A befektetési alapok 7 kockázata, buktatója

A cikkünkben a hagyományos, kereskedelmi bankoknál elérhető befektetési alapokkal foglalkozunk. Összegyűjtöttem 7 olyan szempontot, melyet érdemes megvizsgálni, átgondolni mielőtt a befektetési alapokból vásárolunk. Remélhetőleg a befektető számára leginkább megfelelő befektetési alap kiválasztásában segíthetnek a leírtak.

A magyar és a külföldi lakosság jelentős része befektetési alapon keresztül fektetni be a pénzét. Ez még az amerikai befektetők körében is megfigyelhető, annak ellenére, hogy ott a részvénybefektetésnek nagyobb hagyománya van. Példaként említeném meg, hogy a Federal Reserve Survey of Consumer Finances 2016-os felméréséből az derül ki, hogy az amerikai háztartások 52 százaléka nem közvetlenül fekteti be a pénzét a részvénypiacon, azaz alapkezelőket, számlakezelőket, tanácsadókat vesz igénybe.

Ez nem véletlen, ugyanis a befektetési alapoknak számos előnye van. Kezdve azzal, hogy diverzifikált portfóliót lehet kialakítani a befektetési alapok segítségével, másrészt pedig a hagyományos befektetési alapok aktívan kezelik a befektetők pénzét, azaz arra is számíthat a befektető, hogy a szakértők segítségével többlethozamot realizálunk.

Mielőtt a szempontokat megbeszéljük, röviden emlékezzünk vissza arra, hogy mit beszéltünk, mi a célja, előnye egy hagyományos befektetési alapnak. Bár a hagyományos befektetési alapok valamivel magasabb alapkezelési költségek mellett érhetők el, viszont az az előnyük, hogy az alapkezelő képes a felülteljesítésre, azaz a piaci hozamoknál nagyobb hozamot érhetünk el. Ezért mérik magukat az alapkezelők különböző referencia indexekhez, mellyel megállapítható, hogy sikerült-e felülteljesíteniük.

Illetve van a befektetési alapoknak egy másik, népszerű csoportja, az abszolút hozamra törekvő befektetési alapok, ahol nem a piac felülmúlása a cél, hanem mindig, minden körülmény között a lehető legnagyobb hozam elérése. Alapvetően az a különbség a két befektetési politika között, hogy amíg például egy magyar részvényalap árfolyama 10%-ot esik, és ez idő alatt a magyar tőzsde, a BUX-index 20%-ot esett, akkor az alapkezelő a -10%-kal is felülteljesített. Viszont, ha ez egy abszolút hozamra törekvő alap, akkor értelemszerűen nincs felülteljesítés, hiszen pozitív hozamot várunk el.  Nézzük a rövid bevezető után a fontosabb szempontokat, buktatókat.

 
 

1) A befektetési alapok többsége nem képes felülteljesíteni

Talán a legfontosabb probléma a hagyományos befektetési alapokkal, hogy befektetőként azért fizetünk magasabb alapkezelési díjat, hogy az alapkezelő szakértelmével többlethozamhoz juttasson minket (ez az a bizonyos alfa tényező). Sajnos azonban a legtöbb befektetési alapkezelő nem képes felülteljesíteni a részvénypiacokat. Ennek mértéke széles skálán változik, de az alábbi képen felmérheted a probléma jelentőségét. Az alábbi grafikonokon azt láthatod, hogy 3 éves hozam alapján a befektetési alapok hány százaléka teljesítette alul a benchmarkot. Ha az összes amerikai befektetési alapot nézzük (All Domestic Funds), láthatod, hogy az utóbbi évben az alapok 80%-a alulteljesítette a benchmarkját 3 éves visszatekintő hozam alapján. Ez az arány 2017-ben 90% körül volt. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy mennyi esélyed van arra, hogy találj egy felülteljesítő alapot: hozzávetőlegesen 10-30%.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-19/passziv-befektetes-01.png

Riasztónak tűnik, hogy a befektetési alapok 80-90%-a nem képes felülteljesíteni, azonban ehhez az adathoz az is hozzátartozik, hogy magas a mérce, tekintettel arra, hogy a történelem leghosszabb bikapiacát követjük éppen nyomon. Ez részben magyarázatot ad arra, hogy korábban sokkal több alap képes volt a felülteljesítésre.

Mit jelent ez számodra?

