezérelt, a jegyzésvezérelt és a hibrid piacok között, továbbá miért fontos a likviditás, a spread, a market maker és a végrehajtási minőség. Témáink: Mi történik a vételi vagy eladási gomb megnyomása...

A részvénypiacokon időről időre megjelennek olyan részvények, amelyek rendkívül magas hozam lehetőségét ígérik, miközben a siker valószínűsége valójában nagyon alacsony. A befektetők mégis gyakran vonzódnak ezekhez az eszközökhöz, mert a ritka, de extrém nyereség lehetősége hasonló pszichológiai hatást vált ki, mint egy lottójáték. Ezt a jelenséget nevezi a szakirodalom lottó-effektusnak (lottery effect). Cikkünkben bemutatjuk, hogy mit jelent a lottó-effektus a részvénypiacon, hogyan kapcsolódik hozzá a hozamok ferdesége (skewness), és milyen statisztikai mutatókkal lehet az ilyen jellegű részvényeket azonosítani. Áttekintjük a témában készült empirikus kutatásokat, valamint azt is megvizsgáljuk, hogy a lottó-jellegű részvények hogyan teljesítettek különböző időszakokban a részvénypiacon...

Előadás-sorozatunkban a következő témákat tárgyaljuk:Témáink: Oszatlékportfóliók elméleti háttere Fontos fogalmak, pl osztalékrally, osztalékgap Osztalék relevancia elméletek Gordon növekedési modell Osztalékmutatók Osztalékszűrők Adózási kérdések Mitől fenntartható egy osztalék? Mire érzékenyek az osztalékportfóliók Hogyan építs osztalékportfóliót a gyakorlatban? Osztalékkal kapcsolatos tévhitek és tévedések Az előadás előzménye:

Befektetők széles köre reméli, hogy megtalálja a következő időszak sikerrészvényeit. Abban reménykedünk, hogy az általunk kiválasztott társaságok története évek, esetleg évtizedek alatt hasonló sikersztorik lesznek, mint a mai nagy technológiai cégek, gondolok itt a Google, Facebook, Microsoft, Apple, Intel, Nvidia, és sok más részvényre. Elemzők, brókercégek bátran ajánlanak nekünk különféle részvényeket, melyeket színes sztorikkal tesznek érdekesebbé. Divatosak manapság az 5-10 esetleg 20-30 részvényből álló portfóliók, melyeket jellemzően az utóbbi pár év magas hozamaival értékesítenek, és két-három évente duplázást ígérnek. A tőzsdékről mindenki azt gondolja, hogy nagy hozamokat lehet elérni (igaz nagy kockázatok mellett). Gyakori vélemény, hogy ezért a megnövekedett kockázatért...

Előadásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy a politikusok valóban képesek-e tartósan felülteljesíteni a részvénypiacot, illetve milyen szerepe lehet ebben az információs előnynek és az önbeteljesítő jóslatoknak. Bemutatjuk Nancy Pelosi sokat emlegetett portfólióját, a követésére létrehozott NANC ETF-et, és megválaszoljuk azt a gyakori hallgatói kérdést is, hogy érdemes-e Pelosi befektetéseit másolni. Előadásunk témái: Politikusok felülteljesítése Információs előny, önbeteljesítő jóslat Nancy Pelosi portfóliója Unusual Whales Subversive Democratic Trading ETF (NANC) ETF Hallgatói kérdés: „Nancy Pelosi portfóliójának követéséről mit gondolsz?”

Egy olvasói kérdést tárgyalunk meg a fizikai és a szintetikus ETF-ekkel, valamint az árupiaci ETF/ETC/ETN termékekkel kapcsolatban. A téma azért fontos, mert az ETF-ek első ránézésre egyszerű termékeknek tűnnek: veszünk egy alapot, amely követi például az S&P 500 indexet, az arany árát vagy az olaj árfolyamát. A háttérben azonban nagyon eltérő konstrukciók működhetnek. Egy hosszú távú befektetőnek általános szabályként érdemes arra törekednie, hogy átlátható, nagy méretű, alacsony költségű, lehetőleg UCITS szabályozású ETF-et válasszon. Részvénypiaci indexeknél sok esetben a fizikai replikáció az egyszerűbb és könnyebben érthető megoldás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szintetikus ETF rossz lenne. Inkább arról van szó, hogy a befektetőnek értenie kell: pontosan milyen eszköz...