A valószínűségek helytelen kezeléséhez kapcsolódik az ún. forró kéz tévedés is. A szerencsejátékosok tévedésénél azt láttuk, hogy egymástól független események többszöri bekövetkezése után az ellenkező esemény bekövetkezésére számítunk. Például kétszer dobunk fejet, így azt gondoljuk nagyobb a valószínűsége a következő dobásban az írásnak.
Ezzel szemben a forró kéz tévedés alapja az, hogy azt gondoljuk, az események bekövetkezése nem véletlenszerű (de a valóságban az), így ha egy esemény többször bekövetkezett, akkor a következő alkalommal is ugyanaz az esemény fog bekövetkezni. Például ha valaki sikeres egy tevékenységben, akkor a jövőben is sikeresen fogja végezni a tevékenységet.
A forró kéz tévedés kutatása Amos Tversky és Thomas Gilovich nevéhez fűződik, akik a kosárlabda és egyéb sportjátékokban figyelték meg a jelenséget. A sportrajongók körében végzett kutatások arról árulkodnak, hogy azt hisszük, hogy egy játékos nagyobb valószínűséggel dob sikeres kosarat (szerez pontot), ha előzőleg már sikeresen kosarat dobott. Ez a forró kéz tévedés lényege, azaz azt gondoljuk, hogy aki már kosarat dobot, pontot szerzett, az jó játékos, és a következő dobásnál sem fogja elhibázni. Ugyanakkor Tversky és Gilovich kutatása arra mutattak rá, hogy a játékosok dobásai független események, és az előző sikeres dobás nem jelzi előre a következő dobás sikerességét. Tversky kutatásait számos újabb, sportolók körében végzett kutatás is megerősíti, illetve vannak kutatások, melyek összefüggést találtak az előző dobás és a következő dobás sikere között, azaz ezen kutatások szerint a forró kéz létezik.
A hétköznapi emberek számára azonban nem az a lényeg, hogy a kosárlabdában létezik vagy sem a forró kéz (kivéve sportrajongók). Inkább az a fontos, hogy a döntési helyzetben a siker/kudarc valószínűségét előrejelezheti-e az előző tevékenység eredménye.
A pénzügyi példaként gondolja arra, hogy nagyon sok befektető a befektetési alapok rangsorát vizsgálja, és a legjobb alapkezelőket kiválasztva kezelteti a pénzét. Ezek a befektetők tehát hisznek a forró kéz létezésében a befektetési alapkezelők iparágában, azaz azt feltételezik, hogy akik a múltban jó teljesítményt hoztak a jövőben is jól fognak teljesíteni. De vajon létezik-e ez az összefüggés a valóságban? A témához kapcsolódóan az amerikai befektetési alapok között készült egy vizsgálat, melynek során 10 éves múltbeli hozamok alapján rangsorolták a befektetési alapokat. Ezt követően megvizsgálták a legjobb teljesítményű alapok következő 10 évi teljesítményét is. A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak, hogy a múltbeli adatok szerinti legjobb befektetési alapok 10 év múlva is benne lesznek a top alapok, azaz a rangsor elején levő alapok között. A kutatás szerint a múltban legjobb teljesítményt nyújtó alapoknak mindössze a harmada (33 százalék) került 10 év múlva is a legjobb alapok közé. Tehát, ha a kutatás eredményeiből indulunk ki, akkor nagy átlagban nem létezik a forró kéz a befektetési alapok iparágában. A témához kapcsolódó problémák:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
