ETF jelentése, kereskedés: ETF fogalma, költségek, mikor válasszuk

ETF kereskedésről szóló cikksorozatunkban a tőzsdén kereskedhető befektetési jegyekkel foglalkozunk, melyek jellemzően a napon túli kereskedésben használható termékek. Témáink:

  • Mi az az ETF? ETF jelentése
  • Az ETF kereskedés költségei
  • Mi a különbség az ETF és nem tőzsdei befektetési alapok között?
  • ETF és a tőkeáttétel
  • Mikor érdemes ETF jegyeket venni?
  • ETF befektetések és a költségek
  • Aktívan kezelt ETF-ek
  • Melyek a legjobb ETF-ek kereskedési célokra?
  • Mi az az ETN? ETN jelentése
  • Mi az az ETC?
  • 12 kockázati tényező az ETF alapokkal kapcsolatban
  • ETF befektetések fajtái, típusai
  • ETF adózására oda kell figyelni
  • Mi a probléma az amerikai ETF alapokkal?

Mi az az ETF? ETF jelentése

Az ETF, az Exchange Traded Fund szóra utaló rövidítés, jelentése tőzsdén kereskedett befektetési alap. Az ETF alapok különböző instrumentumokat, határidős piaci termékeket, indexeket, részvénypiaci iparágakat, szektorokat követhetnek. A követés itt úgy valósul meg, hogy az alapkezelő ténylegesen megveszi a befektetők pénzén az ETF mögöttes termékeit. Ha például egy kávé ETF alapot vásárol a kereskedő a tőzsdén, akkor az alapkezelő a határidős piacon kávét fog vásárolni az adott összegen. Fontos tényező tehát, hogy a befektetők pénze ténylegesen az ETF mögötti instrumentumba kerül.  (nem minden ETF alap esetében). Az ETF jegyek tőzsdén kereskedhetők, itt az árjegyző folyamatosan biztosít likviditást, azaz bármikor (tőzsdei kereskedési időben) eladható, és megvásárolható. Az ETF jegyek árfolyama pedig attól függ, hogy a mögöttes termék árfolyama, hogyan mozdult el.

Tehát ha sokan, azonnal el szeretnék adni az ETF jegyüket, akkor az jelentős hatással nem lesz az ETF alap árfolyamára, mivel az ajánlati könyvben az árjegyző is bent van, és visszavásárolja az ETF jegyeket. Gyakorlatilag ugyanúgy vásárolhatunk a tőzsdén ETF befektetési jegyeket, mintha részvényeket vennénk.  Ennek megfelelően napon belül folyamatosan jegyzik az árát az ETF termékeknek.(Hagyományos befektetési alapok árfolyamát csak napi egy alkalommal közlik)

 
 

Mi a különbség az ETF és nem tőzsdei befektetési alapok között?

A nem tőzsdén kereskedett befektetési alapokhoz képest az a fő különbség, hogy nincs aktív befektetés kezelés, azaz az alapkezelő nem válogat a portfólió kialakítása során, nem alakítják a befektetési alap portfólióját, így úgymond nincs szakértői hozzáadott érték sem. Emiatt, az alapkezelés költsége alacsonyabb lesz, viszont úgy kell terveznünk, hogy az ETF célja a mögöttes termék követése.

Bár alapvetően az ETF termékek nem aktívan kezelt befektetési termékek, az utóbbi időben egyre több olyan ETF jelent meg, melyben az alapkezelőnek sokkal nagyobb szerepe van a portfólió kialakításában. Ilyenek az ún. alternatív ETF-ek, melyek tulajdonképpen abszolút hozamra törekednek, azaz a hagyományos abszolút hozamú befektetési alapokra hasonlítanak.

Megemlíteném ezek között a befektetési gurukat, hedge fundok pozícióit másoló, követő ETF alapokat (Guru és Hedge Fund követő ETF-ek), a felvásárolásokkal kapcsolatos arbitrázs lehetőségeket kihasználó ETF alapokat. De ide tartoznak az ún long short ETF-ek is, és az ún real return ETF is aktívan kezelt, mivel ez is abszolút hozamra, inflációt meghaladó abszolút hozam elérésére törekszik.

A hagyományos, nem tőzsdén kereskedett befektetési alapokat megvehetjük a saját bankfiókunkban, de az ETF jegyekhez olyan brókercégre, bankra lesz szükségünk, ahol a külföldi tőzsdék is elérhetők, mivel jellemzően a külföldi tőzsdéken találunk likvid ETF jegyeket.

