Megatrend befektetés: 5 nagy megatrend, a befektetés problémái..

Cikkünkben a tematikus befektetés, a megatrend-befektetés problémáit tekintjük át. Megnézzük, mi számít manapság divatos megatrendnek, szó lesz a befektetési lehetőségekről és a megatrend befektetések problémáiról. Témáink:

• Mit jelent a megatrend? Hogyan fektethetünk megatrendekbe?
• Az 5 legnagyobb megatrend 2022-ben
• 1. megatrend: Globális gazdasági erőtér keletre tolódása
• 2. megatrend: Demográfiai változások
• 3. megatrend: Egyre több ember lakik városokban
• 4. megatrend: A klímaváltozás, nyersanyaghiány
• 5. megatrend: Technológiai változások
  • Datafication:
  • Kvantum-számítógépek
  • A mesterséges intelligencia fejlődése,
  • 3D nyomtatás fejlődése ipari, egészségügyi alkalmazásokban
  • Blokklánc-technológia:

Mit jelent a megatrend? Hogyan fektethetünk megatrendekbe?

A tematikus befektetés témakörében gyakran találkozhatunk a megatrend fogalmával. Alapkezelői tájékoztatókból, gondosan megfogalmazott marketing anyagokból előtűnik ez a kifejezés, mely tulajdonképpen azt jelenti, hogy olyan trendbe tudsz befektetni, melynek eredményeképpen a jövő gazdasága, társadalma, a környezet, vagy az üzleti világ lényegesen megváltozik.

Ezeket a változásokat úgy tudják kihasználni a befektetők, hogy megvásárolják azoknak a társaságoknak a részvényeit, melyek haszonélvezői lesznek a megatrendeknek. Alapkezelők ezért különféle megatrend portfóliókat ajánlanak ügyfeleiknek. Ezeknek a megatrend portfólióknak az a célja, hogy kihasználják a fent leírt megatrendeket, és olyan társaságok részvényeiből állítsák össze a portfóliót, melyek haszonélvezői lesznek a jövő nagy változásainak.

A portfólió-kialakítás célja tehát, hogy meghatározzuk a jövőbeni trendeket, keressük azokat az iparágakat, melyek olyan terméket, szolgáltatást fognak a jövőben előállítani, mely alapvetően megváltoztatja az emberek életét. A hagyományos befektetési módszerekkel ellentétben a múlttal nem foglalkozunk, csak a jövővel. Például a momentum befektetési módszerek a múltbeli teljesítmény alapján adják a befektetési jelzéseket. Az értékalapú befektetés során a múltbeli működés, a jelen fundamentális tényezők alapján döntünk a befektetési lehetőségekről. A megatrend portfóliók gyakorlatilag a jövő nagy változásait próbáljuk megjósolni.

Az 5 legnagyobb megatrend 2022-ben

Alapvetően öt nagyobb globális megatrendet különíthetünk el, melyek az előrejelzések szerint lényegesen átformálják a következő évtizedekben a világunkat. Nézzük ezeket sorban.

1. megatrend: Globális gazdasági erőtér keletre tolódása

A következő évtizedekben várhatóan a G7 országok (Egyesült Államok, Japán, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Kanada) gazdasági hatalma csökkenni fog, az E7 országok (Kína, India, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó, Törökország) gazdasági hatalma pedig növekedni. Ennek oka, hogy az E7 országok gazdaságának növekedése lényegesen nagyobb. Például a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok gazdasági bővülése kb. évi 2,3-2,5% között mozog, míg az ázsiai régió gazdasági bővülése ennek a kétszerese (5,5%). Az alábbi ábrán is látható, hogy 2050-re jelentősen megváltozik a G7-E7 országok közötti jelenlegi állapot.

forrás: PwC

Az alábbi grafikon jól mutatja a megatrend alapját, azaz az 1600-as évektől a napjainkig az Egyesült Államok és Nyugat-Európa tekinthető a legnagyobb gazdasági erőnek. Előtte 1100 évig Kína számított a legnagyobb gazdasági hatalomnak, most pedig ismét keletre tolódhat ez az erőtér.

forrás: PwC

Hogyan lehet kihasználni ezt a megatrendet?

A megatrend portfóliókban jellemzően úgy jelenik meg a fenti összefüggés kihasználása, hogy felülsúlyozzák az E7 országok tőzsdeindexeit, részvényeit. Érdemes azonban tekintettel lenni arra, hogy a múltban nem volt szoros összefüggés egy ország gazdasági növekedésének a mértéke és a tőzsdék jövőbeni hozama között. Azaz nem számított, hogy 2-3% a gazdasági növekedés vagy 4-6%. Nem ezek a tényezők határozták meg a tőzsdén elérhető hozamot. Részleteket itt találod: Hozam a tőzsdén: Ez a 4 tényező a legfontosabb..

2. megatrend: Demográfiai változások

A második nagy megatrend az öregedő társadalmakhoz kapcsolódik. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a 2000-es években a világ populációjának 10%-a volt 60 éves kor feletti. Ez az arány 2050-re 21%-ra növekszik. A jövőben tehát sokkal több idős lesz, akik sokkal tovább élnek, azaz az ellátó-rendszerek kiadásai jelentősen megnövekednek. Az érintett országokban ez nagyobb eladósodottságot, vagy növekvő adókat eredményez, melyek negatívan érinthetik a részvénypiacot is. Az idősödő korosztály nagyobb aránya közvetlenül is hat a részvénypiacra, ugyanis az idősebb generáció növekvő aránya alacsonyabb részvénypiaci értékeltséget eredményezett a múltban.

A témában Zheng Liu és Mark M. Spiegel készített egy átfogó vizsgálatot, és arra jutottak, hogy szoros korreláció figyelhető meg a népességen belüli koreloszlás (M/O rátával mérték, mely a középkorúak (40-49) és az idősek (60-69) arányát fejezi ki) és az amerikai tőzsde értékeltsége (CAPE rátával mérték) között. Eszerint ha a népességen belül nőtt a középkorúak aránya (40-49 év), akkor ez a tőzsdék növekvő értékeltségét idézte el. Tehát drágább lett a részvénypiac, magasabb lett a CAPE mutató, melyről fentebb már megbeszéltük, hogy a jövőbeni hozamot bizonyos szinten előrejelzi (magas CAPE, alacsony jövőbeni hozam). A fenti összefüggést más vizsgálatokban is kimutatták, lásd itt.

Forrás: FRBSF Economic Letter

A fentieken túl a demográfia-változások a kamatokra is hatást gyakorolhatnak, hiszen ha több a nyugdíjas korú egy országban, akkor kevesebben takarítanak meg. Ez a kamatokat felfelé nyomhatja. Másrészt pedig a nyugdíjas korosztály a megtakarításainak egy részét feléli, azaz eladja a részvényeit, kötvényeit.

Az öregedő társadalmak egy kedvelt témája az alapkezelőknek, hiszen az öregedő társadalmak egy sor gazdasági változást indítanak el. Kezdve azzal, hogy az országok egészségügyre költött kiadásai megnőnek (Egyesült Államokban a health care szektor részvényei), de számos egyéb nem egészségügyi szolgáltatást nyújtó társaságok is haszonélvezői ennek a folyamatnak. Ami az alapkezelők tájékoztatójából kimarad, az az alábbi ábrán látható, azaz a 65 feletti népesség növekedése (éves növekedés a grafikonon) már 15 évvel ezelőtt elkezdődött, és a folyamat csúcsán vagyunk az Egyesült Államokban. Innentől kezdve a 65 év feletti népesség növekedési üteme kisebb lesz (lásd alábbi képen). Ezek után pedig nézzük meg az öregedő társadalomra, társadalmi változásokra fókuszáló ETF alapok, befektetési alapok elmúlt 5-10 éves teljesítményét. Valószínűnek tartom, hogy nem fogunk találni olyan alapkezelőt, amely az elmúlt évtizedben ebből a témából többlethozamot tudott kinyerni. Ha pedig a múltban nem sikerült, akkor mit várunk a jövőben, amikor az öregedő népesség növekedési üteme kisebb lesz?

További problémát okoz az, hogy a kínálati oldal meglehetősen rugalmatlan. Hiszen ma mindenki tisztában van az öregedő társadalom problémájával. Köztudott, hogy egyre több idős tagja lesz a társadalomnak. Ugyanakkor egy időseket érintő betegségre például 10 év alatt lehet gyógyszer kifejleszteni, egy időseket gondozó központot 2-3 év alatt lehet felépíteni, az időseket megcélzó turisztikai programokat fél év alatt lehet kialakítani. Egyes szolgáltatásokban tehát jelentős csúszás van, azaz ha ma nekiáll egy társaság, akkor 10 év múlva lesz terméke. Ráadásul minél több pénzt fektetnek ebbe a szektorba a befektetők, annál több piaci szereplő jelenik meg, ami erős versenyt idéz majd elő. Az erős verseny pedig csökkenti a profit marginokat. Bővebben: Demográfiai változások: Mi lesz a tőzsdékkel?

3. megatrend: Egyre több ember lakik városokban

Az urbanizáció fokozódása szintén egy jelentős változás lesz a jövőben. Amíg az 1950-es években a föld teljes lakosságának 30%-a lakott városokban, mára már 50%-ra növekedett ez az arány, és becslések szerint 2050-re 72%-ra növekszik az arány, azaz ötből négy ember városban fog lakni. A befektetés célja ebben az esetben az, hogy azokban a régiókban, városokban fektessük be a pénzünket (ingatlankezelő társaságok, REIT részvények, REIT ETF alapok stb.), melyek élen járnak majd az urbanizációban. A Citigroup rendszeresen tesz közzé az urbanizációval kapcsolatos előrejelzéseket, a városok versenyképessége alapján listákat is készítenek. Az alábbi, egy 2025-re vonatkozó előrejelzés a legversenyképesebb városokról, a teljes lista 120 városból áll.

Forrás: Citigroup

4. megatrend: A klímaváltozás, nyersanyaghiány

Becslések szerint 2030-ra 8,3 milliárd ember fog élni a Földön. Ez azt jelenti, hogy 50%-kal több energiára, 40%-kal több vízre és 35%-kal több élelmiszerre lesz szüksége az emberiségnek. A Föld népességének drasztikus növekedése kihívások elé állítja az ellátási láncokat és egyúttal megnövelheti az alapanyagok, nyersanyagok iránti igény. A nyersanyaghiány dráguláshoz, növekvő inflációhoz vezethet. Emellett a klímaváltozásról is számos módon hatást gyakorol a gazdasági életre:

• Megváltoznak a fogyasztási szokások.
• Kereskedelmi szerződések, vám, export-import korlátozások jöhetnek létre.
• Csökken a munkaóra száma a nagy hőség miatt.
• A migráció miatt egyes országok munkaerőpiacán a munkaerő többlet lefelé nyomja a béreket.
• Csökken a mezőgazdaság produktivitása, mely kihat a termények árára.
• Növekvő terményárak élelmiszer drágulást okoznak.
• Migráció hatására az ingatlanpiacon változások következnek be. Egyes területeken áresés, máshol drágulás következik be.
• Társaságokat pénzügyi veszteség éri.
• Iparágak jövedelmezősége megváltozik (például halászat, turizmus, mezőgazdaság)
• Országok gazdaság zsugorodik (melyek gazdasága a klímaváltozással érintett szektorokon alapul).
• Országok kötvénypiacán megugranak a hozamok, a kötvénypiac összeomlik (fenti események egyike miatt).
• A kötvénypiaci és gazdasági hatások egyes devizák árfolyamának csökkenését eredményezi.

