Confirmation bias - Megerősítési torzítás jelentése, magyarázata

Cikkünkben az információkerülés egyik típusút a megerősítési torzítást jelenségét, döntési hibáját beszéljük meg, elsődlegesen pénzügyek, befektetések területén végzett megfigyelések, kutatások alapján. Témáink:

• Mit jelent a megerősítési torzítás?
• Elfogult információértelmezés
• Elfogult felidézés
• Hétköznapi példák a megerősítési torzításra

A megerősítési torzítás, angolul confirmation bias jelensége azt jelenti, hogy a döntéshozó hajlamos azt az információt keresni (elfogult információkeresés), figyelembe venni (elfogult információértelmezés) vagy arra emlékezni (elfogult felidézés), mely megerősíti a már meglévő elképzeléseit, hiedelmeit. Ennek következménye a nem objektív, nem optimális döntés, mely kihat az egyénre, de gazdasági, társadalmi következménye is lehet. Leegyszerűsítve, a megerősítési torzítás következtében az emberek azt az információt részesítik előnyben, amely igazolja előzetes felvetésüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára. A megerősítési torzítást alapvetően három területre bonthatjuk, melyek az alábbiak:

• elfogult információkeresés
• elfogult információértelmezés
• elfogult felidézés

A fentebb elkülönített három területen belül az elfogult információkereséssel összefüggő kutatások arra mutattak rá, hogy az emberek a saját feltevéseiket egyoldalúan tesztelik, azaz elsődlegesen olyan információt keresnek, melyek egyeztethetők a kezdeti feltevéseikkel. Ahelyett, hogy az összes releváns információt megkeresnék, olyan kérdéseket fogalmaznak meg, melyekkel összefüggő válaszok támogatják a kezdeti hiedelmüket. A témával összefüggésben elsődlegesen egészségügy, életmód, lottójátékok kérdéskörében készültek vizsgálatok (Pothirattanachaikul [2019], Suzuki [2021], Jiwa [2023]). Pénzügyi vonatkozásban elsődlegesen az elfogult információértelmezés és az információ elfogult felidézése területeken állnak rendelkezésre tanulmányok, melyekről a következő bekezdésekben beszélünk.

Elfogult információértelmezés

Az elfogult információértelmezés a megerősítési torzítás második típusa. Ez az a jelenség, amikor az egyén az elérhető információt aszerint értelmezi, hogy az összhangban legyen az előzetes meggyőződésével. Ezen a területen végzett kevés számú tőkepiaci vizsgálatok egyike a value-glamour jelenségre fókuszált (Duong [2010]). Az ellentmondás azon a múltbeli megfigyelésen alapul, hogy a piaci érték viszonyában magas könyv szerinti értékkel rendelkező társaságok (alacsony P/B ráta, értékalapú) felülteljesítik a gazdasági médiában gyakran megjelenő, befektetők által kedvelt, de a piaci érték viszonyában alacsony könyv szerinti értékkel rendelkező (magas P/B ráta, növekedési) részvényeket. A tanulmány szerint, az elfogult információértelmezés következménye, hogy az értékalapú részvényekbe befektetők alulreagálják a jó híreket, míg helyesen vagy túlreagálják a rossz híreket. Ezzel szemben a növekedési részvényeket preferálók alulreagálják a rossz híreket, és a kedvező hírekre túlzott optimizmussal válaszolnak.

Hasonlóan a fentiekhez, az elfogult információértelmezést vizsgálta Cheng [2018] 125 résztvevős kísérletében, ahol a résztvevőknek az aktívan kezelt befektetési alapokkal és a passzív indexalapokkal kapcsolatos információt osztottak meg, majd a résztvevőknek döntenie kellett egy képzeletbeli befektetési döntés során, hogy melyik befektetési terméket választják. Ezt követően a befektetőknek kettő, a témával kapcsolatos hír címét mutatták meg. A hírek közül az egyik támogatólag írt az aktívan kezelt alapok témájáról, a másik elutasítólag. A vizsgálat eredménye szerint az előzetesen aktív befektetési alapot választó befektetők 88 százaléka az aktív befektetéssel kapcsolatos pozitív hírt olvasta el, azaz az információ megbízhatóságát az eredeti felvetésük alapján határozták meg.

