Kahneman kilátáselmélet - Prospect Theory

Cikkünkben Daniel Kahneman és Amos Tversky kilátáselméletének (prospect theory) jelentőségét beszéljük meg.

Mit jelent a kilátáselmélet (prospect theory)?

Daniel Kahneman és Amos Tversky kutatásain alapuló prospect theory lényege, hogy az emberek nem viselkednek racionálisan. Ez a mára már széles körben elfogadott nézet néhány évtizeddel korábban szembe ment az akkori közgazdaságtani elméletekkel, így például a hatékony piacok elmélete is azt feltételezte, hogy az piaci szereplők racionálisan döntenek. Ugyanakkor Kahneman és Tversky kutatásai rávilágítottak arra, hogy az emberek jól meghatározható kognitív torzításokat követnek el, melyek alapja különböző pszichológia tényezőkben keresendő. A prospest theory ezen felül arra is rávilágít, hogy az emberek hajlamosak kognitív torzításokat elkövetni, ha a választási lehetőségek kimenetelei bizonytalanok. Ez tipikusan illik a pénzügyi, befektetési döntésekre, tekintettel arra, hogy a jövőbeni hozam teljes pontossággal nem jósolható meg. A prospect theory szerint tehát az olyan döntési folyamatokban, melynek kimenetelei bizonytalanok, a befektetők hajlamosak bizonyos tényezőket felülsúlyozni döntésük során. Ugyanakkor ezek a felülsúlyozott tényezők nincsenek összhangban a kimenetelek várható valószínűségeivel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a valóságban alacsony valószínűségű tényezőket felülsúlyozza a befektető, míg a magas valószínűségű tényezőket alulsúlyozza. Ez a folyamat pedig hibás döntéshez vezet.

Az alábbi példa jól szemlélteti a döntések felülsúlyozását. Két választási lehetősége van a befektetőnek:

1. azonnal nyer 5000 dollárt, vagy
2. 80% valószínűséggel nyer 7000 dollárt, de 20 százalék valószínűséggel nem nyer semmit.

A kérdés az, hogy melyik befektetési lehetőség közül választanánk? Melyik befektetési lehetőséggel lehet a nyereséget maximalizálni a valószínűségeket is figyelembe véve? A legtöbb befektető az első opciót, a biztos 5000 dollárt választaná, annak ellenére, hogy a valószínűségeket figyelembe véve a második lehetőség az optimális, mivel itt a várható nyereség 5600 dollár.

Példaként gondolj arra, hogy 100 alkalommal döntünk a fentiek szerint:

1. esetben 100 x 5000 dollárt, azaz 50.000 dollárt nyerünk
2. esetben 100 esetből 80 alkalommal nyerünk 7000 dollárt, azaz 56.000 dollárt.

A fenti vizsgálatot különböző formában, különböző embereken számos esetben megvizsgálták, és az eredmények azt mutatták minden esetben, hogy az emberek felülsúlyoznak egyes információkat, így felülírják a logikus döntés szabályait. A fenti példa egyébként a loss aversion hatással magyarázható, melyre itt nem térünk ki, de korábban beszéltünk róla.

Kilátáselmélet és a kognitív torzítások

Az angolul cognitive bias kifejezésre magyarul kognitív torzításként hivatkozunk, mely arra utal, hogy az emberek általánosságban egy döntéshelyzet során olyan tényezőkre alapozva döntenek, melyek nem pontosak, a valóságtól távol állnak. Az emberek hajlamosak arra, hogy létrehozzanak egy szubjektív valóságot, mely távol áll az objektív adatokkal leírható valóságtól, és ha erre a szubjektív valóságra alapozva hozunk döntéseket, akkor a döntésünk kimenetele hibás lesz. Kognitív torzításokat az emberek a hétköznapi életben rendszeresen elkövetnek és több tucat ilyen kognitív torzítást követünk el rendszeresen.

Az alábbi képen a visualcapitalist jóvoltából áttekintheted az összes kognitív torzítást. A továbbiakban a pénzügyi területen fontosabbnak tartott kognitív torzításokat emeljük.

forrás: www.visualcapitalist.com

Kognitív torzításokról részletesen:

1. Representative bias - összekapcsolási téveszme
2. Confirmation bias - megerősítési torzítás
3. Hindsight bias - visszatekintési torzítás
4. Recency bias - jelen felülértékelése
5. Loss aversion bias, túlzott kockázatkerülés
6. Fight-or-flight response
7. Regret aversion bias
8. FOMO, Fear of Missing Out - félelem a kimaradásból
9. Start Date bias
10. Anchoring bias - lehorgonyzási torzítás
11. Ludic fallacy
12. Narrative fallacy
13. Dunning-Kruger hatás
14. Optimism bias - túlzott optimizmus
15. Mental accounting - mentális könyvelés
16. Túlélési torzítás
17. Bandwagon effect, herding bias - utánfutóhatás, csordaszellem
18. The law of small number - kis számok törvénye
19. Availability bias - hozzáférhetőségi heurisztika
20. A szerencsejátékosok tévedése, Gambler’s fallacy