Bejegyzésünkben a Sell in May and Go Away tőzsdei mondás és az erre épülő stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha erre az ismert tőzsdei szabályra hagyatkozva hoztunk befektetési döntéseket. A historikus adatok mellett arra is kitérünk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak a megfigyelt szezonális mintázatok, illetve következik-e ezekből a gyakorlatban is használható kereskedési szabály. Témáink: Miről szól a Sell in May and Go Away? Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával? Hogyan teljesít a Sell in May and Go Away stratégia rövid távon? Mi az alapja a halloween-effektusnak? Mi lehet a magyarázata a jelenségnek? Miről szól a Sell in May and Go Away? A Sell in May and Go Away egy jól ismert tőzsdei kifejezés, amely arra...

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy az Elemzésközpont jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon az „Az év pénzügyi oktatási platformja” kategóriában. A Rankia Díjak célja, hogy a pénzügyi közösség véleménye alapján ismerje el azokat a szakértőket, tartalomkészítőket és pénzügyi platformokat, amelyek munkájukkal hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság és a befektetési kultúra fejlődéséhez. A győztesről közönségszavazás dönt. Ha hasznosnak találod az Elemzésközpont cikkeit, videóit, elemzéseit és oktatási anyagait, örömmel vesszük, ha szavazatoddal támogatod az oldalunkat. A szavazási űrlapon az Elemzésközpontot a 2. lapon találod. Szavazok az Elemzésközpontra A jelölés számunkra azért is fontos visszajelzés, mert az Elemzésközpont célja hosszú évek óta az, hogy közérthető, ugyanakkor szakmailag...

„Vágd el a veszteséget, hagyd futni a nyereséget” az egyik legismertebb tőzsdei bölcsesség. Első hallásra logikus szabálynak tűnik. Ha egy ügylet rossz irányba indul, érdemes lehet időben kiszállni, ha pedig a piac nekünk kedvező irányba mozog, hagyjuk tovább futni a pozíciót. A kérdés csak az, hogy ez működik a tőzsdén? A probléma egyik érdekessége, hogy egymásnak látszólag ellentmondó eredményekkel találkozhatunk. A klasszikus pénzügyi modellekből az következik, hogy kiszámíthatatlan árfolyammozgás mellett a stop-loss nem teremt többlethozamot. Más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy bizonyos piaci környezetben a veszteség korlátozása javíthatja a hozamot vagy a kockázattal korrigált teljesítményt. A látszólagos ellentmondás feloldásához azt kell megértenünk, hogy milyen...

Ha utólag ránézünk egy részvény grafikonjára, szinte mindig találunk rajta trendeket, fordulópontokat és olyan alakzatokat, amelyek előre láthatónak tűnnek. Felmerülhet a kérdés, hogy ezekből az információkból előre is megbízható következtetést tudunk-e levonni. A random walk, magyarul bolyongáselmélet szerint a következő árváltozás nagyrészt kiszámíthatatlan, ezért a múltbeli árfolyam önmagában nem kínál biztos előnyt a befektetőnek. Cikkünkben bemutatjuk a bolyongáselmélet lényegét, történetét és a mellette szóló érveket. Megnézzük azt is, milyen eredmények kérdőjelezték meg a szigorú változatát. Végül két újabb kutatáson keresztül mutatjuk be, hová jutott a vita. Az egyik tanulmány szerint az amerikai részvénypiac hozama az időszak nagy részében nehezen jelezhető előre, rövidebb...

Bejegyzésünkben az úgynevezett elhanyagoltcég-hatással foglalkozunk. A korai kutatások szerint a kevésbé ismert, alacsony elemzői lefedettségű társaságok részvényei magasabb hozamot érhetnek el, mint a befektetők és az elemzők körében népszerű vállalatok papírjai. Megnézzük, mit jelent az elhanyagoltság, hogyan mérhető, és mennyire különíthető el a vállalatméret hatásától. Bemutatjuk a későbbi vizsgálatok eredményeit, valamint egy 2023-ban megjelent tanulmányt is, amely szerint a kapcsolat időben és piaconként jelentősen változhat. Témáink: Mit jelent az elhanyagolt tőzsdei társaság? Hogyan találhatunk kevésbé követett vállalatokat? Mit mutattak az elhanyagoltcég-hatás korai vizsgálatai? Megmagyarázhatja-e a többlethozamot a vállalatméret? Mit találtak a későbbi kutatások? Miért változhat...

