Tematikus befektetés: Jó ötlet befektetni a jövő sikeres iparágaiba?

Egyre népszerűbb a befektetők körében a tematikus befektetés, melynek elsődleges célja, hogy olyan iparágakba, társaságokba fektessük a pénzünket, melyek termékei, szolgáltatásai a jövő társadalmaira, az átlagember életére nézve nagy hatást fognak gyakorolni. Példaként gondolj arra, hogy 15 évvel ezelőtt az okostelefonon elterjedése, vagy a közösségi média népszerűvé válása hozott óriási változásokat az átlagember életében, és ez egyúttal az iparági részvények árfolyamának emelkedését is okozta. Ez a szemlélet formálja a tematikus befektetést, azaz megtalálni a jövő legjobb iparágait, a legjobban teljesítő vállalkozásait. A módszer népszerűségére tekintettel, megbeszéljük, mit jelent a tematikus befektetés, milyen tematikus ETF-alapok, befektetési alapok érhetők el a piacon, de szó lesz a tematikus hedge fundok teljesítményéről, és arról is, hogy milyen problémák, kockázatai vannak a tematikus befektetésnek. Témáink:

• Mi az a tematikus befektetés?
• Divatos megatrendek és divatos befektetések
• 48 népszerű tematikus befektetés
• Mennyire kockázatosak a tematikus befektetések?
• A tematikus befektetők alacsony hozamra számíthatnak?
• A tematikus befektetések valójában a figyelemért versenyeznek
• Mit mutatnak a számok 2020–2025 között?

Mi az a tematikus befektetés?

Ahogy már a bevezetőben is utaltam rá, a tematikus befektetés során megpróbáljuk meghatározni a jövőbeni trendeket, keressük azokat az iparágakat, melyek olyan terméket, szolgáltatást fognak a jövőben előállítani, mely alapvetően megváltoztatja az emberek életét. A hagyományos befektetési módszerekkel ellentétben a múlttal nem foglalkozik a tematikus befektetés, csak a jövővel. Például a momentum befektetési módszerek a múltbeli teljesítmény alapján adják a befektetési jelzéseket. Az értékalapú befektetés során a múltbeli működés, a jelen fundamentális tényezők alapján döntünk a befektetési lehetőségekről. A tematikus befektetés esetén gyakorlatilag a jövő nagy változásait próbáljuk megjósolni. Ezek a tematikus befektetések általában négy kategóriába sorolhatók:

• technológiai változások
• társadalmi változások
• politikai trendek változások
• ásványkincsekkel kapcsolatos trendek

A technológiai változásokat kell valószínűleg a legkevésbé magyaráznom, hiszen az utóbbi 10 évben megtapasztalhattuk, hogyan válik az életünk mindennapi részévé az okostelefon, a közösségi média. De a kriptovaluták térhódításai is most kezdődött meg, és az utóbbi 20 év gyakorlatilag az életünket meghatározó technológiai változásokról szólt. A társadalmi változások szintén egy népszerű ötletadója a különböző tematikus befektetéseknek. Például a kínai középosztály népességszámának növekedése egy társadalmi változás, melynek hatása, hogy egy sor olyan termék, szolgáltatás iránt növekszik meg a kereslet, melyet kifejezetten a középosztály fogyaszt. De ehhez hasonló társadalmi változásokat, hozott létre a baby boom generáció 50 évvel ezelőtt, melynek tőzsdei hatásai is voltak.  A társadalmi változásokhoz tartozik az urbanizáció fokozódása is. Például a nagy népességű Indiában az urbanizációs ráta 30% körüli, míg a fejlett országokban ez az arány 80%, Kínában jelenleg 55%. Előrejelzések szerint Indiában a következő 30 évben várhatóan jelentősen megnövekszik a városokban élő népesség száma. Ennek pedig haszonélvezője lesz számos iparág, és akár a következő árupiaci szuperciklus kezdetét is eredményezheti ez a folyamat. A politikai trendek alá tartoznak a különböző gazdaságpolitikai változások, például monetáris politikában bekövetkező változások, nemzetközi kereskedelem várható változásai, a politikailag elszigetelt országokban bekövetkező változásokra spekuláló befektetések stb.. Ásványkincsekkel kapcsolatos trendek is folyamatosan változnak. Ahogy korábban a szén számított az egyik legmeghatározóbb ásványkincsnek, úgy következett az olaj, az olajipar, majd pedig az elektromos autók térhódítása a különböző ritkaföldfémek iránti igényt változtatta meg, de ide sorolható a zöld energia, a szélfarmok, a megújuló energia iránti igény változása. A tematikus befektetésben tehát aszerint választunk befektetési célpontot, hogy milyen jövőbeni folyamatokra számítunk.

A tematikus befektetés témakörében gyakran találkozhatsz a megatrend fogalmával. Alapkezelői tájékoztatókból, gondosan megfogalmazott marketing anyagokból előtűnik ez a szó, mely tulajdonképpen azt jelenti, hogy olyan trendbe tudsz befektetni, melynek eredményeképpen a jövő gazdasága, társadalma, a környezet, vagy az üzleti világ lényegesen megváltozik. Divatos témák voltak az utóbbi 10 évben az alábbiak.

Miben tér el a tematikus és a hagyományos befektetés?

Fontos különbséget találunk a tematikus befektetés és a hagyományos befektetések között, ugyanis a tematikus befektetés a múlttal egyáltalán nem foglakozik. Egész egyszerűen arról szól a tematikus befektetés, hogy megpróbáljuk megjósolni a jövőbeni technológiai, társadalmi, politikai változásokat, és ehhez keresünk egy megfelelő iparágat. Bár ez az eljárás logikusnak és egyszerűnek tűnhet, a valóságban azonban a jövő nagy technológiai, társadalmi, politikai változásai kiszámíthatatlanok, és ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a várt változás nem fog bekövetkezni, csak épp nem akkor, amikor számítunk rá. Jó példája ennek a dotkom lufi esete a 2000-es éveket megelőzően. Ekkor az internetes cégek térhódítása egy nagyon jó alapot adott a technológiai lufinak, és a különböző tematikus befektetéseknek. Végül azonban  1995-2000 közötti emelkedő trend egy óriási lufiban végződött, mely a 2000-es évek elején kipukkadt. Az internetes cégek térhódítására pedig egy évtizedet várni kellett.

A fentiekkel szemben a hagyományos befektetési módszerek a múlttal foglalkoznak. Például a momentum befektetési módszerek a múltbeli teljesítmény alapján adják a befektetési jelzéseket. Az értékalapú befektetés során a múltbeli működés, a jelen fundamentális tényezők alapján döntünk a befektetési lehetőségekről. A múltból levont következtetések természetesen nem feltétlenül jelentik azt, hogy a jövőben is működni fog az összefüggés, ugyanakkor látni kell azt, hogy számos olyan összefüggés létezik a részvénypiacon, melyet már évtizedekkel ezelőtt fedeztek fel (például value, momentum) és a mai napig használhatók a tőzsdéken.

Összegezve a fentieket, a tematikus befektetés legnagyobb problémája, hogy a jövőt próbáljuk megjósolni, de a jövő kiszámíthatatlan. Tovább fokozza a problémákat, hogy a múltat egy sajátos szemüvegen keresztül nézzük, és csak a sikeres tematikus befektetések alapján ítéljük meg a módszer eredményét.

Példák a tematikus befektetésre

Kétségtelen, hogy az utóbbi évtized legnagyobb változása az okostelefonon megjelenése, mely gyakorlatilag mára már egy zsebben hordozható számítógép. Ma már nem csak telefonálásra használjuk a mobiltelefont, mint 20 évvel ezelőtt, hanem játékok, irodai alkalmazások futtatására, közösségi média elérésére, azaz az életünk számos területére hatást gyakorló eszközről van szó. Ahogy az alábbi grafikonon látható a változás 10 év alatt zajlott le (Egyesült Államokban), ma már nincsenek nagy növekedési lehetőségek.

Az internet térnyerése is egy meghatározó eseménye volt az utóbbi évtizednek. Például a videómegosztó szolgáltatások (youtube) használata a TV helyett, így a fiatalabb generáció életéből a TV kiszorult és a videómegosztó oldalakon, a közösségi médián töltenek egyre több időt az emberek. Ehhez is hozzá kell tenni, hogy néhány sikeres közösségi média platform mellett ott van a sok száz sikertelen projekt. A 2000-es években még csak a felnőtt lakosság 50%-a használta az internetet, ma pedig már a 90%-a (Egyesül Államok), lásd alábbi képen.

2019-re pedig eljutottunk odáig, hogy egy átlagos amerikai több időt tölt a mobiltelefonján, mint amennyit tv nézéssel tölt.

Hosszasan sorolhatnánk a tematikus befektetés célpontjait, de mivel alapvetően nem a lehetőségek bemutatása a fő témánk, így a jövőbeni nagy lehetőségekről csak felsorolás szintjén beszélnék:

• Robotika fejlődése,
• Mesterséges intelligencia AI fejlődése
• Kannabisz részvények
• Biotechnológia
• CRISPR eljárás, gene-editing részvények
• Videójátékok fejlődése, cloud gaming, azaz felhőalapú játék
• VR eszközök terjedése
• Megújuló energiák jövőbeni fontossága
• Karbonlábnyom csökkentés
• ESG befektetés
• Fenntartható (SRI) befektetések

48 népszerű tematikus befektetés

Az SSRN oldalán elérhető vizsgálatban a Standards and Poors által vezetett 32 tematikus index és az MSCI 16 tematikus index teljesítményét elemezték. Nagyrészt ezek az indexek az alapjai a tematikus ETF alapoknak, és a hagyományos befektetési alapok esetében gyakori, hogy a fenti tematikus indexek közül kerül ki a referencia index, a benchmark, melyhez a befektetési alap a teljesítményét méri. Az alábbi képen az S&P tematikus tőzsdeindexei láthatók, az y tengelyen leolvashatjuk, hogy az indexben hány tőzsdei társaság található.

Forrás: SSRN

A következő képen az MSCI tematikus indexei olvashatók le.

Forrás: SSRN

Azt gondolom, hogy bárki megtalálhatja a kedvére való témát ezen indexek között, például öregedő társadalmakból hasznot húzó vállalkozások, kiberbiztonság, hatékonyabb energiafelhasználás, robotika, okosvárosok, digitális egészség, élelmiszeripari forradalom, tiszta energia, 3D nyomtatás, genetikus tervezés, űripar, nanotechnológia, virtuális valóság.

Rögtön szembetűnik az első probléma, azaz nem 1-2, hanem azonnal 48 különböző tematikus befektetés közül kell választanunk, és ha indítunk egy-két internetes keresést, akkor a lehetőségek száma nagyon gyorsan 100-ra ugrik fel, azaz több tucat tematikus befektetés közül kell kiválasztanunk a jövő ígéretes iparágait. Érdemes arra is tekintettel lenni, hogy az S&P tematikus indexeiben meglehetősen kevés a részvényszám. Ezen indexek alapján kialakított portfóliók tehát nem eléggé diverzifikáltak, mely a kockázat növekedését eredményezi.

Mennyire kockázatosak a tematikus befektetések?

