Narrative Fallacy: Történetek, melyek félrevezetnek a pénzügyekben

Bejegyzésünkben a narrative fallacy problémával foglalkozunk. Ennek lényege, hogy az eseményeket történetek és sajátos ok-okozati összefüggések alapján értelmezzük, azonban ez a nézőpont a pénzügyekben, a tőzsde, a befektetés területén tévedésekhez vezet. Megbeszéljük, hogy mi a narrative fallacy probléma lényege, példákat mutatok az esetekre. Témáink:

• A történetek hatásai a tőzsdére
• Mit jelent a narrative fallacy ?
• Narrative fallacy példa
• Narrative fallacy a valóságban
• Narrative fallacy a pénzügyekben

A történetek hatásai a döntéseinkre

Az emberek szeretik a történeteket. Saját magam is azt tapasztalom, hogy a hallgatóság sokkal jobban tudja követni az előadásaimat, ha közben történetek is alátámasztják a mondanivalót. Ráadásul ma már arra is vannak bizonyítékok, hogy a történetek hatás gyakorolnak a piacra, a tőzsdék árazására, de különböző gazdasági folyamatokra is hatást gyakorolnak. Elég, ha csak Robert Shiller Nobel-díjas közgazdás Narrative Economics munkájára gondolunk, melyből később egy teljes könyv is született.

A fentieken túl arra is vannak bizonyítékok, hogy az emberek hajlamosak a pozitív történeteket túlreagálni, ami megjósolható folyamatokat eredményez a tőzsdén. Erre a koncepcióra épülnek az ún. „concept momentum” stratégiák, melyek kifejezetten a befektetők körében népszerű sztorikat, és az azokhoz köthető részvényeket vásárolják meghatározott szisztéma szerint. A fenti bizonyítékok alapja azonban nemcsak az, hogy az emberek szeretik a sztorikat, hanem az is, hogy a történet-alapú szemléletmód félrevezeti a befektetőt. Ezt a problémát nevezzük narrative fallacy-nak.

Mit jelent a narrative fallacy?

A narrative fallacy probléma lényege, hogy az eseményeket történetek formájában dolgozzuk fel, és a történet „ragasztja” össze az általunk vélt ok-okozati összefüggéseket. Ennek oka, hogy az agyunk így tudja feldolgozni a valóságot, melynek eseménye sokszor véletlenszerűen alakulnak, de nekünk szükségünk van arra, hogy az ok-okozati összefüggést megtaláljuk. E nélkül nem tudjuk értelmezni a világot. A fogalmat és a problémát Nassim Taleb írta le részletesen a The Black Swan: The Impact of the Highly Improbable című könyvében.

„The narrative fallacy addresses our limited ability to look at sequences of facts without weaving an explanation into them, or, equivalently, forcing a logical link, an arrow of relationship upon them. Explanations bind facts together. They make them all the more easily remembered; they help them make more sense. Where this propensity can go wrong is when it increases our impression of understanding.”

Taleb megfogalmazása szerint a narrative fallacy azt jelenti, hogy korlátozottan vagyunk képesek arra, hogy tények sorozatát vizsgáljuk anélkül, hogy magyarázatot szőnénk hozzájuk. Magyarázatokat gyártunk, melyek összekötik a tényeket, és ezek a történetek könnyebben megjegyezhetővé teszik az eseményeket. Szeretjük a történeteket, és később hajlamosak vagyunk úgy emlékezni ezekre a történetekre, ahogy a saját érdekeink megkívánják. Nézzünk egy egyszerű példát, ami rávilágít a problémára.

Narrative fallacy példa

Az alábbi táblázatban hallgatók vizsgajegyeit láthatod. Nézd meg ezeket a jegyeket, és gondold át, hogy milyenek lehetnek a hallgatók a jegyek alapján.

A jegyek alapján Gábor egy jó tanuló, folyamatosan, szorgalmasan készül a vizsgákra. Balázs erősen indította az évet, de elbízta magát, vagy azt hitte könnyű a tantárgy, így az év végére lényegesen romlott a teljesítménye. Éva rosszul indította az évet, de utána összeszedte magát, és végig keményen tanult. Dóra pedig egy átlagos tanuló, stabil eredményekkel. Ferenc tanulmányai gyengék, és úgy tűnik, meg sem próbál jobb lenni.

