A mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban az újabb és egyre nagyobb tudású modellek, a munkahelyek átalakulása vagy a várható termelékenységnövekedés kerül a figyelem középpontjába. Az AI-forradalomnak azonban van egy kevésbé látványos oldala is. A technológia működtetéséhez hatalmas adatközpontokra, egyre nagyobb teljesítményű számítógépekre és jelentős energia-infrastruktúrára van szükség. Ez azonban rendkívül sok pénzbe kerül. Becslések szerint az Egyesült Államokban 2025 és 2032 között közel 9000 milliárd dollárnyi AI-infrastruktúra-beruházás valósulhat meg. Ez a gazdaság méretéhez viszonyítva meghaladhatja a vasútépítés, az autópálya-fejlesztések vagy a dotkomkorszak távközlési beruházásainak intenzitását. A technológiai óriásvállalatok beruházásai eközben olyan gyorsan...

A mesterséges intelligencia terjedése egyre több kérdést vet fel a gazdasági növekedéssel, a munka termelékenységével és a vállalatok pénzügyi teljesítményével kapcsolatban. Egyre több kísérlet és vállalati adat áll rendelkezésünkre, de az eredmények értelmezésénél fontos megkülönböztetni a feladatok gyorsabb elvégzését, a vállalatok tényleges teljesítményjavulását és a teljes gazdaságban mérhető hatásokat. Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Témáink: A mesterséges intelligencia (AI) hatása a gazdasági növekedésre Kísérletek az AI és a hatékonyságnövekedés témában Mit mutatnak az újabb munkahelyi vizsgálatok (2025-2026)? Mikor járul hozzá az AI a gazdasági növekedéshez? A ChatGPT használata a dán munkavállalók körében Az általános mesterséges intelligencia (AGI) gazdasági...

Az értékalapú befektetés Benjamin Graham és Warren Buffett nevéhez kötődik, és közel egy évszázada a részvénypiaci befektetések egyik legismertebb megközelítése. Az elmúlt évtizedben azonban sok befektető megkérdőjelezte az értékalapú stratégiák létjogosultságát, mivel az amerikai piacon a value-részvények gyakran alulteljesítették a növekedési részvényeket. A kérdés ugyanakkor összetettebb annál, mint amit az amerikai piac alapján elsőre gondolnánk. Vizsgálatunk szerint a value-prémium több régióban továbbra is pozitív maradt, miközben a jövedelmezőségi prémium sokkal stabilabbnak bizonyult, a méretprémium pedig nagyrészt eltűnt. Cikkünkben áttekintjük a value-prémium elmúlt évtizedbeli alakulását, majd bemutatjuk, hogy a minőségi szempontok miként javíthatják az értékalapú befektetési...

Cikkünkben a gazdasági, tőzsdei hírek részvénypiacra gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg. Túllépünk az általános, népszerű állításokon a tőzsdei hírekkel kapcsolatban, és megnézzük, hogy múltbeli visszatesztelések, kutatások alapján milyen hatásokat tapasztalhatunk a tőzsdei, gazdasági hírek megjelenését követően. Témáink: A gazdasági hírek hatásai Mit jelent a „How the market reacts to news is more important than the news”? Mit jelent a „Sell on the Good news”? Melyek a legfontosabb makrogazdasági adatok? Gazdasági hírek hatásaival kapcsolatos elméletek A jelentős részvénypiaci ármozgások 65%-ához nyilvános információ kapcsolódhat Minél nagyobb a hírverés, annál nagyobb az ármozgás? A negatív vállalati hírekre késve is reagálhat a piac A hírekből az árfolyamváltozás iránya vagy nagysága...

A részvények és kötvények együttes tartása a befektetési portfóliók kockázatkezelésének egyik legismertebb eszköze. Az elképzelés szerint a részvények hosszú távú hozampotenciálját a kötvények mérsékeltebb árfolyam-ingadozása és kedvező esetben ellentétes mozgása egészíti ki. A részvény-kötvény korreláció azonban időben változik, és a múltban többször előfordult, hogy a két eszköz ára egyszerre esett. A következőkben áttekintjük, milyen gazdasági körülmények között gyengülhet a kötvények védelmi szerepe, mit mutatnak a hosszú távú nemzetközi kutatások, és milyen kapcsolat figyelhető meg a magyar részvénypiac és az állampapírhozamok között. Témáink: A kötvény-részvény portfóliók alapelve Milyen esetekben nem védenek a kötvények? Mi történik 5 százaléknál nagyobb infláció esetén a...

A pénzügyi piacokon a hírek értelmezése és az ezekre adott reakció a befektetők egyik alapvető kérdése. Egy vártnál jobb gyorsjelentés után miért emelkedik néha a részvény, máskor miért esik? Mit tudhatunk meg a hírekből a már bekövetkezett árfolyamváltozásokról, és felhasználhatók-e a következő napi hozam előrejelzésére? Témáink: A tőzsdehírek 3 fő problémája Egyszer bejön, máskor nem? Mi az oka ennek? A hírek nagy részének olvasása csak időpazarlás? A tőzsdehírek és a következő napi nyitóárak kapcsolata A tőzsdehírek 3 fő problémája A gazdasági hírek értelmezésénél három visszatérő problémára érdemes figyelni: a források ellenőrzésére, a figyelemfelkeltő címekre és a médiaszolgáltatók üzleti ösztönzőire. Robert McChesney médiakritikai munkái is felhívják a figyelmet arra, hogy a...

Az elmúlt években a kötvénypiaci hozamok emelkedése egyre több befektető figyelmét fordította a kötvénypiac felé. A hazai állampapírokon túli kötvénypiacok elérése azonban egy átlagos befektető számára nehezebb lehet, ezért a kötvénypiaci ETF-ek is vonzó lehetőséget jelentenek. Ezeknek az alapoknak számos sajátossága és kockázata van, amelyekre cikkünkben részletesen kitérünk. A cikk második felében a témához kapcsolódó kutatások eredményei is olvashatók. Témáink: Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? A kötvény ETF portfóliója változó A fix lejáratú kötvénypiac ETF alapok A likviditás problémái a kötvény ETF alapok esetében Mit érdemes ellenőrizni kötvény ETF alap vásárlás előtt? A vállalati kötvény ETF alapok hozamának előrejelzése (2024) Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? Az...

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyi piacokon. Ma már olyan AI-rendszerek is léteznek, amelyek emberi közreműködés nélkül képesek új befektetési stratégiákat kidolgozni, tesztelni és továbbfejleszteni. De vajon az újabb, bonyolultabb modellek valóban jobb befektetési döntéseket hoznak, mint a hagyományos módszerek? Cikkünkben kilenc különböző automatizált faktorkereső módszert hasonlítunk össze. Ezek összesen 4914 faktort állítottak elő. Témáink: Öt piacra kiterjedő vizsgálat Milyen AI-modelleket teszteltek? Mi az Alpha101? Valóban új összefüggéseket fedezett fel az AI? A bonyolultabb AI nem feltétlenül jobb befektető Öt piacra kiterjedő vizsgálat Az elemzésben az amerikai S&P 100, a brit FTSE 100, a japán Nikkei 225, a hongkongi Hang Seng és a kínai CSI 300...

A tőzsdei elemzők rendszeresen közölnek előrejelzéseket arról, hogy milyen árfolyamokra számítanak a következő hónapokban vagy években. A befektetők ezek alapján dönthetnek részvények vásárlásáról, eladásáról, vagy akár a teljes részvénypiaci kitettségük módosításáról. De mennyire megbízhatók ezek az előrejelzések? Valóban jobban látják a piac jövőjét a szakértők, mint a kisbefektetők? Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az elemzői célárak és részvényajánlások megbízhatóságával. Több tudományos vizsgálat eredménye alapján is látható, hogy az elemzői ajánlások követése számos problémát vet fel. Az elemzők gyakran túlbecsülik a vállalatok jövőbeli nyereségnövekedését, az árfolyamcélokat a piaci mozgások után módosítják, és az ajánlások sok esetben nem állnak pozitív kapcsolatban a...

A „Jó vagy rossz a passzív befektetés?” és az „Az ETF alapok okozzák a következő tőzsdei lufit?” típusú kérdések időről időre megjelennek a gazdasági médiában. A témával kapcsolatban átfogó tanulmányok is készültek, amelyek alapján megvizsgálhatjuk, hogy a passzív befektetés térnyerése milyen kapcsolatban áll a részvényárak emelkedésével, hogyan befolyásolhatja a részvénypiac kockázatát, a piacok stabilitását és az árazást. A témával kapcsolatos kutatások eredményeit beszéljük meg. Témáink: A passzív befektetések térnyerése és az aktív alapok teljesítménye A passzív ETF alapok és a piaci hatékonyság Bizonyítékok az ETF alapok piactorzító hatására S&P 500 indexben szereplő súly és a jövőbeni hozam negatív kapcsolata Indexben szereplő és az indexben nem szereplő részvények Buborékot okoz...