Bejegyzésünkben a „vedd meg a részvényt, amit felosztanak” tőzsdei mondásnak járunk utána, azaz megnézzük, hogyan működik a részvényfelosztás, a split a gyakorlatban. Érdemes-e figyelni ezeket az eseteket, lehet-e ezzel a módszerrel eredményesen kereskedni a tőzsdén? Mielőtt megvizsgáljuk, hogy mi az igazság a „vedd meg a részvényt, amit felosztanak” (angolul „buy the stock that splits”) tőzsdei mondásban, beszéljük meg, hogy tulajdonképpen mit jelent a részvényfelosztás. A következő témákat tárgyaljuk: Miért aprózzák fel a részvényeket? Mire jó a split? Teremt-e értéket a részvények felosztása? Miért kerül sor a részvények tőzsdei felosztására? Hogyan követhetjük a részvényfelosztásokat a tőzsdén? Milyen eredménye van a részvényfelosztási stratégiáknak? Neil Macneale stratégiája A...

A magas államadósság ismét a világgazdaság egyik fontos kérdésévé vált. Az IMF 2026. áprilisi Fiscal Monitor jelentése szerint a globális államadósság 2025-ben a világ GDP-jének közel 94 százalékát érte el, és az alapforgatókönyv szerint 2029-re elérheti a 100 százalékot. A probléma azért is fontos, mert a magasabb kamatkörnyezetben a korábban olcsón felvett adósság fokozatos refinanszírozása egyre nagyobb kamatterhet róhat a költségvetésekre. A magas adósságból ugyanakkor nem következik automatikusan pénzügyi összeomlás vagy adósságelengedés. A történelem több olyan módszert is ismer, amelyekkel az államok hosszabb idő alatt mérsékelték a GDP-arányos adósságot. Ezek közé tartozik a gazdasági növekedés, a költségvetési többlet, az infláció és az adósság finanszírozási költségének...

Időről időre megjelenik a médiában a Buffett-indikátor, amely alapján befektetők és elemzők alulárazott vagy túlárazott részvénypiacokat próbálnak azonosítani. Cikkünkben megbeszéljük az összefüggés alapját, bemutatjuk a témával kapcsolatos egyik átfogó nemzetközi vizsgálat eredményeit, és áttekintjük az indikátor legfontosabb korlátait is. Témáink: A Buffett-indikátor alapja Milyen okok miatt torzíthat a Buffett-indikátor? Bizonyítékok a Buffett-indikátor előrejelző szerepéről A Buffett-indikátor alapja A Buffett-indikátor (MVE/GDP) annak az összefüggésnek a megnevezése, amelyre Warren Buffett több mint két évtizeddel ezelőtt egy beszélgetés során hívta fel a figyelmet. Az indikátor lényege, hogy a részvénypiac teljes kapitalizációját (MVE) a gazdaság által előállított jövedelemhez...

Előadásunkon hallgatói kérdéseket dolgozunk fel, az alábbi témában: "Sziasztok, az aranybányákkal (Newmont, Barrick, Agnico) kapcsolatban lenne kérdésem, hogy elég olcsónak tunnek a jelenlegi aranyár, de egy esetleges korrekció esetén is hosszútávra. Nettó készpénzben ulnek, tavaly lefizették adósságaik nagy részét, idén gondolom részvényvisszavásárlással esetleg osztaléknoveléssel folytatják az extra szabad cashflow felhasználását. Kérdésem az lenne, hogy egy 5 vagy 10 éves távon mennyire tunnek jó vételnek, illetve, hallottam kétszer is az elmúlt fél évben Erste elemzotol, hogy kilátásban van a 10000dolláros aranyár 5éven belul a globális adósságnovekedés miatt. Mi a véleményetek egy 10000dolláros aranyárról, statisztikailag alátámasztja valami a novekedést ?"

Egy súlyos hőhullám a terméskiesésen keresztül megemelheti az élelmiszerárakat, visszafoghatja a gazdasági növekedést, ronthatja a termelékenységet, sőt még az állam finanszírozását is megdrágíthatja. Magyarország pedig Európa egyik legsérülékenyebb térségében fekszik: a kutatások szerint egyetlen szélsőséges nyár gazdasági hatásai akár évekkel később is kimutathatók. Az viszont nem biztos, hogy a vízhez, a tiszta energiához és a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetési sztorik a következő évtizedek nyertesei lehetnek. Témáink: Milyen gazdasági károkat okozhat egy súlyos aszály? Az aszály végül az inflációban is megjelenik Az aszály gazdasági hatása évekig fennmaradhat A klímaváltozás az államok finanszírozását is drágíthatja Mit jelent ez Magyarországra nézve? Érdemes a klímaváltozás...