Az alábbi táblázatban a fenti tematikus tőzsdeindexe bétája (kék) és volatilitása (sárga) látható. Mindkettővel az árfolyamkockázatot mérhetjük fel, és ezek közül most csak a bétával foglalkozunk, mely a teljes részvénypiachoz méri a kockázatot:

• Ha egy befektetési eszköznek, részvénynek a béta tényezője 1, akkor a kockázata pontosan megegyezik a piaci kockázattal.
• Ha 1-nél nagyobb a béta tényező, akkor a vizsgált részvény volatilisebb a piacnál, nagyobb a kockázata. Például 1,16-os béta érték esetén a vizsgált részvény 16%-kal volatilisebb, kockázatosabb a piacnál.
• Ha 1-nél kisebb a béta tényező, akkor a vizsgált részvény, instrumentum a piacnál kevésbé volatilis, kisebb a kockázata, kisebb az árfolyam kilengése.
• 0 béta tényező esetén a részvény, instrumentum nincs korrelációban a piaccal.
• Negatív béta mutató pedig azt jelenti, hogy az instrumentum a piaccal ellentétesen mozog.

A legtöbb tematikus befektetésnek 1-nél nagyobb a bétája, azaz a piacnál kockázatosabb befektetésekről beszélhetünk. Egyes esetekben 1,5 közeli bétát is látunk, ami azt jelzi, hogy a tőzsdeindexnél 50 százalékkal nagyobb az árfolyamkilengése a terméknek. A fentiek egyúttal azt is jelzik, hogy a tematikus indexek többlethozama részben a magasabb árfolyamkockázatnak tudható be, és egy nem tematikus, de hasonlóan magas bétájú tőzsdeindexszel szintén magasabb hozamot érhetünk el. A többlethozamra tehát nem a helyes témaválasztás, hanem a megnövekedett kockázat ad részben magyarázatot.

forrás: SSRN

Az MSCI tematikus indexeinek kisebb az árfolyamkockázata, mely vélhetően összefügg azzal, hogy nagyobb elemszámúak az indexek.

forrás: SSRN

Size-prémium és a tematikus befektetések

Alapvető tőzsdei összefüggés, hogy az alacsony piaci kapitalizáció magasabb jövőbeni hozammal jár együtt. Ez az ún. size-effektus, melyről korábban már beszéltünk. Az alábbi grafikonon pedig azt láthatjuk, hogy a tematikus befektetések többlethozamának jelentős részét a size-effektus adja, azaz a portfólióban felülsúlyozásra kerülnek az alacsony kapitalizációjú részvények. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha nem tematikus, de alacsony kapitalizációjú részvényekbe fektettünk volna be, akkor is elérhető lenne ez az eredmény. Az alábbi képen azt látjuk, hogy az S&P tematikus indexeknek lényegesen nagyobb a size-prémiuma, melynek oka, hogy a tőzsdeindexekbe egyenlő arányba kerülnek be a tőzsdei társaságok, így a kisebb kapitalizációjú részvények felülsúlyozásra kerülnek.

Az MSCI már kapitalizáció szerinti súlyozást alkalmaz, így a kisebb méretű társaságok nem kerülnek felülsúlyozásra, melynek következménye az alacsonyabb size-prémium.

Hol van az érték és a jövedelmezőség?

A következő táblázatból azt láthatjuk, hogy szinte az összes tematikus indexnek negatív a value- (HML) és a jövedelmezőségi (RMW) prémiuma. Eszerint a tematikus indexek mögötti társaságok értékalapon drágák és kevésbé jövedelmezők. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a részvénypiacon az értékalapon olcsó részvények felülteljesítik az értékalapon drága részvényeket, ahogy a jövedelmező társaságok felülteljesítik a kevésbé jövedelmezőket.

A tematikus befektetők alacsony hozamra számíthatnak?

A fenti vizsgálat szerint az a probléma a tematikus befektetéssel, hogy olyan részvényeket tartunk, melyek a hosszú távon magas hozammal rendelkező részvények ellenkező tulajdonságaival rendelkeznek (értékalapon drágák, népszerűek, kevésbé jövedelmezők), így várhatóan a hosszú távú hozama ezeknek a társaságoknak alacsony lesz.

Látni kell azonban azt is, hogy nem minden befektető gondolkodik hosszú távon, így akár képes lehet kihasználni a tematikus befektetések nyújtotta előnyöket, megfelelő hozzáértéssel. Emellett a múltban is voltak olyan időszakok, amikor a value és más részvénypiaci összefüggések hosszú évekig nem hoztak eredményt. Főleg a nagyobb technológiai változások idején figyelhettük meg, hogy az értékalapú részvények alulteljesítettek és az értékalapon drága, növekedési részvények teljesítettek felül. Ha egy ilyen nagy változás következik be a jövőben, akkor a növekedési részvények felülteljesítésére számíthatunk.

Ugyanakkor a vizsgálat rámutatott arra, hogy a tematikus indexek hozama nagyrészt nem a „téma” miatt keletkezik, hanem jól ismert részvénypiaci tényezőkkel (size, value, jövedelmezőség, kockázat) megmagyarázható. Az is kiderül a fentiekből, hogy a a tematikus befektetők lényegében a kvantitatív, faktoralapú stratégiák ellen fogadnak. Ezek épp az olcsóbb és nyereségesebb cégeket részesítik előnyben. Eszközárazási szempontból ennek fontos következménye van. Ha egy portfólió negatív kitettséggel rendelkezik az érték- és jövedelmezőségi faktorokra, akkor a várható hosszú távú hozama alacsonyabb, függetlenül attól, hogy a mögöttes téma mennyire ígéretes vagy izgalmas. Az elemzés szerint a tematikus indexek faktorprofilja alapján akár több százalékpontos éves alulteljesítés is indokolható a széles piaci indexekhez képest.

A tematikus befektetések valójában a figyelemért versenyeznek

Az SSRN oldalán elérhető kutatásban közel 30 éves időszakon tekintették át az ETF alapok teljesítményét (amerikai részvénypiacon, 1080 ETF alap) . A vizsgálatokhoz az ETF alapokat hagyományos (indexkövető ETF alapok) és specializált ETF kategóriákra bontották szét. A speciális ETF alapok valamely szektorra, iparágra fókuszának, esetleg valamilyen felkapott, divatos témát alapján alakítják ki a portfóliót, de ide tartoznak az ún. smart-beta ETF alapok is.

Az alábbi táblázat excess return oszlopában láthatjuk a hagyományos ETF alapok (broad-based ETFs) és a speciális ETF alapok (specialized ETFs) átlagos havi többlethozamát (kockázatmentes hozam feletti hozam). A hozamkülönbség negatív, azaz a specializált ETF alapok nagy átlagban alulteljesítenek. Az abnormális hozam (CAPM, FF3, FF4, stb. oszlopok) is kisebb ezen ETF alapok esetében.

forrás: SSRN

A speciális ETF alapok sajátossága, hogy az intézményi befektetők részaránya alacsonyabb, a Robinhood brókercég ügyfeleinek részaránya nagyobb. Sajnos azonban a Robinhood brókercég ügyfeleinek jelentős része zajkereskedő, és a népszerű, divatos befektetési célpontokat keresi, melyek jövőbeni hozama alacsony lesz.

forrás: SSRN

Az alábbi képen jól látható a tendencia, azaz a hagyományos indexkövető (broad-index ETF) alapok díjai évről évre csökkenek, ma már 0,1% alatti alapkezelési díjakat látunk. Ezzel szemben a speciális ETF alapok alapkezelési díjai lényegesen magasabban. A legdrágábbak a tematikus ETF alapok (divatos területekbe fektetnek be). Itt 0,7%-os az átlagos alapkezelési díj.

forrás: SSRN

A fenti tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tematikus és más specializált ETF-ek teljesítménye átlagosan gyenge, még kockázattal korrigálva is. Az első öt évben ezek az alapok nagyjából évi 6 százalékos negatív alfat mutatnak, ami összességében közel 30 százalékos relatív veszteséget jelent a befektetőknek, lásd alábbi képen. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt az alulteljesítést nem lehet megmagyarázni a magasabb alapkezelési díjakkal, mert a gyenge teljesítmény akkor is fennáll, ha magukat az ETF-ek mögötti indexeket vizsgálják. Az alulteljesítés oka a népszerűség és a rossz időzítés, azaz ezeket a befektetési alapokat jellemzően akkor indítják el, amikor az adott téma már népszerű (a grafikonon ez a nulladik nap), sok médiamegjelenést kapott, az érintett részvények árfolyama pedig már jelentősen emelkedett, értékalapon megdrágultak. 

Forrás: SSRN

Mit mutatnak a számok 2020–2025 között?

A fenti vizsgálatok óta közel öt év telt el, és időközben újabb tematikus ETF-ek és befektetési narratívák jelentek meg a globális részvénypiacokon. A technológiai innovációk, mesterséges intelligencia, a zöld átmenet, a digitalizáció és a biotechnológia mind olyan területek, amelyek az elmúlt években fokozott befektetői figyelmet kaptak, és önálló tematikus termékek formájában is megjelentek. Elemzésünkben ezért az alábbi tematikus ETF-alapokat vizsgáltuk meg 2020-2025 közötti időszakon. 

Diszruptív technológia és automatizáció

• ARKK – ARK Innovation ETF
• BOTZ – Global X Robotics & Artificial Intelligence ETF
• ROBO – ROBO Global Robotics and Automation Index ETF

Zöld energia és ESG-tematika

• ICLN – iShares Global Clean Energy ETF
• TAN – Invesco Solar ETF
• QCLN – First Trust NASDAQ Clean Edge Green Energy Index Fund

Digitalizáció és kiberbiztonság

• HACK – ETFMG Prime Cyber Security ETF
• BUG – Global X Cybersecurity ETF
• SKYY – First Trust Cloud Computing ETF

Biotechnológia

• IBB – iShares Biotechnology ETF
• XBI – SPDR S&P Biotech ETF

A tematikus ETF-ek teljesítményét piaci benchmarkokkal is összevetjük, ezért kontrollváltozóként bevontuk az alábbi indexkövető ETF-eket is: SPY (S&P 500), IWM (Russell 2000) és QQQ (NASDAQ-100).

A vizsgálat első lépéseként arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az elmúlt évekre is igaz-e az a korábbi kutatásokból ismert eredmény, miszerint önmagában a befektetési sztori nem eredményez tartós többlethozamot, hanem a tematikus ETF-ek teljesítménye megmagyarázható a jól ismert részvénypiaci faktorokkal.

Az alábbi ábra az egyes ETF-ek Fama–French ötfaktoros modell alapján becsült, évesített alfáját mutatja 95%-os konfidenciaintervallummal. Az eredmények egyértelműek, azaz a tematikus ETF-ek esetében az alfa nem szignifikáns, vagyis a hozamok nem térnek el statisztikailag a faktorok által indokolt értéktől. Más szóval, a piaci (MKT), méret (SMB), érték (HML), jövedelmezőségi (RMW) és beruházási (CMA) faktorok képesek megmagyarázni a kialakult hozamokat.

forrás: saját szerkesztés

A következő ábra az egyes ETF-alapok Fama–French ötfaktoros modell alapján becsült faktorkitettségeit (bétáit) mutatja 95%-os konfidenciaintervallummal. Elsőként szembetűnő, hogy valamennyi ETF erős és szignifikáns piaci kitettséggel (Mkt–RF) rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a hozamok elsődleges forrása továbbra is a részvénypiaci kockázat, nem pedig a tematika önálló értékteremtő képessége. Egyes tematikus ETF-ek – különösen a technológiai és innovációs fókuszú alapok – a piaci átlagnál is magasabb bétával működnek, ami felerősíti a ciklikus mozgásokat. A második fontos észrevétel a méretfaktor (SMB) szerepe. Számos tematikus ETF esetében pozitív és szignifikáns SMB-kitettség figyelhető meg, ami arra utal, hogy ezek az alapok felülreprezentálják a kisebb kapitalizációjú, növekedési fázisban lévő vállalatokat. Ez összhangban van a tematikus befektetések narratívájával, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a hozamok egy része egyszerűen a small-cap kockázat vállalásából ered.

A value–growth dimenziót megragadó HML-faktor esetében több ETF negatív kitettséget mutat, ami growth-orientált portfólióösszetételre utal. Érdemes azonban figyelemben venni, hogy hosszú távon a value részvények felülteljesítik a növekedési részvényeket (magyarázat itt). 

A jövedelmezőségi (RMW) és beruházási (CMA) faktorok esetében szintén kivető több esetben a negatív kitettség, ami arra utal, hogy a tematikus ETF-ek gyakran alacsonyabb jelenlegi jövedelmezőségű, intenzíven beruházó vállalatokba fektetnek.

forrás: saját szerkesztés

A tematikus ETF-ek hozamát tehát továbbra is nem a tematika önmagában, hanem a mögöttes tőkepiaci tényezők határozzák meg. A befektetők által sokszor „sztorihozamként” értelmezett teljesítmény valójában a piaci, méret-, növekedési és beruházási kockázatok kombinációjának eredménye. A tematika így ebben az értelemben inkább csomagolás, mint önálló hozamforrás.

A következő ábra a 12 vizsgált tematikus ETF átlagos kumulált abnormális hozamát mutatja 2020 január és 2025 november közötti időszakon. Az ábra bal oldalán jól látható az időzítés jelentősége, azaz az időszak első 12–18 hónapban jelentős pozitív kumulált abnormális hozam alakul ki, mely végül stagnált és az időszak második felére el is tűnt. 

Az elmúlt öt év megfigyelései is azt mutatják, hogy a tematikus ETF-ek esetében nem beszélhetünk tartós, hosszú távon fennmaradó abnormális hozamról. A kezdeti pozitív teljesítmény inkább figyelem- és narratívavezérelt jelenség, amely idővel kifullad, és átadja a helyét a klasszikus részvénypiaci faktorok által meghatározott hozampályának (ezért tűnik el az abnormális hozam). 

forrás: saját szerkesztés

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy bár egyszerűnek tűnhet a tematikus befektetés, a megatrendek megtalálás, ez nagyrészt csak a múltba visszatekintve ilyen egyszerű. A tematikus befektetés jelenleg tapasztalható népszerűsége sokkal inkább magyarázható azzal, hogy jó üzlet értékesíteni ilyen alapokat, mintsem a kiemelkedő eredményekkel. A fenti vizsgálatok azt mutatják, hogy sem az alapkezelők, sem a hedge fundok, sem az átlagos befektetők nem tudtak kiemelkedő eredményt elérni ezen a területen, sok esetben az alulteljesítés figyelhető meg. Továbbá erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a tematikus befektetés hosszú távú hozama alacsonyabb, mint a hagyományos befektetésé. Illetve ahogy fentebb is látható volt, a hozam, mely a tematikus befektetésen képződik nagyrészt megmagyarázható az ismert részvénypiaci hozamokat alakító tényezőkkel (size, value, jövedelmezőség), azaz a befektetők ezen szempontokat figyelembe véve is eredményt érhetnek el függetlenül a sztoritól. A fentiek nem azt jelentik, hogy a tematikus befektetés értelmetlen, de tudatában kell lenni azzal, hogy nem a téma maga termeli a hozamot, hanem a mögötte álló árazás, időzítés és befektetői hangulat.