Több ESG, kevesebb céges csalás és manipuláció?

Cikkünkben az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetéssel foglalkozunk. A témával kapcsolatban beszámolok egy újabb, több száz részvényen végzett vizsgálatról, mely a társaságok ESG minősítése és a társaságok által elkövetett, befektetőket megkárosító visszaélések, csalások közötti kapcsolatot mutatta ki. Témáink:

  • Az ESG lehetséges előnyei/hátrányai
  • Több ESG, kevesebb csalás és manipuláció?
  • Az ESG és a vállalatok pénzügyi teljesítménye

Az ESG lehetséges előnyei/hátrányai

Kétségtelen, hogy az ESG (környezeti, fenntarthatósági, irányítási szempontok) az elmúlt években rendkívül divatos területévé vált a befektetéseknek (a google-keresések száma tízszereződött), azonban, ahogy korábbi cikkünkben megbeszéltük, az ESG alapvetően nem a magas hozamról szól. Legalábbis a jelenlegi vizsgálatok azt mutatják, hogy vélhetően a téma népszerűsége miatt, az ESG társaságok széles köre túlértékelt, így alacsonyabb jövőbeni hozam kapcsolódik ezekhez a részvényekhez, azaz a green premium (greenium) nem pozitív. Természetesen ez csak az érme egyik oldala, mert más vizsgálatok azt mutatják, hogy a klímaesemények fokozódása pozitívan hat ezekre a befektetésekre (részleteket itt beszéltük meg).

Az ESG-vel kapcsolatos összefüggések széles köre ismert mára, ezek eredménye azonban vegyes, és nem egyértelműen pozitív. Például a társadalmi felelősségvállalás javítja a termelékenységet, fokozza a termék versenyképességét (lásd Hur, W. M., Moon, T. W., Ko, S. H., 2018), segít abban, hogy a vállalat stabil kapcsolatot alakítson ki az ügyfeleivel és a kormánnyal. A fenti folyamatok segítik a vállalatot abban, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzen, így végül is pozitívan hatnak a vállalt értékére (lbuquerque, R., Koskinen, Y., & Zhang, C., 2019). Ugyanakkor más vizsgálatok rámutattak arra, hogy az ESG előnyeinek jelentős része a vállalat vezetőinél csapódik le, az esetleges kockázatok és költségek pedig a részvényeseket, befektetőket terhelik ((Barnea A., Rubin, A., 2010), másrészt a túlzásba vitt társadalmi felelősségvállalás ronthatja a tőkeallokációt, és ezzel együtt a társaság hosszú távú növekedési lehetőségeit. (Bhandari, A., Javakhadze, D., 2017; Chintrakarn, P., Jiraporn, P., Tong, 2020). A fenti vizsgálatok sorában illeszthető az alábbi kutatás, melyben az ESG és a vállalati visszaélések, csalások közötti kapcsolatot kutatták.

Több ESG, kevesebb csalás és manipuláció?

Itt a blogon már sokat beszéltünk arról, hogyan manipulálhatók a befektetők a társaságok által. Gondol itt a minőségi/mennyiségi nyereség problémájára, a felfújt mérlegre, a sütiüveg tartalékra, a channel stuffing technikára, a mérlegen kívüli könyvelésre (lásd Enron esete), a centes részvények piacán elérhető kínai részvények körüli botrányokra, a céges konferenciák előtti vezetői részvényeladásokról. A fenti manipulációk jelentős részét a befektetők észre sem veszik, csak annak végeredményét, mely legtöbbször az alacsony hozamban nyilvánul meg. A fentiek tekintetében tehát az ESG egy üdvözölendő megoldás lehetne, hiszen számos, a vállalatirányítással kapcsolatos kritériumot is tartalmaz, és a legújabb adatok alapján úgy néz ki, hogy a magasabb ESG-minősítés alacsonyabb visszaélést, manipulációt eredményez.

