Árutőzsde, Árupiacok: Hogyan működik? Termékek, kockázatok

Bejegyzésünkben az árutőzsdék, árupiac működésével, a kereskedéshez, befektetéshez szükséges tudnivalókkal foglalkozunk. Ezen túl pedig az árupiaci termékeket, és a helyettesítő befektetési lehetőségeket is megbeszéljük. A bejegyzés témái:

  • Mi az az árutőzsde, árupiac?
  • Mire jók az árupiaci termékek (hozamok, kockázatok, korreláció)?
  • Árutőzsde határidős, futures kereskedés
  • Árutőzsde CFD termékek
  • Árutőzsde ETF termékek
  • Fizikai árupiaci ETF-ek
  • Határidős árupiaci ETF-ek
  • Árupiaci ETN termékek
  • Mire lesz szükséged az árutőzsdei kereskedéshez?
  • Hogyan fektess be az árupiacon, árutőzsdén?
  • Melyek a legjobb árupiaci befektetések?
  • Mire figyeljünk az árupiaci, árutőzsdei befektetések során?
  • Befektetési portfólió kialakítása árupiaci termékekből
  • Hogyan válasszunk árupiaci befektetési alapot?

Mi az az árutőzsde, árupiac?

Az árutőzsdén, illetve a világ különböző pontjain elérhető árutőzsdéken jellemzően energia hordozókkal, nyersanyagokkal, mezőgazdasági termékekkel lehetséges a kereskedés. Ide tartozik tehát az olaj, földgáz, búza, kukorica, kávé, pamut, cukor stb. termékek kereskedése. Az árutőzsdei kereskedésnek egy fontos sajátossága van, mégpedig az, hogy jellemzően a kontraktus méretek nagyon, így a legkisebb kötésegység is több millió forintos (gyakran 10-20 millió forintos) pozíció felvételét eredményezi.

Emiatt az átlagos kisbefektető számára problémás, kockázatos lehet az árupiaci kereskedés. Ugyanakkor ma már több olyan termék is van, melynél csökkentett kontraktus mérettel (mini és mikro) kontraktusokkal lehet kereskedni. A fentiek mellett számos olyan termék is elérhető, melyek az árupiaci termék árfolyamát követik, de az ügyletet nem a határidős tőzsdék kötjük, hanem a hagyományos tőzsdei kereskedésben, vagy tőzsdék kívül, OTC piacon. Ezek a termékek azért előnyösek, mert a kontraktus méret kisebb, és akár hosszabb időtávú befektetést is lehetővé tesznek.

Melyek az árupiaci termékek?

Csak nagyon röviden térjünk ki arra, hogy mit értünk árupiaci termékek alatt. Legtöbbször a különböző fémeket, ásványkincseket és élelmiszer alapanyagokat soroljuk az árupiaci termékek közé. Ezekkel a termékekkel a világ különböző pontjai kereskedhetnek a piaci szereplők. A kereskedési helyszíneket általában határidős tőzsdéken találjuk meg. Ebből pedig az is következik, hogy a nyersanyag-kereskedés határidős ügyleteken keresztül zajlik. A fontosabb árupiaci termékek:

  • Arany
  • Ezüst
  • Platinum
  • Réz (copper)
  • Palládium
  • Kukorica (Corn)
  • Szója olaj (Soybean oil)
  • Szója (Soybean étkezési)
  • Zab (Oats)
  • Rough Rice (rizs)
  • Szójabab (Soybeans)
  • Búza (wheat)
  • Repce (Canola)
  • Kakaó (Cocoa)
  • Pamut (Cotton)
  • Narancslé, koncentrátum (Orange Juice)
  • Kávé (Coffee)
  • Fa (Lumber)
  • Cukor (Sugar)
  • WTI olaj
  • Brent olaj
  • benzin (Gasoline)
  • fűtőolaj (Heating Oil)
  • földgáz (Natural Gas)
  • Ethanol

Milyen tényezők hatnak az árupiaci termékek árára hosszú távon?

Ha hosszú távú vizsgálatokat végzünk, és évszázados adatsorokat tekintünk át, akkor azt láthatjuk, hogy az árupiaci termékek árát leginkább a gazdasági aktivitás befolyásolja. A gazdasági aktivitás a 60-70 százalékát adja az árupiaci árak változásának egy 2018-as vizsgálat szerint, melyben több évtizedre visszamenőleg tekintették át az árupiaci termékek árának változását.

Ez azt jelenti, hogy a növekvő globális gazdaság miatt egyre nagyobb a nyersanyagigény, és ez a kereslet növeli az árupiaci termékek árát hosszú távon nominális értelemben. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor hosszú távon az árupiaci termékek megőrizték vásárlóértéküket, védelmet nyújtottak az infláció ellen, de a reálhozamuk alacsony volt. Természetesen a növekvő gazdasági teljesítmény összefügg számos más tényezővel, mint például a globális népességnövekedés, a növekvő egyéni jövedelem, de akár az infláció is ide sorolható. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a fentiek nem jelentik azt, hogy az árupiaci termékekkel nem lehet veszíteni hosszú távon. Két okból is.

Az egyik ok, hogy az egyedi árupiaci termékek ára hosszú távon is csökkenhet számos ok miatt. Például helyettesítő termék jelenik meg a piacon, egészségtudatosabbak lesznek a vásárlók, és ez eredményezi a kereslet csökkenést, vagy a technológia fejlődésével az előállítási költségek alacsonyabbak lesznek, így a kínálat növekszik, esetleg kedvező vagy épp kedvezőtlen éghajlati változások következnek be.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy egyes árupiaci termékek iránti kereslet rugalmasabb, más termékek esetében rugalmatlan. Például az élelmiszer alapanyagok iránti kereslet magasabb árak mellett is megmaradhat, de van egy felső határa a keresletnek, hiszen hiába lesz nagyobb a jövedelme az embereknek, egy bizonyos szint fölött nem fognak több kávét meginni naponta. Az alábbi grafikonokon a különböző árupiaci termékek árának (inflációval korrigált) változását követhetjük nyomon 1965-2015 közötti időszakon. Legyünk arra tekintettel, hogy spot, azaz azonnali piaci árakat látunk. Ennek azért van jelentősége, mert az azonnali, piaci áron nem tudunk befektetni az árupiacba (kivéve akkor ha fizikailag megvásároljuk). Néhány bekezdéssel lentebb lesz még szó ennek a jelentőségéről.

forrás: Commodity-Price Comovement and Global Economic..

A termékek többségével a teljes időszak alatt minimális vagy nulla reálhozamunk volt, azaz az árupiaci termékek többségé az inflációval egyező, az inflációt kismértékben meghaladó hozammal rendelkezett. Egyes termékek esetében negatív reálhozamot láthatunk. A másik ok, hogy az extrém hosszú távú adatok meglehetősen félrevezetők, egész egyszerűen azért, mert a legtöbb befektetőnek nincs 40-50 éves befektetési időtávja, és rövidebb időtávon már lényegesen nagyobb az árfolyamkilengése az árupiaci termékeknek.

Mire jók az árupiaci termékek?

Fentebb már beszéltünk arról, hogy az árupiaci termékek többségébe nem lehet a spot áron befektetni. A befektetők többsége számára a határidős piac érhető el. A határidős ügyleteknek azonban lejárata van, így az ügyleteket folyamatosan újra kell kötni, így az újrakötés során többlete, vagy vesztesége keletkezhet a befektetőnek. John Maynard Keynes normal backwardation elmélete szerint a határidős piac azért jött létre, hogy a kitermelők fedezeti ügyleteket tudjanak kötni. A fedezeti ügylet másik oldalán azonban a befektetők, a spekulánsok állnak, akik a kockázati prémiumért cserébe kötnek ügyletet. A spekuláns tehát átvállalja a határidős termék árváltozásának kockázatát, melyért prémiumban részesül. Ennek megfelelően a határidős piacon többlet és veszteség merülhet fel a kereskedő részéről (ennek részleteit a contango, backwardation alatt tárgyaltuk). A Fact and Fantasies about Commodity Futures cím alatt elérhető tanulmányban a fentiek szerint tehát határidős ügyletekből alakítottak ki egy árupiaci indexet. Az indexbe 36 árupiaci terméket vettek figyelembe, melyeket egyenlően súlyoztak és meghatározott elvek szerint folyamatosan jegyezték az indexet. Az 1959-2004 közötti vizsgálat (10 évvel később, 2015-ben felülvizsgálták a kutatást, de az eredmények nem változtak) szerint az árupiaci indexbe történő befektetés jelentősen felülteljesítette a spot árindexet, lásd alábbi képen.

Az alábbi táblázatban látható az átlagos éves hozam havi, éves rebalancing, és rebalancing nélküli indexkialakítás esetében. Mindegyik esetben magasabb a hozam mint a spot index esetében.

A következő grafikonon már a részvénypiaccal, kötvénypiaccal vethető össze az árupiac teljesítménye.

A táblázatból az derül ki, hogy az árupiaci termékek kockázati prémiuma (többlethozama) átlagosan évi 5,23 százalék, amely összevethető a részvénypiac kockázati prémiumával. A Keynes elmélete szerinti kockázati prémium tehát valószínűleg létezik az árupiacokon. A 3 közeli T-statistic egyúttal azt is jelzi, hogy 99 százalék a valószínűsége, hogy a kockázati prémium létezik és nem a véletlen hatásai, tesztelési hibák miatt mutatták ki.

A következő táblázatban azt láthatjuk, hogy milyen kapcsolat van az árupiaci termékek és a részvények (stocks), kötvények (bonds), illetve az infláció között. Jól látható, hogy havi, negyedéves időtávon a korrelációs együtthatók alacsonyak, de egy és különösen öt éves időtávon már magasabb korrelációs együtthatókat látunk. Eszerint az árupiac és a részvénypiac között negatív kapcsolat mutatható ki (-0,42 a korrelációs együttható,  magyarázat itt), az árupiac és az infláció között pedig pozitív a kapcsolat (korrelációs együttható 0,45).

A fentiekből két dolog következik. Egyrészt az árupiaci termékek jó befektetési eszközök lehetnek egy diverzifikált portfólióban, mert a kötvényekhez hasonlóan képesek csökkenteni a részvénypiaci befektetés kockázatát. Ezt az is bizonyítja, hogy a kutatásban megvizsgálták a részvénypiaci hozamok keletkezésének szempontjából a legrosszabb hónapokat. A teljes időszakon a legrosszabb hónapok (összes hónap 5 százaléka) a részvénypiaci átlaghozam havi -8,98% volt, és ezekben a hónapokba az árupiaci befektetés átlaghozama 1,03% volt. Ugyanez megfigyelhető akkor is, ha az összes hónap legrosszabb egy százalékát vizsgáljuk meg. Ezeknek a hónapokban az átlaghozama -13,87%, és ezekben az időszakokban az árupiaci átlaghozam 2,38 százalék volt. A másik tényező az infláció, és a pozitív korrelációs együttható jól mutatja, hogy a növekvő inflációra az árupiaci termékek pozitívan reagálnak. A fentiek tehát arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy az árupiaci termékeknek helye van egy befektetési portfólióban.

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a határidős ügyletekből kialakított árupiaci index egy sajátos módszer szerint lett kialakítva, és egyenlő súlyozással került az indexbe a 36 árupiaci termék. A valóságban az árupiaci indexek, az árupiaci ETF alapok jellemzően nem egyenlő súlyozással, hanem kapitalizáció szerinti súlyozással és teljesen más görgetési mechanizmussal (lejáró ügyletek újrakötése) is működhetnek. Az egyenlő súlyozás a részvénypiaci vizsgálatok szerint felülteljesítést eredményez a kapitalizáció szerinti súlyozáshoz képest a size-tényező miatt. A fentiek miatt az árupiaci befektetők nem biztos, hogy ki tudják nyerni az árupiac kockázati prémiumát. A befektetési termékekről néhány bekezdéssel lentebb beszéltünk.

Mi az az árupiaci szuperciklus (hosszú távú hatások)?

Ahogy a részvénypiacokon is kialakulnak a gazdasági ciklusoknak megfelelően ciklusok, úgy az árupiacokon is megfigyelhetők ciklusok. Azonban ellentétben a részvénypiaci ciklusokkal az árupiacokon sokkal hosszabb időszak alatt futnak le ezek a ciklusok, és ezért illetjük a "szuper" jelzővel, ami tulajdonképpen a ciklus hosszúságára utal. Az árupiaci termékek volatilisek. Túltermelés, háborúk, készlethiány, konfliktusok, időjárás és számos tényező hatással van erre a piacra, azonban ennek ellenére megfigyelhető, hogy a ciklusok hosszú éveken keresztül, több évtizedig tartanak.

Az árupiaci szuperciklusok tehát hasonlóan a részvénypiaci ciklusokhoz:

  • csökkenő és emelkedő időszakból állnak,
  • akár több évtizedig is tart egy ciklus,
  • az árfolyam mozgás sokkal volatilisebb

Az árupiaci szuperciklusokkal kapcsolatban több tanulmányt, összegző munkát is találhatsz az interneten. Az egyik legjobb tanulmány a Kanadai Központi Bank honlapján található, ami nem véletlen, hiszen a nyersanyagokat kitermelő Kanadának egyáltalán nem mindegy, hogy a jövőben milyen nyersanyagárak várhatók, így nem meglepő, hogy több tanulmányban is foglalkoznak az árupiaci szuperciklusokkal.

Ahhoz, hogy a ciklus lefutását megértsd, először térjünk ki arra, hogyan mérhető az árupiacon elérhető különböző termékek árfolyamának változása. Erre a célra számos árupiaci indexet találsz az interneten. Az általam használt és vizsgált, a Kanadai Központi bank árupiaci indexe, amit BCPI (Bank of Canada Commodity Price Index) néven találsz meg itt.

Forrás: https://www.bankofcanada.ca/

Az indexbe 24 különböző (a fenti hivatkozáson részletes listát láthatsz) árupiaci termék árfolyama található meg, például olaj, szén, gáz, arany, ezüst, nikkel, réz, alumínium, ólom, vas, fa, búza, kukorica, vágómarha, hal, stb... Az egyes árupiaci termékek indexben szereplő súlya pedig az alábbiak szerint változott az elmúlt 40 évben.

Forrás: https://www.bankofcanada.ca/

Az alábbi képen pedig már az árupiaci szuperciklust láthatod. A zöld görbe mutatja a BCPI indexet, a kék szaggatott görbe pedig az árak hosszútávú átlaga, azaz ebből már látható, hogy az 1900-as évektől kezdődően összesen 4 hullám, azaz négy árupiaci szuperciklus futott le.

Forrás: https://www.bankofcanada.ca/

Mit érdemes tudni az eddigi négy szuperciklusról?

A grafikonon szereplő görbét, és a négy szuperciklust vizsgáljuk meg kicsit részletesebben is.

1. árupiaci szuperciklus (1899-1932)

Ahogy az alábbi táblázatban is látható, az első árupiaci szuperciklus 1899-ben kezdődött és 1932-ig, azaz három évtizedig tartott. Feltehetően az Egyesült Államok iparosodása volt hatással erre a szuperciklusra. Itt mindössze 5 évig tapasztalhattunk árfolyam emelkedést (táblázat Upswing sora) és 28 éven keresztül estek az árak (Downswing sor).

Forrás: https://www.bankofcanada.ca/

2. árupiaci szuperciklus (1933-1961)

A második árupiaci szuperciklus 29 évig tartott (fenti táblázat Length of cycle.. sora). Gyakorlatilag a második világháborút megelőző időszak, így a háború és a háborúra történő felkészülés volt hatással a nyersanyag árakra. Itt 15 évig emelkedtek, 14 évig estek az árak.

3. árupiaci szuperciklus (1962-1995)

A harmadik árupiaci ciklus 34 évig tartott és 17 évig emelkedtek, 17 évig estek az árak. Ez az időszak Európa és Japán újraépítéséről szólt, így a nyersanyag árak változására is ez a tényező gyakorolhatott hatást. Itt már tapasztalható a nagyfokú volatilitás is, ugyanis a hosszútávú trendtől az árfolyam csúcs itt távolodik el először a legjobban (Peak of supercycle from.. sor) 19,5 százalékra. Korábban sokkal kisebb volatilitással emelkedett a piac, ezért láthattunk 10,2 százalék és 14,1 százalékos eltérést a csúcs és az átlag között. Itt már megfigyelhető a volatilitás a csökkenő trendben is (Trough of supercycle from... sor), azaz amikor az árak a mélypontra esnek 38,1%-ra távolodnak el a hosszútávú mozgóátlagtól. Itt már gyakorlatilag megjelenik a spekulatív tőke a piacon és nagyfokú tőkeáttétel miatt a kereskedési volumen meghaladja a valódi, fizikai forgalmat. Ez magyarázatot adhat részben a volatilitásra. A nagy volatilitás, árfolyam kilengés pedig egyúttal kockázatossá teszi a befektetést, a kereskedést az árupiacokon (később megmutatom, hogy nem minden termékre igaz a nagyfokú volatilitás).

4. árupiaci szuperciklus (1996-tól)

A legutolsó árupiaci szuperciklus 1996-ban kezdődött, és 16 évig emelkedő árakat láthattunk. Ezt a ciklust Kína iparosodása határozta meg. A hosszútávú átlag 2011-ben érte el a csúcsát, azóta csökkenő tendenciát követhetünk 2020 év elejéig. Egyes elemzői vélemények szerint a következő árupiaci szuperciklust India, majd Afrika iparosodása fogja meghatározni. Az alábbi képen az is látható, hogy a nagyobb árupiaci termékcsoportok eltérően viselkednek. Az olaj (sárga görbe) sokkal volatilisebb, míg az ipari fémek, az élőállat és a mezőgazdasági termékek kisebb volatilitással rendelkeznek, és együtt mozognak.

Miért alakulnak ki emelkedő szakaszok?

A pénz vásárlóértékének (esetünkben a dollár) folyamatos romlása hosszútávon a nyersanyag árak emelkedésével jár együtt, de ehhez még vegyük hozzá, hogy minden árupiaci terméknek van keresleti és kínálati oldala is. Például új bányákat kell létesíteni, ami az infláció miatt több pénzbe kerül a távoli jövőben, ezzel együtt a bányászás is költségesebb lesz (munkabér és egyéb költségek növekedése miatt), és így szépen lassan az infláció beépül az árupiaci termékek árában. Ugyanezen folyamatok megfigyelhetők a mezőgazdasági termékek esetében is. Azonban a kínálat a legtöbbször lassan változik, például új bányák építése időbe telik. Ezzel szemben a kereslet gyorsan változhat, ez pedig azt eredményezi, hogy tartósan túlkereslet időszaka alakul ki, majd idővel a kínálat ehhez alkalmazkodik, esetleg túlkínálat alakul ki. Ez eredményezi az árupiaci szuperciklus csökkenő szakaszát, amelynek szintén vége lesz előbb utóbb. Vagy azért, mert a kínálat lecsökken (alacsonyabb árak miatt nem éri meg kibányászni, bányák zárnak be) vagy azért, mert a kereslet ismét növekedésnek indul. Például nagyobb lélekszámú országok az iparosodás útjára lépnek, lásd Kína esetét az alábbi grafikon. Azt láthatod, hogy a világ nyersanyag fogyasztásának mekkora részé kapcsolódik Kínához 2002-ben, és 2015-ben. Amíg 2002-ben Kína használta fel az összes kibányászott vasérc (Iron ore) 20%-át, addig 2015-ben már a világon kitermelt vasérc 50%-át fogyasztotta el. Kína mára hatszor nagyobb gazdaság, mint évekkel ezelőtt, amikor a negyedik árupiaci szuperciklus kezdődött.

Mikor kezdődik a következő árupiaci szuperciklus?

Látható volt a fentiekből, hogy az elmúlt éveket a csökkenő nyersanyag árak jellemezték. Ha az előző három szuperciklusból indulnánk ki, akkor arra készülhetünk, hogy még hosszú éveken keresztül csökkenő nyersanyagárak jellemzik az árupiacokat. Azonban három múltbeli esetből könnyen lehet téves következtetéseket levonni, főleg úgy, hogy eltérő tényezők okozták az egyes ciklusokat. Helyette inkább fókuszáljunk az okokra, azaz a kínálat lassabban reagál, lemarad a kereslet változásához képest. Illetve hol találunk olyan régiókat, ahol az iparosodás újabb kereslet bővülést okoz. Az egyik ilyen lehetséges ország India, mivel hasonlóan Kínához nagy népességű és viszonylag zárt gazdaság. Az urbanizációs ráta Indiában 30% körüli, amíg a fejlett országokban ez az arány 80%. Kínában jelenleg 55%. Az alábbi képen azt láthatjuk, hogyan változik a városban élő népesség száma. Amíg Kínában a folyamat nagy része lezajlott 1990-2010 között, addig Indiában a következő 30 évben várható a városban élő népesség növekedése.

Pontosan tehát nem lehet megmondani, hogy mikor kezdődik a következő szuperciklus, mivel a fenti tényezőkön kívül számos egyéb tényező is hatással van az árupiaci termékek árára.

Az árupiaci termékek árára középtávon ható tényezők

Fentebb láthattuk, hogy közép távon néhány éves távlatokban már lényegesen nagyobb árfolyamkilengéseket, kialakuló trendeket figyelhetünk meg az árupiaci termékek grafikonján. Ezeket a trendeket számos tényező befolyásolja. A két legfontosabb tényező a termék ára és a termelési kapacitások. Ezek jelentős hatást gyakorolnak a közép távú trendekre. A fentieknek egész egyszerűen az az oka, hogy az emelkedő vagy csökkenő árakra reagálnak a termelők, például beruháznak, kapacitást bővítenek, vagy épp leépítenek, mert gazdaságtalanná válik a termék előállítása. Ezeknek a lépéseknek a hatása azonban hónapok, akár évek múlva jelenik meg a piacon, így túlkereslet esetén tartósan magas árak maradhatnak, míg túlkínálat esetén tartósan csökkenő árakat láthatunk. A tartósan alatt hónapokat értünk. Az ár és kapacitás mellett azonban számos egyedi hatás is érheti a piacot, melyet egyedileg kell értékelni. Nézzük ezeket is.

Politikai tényezők

Természetesen a fenti ciklust (ár és termelési kapacitás) számos más tényező is befolyásolja. Például kormányzati döntések, támogatások, melyek célja a drágulás megállítása, vagy a hazai termelők védelem. Ha egy közelmúltbeli esetet nézzük, akkor az Egyesült Államok 2018-ban  25, illetve 10 százalékos vámot vezetett be az acél- és alumíniumimportra. Erre válaszul Kína számos termékköre pótvámot vezetett be. Közel 3600 terméket 20 és 25 százalékos pótvám alá helyeztek, például szója, zöldségek, kozmetikai cikkek.

Időjárási tényezők

Az időjárási tényezők leginkább az élelmiszer alapanyagok árazását befolyásoló tényező. Egy fontos, és meghatározó faktorról beszélünk ezeknél a termékeknél, mely az árakra jelentős hatást gyakorol. A középtávú időjárás előrejelzések, hosszabb aszályok, áradások, jégesők jelentős hatást gyakorolhatnak a terményárakra. Értelemszerűen nem a kis országok mozgatják a nemzetközi árakat, hanem az adott termény termelésében élen járó országok időjárása. Elérhetők különböző termény-előrejelzések, legtöbbször fizetős szolgáltatások, melyekből megtudhatják a kereskedők a várható termésmennyiséget, amelyből az árupiaci termék kínálati oldalárról kapunk képet.

Szezonalitás

Számos árupiaci termék esetében szezonalitást is megfigyelhetünk. Például a téli időszakban nagyobb mennyiségű olaj fogy, nagyobb a kereslet. Ugyanígy egyes termények ára gyakran visszaesik a betakarítás után.

Tárolás, tárolási költségek

Az árupiaci termékeket betakarítás, kibányászás után tárolni, és szállítani is kell. Ezeknek a költsége is hatással lesz az árupiaci termék árazására. Pontosan emiatt figyelik a kereskedők a különböző készletadatokat (legismertebb az olajkészlet adatok), mert egy bizonyos szint felett már nem lehet raktározni, vagy nagyon költségesen lehet raktározni az árupiaci terméket, így a jövőben nagyobb mennyiség kerülhet piacra, a nagyobb kínálat csökkenő árat eredményez.

Termelési, előállítási költségek

A kínálati oldal fontos tényezője a termékek előállítási, kibányászási költsége. Az előállítási költségekre azonban számos tényező hatást gyakorol, hosszú távon a legfontosabb azonban a technológiai fejlődés, az egyre olcsóbbá váló technológia nagyobb hatékonyságot (mélyebb bányák, ellenállóbb termény, gépesített földművelés), alacsonyabb előállítási költséget, nagyobb termékmennyiséget eredményez.

Pénzügyi tényezők

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a határidős tőzsdék többségén dollárban denomináltak a termékek, azaz a dollár árfolyama is hatást gyakorol az árakra. A dollár árával pedig eljutottunk oda, hogy a Fed monetáris politikája, a kamatszint, az infláció és egy sor egyéb gazdasági adat közvetve is befolyásolja az árupiaci termékek árát.

Mit csinálnak a legnagyobb szereplők az árupiacokon?

Az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (Commodity Futures Trading Commission - CFTC)  minden héten közzéteszi az ún. Commitment of Traders Reportot, melyet röviden COT riportnak nevezünk. Az adatsor az árupiaci fontosabb szereplőinek pozíciót, pozícióinak változását mutatja. A COT report a cftc.gov oldalon érhető el a következő hivatkozást használva. A fenti oldalon megtaláljuk az árupiaci termékek összesített kereskedési adatait öt kategóriába besorolva, lásd itt.

Az alábbi táblázatban példaképpen az arany COT riport egy részlete látható.

Az adatok 100 uncia aranyban vannak megadva, és az egyes piaci szereplők long és short állományát láthatjuk. Például a fenti táblázat szerint a Producer/Marchant/Processor/User kategóriában a short-állomány 10 szerese a vételi állománynak, ami nem meglepő, hiszen a kitermelők, kereskedők, felhasználók tartoznak ebbe a kategóriába. A kitermelő, bányász cégek elsősorban eladják az aranyat, vagy ún. fedezeti (hedge) ügyletet kötnek, azaz az arany piacán ők lesznek a hedgerek. A  táblázat másik két jelentős kategóriája a Swap Dealers, Managed Money oszlopok, ebből ez utóbbi alatt találjuk a kereskedők, intézményi befektetőket, azaz a spekulánsokat. Míg a Swap ügyleteket kötők általában közel azonos long short állománnyal rendelkeznek, addig a Managed money alá sorolt intézményi befektetők esetében már jelentős eltérést láthatunk.

Ahogy az aktuális példában a fenti táblázatban is látszik, az intézményi befektetők 187.782.000 uncia arany long pozíciót tartottak nyitva az előző héten, a short pozíciók aránya pedig 17.070.000 uncia arany.  Önmagában ez a két adat, amelyre érdemes odafigyelni. Egyrészt azt mutatja, hogy az intézményi befektetők vételi irányba pozicionálták be magukat, ráadásul a vételi és short pozíciók között jelentős, 10 szeres különbség van, azaz ha a vételi pozíciók leépítésre kerülnek, akkor eladásként jelennek meg az arany piacán, mivel a long pozíciók eladási pozícióval záródnak. További fontos adat az előző héthez, előző reporthoz képesti változás, amit a fenti adatok alatt találunk. Az intézményi befektetők esetében a long irány 5.130.000 uncia arannyal növekedett, míg a short 383.000 unciával.

A fenti adatokat grafikonon is nyomon tudjuk követni, például a finviz.com oldal használatával. A finviz.com oldalon a felső menüsor futures pontja, majd a metals almenü alatt találjuk az arany árfolyamát és a fenti táblázat adatait.  Egy másik oldal, a tradingster.com szintén vizualizálja a fenti táblázatban szereplő adatokat. Ennek használatáról itt beszéltünk.

Milyen termékekkel érhetők el az árupiacok?

1) Árutőzsde határidős, futures kereskedés

Eredetileg az árupiacok teremtették meg a határidős kereskedés, így a határidős piac tekinthető az árupiaci termékek meghatározott piacának. Erről a piacról azonban az átlagos kisbefektető kiszorul a jelentős pozíció méretek miatt, például 100 uncia aranyat tartalmaz 1 kontraktus, ami így 135.000 dolláros (ha 1 uncia 1350 dollár) arany pozíció nyitását jelenti. A nagy pozíció méret, illetve a jelentős tőkeáttétel miatt sem tipikusan a kisbefektetők kereskedési terepe a határidő árupiaci termékek. Továbbá vegyük figyelembe, hogy a legtöbb árupiaci termék esetében fizikai elszámolás történik, azaz a ügylet lejárati idejét követően kiszállítási ügylet indul (ha nem zártuk le a lejárat előtt a pozíciót).

2) Árutőzsde CFD termékek

Az árupiaci CFD termékekkel jellemzően OTC brókercégek, vagy forex brókercégeknél találkozhatunk, de több hagyományos brókercég is kínál CFD kereskedési lehetőséget. A CFD kereskedés előnye a határidős kereskedéssel szemben, hogy kisebbek a pozíció méretek, így kisbefektető számára is elérhető kereskedési megoldást jelent. Az árupiaci CFD termékek széles köre érhető el CFD formában. Arany és ezüst, illetve réz kereskedési lehetőségek terjedtek el a legjobban, de kakaó, cukor, pamut, platina, kávé is elérhető a különböző forex brókercégeknél. De találkoztam már olyan brókercéggel, amelyik szarvasmarha, narancslé árupiaci határidős termékeit követte CFD formában.

Az árupiaci termékek széles köre elérhető tehát forex brókercégeken keresztül, de előfordulhat, hogy több cégnél is számlát kell nyitnunk, ha az árupiaci termékek nagyobb körét el szeretnénk érni. Az árupiaci CFD termékek sajátossága a tőkeáttétel lehetősége, tehát a teljes megnyitott pozíció meghatározott része (például 1 százaléka) kerül zárolásra fedezetként a számlánkon. A napon túl hosszabb ideig megtartott pozíciók esetében érdemes odafigyelni a kamatra is, ugyanis napon túl tartott pozíciók esetében kamatot számítanak fel. Bár ez sem jelentős összeg, jelenleg, amikor alacsonyak a piaci kamatok.

