Representative bias - Összekapcsolási téveszme a tőzsdén

Mit jelent a representative bias, összekapcsolási téveszme?

A befektetés, tőzsdei kereskedés során a befektetőknek számos helyzetben kell döntenie, a cselekmény tulajdonképpen döntések sorozata, ahol mindig több lehetőség közül választhatunk. Például OTP részvényt vegyek, vagy MOL részvényeket, vásároljak Tesla részvényeket, vagy inkább shortoljam őket stb... Ezek tehát a választási lehetőségek, melyek közül döntenie kell a kereskedőnek. A probléma pedig az, hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy a döntések sikerességének valószínűségeit egy közeli esemény, vagy egy hasonló esemény alapján ítéljük meg. Például azért vásárolunk Tesla részvényeket, mert 10%-ot emelkedett az előző hetekben az árfolyama.

A representative bias hibájának alapvetően két típusa van. Az egyik, melyet szaknyelvben horizontális „representative bias”-nak nevezünk tulajdonképpen arra utal, hogy egy döntés meghozatalakor egy korábbi, hasonló szituáció szabályait vesszük át, és alkalmazzuk, de ezen korábbi szituáció valószínűségei nem lesznek alkalmazhatók az új eseményen. A hétköznapi életben is számos ilyen hibát elkövetünk, például ha látunk egy ügyetlenül közlekedő autóst, akkor azt feltételezzük, hogy az illető hölgy. Mivel van olyan hölgy ismerősünk, aki rosszul vezet, viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs rosszul vezető férfi, és azt sem jelenti, hogy minden hölgy rosszul vezet. Ugyanígy ha találkozunk külföldiekkel, akkor az egész kultúrát, sok millió embert ítélünk meg néhány általunk ismert külföldi viselkedése alapján.

A vertikális representative bias pedig tulajdonképpen azt jelzi, hogy egy dologról, döntésről az alapján döntünk, hogy mit tapasztalatunk a dologgal, döntéssel kapcsolatban a múltban. Például azért vásároljuk meg XY befektetési alapot, mert az elmúlt fél évben nagy hozamot hozott. Ugyanez igaz a részvényekre is, azaz azért vásároljuk, mert sokat emelkedett az árfolyama, holott a jövőbeni árfolyam-emelkedést számos más tényező is befolyásolja. Bár ezt a példát érdemes kiegészíteni, hogy a múltbeli árfolyam bizonyos szinten képes előrejelezni a jövőbeni árfolyamot, lásd momentum.

Ugyanígy a representatve bias hibáját követjük el, ha azt gondoljuk, hogy a sikeres, nagy cégek egyben jó befektetések is lesznek. Ilyen okok miatt vásárolják sokan az Apple részvényeket, vagy más nagyobb társaságok részvényeit. Az is egy hibás feltételezés, ha azt gondoljuk, hogy egy társaság sikeres a mobiltelefon gyártásban és értékesítésben, akkor sikeres lesz az elektromos autó gyártásban. Ennél a feltételezésnél is elkövetjük a representative bias hibáját.

Összekapcsolási téveszme példa

Az összekapcsolási téveszme problémájára jól rávilágít Amos Nathan Tversky és Daniel Kahneman példája (Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk). Ennek lényege, hogy kísérletükben egy kitalált személy, Linda jellemzését közölték a résztvevőkkel, majd megkérdezték, hogy melyik állítás a valószínűbb Lindával kapcsolatban. Linda jellemzése szerint, 31 éves, egyedülálló, extrovertált hölgy, aki filozófia szakon végezte el az egyetemet, és egyetemistaként foglalkozott a hátrányos megkülönböztetés problémájával, illetve egy atomfegyverek elleni tüntetésen is részt vett. A rövid jellemzés után két állítás közül választhattak a kísérletben résztvevők:

• Linda valószínűleg pénztáros.
• Linda valószínűleg pénztáros és aktív feminista is.

A megkérdezettek többsége a második állítást választotta, pedig sokkal kisebb az esélye annak, hogy két állítás egyszerre igaz, minthogy bármely állítás közül az egyik igaz. Statisztikailag tehát nagyobb a valószínűsége annak, hogy Linda pénztáros, és mellette nem aktív feminista. Tversky és Kahneman szerint a Lindát jellemző leíráshoz sokkal jobban illik a második válasz, ezért választották ezt az emberek nagyobb arányban, annak ellenére, hogy statisztikailag nagyobb a valószínűsége, hogy az első állítás az igaz.

Kognitív torzítások azt eredményezik, hogy tévedünk

Több tucatra tehető azoknak a kognitív hibáknak a száma, melyek azt eredményezik, hogy a hétköznapi életben tévedünk, félrevezetnek vagy átvernek minket. A pénzügyek, a befektetések világában is a hibás döntések, tévhitek, és ehhez kapcsolódóan a pénzügyi veszteség egy része is ezekhez a kognitív torzításokhoz köthető. A különböző kognitív torzítások eredménye pedig a rossz helyzetfelmérés, a rossz, nem működő tőzsdei módszerek követése, a befektető, kereskedő számára nem optimális lehetőségek kiválasztása.

Több ilyen hatásról volt már szó oldalunkon, például a túlélési torzításról, vagy arról, hogy nem vesszük figyelembe, elutasítjuk azokat a véleményeket, elemzéseket, melyek az álláspontunkkal ellentétesek. Aktuális példaként gondoljunk a bitcoin és a tesla részvényekbe befektető személyekre, akik fórumokon, kommentekben bizonyítják igazukat, de az ún. confirmation bias, azaz megerősítési torzítás hibája miatt képtelenek az ellenkező véleményeket befogadni, átgondolni. A jelen felülértékelése problémával küzdenek azok a befektetők, aki néhány, a jelenhez közeli ügylet alapján vonnak le következtetést a jövőre vonatkozóan. Például tízszereztem a pénzemet a tesla részvényekkel, így a jövőben más részvényekkel is várhatóan ilyen hozamot érek el. Holott az igazság az, hogy az összes múltbeli kötés átlaga közelebb lesz a jövőbeni várható hozamhoz.

A kognitív torzítások listáját hosszasan sorolhatnám, és egy korábbi bejegyzésünkben már számosat megtárgyaltunk, lásd itt: 27 hiba a tőzsdén, ami miatt veszítesz a részvényvásárlás, befektetés során.