Láthatod te is, hogy néhány tanulmányi jegy alapján véleményt formáltam a hallgatókról, ugyanakkor arról nem beszéltünk, hogy hogyan kapták a hallgatók a jegyet. A jegyeket ugyanis pénzfeldobással döntöttük el, azaz a képzésen részt vevő hallgatók minden vizsgajegye aszerint lett megállapítva, hogy egy ötös sorozatból hány alkalommal dobtak fejet, azaz a jegyeknek semmi köze nem volt a szorgalomhoz, a felkészültséghez pusztán a szerencse döntötte el az osztályzatokat. Ezek után már vélhetően az olvasó is azt gondolja, hogy a hallgatóim jellemzése totális tévedés volt, viszont jól mutatja azt, hogyan gondolkodunk a valóságban a dolgokról a szakértelem és a szerencse kérdéséről (Luck vs. skill probléma).

Narrative fallacy a valóságban

A valódi életben emberek, módszerek, stratégiák sikerét/bukását a legtöbbször a szakértelemmel magyarázzuk. A sikeres emberek keményen dolgoztak, több ezer órát foglalkoztak a szakmájukkal. Könyvek tucatjai foglalkoznak a sikeres emberekkel. Keressünk rá a wikipédián néhány élsportolóra, olvassuk el a történetüket. Körvonalazódni fog bennünk, hogy a sikerhez kitartás, szorgalom, elhivatottság szükséges. Amikor elolvasod a sikeres emberek sikerének okait tárgyaló cikkeket, könyveket, fel sem merül benned, hogy a sikerhez valami másra is szükség lett volna. Ez a narrative fallacy lényege, azaz a történetekbe ágyazott ok-okozati összefüggések félrevezetnek, mert tedd fel magadban azt a kérdés, hogy hány olyan ember élhet még az országban, aki szorgalmas, kitartó, elhivatott volt, és nem lett belőle sikeres üzletember, sikeres befektető, sikeres sportoló. Egész egyszerűen azért, mert a siker a véletlennel is összefügg. Ez a probléma tehát a narrative fallacy-val, azaz azt hisszük, hogy az eseményeket meg tudjuk magyarázni ok-okozati viszonyokkal úgy, hogy azok az előzetes felvetéseinket igazolják.

Az emberek tehát hajlamosak eltúlozni a tehetség, a szakértelem, a kemény munka fontosságát, és alábecsülik a véletlen jelentőségét a sikerrel kapcsolatban. Azt hisszük, hogy a világ egy igazságos hely, ahol a keményen dolgozó személy elnyeri a jutalmát, ez azonban nem teljesen fedi a valóságot.

Narrative fallacy a pénzügyekben

Az alábbi táblázatban három ismert alapkezelő elmúlt évi teljesítményét követheted nyomon, hasonló táblázatos formában, mint amit hallgatók jegyeinek esetében megbeszéltük. Itt már egy komoly döntést kell hoznunk, azaz meg kell mondanunk, hogy melyik alapkezelőre bíznánk a pénzünket.

Megvizsgálva az adatokat, hasonló sztorikat tudunk készíteni, ok-okozati összefüggéseket felállítani. Például Viktor konzisztens stabil eredményt hozott. Csabának magas hozama lett az időszak elején, majd jelentős visszaesést realizált. Tibor pedig egyre ügyesebb az alapkezelésben. A fentiek után válaszoljuk meg az eredeti kérdést, azaz kire bíznánk a pénzünket? Vélhetően az olvasóim egy része Viktorra szavazna, a stabil eredmény miatt, esetleg Tiborra, akinek egyre jobbak az eredményei. Ugyanakkor a helyes válasz a fenti kérdésre, hogy ezen adatok alapján nem lehet eldönteni a kérdést, mert a múltbeli hozam/teljesítmény és a jövőbeni hozam/teljesítmény között gyakorlatilag nincs összefüggés ebben a formában. Sőt az alapkezelési iparágban a forró kéz sem létezik, azaz a múltbeli siker nem jelzi előre a jövőbeni sikert.

Egy másik példaként gondolj a tőzsdehírekre, ahol napi rendszerességgel magyarázzák meg szakértők az előző napi ármozgások okát. A befektetők tudni szeretnék, hogy miért esett vagy emelkedett aznap a részvénypiac, mi rontotta el a hangulatot, vagy épp mi a felelős a jó hangulatért. Ugyanakkor ezeket a történeteket mindig utólag, a hírekhez igazítva gyártják le, és gyakran nincs semmiféle ok-okozati összefüggés a részvénypiaci ármozgás és a kitalált történet között. Érdemes szem előtt tartani, hogy ha a szakértők, elemzők tudnák a pontos okát a mozgásnak, akkor pontos előrejelzéseket is képesek lennének készíteni. Ez azonban távol áll a valóságtól, hiszen a találati pontosságuk a véletlennel vethető össze:

• Guruk, szakértők találati aránya 48%, 1998-2012 között
• Elemzői ajánlások: Vételi ajánlás = alacsony hozam?