 
 

ETF és a tőkeáttétel

Az ETF alapok alapvetően nem tőkeáttétes termékek, azaz ha vásárolunk egy meghatározott összegben ETF jegyet, akkor azaz az összeggel rendelkeznünk is kell a számlán. Léteznek azonban olyan ETF-ek, melyek a mögöttes termék árfolyam változását 2 vagy 3 szorosával követik. Ha a kávé példánál maradunk, a 3 szoros szorzó azt jelenti, hogy a mögöttes termék 1%-os elváltozásával az ETF termékünk árfolyam 3 százalékot változik, bővebben: Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok, megoldások a kockázat csökkentésre.

 
 

ETF és a rövid távú kereskedés

Az ETF termékek nem a rövid, napon belüli kereskedésre lettek kitalálva. Bár egyes ETF jegyek, mint az S&P500 indexet követő SPY ETF-ben nagy a napon belüli forgalom, mégis költséghatékonyabb lehet CFD termékkel kereskedni napon belül. Az ETF befektetések, illetve ETF kereskedés esetén a likviditásra mindenképpen figyeljünk oda. Ez azt jelenti, hogy azok az ETF-ek lesznek alkalmasak a rövid távú (akár napon belüli) kereskedésre, melyek likividek. A likviditás általában összefügg a kezelt vagyon méretével, azaz minél nagyobb a kezelt vagyon, annál nagyobb a likviditás, annál olcsóbb lesz az ETF-el való kereskedés, vagy befektetés. Ha tehát találunk több egyforma ETF-et célszerű a kezelt vagyon, illetve a napi tranzakció szám alapján rangsorolni. Minél nagyobbak ezek a számok, annál jobb a helyzet. Vigyázzunk az alacsony eszközértékű, kis vagyont kezelő ETF alapokkal, mert illikvidek lehetnek, azaz egy volatilis piaci időszakban előfordulhat, hogy csak nagy veszteség árán tudunk kilépni, vagy nagy költségek árán. Az is előfordulhat, hogy az alacsony forgalmú, alacsony eszközállománnyal rendelkező ETF-et az alapkezelő bezárja (Ekkor a pénzünket visszakapjuk természetesen.).

Mikor érdemes ETF jegyeket venni?

A fentiek alapján látható, hogy akkor célszerű az ETF befektetés mellett döntenünk, ha hosszabb időtávban, több hétben, több hónapban gondolkodunk. Ebben az esetben nagyon jó alternatívát jelenthet, mivel kisebb mennyiségben is tudunk vásárolni (például határidős piacon sokkal az ETF-nél sokkal nagyobb pozíció méretek vannak), és a napon túl tartás esetén nem kell swapot, kamatot fizetni. Megjegyezném, hogy az alapkezelői díjról (lásd ETF kereskedés költségei bekezdést) ne feledkezzünk meg.

A költséghatékonysága miatt kiválóan alkalmas az ETF arra, hogy befektetési portfoliót alakítsunk ki. Például ha az amerikai pénzügyi szektorba szeretnék fektetni, és nem egyetlen konkrét részvénybe, akkor egyszerűen megvásároljuk az amerikai pénzügyi szektor árfolyam változását követő ETF jegyet. Ekkor az alapkezelő a pénzünket a pénzügyi szekor vállalataiba fekteti. Egyedileg a több száz társaság részvényeinek megvásárlása jelentős költséget jelentene.

ETF befektetések és a költségek

Az ETF kereskedés, befektetés költségeit két részre lehet bontani. Egyrészt -ahogy egy átlagos részvény vásárlása esetén-  jutalékot fizetünk az ügyletet lebonyolító brókercégnek, valamint a tőzsdei kereskedés vele járója, hogy vételi és eladási árfolyam között különbség van, azaz a spread is költségünk lesz. Megjegyzendő, hogy likvid ETF alapok esetében nem jelentős a sperad. Másrészt az ETF alapkezelőjének is van egy díja, ami az árfolyamba beépül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha az alapkezelő éves díja például 0,5%, és egy év alatt a mögöttes termék árfolyama (például kávé) 10%-ot drágult, akkor az ETF befektetésünk értéke várhatóan 9,5%-kal növekedett. Költségekről bővebben: 7 dolog, amit tudnod kell ETF alap vásárlása előtt.

Alapvető előnye tehát az ETF befektetéseknek, hogy általában véve olcsóbbak a hagyományos befektetési alapokhoz képest. Bár sokszor nincs lényeges, maximum fél, vagy 1 százalékos eltérés a hagyományos és az ETF befektetések költségei között (alapkezelési díjra gondolok), de ez a kis eltérés is jelentős összegű eltérést okozhat hosszú távon. Természetesen egy ilyen összehasonlításban nem vesszük figyelembe, hogy a hagyományos befektetési alapok esetében aktív vagyonkezelés zajlik, azaz az alapkezelő célja a benchmark felülmúlása (ezt az alfa mutatóval mérjük), amit sajnos gyakran alulteljesítik az alapkezelők (emiatt az alfa a befektetési alap választás fontos mutatója). Az ETF esetében nem cél a referencia index felülmúlása, annak pontos követése a célja az ETF-nek. Tehát ideális esetben egy jól kezelt hagyományos befektetési alap még ki is tudja termelni a többlet alapkezelési díjat. Hozzátenném, hogy ez sajnos a hagyományos befektetési alapok széles tömegére egyébként nem igaz.  Hogy mit jelent egy kisebb eltérés a költségekben azt az alábbi példával szemléltetném.

Az alábbi példában három befektetési alapot fogunk összehasonlítani, az alábbi paraméterekkel:

  • "A" befektetési alap: éves alapkezelési díj 0,25%
  • "B" befektetési alap: éves alapkezelési díj 1,25%
  • "C" befektetési alap: 5%-os vételi jutalék, és 1%-os éves alapkezelési díj

A vizsgálat során 15 ezer dollárt fektettünk be, és feltételezzük, hogy minden évben 10% hozamot érnek el az alapok (tehát a teljesítményük ugyanaz).

befektetési alapkezelési díj eltérés hosszútávon

A fenti képen láthatjuk, hogy az egyes alaptípusoknál (Fund A, Fund B, Fund C oszlopok), hogyan változott az eredmény az eltelt évek függvényében. A fund C oszlopban láthatjuk, hogy a "C" befektetési alap 14.250 dollárral indul, mivel itt 5%-os vételi jutalékkal csökkent a befektetett összeg. A táblázat utolsó sora a 20-dik évet mutatja. ekkor az "A" befektetési alap egyenlege 96,423 dollár, a "B" befektetési alap egyenlege 80,293 dollár, a "C" befektetési alap egyenlege 79,863 dollár. Az adatokból látható, hogy az alapkezelési díj jelentős hatást gyakorol a jövőbeni egyenlegünkre, ugyanakkor az egyszeri kezdeti elvonás (vételi jutalék) is meghatározó lehet, mivel kisebb összeggel indul a befektetésünk ezáltal.

Melyek a legjobb ETF-ek kereskedési célokra?

Általában a következő hivatkozáson szereplő ETF térképből indulok ki: https://finviz.com/map.ashx?t=etf. Az itt található ETF alapok jellemzően azok, melyekben a legnagyobb forgalom van, így kiindulásnak mindenképpen hasznos ez az oldal, ha kifejezetten rövid távú kereskedési célokra szeretnénk ETF alapokat keresni. A nagy forgalmú ETF alapok másik előnye, hogy mivel nagyobb a vagyontömeg, így az alapkezelő elegendő bevételhez juthat egy alacsonyabb alapkezelési díj mellett is. Természetesen ez is általánosítás, tehát nem minden esetben igaz, hogy a nagy eszközállományú ETF a legolcsóbb is egyúttal..

A fentiek után már tudjuk, hogy a nagy eszközállománnyal rendelkező, likvid ETF alapok kereskedése, befektetés során a preferálásuk előnyökhöz juttat minket, nincs más hátra csak egy ETF kereső használatát megismerni, melyben szűrni tudunk ezekre az adatokra. Az egyik ismert, ingyenes ETF kereső az ETFdb.com oldalon érhető el. Itt különböző ETF típusok szerint is tudunk szűrni, és nettó eszközérték alapján rangsorba állítani az egyes ETF alapokat. A következő hivatkozáson pedig azokat a fontosabb kategóriákat tekintetjük  meg, melyekbe a tőzsdéken elérhető sok ezer ETF besorolható: http://etfdb.com/types/. További ETF kereső alkalmazások: 7 ETF kereső alkalmazás bemutatása.

Mi az az ETN? ETN jelentése

Az ETN az ETF egyik típusa, mely az Exchange Traded Notes szavak kezdőbetűiből összerakott mozaikszó, jelentése tehát tőzsdén kereskedett kötvények. Az ETN az ETF jegyekhez hasonlóan tőzsdék kereskedett, a részvényekkel megegyező feltételek (ajánlati könyves rendszerben) mellett adhatjuk, vehetjük. A likviditást az árjegyző biztosítja.

Fontos különbség ugyanakkor, hogy az ETN egy bank, pénzintézet által kibocsátott kötvény (még akkor is ha történetesen egy kávé árát követő ETN-ről beszélünk), azaz a kibocsátó intézmény nemfizetési kockázata is hozzáadódik ehhez a termékhez. ETN esetében a befektető hitelt nyújt a kibocsátó számára, aki ígéretet tesz, hogy a mögöttes terméket megvásárolja, majd a hitelt annak függvényében fizeti, ahogy a mögöttes termék árfolyama alakul. Az ETF befektetési alapok esetében nincs ilyen kockázat, hiszen az ETF alapkezelője fizikailag is kialakítja az értékpapírokból álló portfóliót, azaz megveszi a mögöttes részvényeket.

Mi az az ETC?

Az ETC mozaikszó az Exchange Traded Commodities angol kifejezésből származik, mely arra utal, hogy tőzsdén kereskedett árupiaci termékek. Az ETC a gyakorlatban az ETN és az ETF egyesítése, azaz a legtöbb ETC valójában valamilyen kötvény formában kibocsátott tőzsdén kereskedhető befektetési jegy, mely valamilyen árupiaci terméket, termékek csoportját követi. Azaz az ETC esetében is számolnunk kell a kibocsátó pénzintézet kockázatával.

Az ETC jegyeket tehát, ugyanúgy, ahogy az ETF jegyek esetében tárgyaltuk, a tőzsdéken tudjuk megvenni, eladni. Az alapkezelő tényleges alapkezelési tevékenységet nem végez, csak kialakítja a mögöttes termékből álló portfóliót. Az alapkezelő árjegyzőként jelen van az ETC ajánlati könyvében, így ha alacsony a likviditás az ETC jegynek, akkor az alapkezelővel kötjük a tőzsdén az ügyletet, azaz tőle veszünk, vagy neki adjuk el az ETC jegyeinket.

Miért előnyös az ETC a határidős termékekhez képest?

A határidős tőzsdét nem a kisbefektetőknek találták ki, a kontraktus méretek nagyok, a tőkeáttétel mértéke is jelentős, így a legkisebb pozíció felvételéhez is jelentős tőkére van szükség. Néhány példa a határidős piacon a legkisebb kötésegység melletti pozíció méretről:

  • Határidős cukor legkisebb kötésegység esetén 15.200 dollár a pozíció mérete
  • Határidős árupiacon orange juice  legkisebb kötésegység mellett 20.100 dollár a pozíció mérete
  • Határidős kávé 47.800 dollár
  • Határidős kukorica 17.400 dollár

Látható, hogy a fenti pozíció méretek jellemzően nem az átlagos kisbefektető portfóliójába illeszthető méret. Ráadásul a fenti termékeknek lejárata is van, ilyenkor az ügyleteket újra kell kötni. Ugyanakkor ETC termék vásárlása esetén nincs szükség a lejáratok figyelésére, újrakötésre, ezeket a tevékenységeket az alapkezelő végzi. Például az iPath alapkezelő által kezelt kávé ETC árfolyama 17 dollár jelenleg, azaz a legkisebb felvehető pozíció 17 dollár. Tehát látható, hogy tetszőleges méretű portfólió kialakítható belőle. Árupiaci ETF-ekhez kapcsolód téma: ETF vásárlás, kereskedés buktatója: contango hatás,

Az ETC termékek különböző típusai a határidős termék lejáratának függvényében:

  • Fizikai ETC, azaz az ETC ára a spot, azonnali árfolyam változását követi a határidős terméknek
  • Klasszikus ETC, ETC ára a legközelebbi  lejáratú határidős terméknek az árfolyamát követi

ETC befektetési alapok további típusai:

  • Short ETC: az ETC árfolyama az alaptermék árával ellentétesen mozog, azaz ha esik az alaptermék ára, nő az ETC árfolyama
  • Tőkeáttétes ETC: 2 vagy 3 szoros tőkeáttétel terjed el a gyakorlatban, azaz ha a mögöttes termék ára egy százalékot változik, az ETC árfolyama 2 vagy 3 százalékot változik.

12 kockázati tényező, amit vizsgálj meg ETF vásárlás előtt

ETF vásárlás előtt az alábbi kockázati tényezőket érdemes átgondolni:

  1. Szintetikus ETF vásárlásának kockázatai
  2. Rehypothecation, azaz újrazálogosító ETF-ek vásárlásának kockázatai
  3. ETN vásárlás nagyobb kockázattal jár, mint az ETF vásárlás
  4. Összeomolhat egy ETF piaca?
  5. ETF vásárlás és a contango hatás
  6. Tőkeáttétes ETF-ek kockázatai
  7. Devizakockázatot vállaló ETF alapok
  8. A mögöttes termék kockázatait is értékeld
  9. Alacsony eszközértékű ETF alapok vásárlásának kockázatai
  10. Speciális ETF-ek vásárlásának kockázatai
  11. Hagyományos indexkövető ETF alapok közötti eltérés
  12. Mi lesz az ETF kamatával, osztalékkal?

Részletes magyarázat a fenti 12 ponthoz: 12 kockázati tényező, amit vizsgálj meg ETF vásárlás előtt

ETF adózására oda kell figyelni

Az ETF konstrukció adózása is gyakori kérdés a befektetők körében. A hagyományos befektetési alapok esetében megszokták a befektetők azt, hogy a pénzintézet vonja, és vallja be az adót, azonban más a helyzet akkor, ha egy befektetési alapot a tőzsdén vásárolunk. Ekkor ugyanis a befektetőnek kell bevallania, és befizetnie az adót a lezárt ügylet után. Az ETF befektetések tehát részvényhez hasonló feltételek mellett (vételi, eladási jutalék, megbízások) kereskedhető, és ugyanúgy adózik, mint egy részvény. Ideális esetben az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai szerint. Ezt a témát teljes részletességgel tárgyaltuk: Tőzsdei adózás, tőzsdei nyereség, jövedelem utáni adóbevallás

ETF adózással kapcsolatban arra kell még figyelnünk, hogy az ETF alapok gyakran fizetnek osztalékot. Könnyen elkerülheti a figyelmünket egy-egy kisebb osztalék, de akár a legkisebb osztalék esetén is felmerül az adóbevallás, adófizetési kötelezettség, ami adott esetben nem csak SZJA fizetésben merül ki, hanem EHO-t is kell fizetnünk: Hogyan adózunk a részvények osztaléka után?

További fontos cikkek ETF témában:

Mi a probléma az amerikai ETF alapokkal?

Már több, mint egy éve életbe lépett az az EU szabályozás, ami miatt az amerikai ETF-ek elérhetetlenek az európai, így a magyar befektetők számára is. Bár már korábban is beszámoltunk a PRIIPs szabályozásról azzal a záró gondolattal, hogy várjuk ki, mi lesz a vége, most, több, mint egy év után megnézzük a lehetőségeket, illetve megbeszéljük. mit lehet tenni, hogyan lehet helyettesíteni az amerikai ETF-eket. Témáink:

  • Mit jelent a PRIIPs szabályozás? Hogyan érint téged?
  • Mi a probléma a KID dokumentummal? Miért érint ez egy magyar befektetőt?
  • Hogyan lehet kikerülni a szabályozást?
  • CFD termék jelenthet-e jó alternatívát?
  • Határidős, vagy opciós termékkel helyettesíthető az ETF?
  • Cégek és szakmai ügyfelek vásárolhatnak amerikai ETF-et?
  • Hogyan helyettesíthetők az amerikai ETF-ek?
  • Nézzük meg akkor, hogy mennyivel drágábbak az európai ETF-ek
  • További hátrányok, előnyök az európai ETF piacon
 
 

A fentiekből látható, hogy az ETF alapok mind a befektetési időtávon, mind pedig a rövid távú kereskedés esetén hasznos termékek lehetnek. A befektetések esetében a költség oldal jelenti a legnagyobb előnyt, de természetesen a fentiekben csak általánosítva beszéltünk a költségekről, egyedi esetekben akár a hagyományos befektetési alapok között is találunk jó ajánlatokat. További fontos szempont volt a likviditás, ez már a kereskedők számára is egy figyelendő paraméter, illetve az adózási esetek okozhatnak meglepetést, ugyanis ez a hagyományos befektetési alapokhoz képest eltér.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link