A legfontosabb szempont, hogy az árupiaci CFD termékeknek is van lejárata, de ez sem igaz minden termékre, és minden brókercégre. Azoknál a brókercégeknél, ahol lejárata van az egyes árupiaci termékeknek nézzük meg a lejárati időpontokat, és ezeket folyamatosan nyomon kell követni. Ugyanis ekkor automatikusan zárásra kerül a korábban megnyitott pozíció, és a kereskedő feladata az újonnan kiírt lejáratú árupiaci CFD termékben megnyitni a pozíciót ismét.

Ha árupiaci CFD termékekkel szeretnék kereskedni, akkor nemcsak a lejárati időpontok miatt érdemes a brókercég részletes CFD kereskedésről szóló dokumentumát tanulmányozni, hanem azért is, hogy a legkisebb kötésmérettel, kötésegységgel is tisztába legyünk. Fontos tisztába lenni, hogy a kötésegységek nem egységesek a különböző brókercégeknél. Például előfordulhat, hogy egyik brókercégnél a legkisebb nyitható pozíció WTI olajra 1 egység, ami 10 hordó olajnak felel meg, azaz 60 dolláros árfolyamnál az 1 egység 600 dolláros pozíció nyitását eredményezi. Ugyanakkor másik brókercégnél a WTI olajra a 0,01 egység a legkisebb pozíció méret, ami 1 hordó olajnak felel meg. Ha ez utóbb brókercégnél a 0,01 egység helyett 1 egység WTI CFD pozíciót nyitunk, akkor az 100 hordó olajnak, azaz 6000 dolláros pozíciónak felel meg. A CFD kereskedés sajátosságai tehát az árupiaci CFD termékekre is igazak, a CFD kereskedés sajátosságait a következő cikkekben tárgyaltuk részletesen: CFD kereskedés.

3) Árutőzsde ETF termékek

Az árupiaci ETF-ek ún. tőzsdén kereskedett befektetési alapok. Ennek tehát abban van jelentősége, hogy ezekkel a termékeket gyakorlatilag úgy adhatjuk, vehetjük, mintha részvények lennének. Azonban az alapkezelő folyamatosan biztosítja a likviditást, így az árupiaci ETF árfolyama a mögöttes árupiaci termék árának megfelelően fog elmozdulni.

Fizikai árupiaci ETF alapok

Az árupiaci ETF-ek két nagy csoportra bonthatók. Ezek közül az egyik az ún. fizikai ETF kategória, ami azt jelenti, hogy az árupiaci terméket megvásárolja az ETF és tárolja. Főleg arany, ezüst esetében találkozhatunk ilyen fizikai ETF alapokkal.

Határidős árupiaci ETF alapok

A másik esetben pedig nem fizikai termékekből képezik ki a portfóliót, hanem határidős termékekkel alakítják ki az ETF árupiaci portfólióját. Ez utóbbi esetben azonban hosszú távon nem biztos, hogy pontosan tudja az árupiaci termék árát követni az ETF. Az alábbi WTI példán keresztül szemléltetem, mi a különbség az árupiaci termék árváltozása és egy olaj ETF alap árfolyamának változása között.

Ne lepődjünk meg azon, hogy az azonnali piacon a WTI olaj és a példánkban szereplő olaj ETF árfolyammozgása eltér. Gyakori, hogy az olaj ETF alulteljesíti a WTI árfolyamát az utóbbi években, melynek az az oka, hogy az olaj ETF a határidős piacon WTI olaj futures termékekből alakítja ki a portfólióját, és a lejáratot követően újra kell nyitni a pozíciókat. Az elmúlt évekre volt jellemző, hogy a lejárathoz közeli WTI határidős termék árfolyama alacsonyabban van, mint az új határidős terméké, emiatt pedig az olaj ETF alapnak vesztesége keletkezik az újranyitás során. Például a fenti okok miatt a WTI CFD terméken 2017. januártól szeptemberig 10%-os visszaesés látható, addig ez a visszaesés az olaj ETF alap esetében 15%, részletek: ETF vásárlás buktatója: A contango hatás,

Az árupiaci ETF termékek elvileg azért lennének kedvezőbbek a befektetők számára, mert a napon túli tartásért nem kell kamatot fizetnünk. Ugyanakkor alapkezelői díjat fizetünk, amely gyakran 1% körüli éves díjat jelent. Ez az 1% közeli alapkezelői díj pedig már nincs távol a CFD termékek éves fizetendő kamatától (jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben).

