A mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban az újabb és egyre nagyobb tudású modellek, a munkahelyek átalakulása vagy a várható termelékenységnövekedés kerül a figyelem középpontjába. Az AI-forradalomnak azonban van egy kevésbé látványos oldala is. A technológia működtetéséhez hatalmas adatközpontokra, egyre nagyobb teljesítményű számítógépekre és jelentős energia-infrastruktúrára van szükség. Ez azonban rendkívül sok pénzbe kerül. Becslések szerint az Egyesült Államokban 2025 és 2032 között közel 9000 milliárd dollárnyi AI-infrastruktúra-beruházás valósulhat meg. Ez a gazdaság méretéhez viszonyítva meghaladhatja a vasútépítés, az autópálya-fejlesztések vagy a dotkomkorszak távközlési beruházásainak intenzitását. A technológiai óriásvállalatok beruházásai eközben olyan gyorsan...

A mesterséges intelligencia terjedése egyre több kérdést vet fel a gazdasági növekedéssel, a munka termelékenységével és a vállalatok pénzügyi teljesítményével kapcsolatban. Egyre több kísérlet és vállalati adat áll rendelkezésünkre, de az eredmények értelmezésénél fontos megkülönböztetni a feladatok gyorsabb elvégzését, a vállalatok tényleges teljesítményjavulását és a teljes gazdaságban mérhető hatásokat. Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Témáink: A mesterséges intelligencia (AI) hatása a gazdasági növekedésre Kísérletek az AI és a hatékonyságnövekedés témában Mit mutatnak az újabb munkahelyi vizsgálatok (2025-2026)? Mikor járul hozzá az AI a gazdasági növekedéshez? A ChatGPT használata a dán munkavállalók körében Az általános mesterséges intelligencia (AGI) gazdasági...

Az értékalapú befektetés Benjamin Graham és Warren Buffett nevéhez kötődik, és közel egy évszázada a részvénypiaci befektetések egyik legismertebb megközelítése. Az elmúlt évtizedben azonban sok befektető megkérdőjelezte az értékalapú stratégiák létjogosultságát, mivel az amerikai piacon a value-részvények gyakran alulteljesítették a növekedési részvényeket. A kérdés ugyanakkor összetettebb annál, mint amit az amerikai piac alapján elsőre gondolnánk. Vizsgálatunk szerint a value-prémium több régióban továbbra is pozitív maradt, miközben a jövedelmezőségi prémium sokkal stabilabbnak bizonyult, a méretprémium pedig nagyrészt eltűnt. Cikkünkben áttekintjük a value-prémium elmúlt évtizedbeli alakulását, majd bemutatjuk, hogy a minőségi szempontok miként javíthatják az értékalapú befektetési...

Cikkünkben a gazdasági, tőzsdei hírek részvénypiacra gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg. Túllépünk az általános, népszerű állításokon a tőzsdei hírekkel kapcsolatban, és megnézzük, hogy múltbeli visszatesztelések, kutatások alapján milyen hatásokat tapasztalhatunk a tőzsdei, gazdasági hírek megjelenését követően. Témáink: A gazdasági hírek hatásai Mit jelent a „How the market reacts to news is more important than the news”? Mit jelent a „Sell on the Good news”? Melyek a legfontosabb makrogazdasági adatok? Gazdasági hírek hatásaival kapcsolatos elméletek A jelentős részvénypiaci ármozgások 65%-ához nyilvános információ kapcsolódhat Minél nagyobb a hírverés, annál nagyobb az ármozgás? A negatív vállalati hírekre késve is reagálhat a piac A hírekből az árfolyamváltozás iránya vagy nagysága...

A részvények és kötvények együttes tartása a befektetési portfóliók kockázatkezelésének egyik legismertebb eszköze. Az elképzelés szerint a részvények hosszú távú hozampotenciálját a kötvények mérsékeltebb árfolyam-ingadozása és kedvező esetben ellentétes mozgása egészíti ki. A részvény-kötvény korreláció azonban időben változik, és a múltban többször előfordult, hogy a két eszköz ára egyszerre esett. A következőkben áttekintjük, milyen gazdasági körülmények között gyengülhet a kötvények védelmi szerepe, mit mutatnak a hosszú távú nemzetközi kutatások, és milyen kapcsolat figyelhető meg a magyar részvénypiac és az állampapírhozamok között. Témáink: A kötvény-részvény portfóliók alapelve Milyen esetekben nem védenek a kötvények? Mi történik 5 százaléknál nagyobb infláció esetén a...

A pénzügyi piacokon a hírek értelmezése és az ezekre adott reakció a befektetők egyik alapvető kérdése. Egy vártnál jobb gyorsjelentés után miért emelkedik néha a részvény, máskor miért esik? Mit tudhatunk meg a hírekből a már bekövetkezett árfolyamváltozásokról, és felhasználhatók-e a következő napi hozam előrejelzésére? Témáink: A tőzsdehírek 3 fő problémája Egyszer bejön, máskor nem? Mi az oka ennek? A hírek nagy részének olvasása csak időpazarlás? A tőzsdehírek és a következő napi nyitóárak kapcsolata A tőzsdehírek 3 fő problémája A gazdasági hírek értelmezésénél három visszatérő problémára érdemes figyelni: a források ellenőrzésére, a figyelemfelkeltő címekre és a médiaszolgáltatók üzleti ösztönzőire. Robert McChesney médiakritikai munkái is felhívják a figyelmet arra, hogy a...

Az elmúlt években a kötvénypiaci hozamok emelkedése egyre több befektető figyelmét fordította a kötvénypiac felé. A hazai állampapírokon túli kötvénypiacok elérése azonban egy átlagos befektető számára nehezebb lehet, ezért a kötvénypiaci ETF-ek is vonzó lehetőséget jelentenek. Ezeknek az alapoknak számos sajátossága és kockázata van, amelyekre cikkünkben részletesen kitérünk. A cikk második felében a témához kapcsolódó kutatások eredményei is olvashatók. Témáink: Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? A kötvény ETF portfóliója változó A fix lejáratú kötvénypiac ETF alapok A likviditás problémái a kötvény ETF alapok esetében Mit érdemes ellenőrizni kötvény ETF alap vásárlás előtt? A vállalati kötvény ETF alapok hozamának előrejelzése (2024) Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? Az...

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyi piacokon. Ma már olyan AI-rendszerek is léteznek, amelyek emberi közreműködés nélkül képesek új befektetési stratégiákat kidolgozni, tesztelni és továbbfejleszteni. De vajon az újabb, bonyolultabb modellek valóban jobb befektetési döntéseket hoznak, mint a hagyományos módszerek? Cikkünkben kilenc különböző automatizált faktorkereső módszert hasonlítunk össze. Ezek összesen 4914 faktort állítottak elő. Témáink: Öt piacra kiterjedő vizsgálat Milyen AI-modelleket teszteltek? Mi az Alpha101? Valóban új összefüggéseket fedezett fel az AI? A bonyolultabb AI nem feltétlenül jobb befektető Öt piacra kiterjedő vizsgálat Az elemzésben az amerikai S&P 100, a brit FTSE 100, a japán Nikkei 225, a hongkongi Hang Seng és a kínai CSI 300...

A tőzsdei elemzők rendszeresen közölnek előrejelzéseket arról, hogy milyen árfolyamokra számítanak a következő hónapokban vagy években. A befektetők ezek alapján dönthetnek részvények vásárlásáról, eladásáról, vagy akár a teljes részvénypiaci kitettségük módosításáról. De mennyire megbízhatók ezek az előrejelzések? Valóban jobban látják a piac jövőjét a szakértők, mint a kisbefektetők? Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az elemzői célárak és részvényajánlások megbízhatóságával. Több tudományos vizsgálat eredménye alapján is látható, hogy az elemzői ajánlások követése számos problémát vet fel. Az elemzők gyakran túlbecsülik a vállalatok jövőbeli nyereségnövekedését, az árfolyamcélokat a piaci mozgások után módosítják, és az ajánlások sok esetben nem állnak pozitív kapcsolatban a...

A „Jó vagy rossz a passzív befektetés?” és az „Az ETF alapok okozzák a következő tőzsdei lufit?” típusú kérdések időről időre megjelennek a gazdasági médiában. A témával kapcsolatban átfogó tanulmányok is készültek, amelyek alapján megvizsgálhatjuk, hogy a passzív befektetés térnyerése milyen kapcsolatban áll a részvényárak emelkedésével, hogyan befolyásolhatja a részvénypiac kockázatát, a piacok stabilitását és az árazást. A témával kapcsolatos kutatások eredményeit beszéljük meg. Témáink: A passzív befektetések térnyerése és az aktív alapok teljesítménye A passzív ETF alapok és a piaci hatékonyság Bizonyítékok az ETF alapok piactorzító hatására S&P 500 indexben szereplő súly és a jövőbeni hozam negatív kapcsolata Indexben szereplő és az indexben nem szereplő részvények Buborékot okoz...

Ha megnézünk egy részvényt valamelyik pénzügyi portálon, rendszerint megtaláljuk az elemzői célárakat is. Ezekből megtudhatjuk, hogy a brókercégek, elemzőházak mekkora árfolyam-emelkedést vagy -csökkenést várnak a következő 12 hónapban. A célárak gyakran pontos dollárértékként jelennek meg, ami könnyen azt a benyomást keltheti, hogy megbízható előrejelzésekről van szó. A valóságban azonban ezek becslések, amelyek jelentős bizonytalansággal járnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy mennyire pontosak az elemzői célárak, és érdemes-e egy részvényt csak azért megvásárolni, mert az elemzők jelentős árfolyam-emelkedést várnak. A tudományos kutatások alapján az elemzői előrejelzések gyakran pontatlanok, ugyanakkor bizonyos körülmények között hasznos információkat is hordozhatnak a részvények jövőbeni...

November 3-án ismét választanak az amerikaiak. A közvélemény-kutatások és a választási elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a demokraták megszerzik a többséget a képviselőházban, azonban a szenátusban a republikánusok megőrizhetik többségüket. Ez a felállás megosztott kongresszust eredményezne, ami jelentősen korlátozhatná Donald Trump mozgásterét, akár olyan fontos területeken is, mint az adópolitika és a költségvetési döntések. Bár a választás előtti hetek politikai vitáit elsősorban az amerikai megélhetési költségek, az infláció, a vámok és a külpolitikai konfliktusok határozzák meg, a befektetők számára egy másik fontos kérdés is felmerül. Ugyanis a pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk azzal az állítással, hogy az amerikai időközi választások előtt gyengébben teljesít a...

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott gazdasági kérdésévé vált. Valóban milliók veszíthetik el az állásukat? Vagy az AI inkább növeli a termelékenységet és új munkahelyeket teremt? Az eddig megjelent kutatások alapján ennél összetettebb folyamat zajlik. Az AI egyes foglalkozásokban és részfeladatokban helyettesítheti az emberi munkát, más területeken viszont kiegészítheti azt, növelheti a termelékenységet és új feladatokat hozhat létre. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy hány munkahely szűnik meg. Legalább ilyen fontos, hogy milyen új munkakörök jönnek létre, hogyan változnak a bérek, és milyen gyorsan képes alkalmazkodni a munkaerőpiac. Cikkünkben több, a témában megjelent kutatás eredményeit foglaljuk össze, és azt is megvizsgáljuk...

A mozgóátlagok a legismertebb tőzsdei indikátorok közé tartoznak. Sok befektető figyeli az 50 vagy 200 napos mozgóátlagot, de vajon ezekből a mutatókból a részvények későbbi hozamára is következtethetünk? Az elmúlt évek kutatásai szerint a rövid és hosszú távú mozgóátlagok aránya statisztikailag kimutatható kapcsolatban állhat a jövőbeni hozamokkal. Ezt az összefüggést nevezik MAD-hatásnak. Cikkünkben bemutatjuk a mutató számítását, az amerikai részvényeken és a nemzetközi tőzsdeindexeken végzett kutatások eredményeit, valamint azt is, hogy a kereskedési költségek mennyit változtatnak a történeti teljesítményen. Először röviden áttekintjük a mozgóátlagok hagyományos felhasználását. Mozgóátlagstratégiák típusai Van bizonyíték a mozgóátlagok hatékonyságára? Mit jelent a MAD effect? Milyen...

Az aranykereszt és a halálkereszt a technikai elemzés legismertebb jelzései közé tartozik. A nevük jól hangzik, ezért a gazdasági sajtóban is rendszeresen előkerülnek. Az aranykereszthez jellemzően egy új emelkedő trend kezdetét, a halálkereszthez pedig egy nagyobb visszaesés veszélyét társítják. A téma 2026 őszén ismét aktuálissá vált, mert a Bitcoin napi grafikonján az 50 napos mozgóátlag a 200 napos mozgóátlag fölé került, vagyis kialakult az úgynevezett aranykereszt. Ilyenkor rendszerint megjelennek azok az értelmezések is, amelyek szerint a jelzés egy hosszabb emelkedő időszak kezdetére utalhat. Tegyük hozzá ehhez, hogy a pénzügyi sajtó korábban is nagy figyelmet szentelt az ilyen kereszteződéseknek. A CNBC például az S&P 500 egyik aranykeresztje kapcsán azt emelte ki, hogy a jelzés...