A fenti adat egyúttal mutatja azt is, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy olyan befektetési alapba fekteted a pénzed, amely nem képes felülmúlni a referencia indexét, azaz fölöslegesen fizeted ki a magasabb alapkezelési díjat. Az aktív vs. passzív befektetés témát bővebben is megbeszéltük korábbi cikkünkben. Ebben arról is szó volt, hogy a nagy kapitalizációjú vállalatok részvényei esetében a legrosszabb az esélyed a felülteljesítő befektetési alap megtalálásra, azonban kis kapitalizációjú részvények, REIT részvények és fejlődő, feltörekvő piacok részvényei esetében az aktív vagyonkezeléssel többlethozam érhető el.

2) A múltbeli hozam nem mondja meg, hogy jó lesz a befektetési alap teljesítménye

Gyakori befektetési hiba, hogy a befektetési alap múltbeli, 3-5 éves hozama alapján fektetjük be a pénzünket. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy keressük a legjobb múltbeli hozamú befektetési alapot, és abba fektetjük a pénzünket. Ez a fajta befektetési technika részvények, kötvények esetében még akár működhet is, hiszen a különféle momentum stratégiák is ilyen elven működnek, de befektetési alapok esetében ez nem működik, az alábbi kutatás szerint.

Egy, az amerikai piacon elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a tíz éves múltbeli eredmények alapján legjobbnak vélt befektetési alapoknak mindössze csak a harmada nyújtott jó teljesítményt a következő 10 évben. A vizsgálatot 1983-1993, illetve azt követően 1993-2003 között végezték. Ha tehát a fenti adatból indulunk ki, akkor 33% az esélye annak, hogy megtaláljuk a befektetési alap hozama alapján a legjobb teljesítményt nyújtó befektetési alapot. Az esetek többségében pedig olyan befektetési alapba fogjuk fektetni a pénzünket, amelyek nem lesznek képesek a jövőben is jó eredményeket, magas hozamot hozni.

Mit jelent ez számodra?

Ne a rövidtávú múltbeli hozamok alapján válassz befektetési alapot, helyette nézd meg hosszútávon, hogy az adott befektetési eszközben (kötvény, részvény) milyen hozamokat lehetett elérni, és kalkulálj azzal. Itt beszéltük meg 21 ország kötvény és részvénypiacát 100 évre visszamenőleg.

3) Az átlaghozam félrevezethet

Gyakori, hogy a befektetők több éves átlaghozamát vizsgálják meg a befektetési alapoknak, és az átlaghozam alapján hozzák a döntésüket. Bár az előző bekezdésben már megbeszéltük, hogy a rövidtávú múltbeli hozamokra hagyatkozva rossz befektetési döntést hozhatunk, a helyzetet az átlaghozam még jobban torzítja. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy volatilis, szélsőséges esetekben az átlaghozam nem mutatja meg jól a számlánk egyenlegének növekedését. Az is lehetséges, hogy egy pozitív átlaghozamú befektetést választunk ki, közben valós egyenleg növekedés, befektetési tőke növekedés nem jár együtt ezzel, annak ellenére, hogy pozitív az átlaghozam.

Hangsúlyozom a problémával akkor fogunk szembesülni, ha több időszak átlagos hozamát vizsgáljuk. Tegyük fel a befektetési tanácsadónk mutat nekünk egy befektetési alapot, melynek az elmúlt két évben 25%-os volt az átlaghozama. Tegyük fel (helytelenül) a rövidtávú múltbeli hozam alapján döntünk. Ekkor azt mondhatjuk, hogy nagyon jó befektetést talált nekünk az ügynökünk, hiszen évi 25%-os átlaghozam azt jelenti, hogy évente 25%-kal növekedett a befektetésünk. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A 25%-os átlaghozam ugyanis úgy is kijöhetett, hogy első évben a befektetett 1 millió forinton 100%-os éves hozamot ért el a befektetési alapkezelő. Ekkor az 1 millió forintból 2 millió forint lesz. Majd a következő évben -50% az elért hozam, azaz a 2 millió forintos befektetési tőke 1 millió forintra esik vissza. Mennyit nyertünk az ügyleten? Nulla forintot, hiszen 1 millióról 2 millióra, majd vissza 1 millióra esik az egyenlegünk. Mennyi lett az átlaghozam? 25 százalék, hiszen 100% és -50% számtani átlaga 25%. Természetesen kisebb hozamkilengések esetén nem fog ennyire torzítani az átlaghozam, de pontosan a fenti torzítások miatt az átlaghozam helyett az összetett éves növekedés mutatót használjuk, melyet te is egyszerűen ki tudsz számolni bármely befektetési alap esetében. A részleteket itt beszéltük meg.

4) A befektetési alapok trükközhetnek a referencia indexel is

Érdemes arra is odafigyelned, hogy a befektetési alap milyen referencia indexet követ. Ez benne van a részvény tájékoztató anyagában. Előfordulhat azonban, hogy szándékosan választanak olyan referencia indexet, melyet könnyű túlteljesíteni (ez főleg az abszolút hozamú befektetési alapok sajátossága). De ne lepődj meg azon sem, hogy tisztán részvényalap esetében a referencia index nem 100%-ban egy részvény index lesz, hanem 90%-ban egy részvény index és 10%-ban egy rövid kötvény index. Ugyanis a részvényalapok befektetési politikájában a 90%-os részvényarányt minimum fent kell tartani, azaz akár arra is van lehetősége az alapnak, hogy 10%-ban számlapénzt, rövid kötvényt tartson. Te azonban a teljes 100%-os összeg után fizeted a magas alapkezelési díjat, és vélhetően a teljes összeget részvénypiaci befektetésre szántad (ezért választottál részvényalapot), így elvárható lenne számodra, hogy az alapkezelő 100%-ban egy részvénypiaci indexhez mérje a teljesítményét.

5) Miért vannak gondban az abszolút hozamú és tőkevédett alapok?

Az abszolút hozamú és tőkevédett alapok sajátossága, hogy a portfólió jelentős részét kockázatmentes eszközökben tartják, azaz állampapírokat vesznek. Ezen felül pedig különböző kockázatosabb ügyletekkel próbálnak tőkepiaci spekulációkat végrehajtani, hogy az elérhető hozam nagyobb legyen. Ezzel a befektetési módszerrel azonban az a gond, hogy a teljes összeg után magas alapkezelési díjat fizetsz, pedig a vagyon jelentős része állampapírokban van. Illetve az elmúlt években a magyar állampapírpiaci hozamok is jelentősen estek, a lakossági állampapírokhoz pedig nem férnek hozzá a befektetési alapok. Ez pedig azt jelenti, hogy a kockázatmentes eszközök után alacsonyabb kamatot kapnak, mint te, lakossági ügyfélként. Tehát jobban jársz, ha  saját magad fekteted be a pénzed államkötvényekben, mint összetettebb termékeken keresztül egy befektetési alap segítségével. Az intézményi befektetők tehát azzal szembesülnek, hogy csak alacsony kamatok mellett tudnak befektetni kockázatmentes eszközökbe, és ez meg is látszik az elmúlt években az abszolút hozamú befektetési alapok eredményein.

6) Miért gazdagodnak meg az abszolút hozamú alapok kezelői?

Előre elárulom, hogy nem azért gazdagodnak meg, mert magas hozamokat érnek el. A helyes válasz a költség struktúrában keresendő. Bár az abszolút hozamú alapok költségstruktúrája eltérő, nem szabad általánosítani, de megfigyelhető, hogy van egy fix alapkezelési díj és egy sikerdíj. Például 2,5%-os éves alapkezelési díj, és 20%-os sikerdíj az elért hozamra, vagy a kockázatmentes hozam felett elért hozamra vonatkozóan.

Például 1 millió forintot befektetsz, az alapkezelő 10%-os eredményt ér el. Ekkor 2,5%-os alapkezelői díjat, 25 ezer forintot, és a kockázatmentes hozam (tegyük fel 2%) feletti részre (10-2%), még kifizetsz 20%-os sikerdíjat, azaz 16 ezer forintot, így tulajdonképpen egy év alatt nyertél 59 ezer forintot, az alapkezelő pedig 41 ezer forintot, úgy hogy a teljes kockázatot te viselted.

De nem is ezzel van az alapvető probléma, hanem ha egy veszteséges időszak következik. Például következő évben 10%-ot csökken az alap eredménye. Ekkor te elveszíted a korábbi évben megkeresett 41 ezer forintot, de az alapkezelő ismét gazdagodik 2,5% alapkezelési díjjal. Azaz vállalod a teljes kockázatot, ha pedig pozitív az eredmény, akkor sikerdíjat fizetsz. Ha negatív az eredmény, akkor alapkezelési díjat fizetsz, de ha a negatív eredmény után ismét pozitív az eredmény, akkor megint sikerdíjat fizetsz. Ezt a problémát egyébként a high-water mark típusú sikerdíj kiküszöböli. Ekkor csak akkor kap sikerdíjat az alapkezelő, ha az alap árfolyam új csúcsra emelkedik.

Nick Maggiulli a Ritholtz Wealt Management LLC elemzője  egyébként kiszámolta, hogy kevesebb, mint 20 év alatt több pénzt keres egy átlagos abszolút hozamra törekvő alap, mint amennyit a befektető keresne a befektetésen, ha nem high water mark típusú sikerdíjat alkalmaz.

Az alábbi képen láthatod a szimuláció eredményét. A kiindulási alap az volt, hogy 2%-os alapkezelési és 20%-os sikerdíj kerül felszámolásra minden pozitív hozam után. Azaz, ha 1 millió forintot fektetünk be, és 10% lesz az elért hozam, akkor az alapkezelési díj így számítható ki: (1.000.000 x 0,02) + (1.000.000*0,1*0,2) = 40.000 Ft. Mellette pedig 60 ezer forint nyeresége keletkezik a befektetőnek.

A szimulációban feltételeztük, hogy átlagos piaci hozamot ér el a befektetési alap (10%-ot), átlagos kockázat, azaz szórás mellett, azaz kb. 20%-os szórással számolunk. A képen látható vízszintes vonal (100%) jelöli azt a pontot, ahol a befektetési alap többet keresett a kezelési költségeken, mint az ügyfél az árfolyamnyereségen. A képen 100 különböző szimuláció eredményét láthatod, átlagosan 17 év után érjük el ezt a pontot.

A szimulációt saját magad is lefuttathatod, a program innen letölthető.

Mit jelent ez számodra?

A hozamhoz kötött sikerdíjak indokolatlanul nagy költségeket eredményeznek számodra, tekintettel arra, hogy a jó években sokat fizetsz, a rossz években ezt nem kapod vissza. Előnyösebb megoldás, ha a sikerdíj a kockázatmentes hozamhoz van kötve (feltéve, ha magas a kockázatmentes hozam), és a legjobb megoldás, ha olyan abszolút hozamú alapot választasz, ahol high-water mark típusú sikerdíjat alkalmaznak. Erről itt olvashatsz bővebben

7) Alapok alapja: legolcsóbbnak tűnik, de a legdrágább termék

Az alapok alapja konstrukciók meglepően népszerűen itthon. Ugyanis a kereskedelmi bankoknál elérhető 600 befektetési alapból 150 befektetési alap alapok alapja konstrukció. Az alapok alapja befektetési alappal már korábban is foglalkoztunk itt, a probléma lényege, hogy ezek a befektetési alapok más befektetési alapok jegyeit vásárolják meg. Azzal pedig, hogy két befektetési alap jegyeit vásárolod meg, a befektetés során duplán fizeted az alapkezelési díjat, de erről az ügyfelek többsége nem is szerez tudomást, mivel a tájékoztatóban csak az első befektetési alap költségei kerülnek feltüntetésre. A fent hivatkozott bejegyzésben megvizsgáltuk, hogy az alapok alapja befektetési alapok átlagos TER (teljes éves költség) mutatója 1,77%, az alábbi képen láthatód mind a 156 konstrukció költségét.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-19/alapok-alapja-befektetesi-alap-01.png

Az 1,77% nem tűnik soknak, de egy egyszerű példával rávilágítok a problémára. Tegyük fel megvesszük az "Arany 2 alapok alapja" befektetési alapot, melynek portfóliójában egyetlen (valósában több alap van a portfólióban) másik befektetési alap van az "Arany 1" befektetési alap. Az "Arany 1" befektetési alap pedig fizikai aranyat tart a portfóliójában. Nézzük a költségeket:

  • "Arany 2 alapok alapja" 1,77%-os alapkezelési költséggel dolgozik.
  • "Arany 1" befektetési alap pedig 2,5%-os alapkezelési költséget számít fel.

Befektetünk 1 millió forintot az alapok alapja konstrukcióba, és tegyük fel az arany ára 15%-ot drágul egy év alatt. Mennyi pénzünk lesz? Ha ezt az összeget közvetlenül aranyba fektettük volna, akkor 1.150.000 forint lenne év végén a befektetésünk értéke. Azonban "Arany 1" befektetési alap levon 2,5%-ot, azaz 28.750 Ft-ot, majd pedig "Arany 2" alap is levon 1,77%-ot, azaz 19.846 Ft-ot, azaz végül 1.102.500 Ft lesz az eredményünk. Nyertünk 102 ezer forintot, a két alap pedig keresett 48.600 Ft-ot.

8) Ne tegyük magasra a lécet

Ahogy már fentebb utaltam rá, a befektetési alapkezelő saját hatáskörében állapítja meg azt a tőzsdeindexet, mely az alap benchmarkja, referencia indexe lesz. Látni kell azonban azt, hogy számos hasonló tőzsdeindex közül válogathat a befektetési alap, és arra is lehetősége van, hogy a legalacsonyabb hozamú tőzsdeindexhez mérje a teljesítményét. Mutatok egy egyszerű példát. Képzeljük el, hogy ABC befektetési alap kis kapitalizációjú, small cap részvényekre fókuszál, így számos, az alap befektetési politikájához illeszkedő referencia index közül választhat az alapkezelő, például:

  • Russel 2000 index
  • S&P SmallCap 600 index
  • CRSP 6-10 Small Cap index
  • MSCI US Small Cap 1750 index

Látszólag nem sok különbség van a fenti indexek között, de nézzük meg a múltbeli hozamukat az elmúlt 25 évben:

  • Russel 2000 index 9,75% évesített hozam
  • S&P SmallCap 600 index 11,2% évesített hozam
  • CRSP 6-10 Small Cap index 11,7% évesített hozam
  • MSCI US Small Cap 1750 index 11,3% évesített hozam

Melyik lenne ideális referencia index? Természetesen a Russel 2000 index, hiszen ennek az indexnek a legkönnyebb a hozamát felülteljesíteni. A Russel 2000 index egyébként nagyon sok small cap részvényalap benchmarkja.

9) Ha gyenge a teljesítmény, változtassuk meg utólag a benchmarkot

Az utolsó módszer, melyről beszélni fogok az ún. benchmark backdating, mely eddig csak egy elméletben létező módszer volt, azonban egy 2021-ben megjelenő kutatás bizonyítékot is talált arra, hogy az alapkezelők aktívan alkalmazzák ezt a technikát. A benchmark backdating lényege, hogy a befektetési alapkezelőnek lehetősége van arra, hogy saját hatáskörében megváltoztassa a referencia indexet, benchmarkot, és azt utólagosan visszamódosítsa. Ehhez tudni kell, hogy a SEC Rule 33-6988 tartalmazza azokat a szabályokat, melyeket egy alapkezelőnek be kell tartania az eredmények kimutatása során. Ennek tekintetében az 5A rész az alábbiak szerint fogalmaz:

“index comparison requirement is designed to show how much value the management of the fund added by showing whether the fund ‘out-performed’ or ‘under-performed’ the market.”

Azaz egy referencia indexet kell alkalmazni abból a célból, hogy az alap alul- vagy felülteljesítése (piachoz képest) megállapítható legyen. Ugyanakkor a fenti szabályban mindössze az a kitétel van a referencia indexre, hogy “appropriate broad-based securities market index.” Tehát az alap befektetési stílus leíró, széles piacot lefedő indexet kell alkalmazni. Továbbá, a feltételek között szerepel, hogy a referencia indexet kezelő társaság és az alapkezelő társaság nem lehetnek partneri viszonyban, illetve az indexet az osztalékok újrabefektetésével korrigálni kell, és legalább 10 éves időszakot le kell fednie az indexnek.

Az 5A rész azonban engedi azt is, hogy az alapkezelő referencia indexet cseréljen, de konkrét szabályokat nem fogalmaznak meg a referencia index cseréjével kapcsolatban, mindössze annyi feltételt szab a SEC, hogy meg kell magyarázni a benchmark-változtatás okát, és nincs előírva az alapkezelő számára, hogy a régi benchmarkkal is végezzen összevetést. A lényeg tehát, hogy ha egy alapkezelő gyenge teljesítményt ért el, akkor megnézi, vannak-e hasonló referencia indexek, melyeknek alacsonyabb a hozama. A SEC felé indokolják a változtatás okát, és kicserélik a tájékoztatóban a referencia indexet, így pedig 10 évre visszamenőleg lejjebb tudják kicsit tenni a mércét és az alap eredményei látszólag javíthatók.