A témában megjelent ESG performance and corporate fraudulence.. cím alatt elérhető kutatásban 2014-2021 közötti időszakon végeztek vizsgálatokat három ESG-minősítő tanúsítványa (Bloomberg, Refinitiv, Wind) alapján. Az alábbi táblázat mutatja a regresszió eredményét, azaz statisztikailag szignifikánsan (1%-o) kimutatható, hogy negatív a kapcsolat az ESG-minősítés és a vállalati visszaélések, csalások között. Tehát a magasabb ESG-minősítés alacsonyabb mennyiségű csalást, visszaélést eredményez.

 

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy visszaélések széles körén negatív hatása van az ESG-nek, például:
•    Financial fraud: pénzügyi csalások, például felfújt mérleg.
•    Management fraud: illegális részvényvásárlások, bennfentes kereskedés, részvényár manipuláció.
•    Disclosure fraud: adathamisítás, például engedélyek manipulációja, hamis bevallások készítése.
•    Other fraud: a fenti körön kívüli csalások.

Összességében azt láthatjuk, hogy bár az ESG pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatása vegyes eredményeket mutat, a vállalat által elkövetett csalások, manipulációk előfordulására negatívan hat az ESG. A fenti vizsgálatból látható, hogy a magasabb ESG-minősítés csökkenti a valószínűségét annak, hogy a vállalat manipulatív, a befektetőket megkárosító cselekményeket hajt végre.

Az ESG és a vállalatok pénzügyi teljesítménye

Az ESG-alapú befektetéssel kapcsolatban tehát alapvetően ellentétes vélemények formálódnak. Amíg a hozam irányából nézve nem tudunk kimutatni pozitív összefüggést (vizsgálatok itt), addig a pénzügyi teljesítménnyel összefüggésben dominálnak a pozitív megfigyelések. Az első, jelentősebb elemzést Margolis és Walsh végezete el 2003-ban. Az 1980-as évekig visszanyúló vizsgálatukban 126 kutatást elemeztek, melyek 42,9 százaléka talált pozitív kapcsolatot az ESG és a vállalatok pénzügyi teljesítménye között. Bár a 2000-es éveket megelőző időszakban alacsony számban találunk a témában végzett empirikus vizsgálatokat, a 2010-es éveket követően a kutatások középpontjába került az ESG és a vállalatok pénzügyi teljesítménye közötti kapcsolat, a vizsgálatok száma a sokszorosára növekszik.

Friede és szerzőtársai 2015-ben már 35 korábbi elemzés eredményeit foglalták össze, mely összesen 1816 kutatás feldolgozását jelentette. Ezekből az adatokból az derül ki, hogy a vizsgálatok 48,2 százaléka pozitív, 10,7 százaléka negatív kapcsolatot talált az ESG és a vállalatok pénzügyi teljesítménye között. A fentieket megerősíti Whelan és szerzőtársainak (2021) tanulmánya, melyben több, mint 1000 kutatási anyagot vizsgáltak meg az ESG és a pénzügyi teljesítmény összefüggésében 2015-2020 közötti időszakon. Elemzésük alapján azt láthatjuk, hogy a vizsgálatok 58 százaléka pozitív, 8 százaléka negatív kapcsolatot tárt fel az ESG és a pénzügyi teljesítmény között. Az alábbi táblázat összesítő adatai jól mutatják, hogy a vizsgálatok számának növekedésével nőtt azon publikációk aránya, melyek pozitív kapcsolatot találtak az ESG és a pénzügyi teljesítmény között.

Forrás

Vizsgálatok száma

Pozitív

Negatív

Semleges

Vegyes

Margolis és Walsh (2003)

126

42,9%

5,6%

22,2%

29,4%

Friede (2015)

1816

48,2%

10,7%

23%

18%

Whelan (2021)

1000

58%

8%

13%

21%

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az ESG és a pénzügyi teljesítmény közötti összefüggés pozitív és robusztus, azaz különböző országokban, különböző pénzügyi mutatók segítségével is kimutathatók.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak