Alapok alapja befektetési alap: Mi a probléma ezekkel az alapokkal?

Bejegyzésünkben az alapok alapja típusú befektetési alapokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tekintjük át. Alapvetően azt lehetne mondani, hogy egy hasznos befektetési lehetőséget jelent az alapok alapja konstrukció, hiszen egyszerűen tudunk elérni olyan piacokat, melyeket egyébként csak nagyobb tudással, felkészültséggel érhetünk el. Azonban ennek a kényelemnek nagy ára lehet. A bejegyzésben megbeszéljük, hogyan működik az alapok alapja konstrukció, mi a probléma ezzel a befektetési típussal. Kezdjük először az alapokkal, beszéljük meg, hogyan működnek ezek a befektetési alapok. Témáink:

• Hogyan működik az alapok alapja befektetési alap?
• Mi a probléma az alapok alapja befektetési alapokkal?
• Miért lesz lényegesen nagyobb a költséged?
• Mekkora jelentősége van évi 0,5-2%-os többlet költségnek?
• Mivel helyettesítheted az alapok alapja befektetési alapokat?

Hogyan működik az alapok alapja befektetési alap?

Az alapok alapja kifejezés arra utal, hogy olyan befektetési alapról van szó, amely más befektetési alapok befektetési jegyeit vásárolja meg. Tehát a befektetési alap portfóliójában nem részvények, kötvények, egyéb származtatott termékek vannak, hanem befektetési jegyek. Hogy a befektetőnek ebből milyen előnye származik az egy jó kérdés, mindenesetre az alapkezelőnek így egyszerűbb dolga van, hiszen nem kell sok száz részvényt, különféle kötvényeket, állampapírokat megvenni, elegendő néhány befektetési alap befektetési jegyeit megvásárolni. Az átlagos befektető számára azért vonzó az alapok alapja konstrukció, mert távoli piacokat, összetett termékeket is elérhetünk ezekkel a megoldásokkal. Például árupiaci termékekbe fektethetünk, több abszolút hozamú alapba fektethetünk egyetlen alap segítségével, vagy távoli országok tőzsdéit érhetjük el. A kényelemnek, az egyszerűségnek azonban ára van. Erről beszélünk a következő bekezdésben.

Mi a probléma az alapok alapja befektetési alapokkal?

Tegyük fel megvásárolod ABC bank amerikai alapok befektetési alapját, akkor az alapkezelési szabályzatból kiderül, hogy a befektetők vagyonán az alapkezelő két másik befektetési alap jegyeit vásárolja meg. Ezzel a megoldással az egyetlen probléma a magas költségek. Ugyanis ha megvásárolsz egy befektetési alapot, akkor az egyik jelentős költség az éves alapkezelési díj lesz. Az alapkezelés költségeit az alapkezelő folyamatosan levonja a bruttó vagyonból, így kapjuk meg a nettó vagyont, és az egy jegyre jutó nettó vagyon, más néven eszközérték adja meg az alap árfolyamát.

Ugyanakkor alapkezelési díjat nem csak az alapok alapja befektetési alap fog felszámítani, hanem azok a befektetési alapok, melyeket megvásárolt az alap. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy kétszer fizetünk alapkezelési díjat. A kérdés tehát az, hogy megéri-e neked, hogy évente a befektetésed 0,5-2 százalékát kifizesd az alapok alapja befektetési alapnak, azért hogy megvegyen néhány befektetési alapot, amit egyébként te is megtudnál vásárolni.

A fentiek ellenére egyébként népszerűek itthon az alapok alapja befektetési alapok. Az MNB adatbázisa szerint itthon közel 600 befektetési alapot forgalmaznak a bankok és pénzintézetek. Ezek közül 150 darab alapok alapja konstrukció. Az alábbi grafikonon láthatod az összes alapok alapja befektetési alap TER mutatóját. A TER mutató az összes költséget tartalmazza, tehát nem csak az éves alapkezelési díjat.  A grafikon Y tengelyén a TER mutatókat látod. Meglehetősen nagy a szórás, de az alapok alapja befektetési alapok átlagos TER mutatója 1,77%.  Ez tehát azt jelenti, hogy átlagosan 1,77%-ba kerül évente neked az, hogy az alapok alapja kezelője megveszi, és a portfólióban tart néhány további befektetési alap jegyeit. Ne feledkezz meg arról, hogy a portfólióban levő befektetési jegyek alapkezelője is számít fel alapkezelési díjat.

Érdemes összevetni a részvényalapok TER mutatójával az alapok alapja konstrukciót. A részvényalapok átlagos TER mutatója 1,46%, de ahogy az alábbi képen is látod az alapkezelési díjak szórása is kisebb. Az adatokat innen töltheted le.

Miért lesz lényegesen nagyobb a költséged?

A fentiekben láthattuk, hogy egy átlagos alapok alapja konstrukcióban 1,77 százalékos éves költségünk merül fel. Ez tehát azt jelenti, hogy átlagosan 1,77%-ot fizet a befektető az alapkezelőnek azért, hogy megvegye, és a portfólióban tartson néhány befektetési alapot. Ezen felül pedig a portfólióban levő befektetési alapok alapkezelője is számít fel alapkezelési díjat. Bár az 1,77% nem tűnik soknak, de egy egyszerű példával szemléltethető, mi a probléma. Tegyük fel, megvesszük az "Arany 2 alapok alapja" befektetési alapot, melynek portfóliójában egyetlen (valóságban több alap van a portfólióban) másik befektetési alap van, az "Arany 1" befektetési alap. Az "Arany 1" befektetési alap pedig fizikai aranyat tart a portfóliójában. Nézzük a költségeket:

• "Arany 2 alapok alapja" 1,77%-os alapkezelési költséggel dolgozik.
• "Arany 1" befektetési alap pedig 2,5%-os alapkezelési költséget számít fel.

Befektetünk 1 millió forintot az alapok alapja konstrukcióba, és tegyük fel, az arany ára 15%-ot drágul egy év alatt. Mennyi pénzünk lesz? Ha ezt az összeget közvetlenül aranyba fektettük volna, akkor 1.150.000 forint lenne év végén a befektetésünk értéke (valójában kevesebb a vételi, eladási jutalékok miatt). Azonban "Arany 1" befektetési alap levon 2,5%-ot, azaz 28.750 Ft-ot, majd pedig "Arany 2" alap is levon 1,77%-ot, azaz 19.846 Ft-ot, így végül 1.101.36 Ft lesz az eredményünk. Nyertünk 101 ezer forintot, a két alap pedig keresett 48.000 Ft-ot.

Mekkora jelentősége van évi 0,5-2%-os többlet költségnek?

Fentebb megbeszéltük, hogy az alapok alapja konstrukciókban általában kétszer fizetünk alapkezelési díjat. Ez átlagosan 0,5-2%-os többlet költséget jelenthet, a részletek az alapkezelési tájékoztatóból derülnek ki. A kérdés már csak az, hogy van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy évente 0,5-2%-ot megspórolunk. Az alábbi grafikon alapján ezt mindenki eltudja dönteni. A számításban 1 millió forintot fektetünk be, és feltételezzük, hogy évente 8 százalékos hozamot tudunk elérni. A kék görbe annak a befektetésnek az eredményét mutatja, amelyikre évente 0,5%-os alapkezelési díjat számítanak fel, a magenta színű görbe az 1%-os alapkezelési díjjal, a sárga görbe pedig a 2%-os alapkezelési díjjal rendelkező befektetési alap.

Itt pedig a 20. év végi egyenlegeket láthatod, azaz 0,5%-os alapkezelési díj esetén 4,25 millió, 1%-os alapkezelési díj esetén 3,87 millió, és 2%-os alapkezelési díj esetén 3,2 millió forint lesz a befektetés értéke.

Ha hosszútávon fekteted be a pénzedet, akkor a fél százalékos különbségeknek is százezer forintokban mérhető jelentősége lesz. Ráadásul saját magad is csökkentheted a költségeket, ha tájékozott vagy a befektetési lehetőségek között. Erről beszélünk a következő bekezdésekben.

Mivel helyettesítheted az alapok alapja befektetési alapokat?

Az alapok alapja befektetési alapok kényelmesen teszik lehetővé a befektetést. A kérdés csak az, hogy ez a kényelem megér nekünk több százezer forintot egy egymillió forintos befektetésen. Ha nem, akkor érdemes informálódnod az ETF alapokról. Ezek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, melyek alacsony alapkezelési díj mellett érhetők el. Az ETF alapok segítségével elérhetsz távoli piacokat, árupiacokat, távol keleti országok tőzsdéit. Mire van szükséged ehhez?

Először is meg kell ismerned az ETF alapok sajátosságait. Jó pár ilyen sajátosság van egyébként. Például osztalékot kifizető, vagy osztalékot felhalmozó ETF alapot válasszunk, vagy hogyan működnek az unhedged, tőkeáttétes ETF alapok, mi az a contango hatás stb.. Ezeket a témákat itt a blogon és a tanfolyami anyagunkban is érintettük.

Ha tisztában vagy az ETF alapok sajátosságaival, akkor az alapvető tőzsdei megbízásokat kell megismerned, mivel ezeket az ETF alapokat tőzsdéken lehet megvásárolni. A vásárlás nem bonyolultabb, mint egy hagyományos befektetési alap megvásárlása. Illetve azt is tegyük hozzá, hogy szükséged lesz egy tőzsdei brókercégre (nem OTC brókerre, nem forex brókerre), amelyik eléri vagy az Eurex vagy Xetra (itt van Európában a legtöbb ETF), vagy az amerikai tőzsdéket (több ezer ETF érhető el). Ezek után gyakorlatilag bármelyik alapok alapja befektetési portfóliót le tudsz másolni (kivéve az abszolút hozamú alapokat). Lehet ez akár arany, olaj, egyéb árupiaci termék (például cukor, kávé), de távoli országok részvénypiacaiba is (Afrika, Kína, Dél Amerika, USA stb..) befektethetsz a segítségükkel.