A Fed 2026 szeptemberében több mint három év után ismét kamatot emelt. A 25 bázispontos lépéssel az irányadó kamatsáv 3,75-4,00 százalékra emelkedett. A döntés után ismét előkerült a befektetők egyik régi kérdése. Mit jelent a kamatemelés a részvénypiac számára? Elsőre egyszerűnek tűnhet a válasz. A magasabb kamatok növelhetik a vállalatok finanszírozási költségeit, emelik a részvények értékelésénél alkalmazott diszkontrátát, és a kötvényeket is vonzóbbá tehetik a részvényekhez képest. Ebből azonban még nem következik, hogy egy Fed-kamatemelés után esnie kell a tőzsdének. A múltbeli tapasztalatok ennél jóval összetettebb képet mutatnak. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a részvénypiaci hozamok emelkedő és csökkenő kamatok mellett, illetve mi történt a korábbi Fed-kamatemelési...

A tőzsdei kereskedők és befektetők körében régóta ismert elképzelés, hogy a kevésbé tapasztalt befektetők döntései bizonyos helyzetekben kontraindikátorként is használhatók. Gyakran megfigyelhető ugyanis, hogy a lakossági befektetők egy része az erős árfolyam-emelkedések után válik optimistává, míg nagyobb esések után inkább eladással reagál. Ezzel párhuzamosan sok kereskedő figyeli az úgynevezett okos pénz, vagyis az intézményi befektetők és hedge fundok pozícióit, ügyleteit és piaci kitettségét. Egy nagymintás kutatás azonban egy másik érdekes kérdést is megvizsgált. Kimutatható-e kapcsolat aközött, hogy egy részvényt milyen életkorú és milyen vagyoni helyzetű befektetők tartanak, illetve hogyan alakul a részvény későbbi hozama? A vizsgálat alapján jelentős eltérések rajzolódtak ki a...

A kamatemelési ciklusok idején rendszeresen felmerül a kérdés, hogy a magasabb kamatok mikor kezdik érdemben visszafogni a gazdaságot. Bár a monetáris szigorítás hatása elsőre egyszerűnek tűnhet, a múltbeli adatok alapján korántsem igaz, hogy minden kamatemelési ciklust recesszió követ. További problémát jelent, hogy a Fed maga is reagál a gazdasági folyamatokra, így nehéz elkülöníteni a kamatemelés hatását azoktól a tényezőktől, amelyek eredetileg a szigorítást kiváltották. Ebben a bejegyzésben a kamatemelések gazdasági hatásait vizsgáljuk meg. Többek között az alábbi kérdésekkel foglalkozunk: Milyen kapcsolat figyelhető meg a Fed kamatemelési ciklusai, a gazdasági növekedés és a recessziók között? Mennyi idő alatt jelenik meg a monetáris szigorítás hatása a gazdaságban? Hogyan reagál az...

Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban fokozatosan csökkentek a reálkamatok, és ezzel párhuzamosan a természetes kamatráta, azaz az r* becsült értéke is alacsonyabb lett. A 2020 utáni időszakban azonban változás következett be. Több becslés szerint az Egyesült Államokban emelkedni kezdett a természetes reálkamat, ami azért fontos, mert tartósan magasabb r* mellett a korábbi évtizedeknél magasabb kamatkörnyezet is fennmaradhat. A természetes kamatrátát közvetlenül nem tudjuk megfigyelni, csak különböző modellekkel becsülhetjük. Emiatt abban sincs teljes egyetértés, hogy pontosan hol van az aktuális szintje, és milyen tényezők mozgatták az elmúlt években. A cikkben először áttekintjük a természetes kamatráta jelentését és hosszú távú változását, majd bemutatjuk azokat a tényezőket...

Cikkünkben megbeszéljük, hogy mit jelent a befektetések és a tőzsde világában a biztonsági menedék, a safe haven és a menedékdeviza kifejezés. Megnézzük, milyen eszközöket tartanak a befektetők biztonsági menedéknek, és azt is, hogy ezek mennyire védték a befektetőket a múltbeli válságok idején. Egy új, 2026-ban megjelent kutatás eredményeit is bemutatjuk, amely több mint húsz év adatai alapján hasonlította össze a fontosabb menedékeszközöket. Mit jelent a biztonsági menedék (safe haven)? A biztonsági menedék (angolul safe haven) olyan befektetési eszköz, amely szélsőséges piaci stressz vagy jelentős részvénypiaci esés idején jellemzően nem mozog együtt a kockázatos eszközökkel, illetve azokkal szemben negatív kapcsolatot mutathat. Fontos megkülönböztetni a biztonsági menedéket a...