Az időjárással kapcsolatos veszteség 70%-át már ma is a nem biztosítási üzletágban működő cégek szenvedik el, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentős természeti katasztrófák száma, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The geen swan

A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a klímaváltozás is egy fontos szempont lesz a befektetési döntéseink során. Értem ezalatt azt, hogy a múltban nem kellett a klímaváltozás szempontjából értékelni egy befektetési döntést, például hosszú távon milyen iparágakba fektetünk, hol vásárolunk befektetési célból ingatlant, mely országok kötvényeit, mely devizákat tartjuk. A jövőben azonban a klímaváltozásból származó kockázatokat is értékelnie kell egy hosszú távú befektetőnek. Ehhez vélhetően a fent leírtak nem elegendőek. Bővebben:

• Green Swan, Zöld Hattyú: Mit jelent? Milyen hatása lesz a tőzsdéken?
• Hogyan hat a klímaváltozás a zöld, megújuló, ESG részvények hozamára?

5. megatrend: Technológiai változások

A legdivatosabb megatrendet hagytam a végére, az ígéretes technológiai változásokat. Ezek közül a legfontosabbak:

1. Datafication: algoritmusok egyre több adatot gyűjtenek rólunk, elsősorban azért, hogy jobban, hatékonyabban legyenek képesek értékesíteni termékeket, szolgáltatásokat. Ennek a folyamatnak számos cég a haszonélvezője lehet, kezdve az adatgyűjtő cégekkel, azokig a cégekig, akik a szolgáltatásokat igénybe veszik, és hatékonyabban tudják célozni hirdetéseiket.
2. Kvantum-számítógépek folyamatos fejlődése, melyek speciális feladatok elvégzését töredék idő alatt tudják elvégezni a hagyományos számítógépekhez képest
3. A mesterséges intelligencia fejlődése, mellyel a cégek hatékonyabbak tudnak működni, ami csökkenő költségeket, növekvő profitmargint eredményezhet
4. Automatizált kiszállítás, automatizált drónok, automatizált tehervonatok, pályaudvarok
5. 3D nyomtatás fejlődése ipari, egészségügyi alkalmazásokban
6. Blokklánc-technológia: fejlődése, mellyel a cégek hatékonyabbak tudnak működni, ami csökkenő költségeket, növekvő profitmargint eredményezhet

Megatrendek és az alacsony jövőbeni hozam?

Bár a fenti megatrendek azt a látszatot keltik, hogy kiemelkedő jövőbeni hozamot lehet elérni a felsorolt szempontok figyelembe vételével, a múltbeli adatok alapján azt látjuk, hogy nem ennyire egyszerű a dolog. Elég, ha csak arra gondolunk, amit a gazdasági erőtér keletre tolódásával kapcsolatban részletesen kifejtettem, azaz a gazdasági növekedés mértéke és a tőzsdék jövőbeni hozama között nincs pozitív kapcsolat.

A Betting Against Quant: Examining the Factor Exposures of Thematic Indices cím alatt elérhető kutatás szerint az a probléma a megatrendekkel, hogy olyan részvényeket tartunk, melyek a hosszú távon magas hozammal rendelkező részvények ellenkező tulajdonságaival rendelkeznek (értékalapon drágák, népszerűek, kevésbé jövedelmezők), így várhatóan a hosszú távú hozama ezeknek a társaságoknak alacsony lesz.

Ha például 2013-2021 közötti időszakon megvizsgáljuk az olyan népszerű trendekbe történő befektetést, mint az öregedő társadalmakból hasznot húzó vállalkozások, kiberbiztonság, hatékonyabb energiafelhasználás, robotika, okosvárosok, digitális egészség, élelmiszeripari forradalom, tiszta energia, 3D nyomtatás, genetikus tervezés, űripar, nanotechnológia, virtuális valóság, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a keletkezett többlethozam jelentős része pár jól ismert tényezővel megmagyarázható (nagyobb kockázat és a size-prémium). A többlethozamra tehát nem a helyes témaválasztás, hanem a megnövekedett kockázat ad nagyrészt magyarázatot. További részletek: Tematikus befektetés: Miért lesz alacsony a hozam?