Kahneman kilátáselmélet - Prospect Theory

A közgazdaságtan klasszikus modelljei sokáig abból indultak ki, hogy az emberek racionálisan döntenek, és a rendelkezésükre álló információk alapján igyekeznek a számukra legkedvezőbb választást meghozni. A befektetőt gyakran "homo oeconomicus"-ként írták le, aki mérlegeli a kockázatokat, a lehetséges kimeneteleket és azok valószínűségét.

Daniel Kahneman és Amos Tversky kutatásai azonban megmutatták, hogy bizonytalan helyzetekben a döntéseink ettől rendszeresen eltérhetnek. A kilátáselmélet, angolul prospect theory, ezeknek az eltéréseknek adott egységesebb magyarázatot. Jelentőségét jól mutatja, hogy Kahneman 2002-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott a pszichológiai kutatások közgazdaságtanba történő integrálásáért. Amos Tversky ekkor már nem élt, a Nobel-díjat pedig posztumusz nem ítélik oda.

Cikkünkben Daniel Kahneman és Amos Tversky kilátáselméletének jelentőségét beszéljük meg. Témáink:

• Mit jelent a kilátáselmélet, azaz a prospect theory?
• Hogyan értékeljük eltérően a nyereséget és a veszteséget?
• Miért értékeljük torzítva a kis és nagy valószínűségű eseményeket?
• A kilátáselmélet szerepe a pénzügyekben
• A kilátáselmélet és a kognitív torzítások kapcsolata

Mit jelent a kilátáselmélet, azaz a prospect theory?

Daniel Kahneman és Amos Tversky kutatásai arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonytalanság mellett az emberek döntései rendszeresen eltérhetnek attól, amit a hagyományos közgazdasági modellek alapján várnánk. Ez fontos fordulatot jelentett a közgazdasági gondolkodásban, és később a viselkedési közgazdaságtan egyik alapját teremtette meg.

A kilátáselméletet ugyanakkor nem érdemes egyszerűen azzal összefoglalni, hogy az emberek irracionálisak. Az elmélet ennél jóval pontosabban írja le a döntéseinket. Az egyik legfontosabb felismerés, hogy az emberek a lehetséges eredményeket általában egy referenciaponthoz viszonyítják. Egy befektető számára ilyen referenciapont lehet például egy részvény vételi ára. Ugyanaz az aktuális árfolyam ezért egészen másként értékelhető attól függően, hogy a befektető nyereségben vagy veszteségben van.

A kilátáselmélet négy fontos elemét érdemes kiemelni:

• A döntéseknél fontos szerepet játszik egy referenciapont, amelyhez a nyereséget és a veszteséget viszonyítjuk.
• Az azonos nagyságú veszteséget általában erősebben éljük meg, mint az azonos nagyságú nyereséget.
• A nyereségek és veszteségek növekedésével csökkenhet azok szubjektív hatása.
• A különböző valószínűségű eseményeket nem feltétlenül a tényleges valószínűségüknek megfelelő súllyal vesszük figyelembe.

Ez utóbbi azért fontos, mert a kilátáselmélet szerint az emberek hajlamosak a kis valószínűségű eseményeknek aránytalanul nagy súlyt tulajdonítani. Ez segíthet megérteni például azt, hogy miért vonzó a lottó főnyereménye, miközben annak bekövetkezési valószínűsége rendkívül alacsony. A nagy valószínűségű eseményeket szintén nem mindig pontosan a matematikai valószínűségük alapján értékeljük.

A biztos nyereség vonzereje

Egy egyszerű példán keresztül könnyen megérthetjük, hogyan működhet a döntéshozatal bizonytalanság mellett. Tegyük fel, hogy két lehetőség közül választhatunk:

1. Biztosan kapunk 5000 dollárt.
2. 80 százalékos valószínűséggel kapunk 7000 dollárt, 20 százalékos valószínűséggel pedig semmit.

Az első lehetőség biztosan 5000 dollárt jelent. A második lehetőség várható pénzbeli értéke 5600 dollár, mivel 0,8 x 7000 = 5600. Sok ember ennek ellenére a biztos 5000 dollárt választja.

Ha gondolatban százszor ismételnénk meg ugyanezt a helyzetet, az első lehetőség összesen 500 000 dollárt eredményezne. A második lehetőségnél a várható összeg 560 000 dollár lenne. Ettől még nem állíthatjuk automatikusan, hogy minden döntéshozó számára a második választás az optimális. A két lehetőség kockázata eltérő, ezért egy kockázatkerülő ember számára a biztos kifizetés választása racionális döntés is lehet.

Megfigyelhető azonban, hogy a biztos kimenetel sok esetben a puszta várható értéknél nagyobb szerepet kap a döntésben. Ezt a jelenséget a bizonyossági hatással, angolul certainty effecttel is kapcsolatba hozzák. Fontos elkülöníteni ezt a veszteségkerüléstől, hiszen a fenti példában nincs veszteség. Mindkét lehetőség a nyereségek tartományában található.

Miért fáj jobban a veszteség?

A kilátáselmélet egyik legismertebb eleme a veszteségkerülés. Ennek lényege, hogy egy adott nagyságú veszteség pszichológiai hatása általában erősebb, mint egy ugyanakkora nyereségé.

Gondoljunk például arra, hogy egy befektetésen 100 dollárt nyerünk, majd egy másik befektetésen 100 dollárt veszítünk. Pénzügyi értelemben a két összeg kiegyenlíti egymást. Pszichológiai szempontból azonban a veszteségből származó kellemetlen érzés erősebb lehet, mint a nyereségből származó öröm.

A klasszikus kísérleti eredményekben a veszteségek súlya gyakran lényegesen nagyobbnak mutatkozott az azonos nagyságú nyereségekénél. Ezt azonban nem érdemes úgy értelmezni, mintha minden ember minden helyzetben pontosan kétszer olyan erősen élné meg a veszteséget. A veszteségkerülés mértéke függhet a döntési helyzettől és az egyéntől is.

A kilátáselmélet értékfüggvénye ezt az összefüggést szemlélteti. Az x tengelyen a referenciaponthoz képest bekövetkező nyereség vagy veszteség található, az y tengely pedig ezek szubjektív értékét mutatja. A görbe a veszteségek oldalán meredekebb, ami azt fejezi ki, hogy az azonos nagyságú veszteség erősebben hathat ránk, mint az azonos nagyságú nyereség.

Mi történik a valószínűségekkel?

Ahogy fentebb beszéltünk róla, a kilátáselmélet másik fontos eleme a valószínűségek súlyozása. Ezt érdemes elkülöníteni az előző ábrán bemutatott értékfüggvénytől. Az értékfüggvény azt mutatja meg, hogyan értékeljük a nyereségeket és veszteségeket. A valószínűségsúlyozási függvény azt írja le, hogyan alakítjuk át fejben az események objektív valószínűségét.

Az emberek például aránytalanul nagy súlyt adhatnak nagyon kis valószínűségű eseményeknek. Ez segíthet megérteni a lottó népszerűségét. A főnyeremény valószínűsége rendkívül alacsony, a hatalmas lehetséges nyereség azonban erősen befolyásolhatja a döntést. Hasonló logika a pénzügyi piacokon is megjelenhet, amikor a befektetők olyan részvényeket keresnek, amelyek kis valószínűséggel ugyan, de rendkívül nagy nyereséget hozhatnak.

A kilátáselmélet a pénzügyekben

A kilátáselmélet a pénzügyi döntések vizsgálatában kapott igazán nagy jelentőséget. A befektetők folyamatosan bizonytalan jövőbeli kimenetelek között választanak, ezért a referenciapont, a veszteségkerülés és a valószínűségek súlyozása is szerepet játszhat a döntéseikben.

Az egyik legismertebb kapcsolódó jelenség a disposition effect. Ennek során a befektetők hajlamosak viszonylag gyorsan realizálni a nyereséges pozíciókat, miközben tovább tartják a veszteséges befektetéseket. Egy veszteséges részvény eladása ugyanis véglegessé teszi a veszteséget, míg a pozíció megtartása fenntartja annak lehetőségét, hogy az árfolyam később visszatérjen a vételi árhoz.

Gondoljunk arra, hogy valaki 100 dollárért vásárolt egy részvényt, amelynek árfolyama később 70 dollárra esik. A 100 dolláros vételi ár könnyen referenciaponttá válhat. A befektető ezért úgy gondolkodhat, hogy csak akkor adja el a részvényt, ha ismét eléri a 100 dollárt. Gazdasági szempontból azonban a korábbi vételi ár önmagában nem mondja meg, hogy a részvény 70 dollárról milyen jövőbeli hozamra képes.

A nyereséges pozícióknál ennek fordítottja is előfordulhat. A befektető szeretné biztosítani a már elért profitot, ezért túl hamar értékesítheti a részvényt. A veszteséges pozíciónál nagyobb kockázatot vállalhat a veszteség elkerülésének reményében, míg a nyereséges pozíciónál inkább a biztos eredményt választja.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy a kilátáselmélet a ritka kimenetelek értékelése miatt is érdekes a pénzügyekben. Egyes befektetések lottószelvényhez hasonló tulajdonságokat mutathatnak. Az esetek nagy részében szerény vagy gyenge eredményt produkálnak, kis valószínűséggel azonban rendkívül magas hozamot érhetnek el. Az ilyen lehetőségek vonzerejét részben magyarázhatja, ha a befektetők túl nagy súlyt tulajdonítanak a ritka, kiugró nyereségeknek.

A biztosítások iránti kereslet szintén kapcsolatba hozható a kis valószínűségű, nagy veszteséget okozó események értékelésével. Az emberek hajlandók díjat fizetni azért, hogy megszüntessék vagy csökkentsék egy ritka, de súlyos veszteség pénzügyi következményeit.

Mi a helyzet a FOMO-val és a tőzsdei buborékokkal?

A kilátáselmélet mellett számos más pszichológiai jelenség is befolyásolhatja a befektetőket. Ide sorolható a FOMO, a csordaszellem, a túlzott önbizalom és a lehorgonyzás. Ezek kapcsolódhatnak egymáshoz, de nem tekinthetők automatikusan a kilátáselmélet közvetlen következményeinek.

A FOMO, vagyis a Fear of Missing Out akkor jelenhet meg, amikor a befektető attól tart, hogy kimarad egy nagy árfolyam-emelkedésből. A csordaszellem esetén más befektetők döntései befolyásolják a saját döntésünket. A lehorgonyzás pedig azt eredményezheti, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk egy korábbi árfolyamnak. Ilyen gondolat lehet például, hogy "a részvény korábban 100 dollár volt, ezért biztosan vissza fog térni oda".

A dotcom időszak, a 2008-as pénzügyi válság vagy a kriptovaluták szélsőséges árfolyammozgásai számos viselkedési jelenség vizsgálatára adnak lehetőséget. Ezeket azonban nem érdemes önmagukban a kilátáselmélet bizonyítékaként kezelni. A piaci buborékok és összeomlások mögött gazdasági, monetáris, intézményi és pszichológiai tényezők egyszerre állhatnak.

Kilátáselmélet és a kognitív torzítások

A kognitív torzítás, angolul cognitive bias, olyan rendszeresen megfigyelhető gondolkodási mintázat, amely miatt ítéleteink eltérhetnek attól, amit a rendelkezésre álló információk tisztán statisztikai vagy logikai feldolgozása alapján várnánk.

A kilátáselmélet és a kognitív torzítások között szoros kapcsolat van, de a két fogalom nem azonos. A kilátáselmélet egy konkrét döntéselméleti modell, amely elsősorban a bizonytalan kimenetelek értékelését, a referenciapont szerepét, a nyereségek és veszteségek eltérő kezelését, valamint a valószínűségek súlyozását írja le. A kognitív torzítás ennél tágabb fogalom.

A pénzügyi döntéseknél számos ilyen torzítás jelenhet meg. A confirmation bias miatt a befektető könnyebben fogadhatja el azokat az információkat, amelyek megerősítik korábbi véleményét. A recency bias hatására túl nagy jelentőséget tulajdoníthat a közelmúlt eseményeinek. A lehorgonyzás miatt egy korábbi árfolyamhoz ragaszkodhat, míg a túlzott önbizalom saját előrejelzési képességének túlértékeléséhez vezethet.

Forrás: Visual Capitalist

A kilátáselmélet korlátai

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a kilátáselmélet sem magyaráz meg minden befektetői döntést. Az egyik probléma az egyes paraméterek pontos meghatározása. Nem minden ember ugyanolyan mértékben veszteségkerülő, és a valószínűségek súlyozása is változhat a döntési helyzettől függően.

Az eredmények általánosításánál is óvatosnak kell lennünk. A döntések függhetnek a tapasztalattól, a vagyoni helyzettől, a kulturális környezettől, a döntés tétjétől és attól is, hogy valódi pénzről vagy egy kísérleti helyzetről van szó.

Megfigyelhető azonban, hogy a kilátáselmélet több évtizeddel a megjelenése után is a viselkedési közgazdaságtan és a behavioral finance egyik meghatározó elmélete. Segítségével jobban megérthető, hogy egy befektető miért értékelheti eltérően a nyereséget és a veszteséget, miért válhat fontossá a vételi ár mint referenciapont, és miért lehetnek vonzóak a kis valószínűségű, rendkívül nagy nyereséget ígérő befektetések.

A befektető számára ennek gyakorlati jelentősége is van. Érdemes időnként feltenni a kérdést, hogy egy pozíciót azért tartunk-e továbbra is, mert a jelenlegi információk alapján vonzó befektetésnek tartjuk, vagy azért, mert veszteségben vagyunk és várjuk, hogy az árfolyam visszatérjen a vételi árhoz. Ugyanígy érdemes megvizsgálni azt is, hogy egy rendkívül magas hozam lehetősége mellett mekkora annak tényleges valószínűsége.

Kognitív torzításokról részletesen:

1. Representative bias - reprezentativitási torzítás
2. Confirmation bias - megerősítési torzítás
3. Hindsight bias - visszatekintési torzítás
4. Recency bias - a közelmúlt felülértékelése
5. Loss aversion bias - veszteségkerülés
6. Fight-or-flight response
7. Regret aversion bias - megbánáskerülés
8. FOMO, Fear of Missing Out - félelem a kimaradástól
9. Start Date bias
10. Anchoring bias - lehorgonyzási torzítás
11. Ludic fallacy
12. Narrative fallacy
13. Dunning-Kruger-hatás
14. Optimism bias - túlzott optimizmus
15. Mental accounting - mentális könyvelés
16. Túlélési torzítás - survivorship bias
17. Bandwagon effect, herding bias - utánfutóhatás, csordaszellem
18. The law of small numbers - kis számok törvénye
19. Availability bias - hozzáférhetőségi heurisztika
20. Gambler's fallacy - a szerencsejátékos tévedése