forrás: Cheng [2018]

A laboratóriumi vizsgálatokon túl, valódi piaci körülmények közötti is megfigyelték az elfogult információértelmezést. Hirshleifer és szerzőtársai [2020] értékpapír-elemzők körében gyorsjelentésekkel összefüggésben, majd Cai, Yao, Zhang [2022] kiterjesztette a vizsgálatot részvénypiaci előrejelzések széles körére. A 2000 és 2018 közötti időszakon megvizsgált elemzői előrejelzések alapján azt tapasztalták, hogy az elemzők kevésbé veszik figyelembe a nyilvánosan elérhető információt, ha az elemzői konszenzus kevésbé van összhangban az elemző előrejelzésével.

Elfogult felidézés

A megerősítési torzítás harmadik típusa az elfogult felidézés, mely azokat a helyzeteket jelöli, melyekben az egyén információfelidézési folyamatát a személyes elfogultságok befolyásolják. Az elmélet szerint, amikor az egyén emlékezik, akkor a szubjektív nézőpontja, hitrendszere, meglévő attitűdjei hatással lehetnek az információ felidézésére. A végeredmény, hogy az információ torzul vagy szelektálódik, tükrözve az egyén korábbi hitrendszerét.

Carlson [2020] két laboratóriumi és három online kísérletben, 3190 személy bevonásával, pénzügyi kérdésekben végzett kutatásokat. Kimutatták, hogy az önző döntéseket nagyobb valószínűséggel tekintik a szereplők nagyvonalúnak a múltba visszatekintve. Pénzelosztási játékokba a kísérlet szereplői hajlamosak voltak arra, hogy úgy emlékezzenek vissza, mintha a múltban nagyvonalúbbak lettek volna, mint amilyenek valójában voltak. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy amikor az emberek saját cselekedeteiket önzőnek látják, motiváltak arra, hogy úgy emlékezzenek, mintha igazságosabban cselekedtek volna, ezzel megőrizve erkölcsi önképüket. Zimmermann [2020] kísérleti alanyai az IQ-teszten elért eredményekkel összefüggésben kaptak különböző visszajelzéseket, majd egy hónappal később azt tapasztalták, hogy a résztvevők pontosabban emlékeztek a pozitív visszajelzésekre, mint a negatívakra.

Két további kísérlet pedig kifejezetten a befektetések területére fókuszált. LI [2021] tanulmányában 211 befektetőt kértek meg arra, hogy adják ki az előző 12 hónap értékpapírszámla előzményeit, majd egy kérdőívben felmérték a legjobb és a legrosszabb eredményt hozó részvényeikkel kapcsolatos emlékeiket. A vizsgálat többek között megállapította, hogy a befektetők nagyobb valószínűséggel emlékeznek a legmagasabb hozamot hozó ügyleteikre, és sokkal nagyobb valószínűséggel felejtik el a legalacsonyabb hozamot hozó részvényügyleteiket.

Gödker [2020] laboratóriumi kísérletben, 329 résztvevőn vizsgálva állapította meg, hogy a pozitív kimenetelű befektetési döntésekre erősebben emlékeznek a résztvevők, mint a negatív kimenetellel járó eseményekre. A résztvevők a nyereséges részvénypiaci ügyleteikre jobban, a veszteséges ügyleteikre kevésbé emlékeztek. Ezzel szemben azon befektetők körében, akik nem vásároltak részvényeket (kockázatmentes eszközt választottak) nem volt megfigyelhető a fentiekben leírt elfogult emlékezés. Másrészt arra is találtak bizonyítékot, hogy az elfogult emlékezés összefügg a szereplők hiedelmeivel és a jövőbeni befektetési döntéseivel. További megállapításuk, hogy a befektetési eredmények megfigyelése után azok a résztvevők, akik sikeres részvénybe fektettek be, túlzottan optimista hiedelmeket alakítottak ki a részvényről, és nagyobb valószínűséggel újra befektettek a részvénybe, még akkor is, ha ez alacsonyabb várható hozamhoz vezetett.

Hétköznapi példák a megerősítési torzításra

Képzeljük el azt az esetet, amikor kapunk egy tippet egy iparág jövőjével kapcsolatban, vagy elemzést olvasunk egy társaságról, mely előtt nagy jövő áll az elemzés szerint. Jó példa erre a 2000-es években kipukkadó dotkom lufi. A dotkom lufi időszakában a befektetők számára nyilvánvalóvá vált, hogy az internet hamarosan a mindennapok része lesz, így minden vállalkozás, melynek köze van az internethez, aranyat ér. A kezdeti elképzelés tehát az, hogy az internet térhódítása miatt az internetes forradalomban részt vevő cégek a jövőben nagyon sokat fognak érni, tehát be kell fektetnünk. Ezt követően a befektető tovább tájékozódik a témában, esetleg ismerőseivel is megtárgyalja a kérdést, de általában úgy teszi fel a kérdéseket vagy úgy keresi a bizonyítékokat, hogy azok a kezdeti elképzelését megerősítsék. A valóságban pedig az összes tényezőt figyelembe kellene venni, felmérni és objektíven dönteni. Például mi lesz akkor, ha a sok ezer társaság közül csak néhány tucat társaságnál koncentrálódik majd az internetes jelenlétből származó nyereség. Mekkora esélyünk van arra, hogy megtaláljuk azt a néhány társaságot a sok ezerből? Aktuális példaként ma is a technológiai részvényeket, és a kriptopénzeket lehetne felhozni. Érdemes lehet a témába vágó fórumokat, kommenteket elolvasni. A tesla részvények, egyéb technológiai részvények tulajdonosai, a bitcoin befektetők mind a saját igazukat bizonygatják, de más véleményeket, különösen ellenvéleményeket nem vesznek figyelembe, a megerősítési torzítás hibájában szenvednek.

Beszéltünk már korábban arról, hogy a szakértők találati aránya a véletlenhez közelít. Arról is szó volt, hogy az elemzők rendre túlbecsülik a várható növekedést. Ezek a tévedések egy sajátos folyamat eredményei, melyről a fenti hivatkozáson részletesen beszéltünk. Ugyanakkor ehhez hozzátartozik az is, hogy az elemzők is elkövetik a megerősítési torzítás hibáját, azaz más elemzők, szakértők értékelését, véleményét figyelembe veszik, és ez alakítja az ő véleményüket. Például ha egy brókerháznál a vezető elemző előadásán részt vesz az elemzők széles köre, és a vezető elemző véleménye szerint a következő év növekedési kilátásai rosszak, akkor az értekezleten résztvevő elemzők a jövőben ezzel a kezdeti felvetéssel vizsgálják a piacot, és azokat a makroadatokat, összefüggéseket veszik figyelembe melyek ezt alátámasztják.

A világhálón számos cikket, blogbejegyzés találunk arra vonatkozóan, hogy mi várható a jövőben a tőzsdéken. Az ún. permabear befektetők, szakértők azok a piaci szereplők, akik folyamatosan, évek óta borúsan látják a piacot, azaz mindig arra számítanak, hogy esés lesz a tőzsdén. Ezek a befektetők, szakértők akár évtizedekig ragaszkodnak a véleményükhöz, és folyamatosan olyan összefüggésekre hívják fel a figyelmet, melyek alátámasztják a kezdeti nézetüket, azaz a tőzsdék túlrázottak, a bennfentesek eladnak, történelmi csúcsra emelkedett egy-egy mutató stb.. Ezekről a jelzésekről itt az oldalon is beszámoltunk, de mindig törekedtünk arra, hogy az ellentmondásokra is felhívjuk a figyelmet, hogy elkerüljük a confirmation bias hibáját.

Az alábbi előadás első felében részletesen beszélünk a megerősítési torzításról.