Availability bias (hozzáférhetőségi heurisztika) jelentése, magyarázata

Az availability bias kognitív torzítást hozzáférhetőségi heurisztikának, elérhetőség-heurisztikának, és felidézési előítéletnek nevezzük. Mindhárom megnevezés használatára látunk példát, és az az availability bias arra a kognitív torzításra utal, melynek során az emberek az események bekövetkezési valószínűségét a rendelkezésükre álló példák, tapasztalatok alapján valószínűsítik. Ha például van egy ismerősünk, aki autóbalesetben halt meg biztonsági öv használata nélkül, akkor sokkal kockázatosabbnak tartjuk a biztonsági öv nélküli autóvezetést, mint amennyire az a valóságban, nagy számokon mérve kockázatosnak tekinthető. A problémát az okozza, hogy az extrém, meglepő információk könnyen felidézhetők az emlékeinkből, így az ezekkel kapcsolatos valószínűséget túlértékeljük.

Ki végez kockázatosabb munkát? A rendőr vagy a fakitermelő? Valószínűleg legtöbbünk szerint a rendőr végez kockázatosabb munkát, hiszen a híradóban rendszeresen számolnak be rendőri halálesetről, fakitermelők haláláról pedig alig hallunk. Ugyanakkor az amerikai statisztikai adatok szerint egy fakitermelő nagyobb valószínűséggel hal meg munka közben, mint egy rendőr. Mibe halunk meg nagyobb valószínűséggel? Cápatámadásban vagy a fejünkre hulló repülőgép alkatrészek miatt? A legtöbb embernek számos benyomása van a cápatámadással kapcsolatban (hírek, tv-műsorok), így valószínűleg erre tippelne, de a valóságban harmincszor nagyobb esélyed van arra, hogy egy repülőgép alkatrész miatt halsz meg.

Ha híreket, cikkeket, beszámolókat olvasol lottónyertesekről, akkor túlbecsülöd a valószínűségét annak, hogy nyersz a lottón. Pedig ha az emberek valóban felmérnék, hogy mekkora eséllyel nyerhetnek a lottón, akkor valószínűleg soha nem vennének lottószelvényeket. Ha sikeres tőzsdei kereskedőkről olvasol reklámokat, PR cikkeket,vagy tőzsdeguruk beszámolóit olvasod, akkor túlbecsülöd annak a valószínűségét, hogy sikeres befektető leszel. A pontos statisztikákról itt beszéltünk. Megfigyelhető az is, hogy a befektetők az alapján választanak befektetési alapot, hogy mennyire ismerős számukra a cég. Ha sok hirdetését látták az alapkezelőnek, akkor nagyobb valószínűséggel választják a céget, függetlenül az alapkezelő teljesítményétől.

A Franklin Templeton Global Investor Sentiment kérdőívében rendszeresen felméri a befektetők véleményét a piacról. Az S&P500 indexre vonatkozó megkérdezésre 2009, 2010, 2011-es években is sor került (a gazdasági válság időszakában). A megkérdezett befektetők esésre, vagy oldalazásra számítottak a tőzsdéken, mivel a hírek alapján csak rossz gazdasági hírek álltak a rendelkezésükre. Ugyanakkor 2009 és 2010-es években az S&P500 index közel 15 százalékot erősödött évente, és a 2011-es évben is enyhe pluszban zárt az árfolyam.