Az olaj árának változása nemcsak az energiapiacot befolyásolja, hanem jelentős hatást gyakorolhat az inflációra, az ipari termelésre, a foglalkoztatottságra és a kötvénypiaci hozamokra is. Cikkünkben az 1991-2025 közötti időszak havi adatai alapján vizsgáljuk, hogy az olajár változása milyen kapcsolatban áll az Egyesült Államok későbbi makrogazdasági folyamataival. Témáink: Az olaj ára és az infláció Az olaj ára és az ipari termelés Az olaj ára és a foglalkoztatottság Az olaj ára és a kötvénypiaci hozamok Az olaj ára és az infláció Korábbi cikkünkben a geopolitikai kockázatok és az olaj ára közötti összefüggést tanulmányoztuk ( lásd itt). Ezúttal az 1991 és 2025 közötti időszak havi adatai alapján vizsgáljuk meg, hogy a Brent típusú kőolaj havi árváltozása milyen kapcsolatban áll az...

A klímaváltozás ma már egyre fontosabb makrogazdasági és befektetési kockázat is. A hőhullámok, az aszályok, a viharok és az árvizek hatással lehetnek az inflációra, a gazdasági növekedésre, a termelékenységre, valamint az ingatlanok, a kötvények és a részvények árazására. Cikkünkben azokat a fontosabb empirikus tanulmányokat foglaljuk össze, amelyek a klímaváltozáshoz kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatok gazdasági következményeit vizsgálják. Külön kitérünk arra is, hogy a piacok milyen mértékben árazzák már ezeket a kockázatokat, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük a hosszú távú befektetőknek. A cikk főbb témái: A klímaváltozás gazdasági kockázatai A klímaváltozás hatása az inflációra A klímaváltozás hatása a gazdasági növekedésre A klímaváltozás jövőbeni gazdasági...

2026-ban ismét a jegybanki kamatdöntések kerültek a befektetők figyelmének középpontjába. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is szigorított monetáris politikáján. A magas infláció, a kamatpályával kapcsolatos bizonytalanság miatt ismét előtérbe került az a kérdés, hogy vajon érdemes-e készpénzbe vagy rövid lejáratú állampapírokba menekülni, miközben kerülni kell a hosszú lejáratú kötvényeket? Cikkünkben több évtized amerikai, európai, japán és brit adatai alapján vizsgáljuk meg a jegybanki kamatváltozások és a kötvénypiaci teljesítmény kapcsolatát.Témáink: Mi történik a kötvénypiacon, ha emelkednek a kamatok? Miért nem ugyanaz a jegybanki kamatemelés és a piaci kamatmeglepetés? Érdemes-e készpénzt vagy rövid kötvényt tartani kamatemelési időszakban...

A befektetők eltérően reagálnak az osztalékkal kapcsolatos vállalati bejelentésekre. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az osztalék emelésének, csökkentésének, felfüggesztésének vagy az osztalékfizetés megkezdésének van-e jelzésértéke a társaság jövőbeni pénzügyi teljesítményére és részvényárfolyamára vonatkozóan. Érdemes-e egyáltalán figyelnünk az osztalék változására? A témával kapcsolatban kiterjedt empirikus és elméleti szakirodalom áll rendelkezésre, amelynek fontosabb megállapításait és vizsgálatait az alábbiakban tekintjük át. Témáink: Az osztaléknak nincs jelentősége? Az osztalék fontos jelzést ad a befektetőknek? Mi történik, ha a társaság csökkenti vagy felfüggeszti az osztalékot? Az osztalékemelés pozitív hatása Az osztaléknak nincs jelentősége? A dividend irrelevance elmélet...

Mi a közös a Robinhoodhoz, a Revoluthoz vagy más jutalékmentes kereskedést kínáló szolgáltatókhoz kapcsolódó befektetési számlákban? Első pillantásra az, hogy az ügyfél külön kereskedési jutalék megfizetése nélkül vásárolhat részvényeket vagy más pénzügyi eszközöket. A jutalékmentesség azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szolgáltatásnak nincs költsége. A brókercég bevételt szerezhet például a devizaváltáson, az előfizetési díjakon, a készpénzegyenlegeken, az értékpapír-kölcsönzésen, a vételi és eladási ár különbségén, illetve egyes országokban az ügyfélmegbízások továbbításáért kapott díjon. Ez utóbbit nevezik payment for order flow, röviden PFOF modellnek. A PFOF során egy kereskedési helyszín, árjegyző vagy más végrehajtó fizet a brókercégnek azért, hogy az ügyfelek megbízásait...