Tőkevédett befektetési alapok: 4 probléma, amiről nem árt, ha tudsz

A befektetők körében népszerűek a különféle tőkevédett alapok, melyek azt a látszatot keltik, hogy kockázatos, részvénypiaci lehetőségeket érhetünk el kockázat nélkül. Ez azonban nem teljes igaz, ráadásul számos hátránya van annak, ha valaki ilyen tőkevédett befektetési alapba fekteti a pénzét. A cikkünkben megnézzük, hogyan működnek a tőkevédett befektetési alapok, szó lesz arról, hogy milyen eredményeket érhettük el ezekkel az alapokkal, és megbeszéljük, hogy milyen alapkezelési költségek merülnek fel. Témáink:

  • Hogyan működnek a tőkevédett befektetési alapok?
  • 1) A tőkegarancia megtévesztő lehet
  • 2) Tőkegarancia ellenére veszteség ér
  • 3) A tőkevédett alapok 80%-a alulteljesít
  • 4) A tőkevédett alap nagyon drága

Hogyan működnek a tőkevédett befektetési alapok?

Időről időre találkozhatunk a kereskedelmi bankok tőkevédett befektetési alapjainak ajánlataival. Ezek az ajánlatok általában arra helyezik a hangsúlyt, hogy kockázatos befektetéseket érhetünk el tőkevédelem mellett. Jellemzően a kockázatos befektetések az egyébként divatos befektetési célpontok közül kerülnek ki, például autóipar, német gazdaság, arany, kínai gazdaság, de gyakorlatilag bármi lehet, amihez eladható sztorit (pl. futball, sportesemények stb..) tudnak a marketingesek írni. A konstrukciókat jellemzően tőkegaranciával reklámozzák. Ez pedig azt jelenti, hogy a befektető egy meghatározott időszak lejárata után a befektetett tőkét visszakapja. Előfordulhat, hogy a tőkegarancia mellett hozamgaranciával is ellátják a terméket. Ekkor egy előre meghatározott hozamra is jogosult lesz a befektető.

Természetesen szó sincs arról, hogy az alapkezelő szakembereinek varázsgömbje lenne, és nem veszíthetnek, vagy annyira magabiztosak lennének az alapkezelők, hogy az esetleg veszteséget állják a befektető helyett. Helyette inkább a saját kockázatukat is minimalizálják és a tőkevédett, hozamvédett konstrukciókat úgy alakítják ki, hogy a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén se érje veszteség az ügyfelet.

Nagy vonalakban ez annyit jelent, hogy a befektetett tőke 85-90%-a kockázatmentes eszközökbe, azaz állampapírokba kerül, míg a maradék, általában 5-15% valamilyen kockázatos eszközbe kerül. Fontos kitétel azonban, hogy a kockázatos eszközöket úgy kell megválogatni, hogy azok kockázata teljes mértékben kontroll alatt tartható legyen, ezért határidős ügyleteket, de főleg opciós ügyleteket alkalmaznak. Egy képzeletbeli 3 éves lejáratú tőkevédett futball befektetési alap például az alábbiak szerint alakítható ki:

1) Tegyük az összeg 90%-át, 3,7%-os hozamot hozó állampapírba 3 évre

2) Tegyünk félre egy százalékot az alapkezelési költségekre

3) A fennmaradó összegen pedig kössünk opciós ügyletet a három nagy sportszergyártó részvényeire.

Nézzük azt az esetet, ha a befektetők összesen 10 millió forintot fektetnek a tőkevédett befektetési alapba. Ekkor az alapkezelő 9 millió forintot 3,7%-os kamat mellett befektet három évre, így a zártvégű befektetési alap lejáratakor 10.036.188 Ft (9 millió x 1,0373) áll rendelkezésre, azaz a tőkét visszatudja fizetni a befektetőnek.

A fenti összegből még elvehetünk 36 ezer forintot, amit az 1 millió forinthoz adunk, így 1.036.000 Ft-ból gazdálkodhat az alapkezelő. Számítsunk fel évente 1%-os alapkezelési díjat, ami így 300.000 Ft lesz (10 millió forint évi 1%), és még marad 736.000 Ft arra, hogy opciós ügyletet kössünk.

A harmadik lépés ezek után, hogy a három nagy sportszergyártó részvényeire (Adidas AG, Nike Inc, Puma SE) opciós ügyletet kötünk. Ezeknek az ügyleteknek pedig az a lényege, hogy arra fogad az alapkezelő, hogy a jelenlegi árfolyamnál magasabb lesz a fenti részvények árfolyama a jövőben. Ha ez bekövetkezik, akkor árfolyam-nyereséget könyvelhet el az alap, de ha nem, akkor elveszíti az opciós díjat, ami a példánkban 736.000 Ft lesz.