4) Árupiaci ETN termékek

Az árupiaci ETF-ek mellett az elmúlt években megjelentek az ún. árupiaci ETN termékek is, melyek tőzsdén kereskedett kötvények.  Az ETN tehát egy bank, pénzintézet által kibocsátott kötvény (még akkor is ha történetesen egy kávé árát követő ETN-ről beszélünk), azaz a kibocsátó intézmény nemfizetési kockázata is hozzáadódik ehhez a termékhez. A kibocsátó intézmény vállalja, hogy az hitelező (befektető, ETN vevője) által átvett összeget a mögöttes termék árfolyamának függvényében fizeti vissza. Az árupiac ETN formának az előnye, hogy ezzel a konstrukcióval pontosabban lehet követni a mögöttes termék árfolyamát. Ahogy az olaj ETF példánál láthattuk, hogy a határidős zárásokból kifolyólag eltérés alakul ki az ETF és az árupiaci termék piaci ára között. Ezt próbálja kiküszöbölni az árupiaci ETN. Az ETF és ETN kereskedés részletesen a következő cikkben található meg.

Mire lesz szükséged az árutőzsdei kereskedéshez?

Ha tehát az árutőzsdén szeretnék kereskedni, árupiaci termékekkel, akkor alapvetően két dolgot kell megértened a kereskedés előtt. Az egyik, hogy az árupiaci tőzsdék, árutőzsdék határidős tőzsdék, így a határidős ügyletekkel és a tőkeáttétes kereskedéssel kapcsolatban mindenképpen szerezz ismereteket. Ebben segíthet a következő bejegyzés: Határidős ügylet, futures, foward ügylet fogalma, jelentése.

 
 

Hogyan fektess be az árupiacon, árutőzsdén?

Árupiaci befektetések alá tartoznak a különböző nyersanyagok, mezőgazdasági termékek. Bár gyakran a befektetők az aranyra és olajra gondolnak, mint árupiaci befektetés, azonban számos más termék is elérhető az árupiacokon, például: gáz, ezüst, réz, kukorica, szója, cukor, kávé, kakaó, platina, palládium stb.

Az árupiaci termékekbe történő befektetés értelmének vizsgálatához a pénz vásárlóértékének változását tekintsük át. Az infláció határozza meg a pénz vásárlóértékének változását, legtöbbször csökkenését. Ugyanakkor az árupiaci termékek ára, árváltozása jelentős hatást gyakorol az inflációra, mivel ezek a nyersanyagok a legtöbb termék, gyakran szolgáltatás árában is kifejeződnek. Például számtalan élelmiszer alapanyaga a búza, szója, kukorica, cukor, így ezek árváltozása hatással lesz a késztermék árára. Az olaj árának változása a szállítási költségekre lesz hatással, így gyakorlatilag minden termék, szolgáltatás árát is befolyásolja. Az alapvető összegfüggéseket hosszasan sorolhatnánk, de a lényeg valószínűleg érthetővé válik az olvasó számára, azaz az árupiaci termékek befektetési portfólióba történő beépítésével az infláció negatív hatásait tudjuk ellensúlyozni. Éppen ezért található meg a befektetési portfóliókban a különböző árupiaci befektetések. A fenti esetek azonban csak az egyik okát adják az inflációnak, a pénz vásárlóértéke csökkenhet úgy is, hogy a fenti nyersanyagok ára nem változik, például pénzmennyiség növekedése (jegybanki monetáris politika), vagy munkaerőhiány miatti ár-bér spirál kialakulásával. Ezek az esetek jó példák arra, hogy infláció kialakulhat úgy is, hogy a nyersanyagok nem drágulnak jelentősen.

Hogyan válasszunk árupiaci befektetési alapot?

A kiválasztás során két fontos tényezőt kell megnéznünk. Egyrészt, mibe fektet az alapkezelő. Itt a minél szélesebb árupiaci portfólió tekinthető előnynek. Például a egyik árupiaci ETF alap 0,85%-os éves alapkezelési díj mellett az alábbi portfóliót biztosítja a befektetőnek (a százalék a termék súlyát mutatja a portfólióban):

  • NY Harbor ULSD (Heating Oil)    13.52%
  • Brent Crude Oil    13.41%
  • Gasoline RBOB    13.35%
  • Sweet Light Crude Oil (WTI)    12.28%
  • Gold    7.14%
  • Soybean    5.96%
  • Wheat    5.24%
  • Sugar    5.21%
  • Corn    5.00%
  • Natural Gas    4.73%
  • Copper    4.30%
  • Aluminum    3.96%
  • Zinc    3.73%
  • Silver    2.17%

A fenti csak egyetlen szemléltető példa a sok árupiaci, azaz commodity ETF közül. Jellemzően az éves alapkezelési díjak 0,5-1% közötti sávban mozognak. A fentiekkel el is érkeztünk a második fontos tényezőhöz, a költségekhez, azaz a kiválasztás során ügyeljünk arra is, hogy az alapkezelői díjak alacsonyak legyenek.

A hazánkban elérhető árupiaci befektetési alapok éves alapkezelési díja 2-3% között változik. Gyakori, hogy alapok alapja konstrukciókat találunk a magyar árupiaci befektetési alapok között, ami azt jelenti, hogy a befektetési alapkezelő más befektetési alap jegyeiből alakítja ki a portfóliót. Ezeknek a megoldásoknak a hátránya a költségek növekedése, mivel így két alapkezelőnek is fizetnünk kell alapkezelési díjat.

További vizsgálatok, összefüggések az árupiaccal kapcsolatban: Nyersanyag-kereskedés, befektetés: Hogyan? Mire figyelj?

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak