A 2025-ös évben jelentősen gyengült az amerikai dollár, amely jelentős hatással lehet a befektetési eszközök jövőbeli hozamára. Cikkünkben 1985-2025 közötti időszakon vizsgáljuk meg, hogy milyen hatást váltott ki a gyengülő dollár a kötvények, részvények és az arany piacán, de a vállalati profitokra és az inflációra gyakorolt hatásokkal is foglalkozunk. Témáink: Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése A dollárindex általános hatása a befektetési eszközökre Mi történik, ha jelentős dollárgyengülés következik be? Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése Ahogy az alábbi képen is látható, a gazdasági média is aktívan foglalkozik ( lásd itt) az elmúlt fél évben tapasztalt dollárgyengüléssel, mely ha a szűken vett januártól-júniusig tartó időszakot vizsgáljuk, akkor az elmúlt 40 év legnagyobb...

A közösségi média az elmúlt években a részvénypiac egyik meghatározó információs csatornájává vált. A befektetői figyelem egyre nagyobb része terelődik online fórumokra, Twitter- és Reddit-közösségekre, ahol várakozások, pletykák és elemzések keverednek egymással. De vajon kimutatható kapcsolat van-e a közösségi aktivitás és a részvények jövőbeni hozama között? Manipulációról, zajkereskedésről vagy új kockázati tényezőről beszélhetünk? Cikkünkben a témával kapcsolatos legfontosabb empirikus vizsgálatokat tekintjük át, és folyamatosan frissítjük az új kutatási eredményekkel. Témáink: A közösségi média hatásai a részvénypiacra Hogyan manipulálják a részvények árát a közösségi médiában A közösségi médiában megszólaló vezetők és a részvényárak kapcsolata Hogyan hat a részvények árára a CEO...

A 2008-as évben érdekes összefüggést figyelt meg Michael Cliff, Michael J Cooper és Huseyin Gulen. Kimutatták ugyanis, hogy a zárást követő időszakban keletkezik az amerikai tőzsdeindexeken a hozam jelentős része. Későbbi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ez az összefüggés a világ számos tőzsdéjén megfigyelhető, így felmerül annak vizsgálata, hogy az összefüggés milyen gyakorlati jelentőséggel bír. Bejegyzésünkben részletesen megbeszéljük, mit jelent az overnight anomália, milyen ellentmondásra világít rá, milyen stratégiákkal próbálják kinyerni kereskedők a többlethozamot. Az overnight anomália azt a jelenséget írja le, hogy a részvénypiacokon a hosszú távú hozam jelentős része nem a napközbeni kereskedési időszakban (intraday), hanem a zárás és a következő napi nyitás közötti...

Bejegyzésünkben a gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező intézményi befektetők, piaci szereplők, azaz az okos pénz követésének módszereit nézzük meg. Arról lesz tehát szó, hogy milyen adatokból láthatjuk, hogyan gondolkodnak, milyen pozíciókat nyitnak az intézményi befektetők. Az okos pénz döntései gyakran meghatározzák a tőzsdei trendeket. Bár nem az a cél, hogy vakon másoljuk a lépéseiket, a pozícióik és viselkedésük megfigyelése segíthet a piaci hangulat pontosabb értelmezésében. Ebben a cikkben az okos pénz követését lehetővé tevő összefüggéseket, mutatókat beszélünk meg. Témáink: Miért érdemes követni az okos pénzt? Mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok? NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként COT report használata a tőzsdei kereskedésben A forgalom vizsgálata a...

Köszönhetően annak, hogy az LSE (London Stock Exchnage) összeállított egy adatbázist az 1866-1907 között kereskedett, összesen 1808 tőzsdei társaság részvényeivel kapcsolatban, lehetővé vált, hogy az elmúlt évtizedekben felfedezett tőkepiaci anomáliákat, azokra épülő stratégiákat visszateszteljék mintán kívüli adatokon. Mai bejegyzésünkben az egyik ilyen robusztus, 1993-ban felfedezett anomáliát, és a rá épülő stratégiák működését vizsgáljuk meg 1866-1907 közötti időszakon, illetve az azt követő évszázadban. Ezzel gyakorlatilag egy újabb out of sample teszteléssel leszünk gazdagabbak. Témáink Miért fontos a stratégiák out of sample tesztelése? A momentum-anomália 140 éve létezik? Jegadeesh és Titman paraméterei Mit mutatnak a visszatesztelések? A momentum-anomália 140 éve létezik? Az out...

Cikkünkben a trendkövető stratégiák megbízhatóságával, a működésüket alátámasztó bizonyítékokkal foglalkozunk. Részleteiben megbeszélünk egy vizsgálatot, mely az amerikai részvények széles körén és 6 további részvénypiacon vizsgálta meg az ún. trend-tényezőt. Témáink: A trendkövető tőzsdestratégiák alapjai Mi az a trend-faktor, trend-tényező, trend-prémium? Milyen eszközöket használnak a trendkövető stratégiákban? MAD effect és a trendkövető tőzsdestratégiák Trend-tényező, trend-prémium kimutatása Vizsgálatok 6 további ország tőzsdéin Momentum alapú trendkövetés visszatesztelése A trendkövető tőzsdestratégiák alapjai A tőzsdei kereskedőket alapvetően három kategóriába sorolhatjuk. Az elsőben a jól informált kereskedők (well-informed) tartoznak, akik jellemzően fundamentális mutatók...

Az arany befektetés mellett az ezüst is népszerű a befektetők körében, ugyanis az aranyhoz hasonlóan több évezredes múltja van az ezüst használatnak, ráadásul az ezüst ipari felhasználása jelentősebb az aranyhoz képest. Az ezüst befektetés, kereskedés fontos lépése, hogy az ezüst árfolyamára ható tényezőket, a nagyobb piaci szereplőket megismerjük. Cikkünkben az ezüst keresleti és kínálati oldalának fontosabb sajátosságait beszéljük meg. A fentieken túl pedig kitérünk arra, hogyan állapítható meg, hogy az ezüst az aranyhoz képest olcsó vagy drága. Bejegyzésünk témái: Mit érdemes tudni az ezüst keresletről? Hogyan alakul a globális ezüst kereslet? Kik a legnagyobb ezüst kitermelők? Az ezüst ára sokkal volatilisebb Kormányok, jegybankok ezüsttartalékai alacsonyak Az ezüst ipari felhasználása...

Nagyon sok leírás található az interneten az 52 hetes csúcs kereskedésével, szerepével kapcsolatban. Gyakori, hogy tőzsdei kereskedők az 52 hetes csúcs eléréséhez kötik a pozícióba lépést. A cikkünkben most megnézzük, hogy szélesebb részvénykörön visszatesztelve, valóban kitüntetett pontnak tekinthető-e az 52 hetes csúcs, lehet-e az 52 hetes csúcs figyelésével, stratégiába építésével többlethozamot elérni. Összevetjük, összehasonlítjuk az 52 hetes csúcs áttörésére épülő tőzsdestratégiát, két másik, trendkövető stratégiával. Témáink: 52 hetes csúcs szerepe a tőzsdei kereskedésben Hogyan kereshetsz 52 hetes csúcson levő részvényeket? Tőzsdeindexek és az 52 hetes csúcs Az 52 hetes csúcs és a jövőbeni hozam Az 52 hetes csúcs vizsgálata 1995-2018 között Mi történik az 52 hetes csúcs után? 7500...

Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a tőzsdei gyorsjelentések során közzétett különböző profitmutatók (a bruttó profit, az üzemi eredmény és a nettó eredmény) milyen módon és milyen mértékben befolyásolják a részvények iránti keresletet. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a fenti mutatók közül melyek hordoznak önálló információt a befektetői döntések szempontjából. Témáink: Miért fontosak a tőzsdei gyorsjelentések? Mi mozgatja a részvények iránti keresletet? Miért fontosak a tőzsdei gyorsjelentések? A tőzsdei gyorsjelentések fontos szerepet töltenek be a befektetői döntésekben, mivel ezek során a befektetők átfogó képet kapnak a vállalatok aktuális teljesítményéről. A jelentésekben közzétett különböző profitmutatók, mint például a bruttó profit, az üzemi eredmény és a nettó eredmény...

Az alábbiakban a Shiller P/E mutatóval, más néven CAPE-rátával foglalkozunk. A cikkünk második felében folyamatosan frissítve a témával kapcsolatos új kutatások eredményei olvashatók el. Témáink: Shiller P/E, azaz CAPE-ráta jelentése, számítása CAPE ráta és a jövőbeni hozam CAPE-ráta 12 fejlett ország elmúlt 20 év Melyik CAPE-ráta a pontosabb? Hogyan ültethető stratégiába a Shiller P/E ráta? A CAPE használata 32 ország tőzsdéin A CAPE-ráta önmagában nem használható? Mit jelent a Shiller P/E, azaz CAPE-ráta? A CAPE-mutató teljes néven a Cyclically Adjusted Price to Earnings Ratio egy inflációval korrigált 10 éves átlageredménnyel számoló P/E mutató. A mutatót Robert Shiller Nobel díjas közgazdász alkotta meg, illetve mai napig rendszeresen publikálja az értékét, így gyakran Shiller P/E...

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a nagy árfolyam-visszaesések után valóban szükségszerű-e a felpattanás a részvénypiacokon. Történelmi adatok alapján bemutatjuk, mikor érvényesül az átlaghoz való visszatérés, és mikor válik egy árfolyamesés tartóssá (külön vizsgáljuk 16 ország tőzsdeindexét, és 3000 amerikai részvényt). Témáink: Mit jelent a "visszatérés az átlaghoz", mean reversion? A mélyponton történő részvényvásárlás alapjai A lehetséges magyarázat: long-term reversal Olcsó részvények vásárlásának problémái Mi történt a 7516 black swan esemény után? Miért kockázatos mélyponton részvényt vásárolni? Nagy esés után a részvények nagy része nem tér vissza a korábbi szintre Mit jelent a "visszatérés az átlaghoz", mean reversion? A mean reversion az átlaghoz történő visszatérést...

Gyakori, hogy a befektetők a médiában sokat szereplő, népszerű részvényekbe fektetik a pénzüket, amelyek mögött már jelentős árfolyam-emelkedés áll. Cikkünkben 7887 ilyen esetet vizsgálva nézzük meg, hogy a nagy árfolyam-emelkedéseket követő részvényár-összeomlások (legalább 50%-os esés a csúcstól számítva) milyen tényezők mentén jelezhetők előre. Témáink: Miért célszerű elkerülni a nagy visszaeséseket? Hogyan kerüljük el a nagy áreséseket? Mitől növekszik az összeomlás valószínűsége? Melyik az 5 meghatározó tényező? Miért célszerű elkerülni a nagy visszaeséseket? A részvényár-összeomlások (más néven katasztrófális visszaesések) olyan helyzetek, amelyek nemcsak jelentős árfolyamveszteséget okoznak a befektetőknek, hanem a tőzsdeindexeknél hasznosan alkalmazott „kiülöm a veszteséget” típusú...

Cikkünkben a DirectStock (DSPP) szolgáltatások működését, előnyeit, hátrányait beszéljük meg. Megnézzük, van-e értelme annak, hogy a brókercégeket kihagyva, közvetlenül a tőzsdei társaságtól vásároljunk részvényeket. Ezzel kapcsolatban kitérünk a befektetővédelmi szempontokra is, hiszen ebben az esetben valóban közvetlenül a befektető nevére kerül az értékpapír a társaság vagy annak transzferügynöke nyilvántartásában, szemben a brókercégnél vezetett, közvetett nyilvántartással. Témáink: Mit jelent a DirectStock részvényvásárlás? Alacsony díjak mellett fektethetünk be Közvetlen részvényvásárlás és a befektetővédelem A közvetlen részvényvásárlás és a lassú végrehajtás A közvetlen részvényvásárlás és a diverzifikációs problémák Mit jelent a DirectStock részvényvásárlás? A teljes néven Direct...

Cikkünkben a háborúk részvénypiacra gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg, áttekintjük az elmúlt 100 év 435 nemzetközi politikai krízisét, melyek közül nagy számban találunk olyan eseményeket, melyek háborúba torkollottak. Megnézzük, hogyan reagáltak a részvények, részvénypiacok ezekre a konfliktusokra, és szó lesz arról is, hogy mely részvények teljesítettek felül a háborúk időszakában, és megvizsgáljuk ezeknek a portfólióknak a hozamát, felülteljesítését. Témáink: Az elmúlt 100 évben negyedévente volt egy nemzetközi krízis Mi történt a világ tőzsdéi a 435 krízis, konfliktus alatt? Mi történik a konfliktussal érintett ország részvénypiacával? Mire számíthatunk a tőzsdén háborúk, konfliktusok alatt/után? Hogyan teljesítettek a hadiipar részvényei háborúk alatt? Hogyan reagált ezekre az...

Az elmúlt években kevés befektetési stratégia volt annyira népszerű, mint a buy the dip, azaz ha esik a piac, venni kell, hiszen eddig mindig visszapattant. Elég ránézni az amerikai tőzsdeindexek grafikonjára: válságok jöttek-mentek, de hosszú távon az irány egyértelműen felfelé mutatott. Az ilyen utólagos visszatekintés azonban könnyen félrevezethet. Ugyanis a múltba visszatekintve a mélypontok jól azonosíthatók, de a jövőbeni visszaesések során már sokkal nehezebb előre megmondani, hol lesz az esés alja. Ráadásul az esések megvásárlása lényegében a momentum stratégiák ellentéte, miközben a momentum-anomália létezését ma már több száz tudományos vizsgálat is megerősíti. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy ennek az ellenkezője valóban eredményre vezet-e hosszú távon a részvénypiacokon...

Az elmúlt hónapokban több fórumon is találkozhattunk azzal a kijelentéssel, hogy az Egyesült Államok azért keveredik újabb és újabb háborúkba, mert a gazdasági növekedését (és az egyre növekvő államadósság finanszírozását) csak fegyvereladásokkal tudja fenntartani. A narratíva szerint, ha a hadiipar nem pörög, akkor az amerikai GDP összeomlik, az államadósság fenntarthatatlanná válik, és ezért „szükségszerűek” a konfliktusok. A gondolatmenetbe sokaknál most Trump újabb, külpolitikai tervei is könnyen beilleszthetők. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy mit mutatnak a számok, azaz az amerikai gazdaság mekkora részét teszi ki a hadiipar, a védelmi kiadások. Megnézzük, hogy a gazdasági növekedésben mekkora szerepet játszanak ezek a szektorok. Témáink: A védelmi szektor jelentősége a GDP-ben és...

Az ETF-eket sokan egyszerű, passzív befektetési eszközöknek tekintik, a friss kutatások azonban azt mutatják, hogy működésük komoly torzulásokat és kockázatokat hordozhat. A cikk bemutatja, hogyan válhat a tematika puszta marketingeszközzé, miként torzíthatja a befektetői figyelem az árakat, és milyen új lehetőségeket nyitnak az ETF-ek a bennfentes kereskedés számára. Témáink: Amikor a „sztori” csak marketing – mit mutatnak a tematikus ETF-ek adatai? ETF-ek „csillogása”: Miért figyel mindenki a Top 10 részvényre? A ponzi ETF alapok Speciális vagy hagyományos ETF alapot érdemes vásárolni? A bennfentesek ETF-alapokkal károsítják a befektetőket Amikor a „sztori” csak marketing – mit mutatnak a tematikus ETF-ek adatai? Az elmúlt években látványos növekedést láthattunk a tematikus ETF-ek piacán...

Az elmúlt években az ESG körüli lendület látványosan megtört. Az ESG-alapokba irányuló tőkeáramlás lassult, sőt egyes régiókban – különösen az Egyesült Államokban – tartós kiáramlás vált jellemzővé, ami arra utal, hogy a piac a korábbi narratívák helyett egyre inkább a mérhetőségre, a teljesítmény bizonyíthatóságára és a befektetői döntésekben való „kézzelfogható” hozzáadott értékre kíváncsi. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, mi áll az ESG-befektetések vonzerejének csökkenése mögött, és valóban indokolt-e a befektetői szkepticizmus. Áttekintjük az ESG-piacot övező legfontosabb kihívásokat és elemzésünk segítségével azt is megmutatjuk, hogy az ESG-prémium sajnos az elmúlt években negatív volt, de időben változik, és szoros kapcsolatban áll a klímaváltozással kapcsolatos médiafigyelem és...

A kockázatmentes hozam, a kötvénypiaci hozamok alakulása kiemelten fontos tényezője a befektetési döntéseknek. Cikkünk első felében a kötvénypiaci hozamokat befolyásoló legfontosabb tényezőket tekintjük át, majd a cikkünk második felében folyamatosan a témával kapcsolatos új kutatások eredményeit tárgyaljuk. Témáink: Milyen okokra vezethető vissza a kötvények hozamának változása? Kötvénypiaci hozamok és a pénzügyi tényezők kapcsolata A kötvénypiaci hozamok előrejelzése Kötvényhozamok a biztonságos és kockázatos kötvénypiaci rendszerekben Államadósság szintje/változása és a kötvénypiaci hozamok (2024) Mire hatnak a kötvénypiaci hozamok? A kötvénypiaci hozamok változása számos módon érinti a befektetőt. Kezdve azzal, hogy a jövőbeni kötvénypiaci hozamok csökkenésének hatására a kötvények...

A gazdasági szankciók a nemzetközi konfliktusok békés rendezésének egyik legfontosabb eszközei, melyek révén országok vagy országcsoportok politikai, biztonsági vagy gazdasági céljaikat igyekeznek más államokra kényszeríteni. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, milyen gazdasági hatásai vannak a szankcióknak, és miért bizonyultak sok esetben kevésbé hatékonynak, mint azt a döntéshozók remélték. Elemzésünk az elmúlt évtizedek 1547 gazdasági szankcióesetére és azok makrogazdasági következményeire épül. Témáink: Soha nem volt még érvényben ennyi gazdasági szankció Milyen hatása van a szankcióknak? Az orosz szankciók csak papíron léteznek? Soha nem volt még érvényben ennyi gazdasági szankció Az alábbi ábra a második világháború óta bevezetett gazdasági szankciókat mutatja be. A szürke oszlopok az...