A részvények hosszú távú tartásáról széles körben él az a nézet, hogy a befektetési időtáv növekedésével a kockázat fokozatosan csökken, és 20-30 éves távon már szinte lehetetlen veszteséget elszenvedni. Ez a vélekedés jelentős részben az amerikai részvénypiac múltbeli tapasztalataira épül. Ha azonban az Egyesült Államok mellett más országok hosszú távú tőzsdei adatait is megvizsgáljuk, más eredményeket is találunk. A múltbeli adatok alapján ugyanis 30 éves befektetési időtávon sem volt kizárható a negatív reálhozam. A kérdés vizsgálatakor azt is tisztázni kell, mit nevezünk kockázatnak. Vizsgálhatjuk annak gyakoriságát, hogy egy hosszú befektetési időszak végén negatív reálhozamot érünk el. Mérhetjük az évesített hozamok szórását is, illetve azt is figyelembe vehetjük, hogy mennyire...

Ha nagyobb összeg áll rendelkezésünkre befektetésre, gyakran felmerül a kérdés, hogy fektessük be az egész összeget azonnal, vagy osszuk fel, és több hónap alatt fokozatosan lépjünk be a piacra. A kérdés azért fontos, mert a fokozatos befektetés első nekifutásra előnyösnek tűnik, hiszen ha közvetlenül a befektetés után esni kezd a piac, akkor a későbbi vásárlások már alacsonyabb árfolyamon történnek. Ezzel szemben az azonnali befektetésnél a teljes vagyon rögtön ki van téve a piaci mozgásoknak. A fokozatos befektetés legismertebb formája a dollar-cost averaging, azaz DCA. Ennél összetettebb megoldás a Value Averaging, amely a befektetett összeget is az árfolyammozgásokhoz igazítja. A kutatások alapján azonban érdemes különválasztani a hozamot, a kockázatot és a befektetés időzítésének...

Számos cikk és könyv érhető el az interneten, melyek szerzői nagyrészt az amerikai piacon tapasztalt folyamatok alapján formálták véleményüket. Hasonló helyzetet tapasztalhatunk a hazai pénzügyi véleményformálók és befektetési tanácsadók körében is, akik közül sokan amerikai befektetési könyvekből merítve adnak tanácsot ügyfeleiknek. A témával kapcsolatban több vizsgálat is rámutatott arra, hogy túlélési torzításhoz, azaz survivorship biashoz vezethet, ha kizárólag ezekre az információkra hagyatkozunk. A kérdés vizsgálatához Robert Arnott és Peter Bernstein tanulmánya jó kiindulópontot jelent. Témáink: Befektetési portfólió amerikai módra Részvénypiaci hozamok hosszú távú kivetítése A túlélési torzítás és az amerikai részvénypiac Mi tekinthető „normális” kockázati prémiumnak? Miért lett...

Sokszor lehet olvasni blogokban, elemzésekben vagy pénzügyi tanácsadók előadásaiban, hogy minőségi részvényeket kell vásárolni, hiszen ilyen részvényekkel lett sikeres Warren Buffett, Walter Schloss és számos más ismert befektető. Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy mit jelent pontosan az, hogy minőségi részvény. Erre általában olyan válaszokat kapunk, hogy nyereséges, növekvő és biztonságosan működő társaságokat érdemes keresni. Ezek a kifejezések azonban önmagukban még kevés segítséget adnak ahhoz, hogy a gyakorlatban is felismerjük a minőségi vállalatokat. Az alábbiakban ezért megnézzük, milyen pénzügyi mutatók és vállalati tulajdonságok alapján lehet megítélni egy részvény minőségét. Azt is megvizsgáljuk, hogy a kutatások szerint a minőségi részvények valóban kedvezőbb hozamot...

Cikkünkben egy új vizsgálat eredményeiről számolunk meg, melyben azonosították a legfontosabb tényezőket, melyek alapján egy részvényről megállapítható, hogy védelmet nyújt az inflációs sokkokkal, emelkedő árakkal szemben. Témáink: Védelmet nyújtanak a részvények az inflációval szemben? Melyek a legfontosabb fundamentális tényezők? Mely szektorok nyújtanak védelmet az infláció ellen? Védelmet nyújtanak a részvények az inflációval szemben? Az általános vélekedés szerint a részvények hosszú távon védelmet nyújtanak az inflációval szemben, mivel az elmúlt száz évben a részvénytartás reálhozama pozitív volt. Rövidebb, 10–30 éves időszakokban azonban a múltbeli esetek 15–20 százalékában negatív reálhozamot mutatott a részvénypiac ( lásd itt). Emellett az is látszik, hogy egyes szektorok...

Bejegyzésünkben olyan nagyobb, átfogó kutatásokat gyűjtöttünk össze, amelyek az egyéni részvénypiaci befektetők és tőzsdei kereskedők eredményeit vizsgálták. Arra keressük a választ, hogy az egyéni befektetők képesek-e részvénykiválasztással vagy aktív kereskedéssel tartósan felülteljesíteni a piacot. Azt is megnézzük, hogy létezik-e a befektetőknek egy szűkebb csoportja, amely hosszabb időszakon keresztül is átlag feletti eredményt ér el. A cikk második felében a témával kapcsolatos további kutatások eredményeit is bemutatjuk. Főbb témáink: Tőzsdei befektetők eredményei Rövid távú kereskedési eredmények Befektetők, kereskedők eredményei az Egyesült Államokon kívül Kik a sikeres és sikertelen befektetők? Vannak tartósan sikeres kereskedők? Az alacsony kereskedési költség szerepe A...

Befektetők széles köre próbálja megtalálni a következő évek vagy évtizedek sikerrészvényeit. Abban reménykedünk, hogy az általunk kiválasztott társaságok között ott lesz a következő Google, Microsoft, Apple vagy Nvidia. Elemzők és brókercégek rendszeresen ajánlanak különféle részvényeket, amelyeket sokszor meggyőző vállalati történetekkel tesznek vonzóbbá. Divatosak az 5-10, esetleg 20-30 részvényből álló koncentrált portfóliók is, amelyek bemutatásánál gyakran az elmúlt évek magas hozamai kerülnek előtérbe. Van azonban egy érdekes ellentmondás. A részvénypiac hosszú távon jelentős hozamot termelt, miközben az egyedi részvények nagy része ennél lényegesen gyengébben teljesített. Sok részvény még a rövid lejáratú amerikai állampapírok hozamát sem tudta felülmúlni, miközben a teljes...

Bejegyzésünkben a „vedd meg a részvényt, amit felosztanak” tőzsdei mondásnak járunk utána, azaz megnézzük, hogyan működik a részvényfelosztás, a split a gyakorlatban. Érdemes-e figyelni ezeket az eseteket, lehet-e ezzel a módszerrel eredményesen kereskedni a tőzsdén? Mielőtt megvizsgáljuk, hogy mi az igazság a „vedd meg a részvényt, amit felosztanak” (angolul „buy the stock that splits”) tőzsdei mondásban, beszéljük meg, hogy tulajdonképpen mit jelent a részvényfelosztás. A következő témákat tárgyaljuk: Miért aprózzák fel a részvényeket? Mire jó a split? Teremt-e értéket a részvények felosztása? Miért kerül sor a részvények tőzsdei felosztására? Hogyan követhetjük a részvényfelosztásokat a tőzsdén? Milyen eredménye van a részvényfelosztási stratégiáknak? Neil Macneale stratégiája A...

A magas államadósság ismét a világgazdaság egyik fontos kérdésévé vált. Az IMF 2026. áprilisi Fiscal Monitor jelentése szerint a globális államadósság 2025-ben a világ GDP-jének közel 94 százalékát érte el, és az alapforgatókönyv szerint 2029-re elérheti a 100 százalékot. A probléma azért is fontos, mert a magasabb kamatkörnyezetben a korábban olcsón felvett adósság fokozatos refinanszírozása egyre nagyobb kamatterhet róhat a költségvetésekre. A magas adósságból ugyanakkor nem következik automatikusan pénzügyi összeomlás vagy adósságelengedés. A történelem több olyan módszert is ismer, amelyekkel az államok hosszabb idő alatt mérsékelték a GDP-arányos adósságot. Ezek közé tartozik a gazdasági növekedés, a költségvetési többlet, az infláció és az adósság finanszírozási költségének...

Időről időre megjelenik a médiában a Buffett-indikátor, amely alapján befektetők és elemzők alulárazott vagy túlárazott részvénypiacokat próbálnak azonosítani. Cikkünkben megbeszéljük az összefüggés alapját, bemutatjuk a témával kapcsolatos egyik átfogó nemzetközi vizsgálat eredményeit, és áttekintjük az indikátor legfontosabb korlátait is. Témáink: A Buffett-indikátor alapja Milyen okok miatt torzíthat a Buffett-indikátor? Bizonyítékok a Buffett-indikátor előrejelző szerepéről A Buffett-indikátor alapja A Buffett-indikátor (MVE/GDP) annak az összefüggésnek a megnevezése, amelyre Warren Buffett több mint két évtizeddel ezelőtt egy beszélgetés során hívta fel a figyelmet. Az indikátor lényege, hogy a részvénypiac teljes kapitalizációját (MVE) a gazdaság által előállított jövedelemhez...

Egy súlyos hőhullám a terméskiesésen keresztül megemelheti az élelmiszerárakat, visszafoghatja a gazdasági növekedést, ronthatja a termelékenységet, sőt még az állam finanszírozását is megdrágíthatja. Magyarország pedig Európa egyik legsérülékenyebb térségében fekszik: a kutatások szerint egyetlen szélsőséges nyár gazdasági hatásai akár évekkel később is kimutathatók. Az viszont nem biztos, hogy a vízhez, a tiszta energiához és a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetési sztorik a következő évtizedek nyertesei lehetnek. Témáink: Milyen gazdasági károkat okozhat egy súlyos aszály? Az aszály végül az inflációban is megjelenik Az aszály gazdasági hatása évekig fennmaradhat A klímaváltozás az államok finanszírozását is drágíthatja Mit jelent ez Magyarországra nézve? Érdemes a klímaváltozás...

Az olaj árának változása nemcsak az energiapiacot befolyásolja, hanem jelentős hatást gyakorolhat az inflációra, az ipari termelésre, a foglalkoztatottságra és a kötvénypiaci hozamokra is. Cikkünkben az 1991-2025 közötti időszak havi adatai alapján vizsgáljuk, hogy az olajár változása milyen kapcsolatban áll az Egyesült Államok későbbi makrogazdasági folyamataival. Témáink: Az olaj ára és az infláció Az olaj ára és az ipari termelés Az olaj ára és a foglalkoztatottság Az olaj ára és a kötvénypiaci hozamok Az olaj ára és az infláció Korábbi cikkünkben a geopolitikai kockázatok és az olaj ára közötti összefüggést tanulmányoztuk ( lásd itt). Ezúttal az 1991 és 2025 közötti időszak havi adatai alapján vizsgáljuk meg, hogy a Brent típusú kőolaj havi árváltozása milyen kapcsolatban áll az...

A klímaváltozás ma már egyre fontosabb makrogazdasági és befektetési kockázat is. A hőhullámok, az aszályok, a viharok és az árvizek hatással lehetnek az inflációra, a gazdasági növekedésre, a termelékenységre, valamint az ingatlanok, a kötvények és a részvények árazására. Cikkünkben azokat a fontosabb empirikus tanulmányokat foglaljuk össze, amelyek a klímaváltozáshoz kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatok gazdasági következményeit vizsgálják. Külön kitérünk arra is, hogy a piacok milyen mértékben árazzák már ezeket a kockázatokat, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük a hosszú távú befektetőknek. A cikk főbb témái: A klímaváltozás gazdasági kockázatai A klímaváltozás hatása az inflációra A klímaváltozás hatása a gazdasági növekedésre A klímaváltozás jövőbeni gazdasági...

2026-ban ismét a jegybanki kamatdöntések kerültek a befektetők figyelmének középpontjába. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is szigorított monetáris politikáján. A magas infláció, a kamatpályával kapcsolatos bizonytalanság miatt ismét előtérbe került az a kérdés, hogy vajon érdemes-e készpénzbe vagy rövid lejáratú állampapírokba menekülni, miközben kerülni kell a hosszú lejáratú kötvényeket? Cikkünkben több évtized amerikai, európai, japán és brit adatai alapján vizsgáljuk meg a jegybanki kamatváltozások és a kötvénypiaci teljesítmény kapcsolatát.Témáink: Mi történik a kötvénypiacon, ha emelkednek a kamatok? Miért nem ugyanaz a jegybanki kamatemelés és a piaci kamatmeglepetés? Érdemes-e készpénzt vagy rövid kötvényt tartani kamatemelési időszakban...

A befektetők eltérően reagálnak az osztalékkal kapcsolatos vállalati bejelentésekre. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az osztalék emelésének, csökkentésének, felfüggesztésének vagy az osztalékfizetés megkezdésének van-e jelzésértéke a társaság jövőbeni pénzügyi teljesítményére és részvényárfolyamára vonatkozóan. Érdemes-e egyáltalán figyelnünk az osztalék változására? A témával kapcsolatban kiterjedt empirikus és elméleti szakirodalom áll rendelkezésre, amelynek fontosabb megállapításait és vizsgálatait az alábbiakban tekintjük át. Témáink: Az osztaléknak nincs jelentősége? Az osztalék fontos jelzést ad a befektetőknek? Mi történik, ha a társaság csökkenti vagy felfüggeszti az osztalékot? Az osztalékemelés pozitív hatása Az osztaléknak nincs jelentősége? A dividend irrelevance elmélet...