A fenti módszer azonban nem csak elméletben működik, ugyanis Kevin Mullally és Andrea Rossi 2006-2018 között végzett vizsgálatából az derül ki, hogy az alapkezelők gyakran változtatják meg a benchmarkot egy gyengébb teljesítményű időszak után, és ezek a változtatások szisztematikusan megfigyelhetők. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy átlagosan 0,74, 2,21 és 6,12 százalékponttal alacsonyabb 1, 5, 10 éves hozammal rendelkező referencia indexre váltottak át az alapkezelők (vizsgált váltások száma 740, 717, 700).

forrás: Kevin Mullally, Andrea Rossi

A fenti táblázatból az is kiderül, hogy az esetek 54-56 százalékában változtattak az alapkezelők a referencia indexet, ha az előző időszak teljesítménye gyenge volt.

Mit jelent ez számodra?

Látható a fentiekből, hogy az alapkezelők képesek arra, hogy „szépítsenek” az eredményeken, azonban a tájékozott befektetőket ilyen módon nem lehet félrevezetni. Annyit kell tennünk, hogy saját magunk állítunk fel referencia indexet, és azzal vetjük össze a befektetési alap teljesítményét. Alapvetően két járható út van. Az egyik, hogy megnézzük az alap befektetési stílusát, az alap által választott referencia indexet, majd keresünk hasonló indexeket, és azoknak a hozamával is összevetjük a befektetési alap teljesítményét. Gyakran alkalmazzák a befektetők azt a módszert is, hogy az S&P500 indexhez viszonyítják a részvényalapokat. Ez is lehet jó megoldás, azonban érdemes a kapitalizáció miatti eltéréseket figyelembe venni. Ugyanis a size-hatás miatt az alacsony piaci kapitalizációjú részvényeket tartalmazó tőzsdeindexek hozama nagyobb, az S&P500 index pedig az 500 legnagyobb tőzsdei társaság árfolyamát reprezentálja.

Kerüld az alapok alapja konstrukciókat, illetve alaposan vizsgáld meg a felmerülő költségeket. Alapok alapja konstrukció helyett nézd meg, milyen alapokat vásárol a befektetési alap, és vedd meg saját magad ezeket a befektetési alapokat.

Összegezve tehát a fentieket arra érdemes odafigyelni, hogy a befektetési alapok többlet költségét csak akkor fizessük ki, ha van esélye annak, hogy többlethozamot ér el az alapkezelő. Fentebb láthattad, hogy erre számos befektetési területen kicsi az esély. Ezekben az esetekben preferáljuk inkább a tőzsdén kereskedett ETF alapokat, mert azok olcsóbbak, ugyanakkor összetettebb, nagyobb tudást igénylő termékek, melyeknek szintén számos buktatója van: 12 kockázati tényező, amit vizsgálj meg ETF vásárlás előtt

Ne feledkezzünk meg arról, hogy hosszútávon a költségeknek hatalmas jelentősége van. Bár sokan nem gondolják így, de akár évi fél százalékos alapkezelési költség is jelentős költséget jelenthet hosszútávon. Megmutatom neked az alábbi grafikonon, hogy milyen jelentősége van hosszútávon annak, ha 1-2%-ot megspórolsz.

A piros oszlopok egy olyan befektetési alap éves költségeit mutatják, melynél az éves alapkezelési díj 0,11%, míg a szürke oszlopok mutatják egy 0,62%-os befektetési alap éves alapkezelési költségeit összesítve 10, 20, 30 éves időtávon 10.000 dollár befektetése esetén. A feltételezett hozam évi 6%.

A fenti képen azt láthatjuk, hogy az alapkezelési költségekben egy minimálisnak mondható (0,62%-0,11% = 0,51%) fél százalékos eltérés milyen költség növekedést jelent. Ha 10.000 dollárt fektetünk be 10 éves távra, feltételezett 6%-os hozam mellett, akkor 10 év múlva 885 dolláros különbség lesz az egyenlegében a két befektetőnek. Értelemszerűen a 0,11%-os befektetés előnyére. 30 éves időtávnál már 7911 dollár lesz a különbség, ami már jelentős összegnek mondható, annak ellenére, hogy mindössze 0,51% a költségekben a különbség.

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link