Kognitív torzítás: Mit jelent? Melyek a legfontosabb kognitív torzítások pénzügyi területen?

Cikkünkben a kognitív torzítás fogalmának jelentésével ismerkedünk meg, illetve megbeszéljük melyek a legfontosabb kognitív torzítások a pénzügyek, befektetések, tőzsde világában. Ezen túlmenően pedig arról is szó lesz, hogy miért jelent problémát a döntéseink során a kognitív torzítás.

Mit jelent a kognitív torzítás?

Az angolul cognitive bias kifejezésre magyarul kognitív torzításként hivatkozunk, mely arra utal, hogy az emberek általánosságban egy döntéshelyzet során olyan tényezőkre alapozva döntenek, melyek nem pontosak, a valóságtól távol állnak. Az emberek hajlamosak arra, hogy létrehozzanak egy szubjektív valóságot, mely távol áll az objektív adatokkal leírható valóságtól, és ha erre a szubjektív valóságra alapozva hozunk döntéseket, akkor a döntésünk kimenetele hibás lesz. Kognitív torzításokat az emberek a hétköznapi életben rendszeresen elkövetnek és több tucat ilyen kognitív torzítást követünk el rendszeresen.

Példaként gondolt át, hogy melyiknek nagyobb a valószínűsége? Cápatámadásban vagy a fejünkre hulló repülőgép alkatrészek miatt halunk meg? A legtöbb embernek számos benyomása van a cápatámadással kapcsolatban (hírek, tv-műsorok), így valószínűleg erre tippelne, de a valóságban harmincszor nagyobb esélyed van arra, hogy egy repülőgép alkatrész miatt halsz meg.

Ugyanígy megfigyelhető, hogy ha híreket, cikkeket, beszámolókat olvasol lottónyertesekről, akkor túlbecsülöd a valószínűségét annak, hogy nyersz a lottón. Pedig ha az emberek valóban felmérnék, hogy mekkora eséllyel nyerhetnek a lottón, akkor valószínűleg soha nem vennének lottószelvényeket.

Ki végez kockázatosabb munkát? A rendőr vagy a fakitermelő? Valószínűleg legtöbbünk szerint a rendőr végez kockázatosabb munkát, hiszen a híradóban rendszeresen számolnak be rendőri halálesetről, fakitermelők haláláról pedig alig hallunk. Ugyanakkor az amerikai statisztikai adatok szerint egy fakitermelő nagyobb valószínűséggel hal meg munka közben, mint egy rendőr. A fenti három példa mind a hozzáférhetőségi heurisztika torzításával kapcsolatos, azaz az emberek az események bekövetkezési valószínűségét a rendelkezésükre álló példák, tapasztalatok alapján valószínűsítik. A problémát az okozza, hogy az extrém, meglepő információk könnyen felidézhetők az emlékeinkből, így az ezekkel kapcsolatos valószínűséget túlértékeljük.

Az alábbi képen a visualcapitalist jóvoltából áttekintheted az összes kognitív torzítást. A továbbiakban a pénzügyi területen fontosabbnak tartott kognitív torzításokat emeljük.

forrás: www.visualcapitalist.com

Kognitív torzítások a pénzügyekben

Az emberi agy hosszú évezredeken keresztül fejlődött, hogy segítse az embert a túlélésért folytatott harcban. A kialakult ösztönök, megérzések mind segítették az embert, hogy elhárítsa a fenyegetést a múltban. A mai modern világban azonban ezek a fenyegetések átalakultak, és most már nem csak fizikai, hanem pénzügyi fenyegetéssel is szembe kell az embernek néznie. Gondolok itt a válságokra, tőzsdék összeomlására, hiperinflációra, részvények zuhanó árfolyamára, vagy épp a kriptoeszközök szárnyalására. Ugyanakkor azok az ösztönök, megérzések, melyek segítették az embert a túlélésben, a pénzügyi fenyegetések területén haszontalanok, sőt ezek teszik rossz befektetővé, kereskedővé az embert. Vizsgálatok sora áll rendelkezésünkre, melyekből kiderül, hogy az emberi agy, a gondolkodásmódunk, az ösztönök, érzelmek számos módon akadályozzák, hogy racionális döntéseket hozzunk a kereskedés, befektetés során. A pénzügyekben, részvénypiacokon, a befektetésekben a leggyakrabban a következő kognitív torzításokat követjük el.

1. Kahneman kilátáselmélet - Prospect Theory
2. Representative bias - összekapcsolási téveszme
3. Confirmation bias - megerősítési torzítás
4. Hindsight bias - visszatekintési torzítás
5. Recency bias - jelen felülértékelése
6. Loss aversion bias, túlzott kockázatkerülés
7. Fight-or-flight response
8. Regret aversion bias
9. FOMO, Fear of Missing Out - félelem a kimaradásból
10. Start Date bias
11. Anchoring bias - lehorgonyzási torzítás
12. Ludic fallacy
13. Narrative fallacy
14. Dunning-Kruger hatás
15. Optimism bias - túlzott optimizmus
16. Mental accounting - mentális könyvelés
17. Túlélési torzítás
18. Bandwagon effect, herding bias - utánfutóhatás, csordaszellem
19. The law of small number - kis számok törvénye
20. Availability bias - hozzáférhetőségi heurisztika
21. A szerencsejátékosok tévedése, Gambler’s fallacy
22. Sunk cost fallacy, Concorde-effektus a pénzügyekben
23. Disposition effect: A „kiülöm a veszteséget stratégia” problémái
24. Hot hand fallacy, forró kéz téveszme
25. Sunk cost fallacy, Concorde-effektus a pénzügyekben

A fentiekkel kapcsolatos összegző cikkünk itt érhető el: Kognitív torzítások, befektetési hibák, ami miatt veszítesz a részvényvásárlás, befektetés során