Zártvégű befektetési alapok tőzsdei kereskedése

Cikkünkben a Magyarországon elérhető, megvásárolható zártvégű befektetési alapokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tekintjük át. Többek között megnézzük az alaptípus előnyeit, valamint megvizsgáljuk, hogyan vásárolhatunk a Budapest Értéktőzsdén zártvégű befektetési alapokat, illetve áttekintjük, mire érdemes figyelni a befektetés előtt.

Mit jelent a zártvégű befektetési alap kifejezés?

Először beszéljük meg a zártvégű befektetési alap fogalmát. A zártvégű kifejezés arra utal, hogy olyan befektetési alapról beszélünk, melynek a befektetési jegyeit nem lehet visszaváltani az alapkezelőnél, ugyanígy vásárolni sem lehet az alapkezelőtől az alap indulását követően. A zártvégű befektetési alap jegyeit kizárólag a befektetési alap indulásakor lehet megvásárolni az alapkezelőtől. Ezt követően nem tudunk az alapkezelőtől vásárolni, sem visszaváltani a befektetési jegyeket. 

További fontos tulajdonsága a zártvégű befektetési alapoknak, hogy a legtöbbjüket határozott futamidővel hozzák létre, ami általában 1-5 évet jelent. A futamidő végén megszűnik az alap, és a befektetők visszakapják a tőkéjüket a hozammal együtt (feltéve, hogy nyereséges volt az alap).

Miért terjedtek el a zártvégű befektetési alapok?

Különböző befektetési típusok esetében az alapkezelő egyszerűbben tudja a portfóliót kialakítani akkor, ha nem kell számítani arra, hogy a lejárati idő előtt kivonják a tőkét, vagy egy részét a befektetők az alapból. Emiatt például a különböző hozam és tőkegarantált befektetési alapok is gyakran zártvégűek (részletek: Tőkevédett befektetési alap)

A fentiek mellett gyakori, hogy az ingatlanpiaci befektetési alapok is zártvégű formában működnek, mivel az ingatlan is illikvid befektetés, az alapkezelő nem tudja napon, hetek alatt értékesíteni az ingatlan vagyont (2008-2009-es válság nyomán a nyíltvégű ingatlanpiaci alapok veszélyeit meg is tapasztalhattuk).  Bár léteznek nyíltvégű ingatlanpiaci alapok is, viszont jellemzően nagy készpénz, rövid lejáratú állampapír állampapír állományt tartanak fent, így a befektetői vagyon egy része nem ingatlanba kerül befektetésre.

Hogyan vehetünk, adhatunk el zártvégű befektetési alapokat az indulás után?

Mivel a fenti formában meglehetősen illikvid befektetés lenne a zártvégű befektetési alap, emiatt ezeknek a befektetési alapoknak kötelező a tőzsdei bevezetése. Azaz a magyarországi alapkezelők zártvégű befektetési alapjai megtalálhatók a Budapesti Értéktőzsdén és kereskedhetők, azaz vásárolhatunk a zártvégű alap indulása után, és akár el is adhatjuk a  már meglévő jegyeket.

Milyen előnye van a zártvégű befektetési alapnak?

A zártvégű befektetési alapok előnye a tőzsdei kerekedéshez kapcsolódik, azaz a tőzsdei bevezetésnek köszönhetően a zártvégű befektetési jegyeket könnyedén át tudjuk vinni másik számlavezetőhöz, tehát ha úgy döntünk, hogy szolgáltatót (pénzintézetet, brókercéget) váltunk, akkor nem szükséges a befektetési jegyeket eladnunk. Nyíltvégű befektetési jegyek esetében nem biztos, hogy a bank saját termékét át tudjuk vinni egy másik pénzintézetnél vezetett értékpapírszámlára, így kénytelenek leszünk eladni.

A fenti előnyökön túl inkább csak kockázatokról, hátrányokról beszélhetünk, melyeket célszerű megismerni, mielőtt zártvégű befektetési alapba fektetjük a pénzünket.

Zártvégű befektetési alapok kockázatai, hátrányok

A zárt, határozott idejű konstrukció miatt célszerű alaposan átgondolni, hogy valóban be akarunk-e fektetni a megadott időtávra. Bár 1-3 éves időtávot könnyű belátni, de 5 éves időtávon már nagy kockázata van az elköteleződésnek. Ezalatt pedig nem csak arra kell gondolni, hogy az adott befektetési termék (részvény, ingatlan, kötvény) piacán 5 év alatt akár jelentős változások is történhetnek. Továbbá azt is vegyük figyelembe, hogy a saját élethelyzetünk is megváltozhat 5 év alatt, és szükségünk lesz a zártvégű alapban levő pénzre.

A fenti kockázatokra azt lehetne mondani, hogy ott van a tőzsdei értékesítés, majd eladjuk a zártvégű jegyeket ha erre lesz szükség. Azonban nem vesszük figyelembe, hogy a tőzsdei kereskedés során lehetséges, hogy csak diszkont áron tudjuk eladni a zártvégű befektetési jegyeket, tekintsük meg a kereskedés sajátosságait.

Zártvégű befektetési jegyek tőzsdei kereskedése

A zártvégű befektetési jegyekkel gyakorlatilag a részvényekhez hasonló módon tudunk kereskedni, azaz a zártvégű befektetési jegy ajánlati könyvében találunk vételi és eladási megbízásokat. Azonban arra semmi garancia nincs, hogy a vételi és eladási ajánlatok tükrözik a zártvégű befektetési alap tényleges, alapkezelő által számított árfolyamát.

Egy aktuális példán szemléltetem a helyzetet. Mai napon a K&H olajipari befektetési jegy árfolyama 9614 Ft az alapkezelő tájékoztatása szerint. Ugyanakkor a tőzsdei kereskedésben  jelenleg 9260 Ft-os áron találjuk a legjobb vételi ajánlatot 100 db befektetési jegyre, azaz ha most el szeretnénk adni a már meglévő befektetési jegyeinket, akkor az alapkezelő által közzétett ár alatt tudjuk eladni. Ebben a példában nincs jelentős eltérés, diszkont, de adódhatnak olyan piaci helyzetek, amikor a fenti eltérésnél nagyobb eltérést tapasztalunk az alap árfolyama és az ajánlati könyvben levő árfolyam között.  Az alábbi képen láthatjuk a példában szereplő zártvégű befektetési alap ajánlati könyvét

A következő, aktuális példa K&H Amerika-Európa zártvégű alap (BÉT ticker: KHAMEUR2) 10.000 Ft névértékű, tőkevédett a névérték 95 százalékáig. Mai napon, az alapkezelő által közzétett árfolyama 11.462 Ft. Ugyanakkor az ajánlati könyvben 10.825 Ft-os áron találunk vételi ajánlatot, azaz jelenleg ezen az áron lenne eladható. A két ár közötti különbség 637 Ft, kb. 5 százalék.

A zártvégű befektetési jegyek ajánlati könyvében nincs jelen az alapkezelő, mint például egy ETF esetében, ahol az alapkezelő árjegyzőként, az ajánlataival stabilan tartja az ETF jegyek árfolyamát, és így kizárólag a mögöttes portfólió árfolyamának változására mozdul el az ETF jegyek árfolyam (árjegyzői bid-ask spread mellett). Az alábbi képen a BUX ETF, azaz BUX tőzsdén kereskedett befektetési alap ajánlati könyvét látjuk. Az árjegyző 27.800 db-os mennyiséggel mind a vételi és eladási oldalon megtalálható.

Fontos különbség tehát, hogy a zártvégű befektetési jegyeknél nincs árjegyző, azaz kialakulhatnak illikvid helyzetek, amikor nem tudunk venni, vagy eladni, illetve a zártvégű befektetési alap aktuális árfolyamától eltérő áron tudunk csak tranzakciót kötni.

Az alábbi képen egy olyan befektetési alap ajánlati könyve látható, ahol nincs eladási ajánlat. Ez még a kisebb gond, ez azt jelentené, hogy nem tudunk venni ebből a zártvégű befektetési alap jegyeiből. A rosszabbik eset, amikor eladni nem tudjuk.

A fenti példákból látható, hogy a zártvégű befektetési alapok esetében a lejárati idő átgondolására célszerű a hangsúlyt fektetni, ugyanis a tőzsdei adás-vétel esetében akár illikvid helyzetek is kialakulhatnak.

Ne tévesszen meg minket az sem, hogy nagy mennyiségű vevőt látunk egy zártvégű befektetési alap ajánlati könyvében. Ezek általában azok a piaci szereplők, akik diszkontáron szeretnének vásárolni. A fenti ajánlati könyvnél maradva, azt láthatjuk, hogy 20 db vételi mennyiség van 8440 Ft-os áron. Ha például a fenti zártkörű befektetési alap 9000 Ft-ot fog kifizetni (például tőkegarancia miatt), akkor ha sikerül 8440 Ft-on vásárolni gyakorlatilag darabonként 560 Ft, azaz kb. 6,6%-os hozamot érhetne el a vevő. Ha erre a kifizetésre éveket kell várni, akkor természetesen nem tekinthető jó hozamnak a 6,6%, de ha a lejáratig már csak hónapok vannak vissza, akkor rövid idő alatt tehetünk szert ekkora hozamra. A példában szereplő számok kitaláltak, a célom az lett volna, hogy magyarázatot adjak arra, hogy miért találunk sok vevőt a zártvégű befektetési alapok ajánlati könyvében.

A jelenleg elérhető, tőzsdei forgalomban adható vehető zártvégű befektetési jegyek és a legjobb vételi, eladási ajánlatok itt tekinthetők meg: https://bet.hu/oldalak/azonnali_piac#befektetesi_jegy