Például jelenleg az Adidas részvények árfolyama 300 euró, tegyük fel az opciós díj 30 euró. Ha 3 év múlva az Adidas részvények árfolyama magasabb lesz, például 400 euró, akkor az alapkezelő nyereséget realizált az ügyleten, mert 400-30 > 300 euró. Azonban, ha az Adidas részvények ára 3 év múlva 330 euró alatt lesz, akkor az alapkezelő gyakorlatilag veszít az ügyleten, hiszen elveszíti a 30 eurós opciós díjat. Értelemszerűen a 30 eurós díj egyetlen ügylet, a teljes alapmérethez kell igazítani az opciókat. A fenti példában ez 736.000 Ft lesz. Azt gondolom a fentiek alapján már körvonalazódhat, hogy az ilyen konstrukciókból számos probléma adódhat. Beszéljük át ezeket.

 
 

1) A tőkegarancia megtévesztő lehet

Érdemes arra odafigyelni, hogy a tőkegarancia önmagában a konstrukció megnevezése, és nem jelenti azt, hogy minden körülmény között garanciát vállal a pénzintézet. Gondoljunk az olyan ritka eseményekre, amikor a kötvény kibocsátó ország csődbe megy, vagy a hitelintézetek esetleges csődjére, vagy az opciós partner nemteljesítéséből eredő kockázat. Ezek természetesen ritka események, de időről időre bekövetkeznek ilyen helyzetek is: Mit jelent a Black Swan esemény?

2) Tőkegarancia ellenére veszteség ér

A tőkegarantált befektetési alapok jellemzően 3-5 éves lejáratúak. Tehát idő előtt nehéz a konstrukcióból kiszállni, főleg a zártvégű alapokra vonatkozik ez a megjegyzés. Érdemes lehet tájékozódni a zártvégű alapok sajátosságairól, melyről itt beszéltünk: Zártvégű befektetési alapok tőzsdei kereskedése. És bár jól hangzik, hogy nem veszíthetsz az ügyleten, de ha például befektettél 1 millió forintot és 3, vagy 5 év múlva visszakapsz 1 millió forintot, akkor csak nominális értékben nem veszítettél, valójában az infláció miatt sokat veszítettél, lásd itt.

3) A tőkevédett alapok 80%-a alulteljesít

A fenti leírásból nyilvánvalóvá válhat az olvasó számára, hogy a fő probléma az a tőkevédett alapokkal, hogy a vagyon nagy része kockázatmentes eszközökbe, főleg állampapírokba kerül. Ugyanakkor a teljes befektetett tőkére fizetjük az alapkezelési díjat. Ezeket az állampapírokat bárki, saját maga is megvásárolhatja, sőt a kamattámogatott lakossági állampapírokkal még nagyobb hozamot is elérhetünk, és alapkezelési költséget sem kell fizetnünk ekkor.

Az MNB 2009-2012 között végzett vizsgálatából pedig az is kiderül, hogy a vizsgált 98 tőkevédett alapból csak 19 alap volt képes felülmúlni a 3 éves kötvénypiaci hozamokat, azaz 80% volt az esélye annak, hogy olyan alapot választunk, amelyikkel rosszabbul járunk, mintha csak állampapírt vásárolnánk.

Az MNB tanulmánya óta sem változott lényegesen a helyzet. 2020-ban az alábbi tőkevédett alapok rendelkeztek legalább 1 éves hozammal a bamosz.hu adatbázisa szerint. A vizsgált 28 alapból mindössze 6 alap (21%) tudta a 4%-os hozamot elérni, közben a lakossági ügyfelek számára a MÁP+ 4,95%-os hozamot kínál (5 évig tartjuk, de ezek a tőkevédett konstrukciók is 3-5 évesek).

Az alábbi grafikonon pedig azon tőkevédett alapok 3 éves hozamait látjuk, melyek legalább 3 éves múlttal rendelkeznek. Itt pedig még rosszabb a helyzet, a 20-ból mindössze 1 alap tudott 4%-ot meghaladó teljesítményt biztosítani.

4) A tőkevédett alap nagyon drága

A fentiekből látható, hogy nincs sok esélyünk arra, hogy megtaláljuk a felültejesítő alapot. Ha esetleg van elképzelésünk arról, hogy mely iparágak, országok, részvények teljesíthetnek felül a jövőben, akkor lehet, hogy jobban járunk, ha saját magunk alakítjuk ki a tőkevédett portfóliót, azaz saját magunk fektetjük a tőkénk 90-95%-át állampapírokba (így nem kell erre a részre alapkezelési díjat fizetni), míg a maradék összegen kockázatos ügyleteket alakítunk ki (például opciókkal). Az alábbi grafikonon az itthon elérhető 63 db tőkevédett befektetési alap TER mutatója látható. Az átlagos TER 0,73% (TER mutatóról bővebben).

(adatok forrása: MNB.hu)

Kapcsolódó téma: Strukturált termékek: Hogyan működnek? Mi a probléma velük?

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak