Recency bias - Jelen felülértékelése, közelmúlt-hatás

Cikkünk témája az ún. recency bias kognitív torzítás, mely magyarul a jelen felülértékelésére, vagy a közelmúlt-hatásra fordítható le. Az ismert több tucat kognitív torzítás közül a recency bias azért is különleges, mert szorosan kapcsolódik a pénzügyi, befektetési döntéseink során elkövetett hibákhoz. Emellett pedig a momentum-hatás, trendek kialakulásában is nagy szerepe lehet a közelmúlt-hatásnak. Emellett pedig gyakori, hogy a recency bias az oka annak, hogy a befektető rossz döntést hoz. Témáink:

• Kongitív torzítások azt eredményezik, hogy tévedünk
• Mit jelent a recency bias (közelmúlt hatás)?
• Kutatások a közelmúlt hatással kapcsolatban
• Recency bias a tőzsdei kereskedésben
• Recency bias a befektetések során

Kognitív torzítások azt eredményezik, hogy tévedünk

Több tucatra tehető azoknak a kognitív hibáknak a száma, melyek azt eredményezik, hogy a hétköznapi életben tévedünk, félrevezetnek vagy átvernek minket. A pénzügyek, a befektetések világában is a hibás döntések, tévhitek, és ehhez kapcsolódóan a pénzügyi veszteség egy része is ezekhez a kognitív torzításokhoz köthető. A különböző kognitív torzítások eredménye pedig a rossz helyzetfelmérés, a rossz, nem működő tőzsdei módszerek követése, a befektető, kereskedő számára nem optimális lehetőségek kiválasztása. Több ilyen hatásról volt már szó oldalunkon, például a túlélési torzításról, vagy arról, hogy nem vesszük figyelembe, elutasítjuk azokat a véleményeket, elemzéseket, melyek az álláspontunkkal ellentétesek. Aktuális példaként gondoljunk a bitcoin és a tesla részvényekbe befektető személyekre, akik fórumokon, kommentekben bizonyítják igazukat, de az ún. confirmation bias, azaz megerősítési torzítás hibája miatt képtelenek az ellenkező véleményeket befogadni, átgondolni. A kognitív torzítások listáját hosszasan sorolhatnám, és egy korábbi bejegyzésünkben már számosat megtárgyaltunk, így a továbbiakban csak a recency bias hibával fogunk foglalkozni.

Mit jelent a recency bias (közelmúlt hatás)?

A recency bias, azaz közelmúlt hatás arra a problémára világít rá, hogy döntéseink során a jelenhez közelebb álló információkat nagyobb súllyal vesszük figyelembe. A fentiek miatt ezt a kognitív torzítást gyakran nevezik a jelen felülértékelése problémának, mely rámutat arra, hogy a jelenben tapasztalt, jelenhez közeli folyamatokat fontosabbnak tartjuk, így nagyobb hatást gyakorolnak a döntéseinkre, annak ellenére, hogy a döntés kimenetele, eredménye szempontjából a múltbeli információk ugyanolyan fontosak, és ugyanolyan súllyal kellene figyelembe vennünk.

Kutatások a közelmúlt hatással kapcsolatban

A recency bias létezését számos múltbeli kísérlet bizonyítja, ráadásul széles körben találunk olyan kutatásokat, melyek kifejezetten pénzügyi vonatkozásban vizsgálták a közelmúlt hatás torzításait. Az egyik ilyen vizsgálatban a 2008-2009-es gazdasági válságban figyelték meg a befektetők várakozásait, kockázat-érzékelését. Azt tapasztalták a kutatásban, hogy a közelmúltban tapasztalt folyamatok lényegesen jobban hatnak a befektető hozamelvárásaira, kockázatvállalására, mintha egy hosszabb időtávú folyamat egésze alapján alkottak volna véleményt.

Egy másik kutatásban széles befektetői körön mutatták ki a jelen felülértékelése problémát, és ezen kognitív torzítás mellett más irracionális befektetői magatartást is megfigyeltek. Többek között arról olvashatunk ebben a vizsgálatban, hogy egyértelműen megfigyelhető, hogy az átlagos befektető, ha részvényvásárlási döntést hoz, akkor előretekint, ha pedig a részvényeket eladja, akkor visszatekint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy befektető részvényvásárlási döntést hoz, akkor kizárólag csak azért vizsgálja a múltat, hogy a jövőt megsejtse. Befektetők széles köre alkalmazza tehát azt a becslési módszert, hogy a közelmúlt árfolyam-mozgását kivetíti a jövőbe. A befektetési döntésben a közelmúlt kerül felülértékelésre, azaz elkövetjük a recency bias hibáját. Ezzel szemben az eladás során arra fókuszál a befektető, hogy mi történt az eladást megelőző időszakban. Ugyanakkor ez is csak a közelmúlt egy szűk időszakára korlátozódik, tehát itt is a jelen felülértékelődik. A fentiek eredménye, hogy a befektetők eladják a jó teljesítményt nyújtó részvényeket, és megtartják a vesztes, rossz teljesítményt hozó papírjaikat. Más kutatások arra is rámutatnak, hogy az olyan piaci anomáliák, mint a momentum, és a trendek kialakulása összefüggésbe hozható a recency bias hibájával. Bővebben: Momentum-anomália a tőzsdén

Recency bias a tőzsdei kereskedésben

Tőzsdei kereskedők esetében megfigyelhető, hogy ha egymás után többször veszítenek (például háromszor), akkor a következő kötésnél már óvatosabbak. Esetleg másképp kötik a stratégia jeleit, egész egyszerűen azért, mert a jelenhez közeli információk szerint a stratégia rossz. Ha viszont a stratégia múltbeli sok száz kötése alapján döntenénk, akkor folytatnánk tovább a kereskedést a megszokott módon, mert tudjuk, hogy gyakori volt a múltban is az egymás utáni három vesztő kötés, de mivel sokan nem naplóznak (lásd naplózás fontossága), így a távoli emlékek a feledésbe merülnek, és a jelenbeli hatás erősödik fel.

Másik példaként megemlíthető, hogy a tőzsdei kereskedők hajlamosak a sikereiket a múltbeli néhány kötés alapján értékelni. Például azt gondoljuk, jók vagyunk a tőzsdei kereskedésben, mert XY részvényen nagyon sok pénzt kerestünk. Azonban ezek a kötések csak a közelmúltbeli néhány kötésünk eredményeit összegzik, és elképzelhető, hogy a korábbi, hónapokkal vagy évekkel ezelőtti tévedéseink beszámításával lényegesen rosszabb teljesítményünk lenne.

Részvényvásárlási döntéseink során is elkövetjük a közelmúlt-hatás hibáját. Eszerint csak arra fókuszálunk, hogy mit tapasztalunk a részvény piacán rövid távon, és a hosszú távú folyamatokat nem vizsgáljuk. A ma divatos technológiai óriások, a Tesla és számos más divatos részvény esetében is a jelen felülértékeléséről beszélhetünk, azaz kiemelkedő rövid távú hozamokat látunk, és a befektetők széles köre azért vásárol, mert kivetíti a jövőbe ezt a magas hozamot. Megalapozottabb döntést akkor hozunk, ha hosszú távon tekintjük át a technológiai cégek árfolyamára hatást gyakorló tényezőket, lásd itt.

Az eset fordítottja is igaz, például megvásároljuk az Apple részvényeket, mert középtávon emelkedő trendet állapítunk meg. A vásárlást követő hónapokban tovább emelkedik az Apple részvények árfolyama, majd egy néhány hétig tartó esés következik be. Ekkor úgy döntünk, hogy eladjuk a részvényeket, mivel esik az árfolyam, holott az esés egy természetes jelenség egy középtávon emelkedő trendben mozgó árfolyam esetén is, tekintettel arra, hogy hullámmozgást tapasztalhatunk a részvények árfolyamában. Ebben az eseten tehát az összképet kellett volna vizsgálnunk és nem szabadott volna a rövid távú folyamatok alapján döntést hozni.

Recency bias a befektetések során

Sokszor megfigyelhető befektetők körében, hogy rövid távú célokért, feláldozzák a hosszú távú célokat. Például a hosszú távú befektetés helyett divatos befektetésekbe teszik át a pénzüket rövidebb időszakokra. Például 2016-ban az energiaipari befektetések voltak a legjövedelmezőbbek az amerikai részvénypiacon (S&P500 index energiaipari részvényei). Az évi 27 százalékos hozam épp elég volt ahhoz, hogy befektetők széles köre átcsoportosítsa a pénzét ebbe az iparága, megfeledkezve arról, hogy hosszú távon az energiaszektorban lényegesen alacsonyabb a növekedés. Ezt követően 2017-es évben már csak -1% hozama lett a szektornak. Ezzel szemben az S&P500 index hozama kb. 19% volt abban az évben.

Nemcsak a részvények világában, hanem a befektetési alapokba történő befektetés során is elkövethetjük a jelen felülértékelését. Ez arra az esetre vonatkozik, amikor egy befektetési alap éves/fél éves teljesítménye alapján hozunk döntés. Például kiemelkedő volt az ABC befektetési alap utóbb fél éves teljesítménye, így arra számítunk, hogy jó lesz a jövőbeni teljesítmény. Ez a recency bias, ugyanis a befektetési alap, vagy bármely befektetés esetén 5-10 vagy 20 éves átlaghozamot is figyelembe kellett volna vennünk.