Ugrás a tartalomra

A Piotroski F-Score egy értékalapú stratégia, mely objektív szabályainak köszönhetően egyszerűen kiszűrhetővé teszi az értékalapú részvényeket. Elsődlegesen az ún. value-trap problémát próbálja kiküszöbölni, azaz az értékalapon olcsó részvények között ott vannak a zsugorodó, csődbe menő társaságok. Az F-Score módszert Joseph Piotroski dolgozta ki, és 2000-ben publikálta. A módszer alapján kialakított részvényportfóliók historikusan felülteljesítették az amerikai részvénypiacot, bár az utóbbi években csökkent a felülteljesítés mértéke. Cikkünkben megbeszéljük a stratégia szabályait, szűrőprogramokat is bemutatok, melyekben megtaláljuk a Piotroski F-Score alapján megfelelő részvényeket. Szó lesz a stratégia mögötti kutatási anyagokról, visszatesztelésekről. Témáink: Mit jelent a value-trap...

A cikkünkben egy olyan összefüggésről számolok be, mely segíthet a tőzsdei társaságok eredményminőségének vizsgálatában, és összefüggésben állhat a gyengébb jövőbeni hozammal. Ez az összefüggés tehát segítséget nyújthat abban a kérdésben, hogy milyen részvényeket érdemes megvásárolni, vagy épp elkerülni. Az accruals, azaz a számviteli eredmény nem készpénzalapú komponensének szintjéről ugyanis kimutatható, hogy kapcsolatban áll a jövőbeni hozammal. Megbeszéljük, milyen egyszerű módszerekkel számítható ki az elhatárolások (accruals) arányának változása, arról is szó lesz, hogy a múltbeli visszatesztelések alapján, mit jelez a jövőre vonatkozóan ez az összefüggés. Tartalom: Mit jelezhet az elhatárolások (accruals) szintje? Accruals, azaz elhatárolások vizsgálata a részvényvásárlás előtt Mi...

A „dumb money” kifejezést gyakran fordítják „buta pénznek”, de pontosabb és kevésbé pejoratív megfogalmazásban inkább az átlagos, lakossági befektetők, illetve a háztartások befektetési döntéseire utal. A tőzsdei közbeszédben gyakran előkerül az az állítás, hogy a kisbefektetők hajlamosak a nagy emelkedések végén részvényt vásárolni, majd a visszaesések után, kedvezőtlen időpontban eladni. Ebből következik az a népszerű gondolat, hogy amikor a háztartások részvénykitettsége történelmi csúcs közelében van, az a jövőbeni részvénypiaci hozamok szempontjából figyelmeztető jelzés lehet. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a háztartások részvénykitettsége valóban kapcsolatba hozható-e a jövőbeni részvénypiaci hozamokkal. Bemutatjuk a Household Equity Share mutatót, az ehhez kapcsolódó...

A tőzsdei befektetők és kereskedők egy részének nincs pontos rálátása arra, hogyan működnek a tőzsdék és a tőkepiacok a gyakorlatban. Sokan csak annyit látnak a rendszerből, hogy ha megnyomják a vételi gombot, akkor vesznek, ha pedig az eladási gombot, akkor eladnak. A felszínes ismeretekből azonban később félreértések és költséges hibák adódhatnak. Ha a tőzsdén derül ki, hogy a piac nem úgy működik, ahogy gondoltuk, annak akár forintban mérhető következménye is lehet. Ebben a cikkben áttekintjük, mi történik egy tőzsdei megbízással, hogyan működik az ajánlati könyv, mi a különbség az ajánlatvezérelt, a jegyzésvezérelt és a hibrid piacok között, továbbá miért fontos a likviditás, a spread, a market maker és a végrehajtási minőség. Témáink: Mi történik a vételi vagy eladási gomb megnyomása...

A részvénypiacokon időről időre megjelennek olyan részvények, amelyek rendkívül magas hozam lehetőségét ígérik, miközben a siker valószínűsége valójában nagyon alacsony. A befektetők mégis gyakran vonzódnak ezekhez az eszközökhöz, mert a ritka, de extrém nyereség lehetősége hasonló pszichológiai hatást vált ki, mint egy lottójáték. Ezt a jelenséget nevezi a szakirodalom lottó-effektusnak (lottery effect). Cikkünkben bemutatjuk, hogy mit jelent a lottó-effektus a részvénypiacon, hogyan kapcsolódik hozzá a hozamok ferdesége (skewness), és milyen statisztikai mutatókkal lehet az ilyen jellegű részvényeket azonosítani. Áttekintjük a témában készült empirikus kutatásokat, valamint azt is megvizsgáljuk, hogy a lottó-jellegű részvények hogyan teljesítettek különböző időszakokban a részvénypiacon...

Egy olvasói kérdést tárgyalunk meg a fizikai és a szintetikus ETF-ekkel, valamint az árupiaci ETF/ETC/ETN termékekkel kapcsolatban. A téma azért fontos, mert az ETF-ek első ránézésre egyszerű termékeknek tűnnek: veszünk egy alapot, amely követi például az S&P 500 indexet, az arany árát vagy az olaj árfolyamát. A háttérben azonban nagyon eltérő konstrukciók működhetnek. Egy hosszú távú befektetőnek általános szabályként érdemes arra törekednie, hogy átlátható, nagy méretű, alacsony költségű, lehetőleg UCITS szabályozású ETF-et válasszon. Részvénypiaci indexeknél sok esetben a fizikai replikáció az egyszerűbb és könnyebben érthető megoldás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szintetikus ETF rossz lenne. Inkább arról van szó, hogy a befektetőnek értenie kell: pontosan milyen eszköz...

A pénzügyi piacokon a kerek számok régóta kitüntetett szerepet töltenek be. A befektetők, kereskedők és elemzők gyakran tekintenek ezekre az árszintekre pszichológiai támaszként vagy ellenállásként, ezért egy-egy kerek érték áttörése vagy elutasítása sokszor fokozott figyelmet kap. A jelenség hátterében nem csupán technikai elemzési megfontolások állnak, hanem viselkedési pénzügyi és kognitív pszichológiai hatások is, melyek alapja, hogy az emberek könnyebben megjegyzik, feldolgozzák és referenciaértékként használják a kerek számokat. A szakirodalom részvénypiacokon, tőzsdeindexeken és devizapiacokon is vizsgálta, hogy a kerek árszintek környezetében megváltozik-e az árfolyam viselkedése, gyakoribbá válnak-e az irányváltások, illetve kimutatható-e valamilyen hozamhatás. Cikkünkben...

Cikkünkben megismerkedünk a net operating assets mutatóval, amely azt segít megítélni, hogy egy tőzsdei társaság eredménynövekedése mögött mennyire áll valódi pénztermelés és mennyire a mérlegben felhalmozódó működési eszközállomány. A köznyelvben ezt gyakran úgy fogalmazzuk meg, hogy mennyire van a társaság mérlege „felfújva”, de szakmailag pontosabb úgy fogalmazni, hogy a vállalatnál mennyire magas a nettó működési eszközök aránya az összes eszközhöz képest. A magas NOA-érték nem feltétlenül jelent csalást vagy szándékos eredménymanipulációt. Sok esetben természetes üzleti okok is állhatnak mögötte, például gyors növekedés, nagy beruházási igény, készletfelhalmozás, vevőkövetelések növekedése vagy iparági sajátosság. A befektető számára azonban figyelmeztető jel lehet, ha a kimutatott...

Pénzügyi tanácsadók blogjaiban gyakran előkerül az ún. vakmajom befektetési módszer, amelyet nagyon könnyű félreérteni, és emiatt téves következtetéseket levonni, ha felszínes információkat kapunk a témában. Cikkünkben ezeket a hiányosságokat pótoljuk, és megnézzük a vakmajom módszer lényegét, a mögötte húzódó kutatásokat, kitérünk arra, hogy mi a probléma a módszer leegyszerűsített értelmezésével, és emiatt milyen téves következtetéseket vonhatnak le a befektetők. Mit olvashatsz a vakmajom befektetési módszerről? Nagyon röviden a vakmajom befektetési módszer alapja az a gondolat, hogy egy bekötött szemű majom által véletlenszerűen kiválasztott részvényekkel hasonló, vagy akár jobb eredményt is el lehet érni, mint a profi szakemberek által kezelt befektetési alapokkal. A sztori érdekessége...

A cikkünkben az extrém pénzügyi események elemzésén alapuló előrejelző módszereket tekintjük át. Az extrém események analízise a pénzügyi piacokon olyan ritka, de jelentős hatású események vizsgálatára épül, amelyek szélsőséges árfolyammozgásokkal vagy hozamokkal járnak. Bár ezek az események első pillantásra véletlenszerűnek tűnhetnek, számos kutatás szerint kapcsolatban állhatnak a jövőbeni hozamok alakulásával. A következőkben olyan vizsgálatokat mutatunk be, amelyek az extrém árfolyammozgások előrejelző szerepét elemzik részvények, iparágak és ETF alapok esetében. Témáink: Max-effect a részvénypiacokon, tőzsdéken Max-effect iparági portfóliókban US extreme indikátor és a jövőbeni hozam A tőzsdei árkorlátok és a jövőbeni hozam Mit jelent az ETF alapok esetében a min és max effect? Max...

A vállalatok növekedése első ránézésre egyértelműen pozitív jelenségnek tűnik: több beruházás, több eszköz, nagyobb méret. A részvénypiaci adatok azonban árnyaltabb képet mutatnak. Az ún. asset growth és investment premium irodalom szerint azok a vállalatok, amelyek gyors ütemben növelik eszközállományukat, átlagosanalacsonyabb jövőbeni hozamokkal járnak együtt. Ez felvet egy alapvető kérdést. Vajon minden típusú növekedés „rossz” a befektetők szempontjából, vagy léteznek olyan beruházások, amelyek valóban értéket teremtenek? A válasz kulcsa az innovációban keresendő. A kutatás-fejlesztési ráfordítások ugyanis eltérően viselkednek: számos empirikus vizsgálat szerint azok a vállalatok, amelyek méretükhöz képest többet költenek K+F-re, magasabb jövőbeni részvénypiaci hozamot érnek el. Ezt a...

év végi előrejelzés

A történelem nem feltétlenül azoknak kedvez, akik a legnagyobb várakozások közepette szállnak be. Az IPO-k többsége hosszabb távon alulteljesíti a piacot, a valódi szupernyertes vállalatok rendkívül ritkák. Miközben Elon Musk cége a jövő több billió dolláros piacaira építi növekedési történetét, a befektetőknek egy olyan kérdésre kell választ találniuk, amelyre a múlt száz év tapasztalatai szerint sincs biztos recept: vajon a SpaceX lesz a következő Amazon vagy Google, vagy csupán egy újabb, túlzott várakozásokkal övezett IPO? A SpaceX várható tőzsdei bevezetése az elmúlt évek egyik legnagyobb befektetői eseménye lehet. A vállalat egyszerre kapcsolódik az űriparhoz, a mesterséges intelligenciához, a globális kommunikációhoz és Elon Musk személyéhez, így nem meglepő, hogy sok befektető egy...

Tőzsdei hírekben, újságokban, gazdasági portálokon jellemzően találunk egy listát, amelyben a napi nyertes és vesztes részvényeket sorolják fel. Nagyon sok befektető ezekből a listákból merít ötletet, és ezek alapján keres befektetési célpontot. Ahogy azonban az alábbiakban megbeszéljük, ennek a népszerűségnek ára van, és jellemzően nem az történik ezekkel a részvényekkel, amire első nekifutásra számítanánk. Témáink: A népszerűségnek ára van A napi nyertes és vesztes részvények közzététele Mi történik, ha egy részvény bekerül a tőzsdehírek közé? Nyertesek/vesztesek közzétételén alapuló stratégia A népszerűségnek ára van Számos olyan esetet említhetünk, amely azt mutatja, hogy a népszerűség nem feltétlenül jár együtt magas jövőbeni hozammal. Ez még akkor is igaz lehet, ha logikusnak tűnik...

Cikkünk abban segít eligazodni, hogyan próbálják meg a befektetők szisztematikusan azonosítani a növekedési részvényeket. Megmutatjuk, miben különbözik ez az értékalapú befektetéstől, milyen stratégiák léteznek (passzív és aktív növekedési módszerek), és hogyan lehet felismerni a „jó” növekedési részvényeket, amelyek hosszú távon is képesek felülteljesíteni a piacot. Témáink: Tőzsdestratégiák két irányzata közül melyik a jobb? A lakásárak emelkedése visszavetheti a növekedési részvényeket? (2025) Milyen esélyed van arra, hogy megtaláld a jövő sikeres vállalkozásait? Passzív növekedési stratégiák Aktív növekedési stratégiák Magas nyereségnövekedésre fókuszáló módszerek Nyereség-momentum stratégiák Magas várható nyereségnövekedés Magas P/E rátára alapozó stratégiák GARP-stratégiák a tőzsdén...

Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért nem fejlődnek, illetve miért maradnak le egyes országok, ha elméletileg képesek lennének a felzárkózásra. Témáink: A gazdasági konvergencia jelentősége Béta-konvergencia A divergencia lehetséges okai Földrajzi tényezők Gyarmati múlt és intézményi örökség Centrum-periféria rendszer Wallerstein világrendszer-elmélete A gazdasági konvergencia jelentősége A gazdasági fejlődést sokan lineáris folyamatként képzelik el, amelyben minden ország a saját fejlettségi szintjének megfelelően halad a gazdasági fejlettség következő foka felé, majd idővel felzárkózik a fejlett országokhoz. Ezt a szemléletet jól mutatja a Rostow-féle unilineáris gazdasági fejlődési modell. Eszerint a hagyományos, önellátó társadalomban a kereskedelem fokozódásával...

Általánosan elfogadott nézet a pénzügyi közgazdászok körében, hogy a részvények rövid távú ármozgását nagyrészt a véletlen és a piaci zaj befolyásolja, ezért rövid távon nehéz megbízható előrejelzést készíteni. Ugyanakkor a témában megjelenő újabb kutatások arra mutatnak rá, hogy bizonyos nagyon rövid időtávokon mégis kimutathatók gyenge, de statisztikailag mérhető előrejelezhetőségi mintázatok. Ezek akár az 1 perces grafikonokon is megjelenhetnek, bár gyakorlati hasznosításuk erősen függ a kereskedési költségektől, a végrehajtás minőségétől és az alkalmazott modell stabilitásától. Témáink: Miért nehéz a rövid távú árváltozást előrejelezni? Napon belüli előrejelzés a tőzsdén Kutatási eredmények szerint bizonyos napon belüli modellek felülteljesíthettek A lényeg röviden A napon belüli...

Széles körben elfogadott nézet, hogy a részvénypiaci befektetők a kockázatvállalásért cserébe a kockázatmentes hozamot meghaladó hozamban részesülnek. Ebből következően első ránézésre logikusnak tűnhet, hogy a magasabb kockázatmentes hozamok magasabb részvénypiaci hozamot eredményeznek. A témával kapcsolatban egy újabb kutatás azonban árnyalja, részben cáfolja ezt az egyszerű összefüggést. Ennek részleteit tekintjük át. Témáink: Emelkedő kamatok, magasabb részvénypiaci hozamok? Magas kamatok, alacsonyabb részvénypiaci hozamokkal Emelkedő kamatok, magasabb részvénypiaci hozamok? A címadó kérdés aktualitását az iráni-izraeli konfliktus eszkalációja adja, mivel a Hormuzi-szorossal kapcsolatos geopolitikai kockázatok ismét emelkedő kötvényhozamokat és inflációs félelmeket okoztak a...

Az Enterprise Multiple, vagyis az EV/EBITDA mutató egy értékelési mutató, amelyet gyakran használnak értékalapú befektetési stratégiák vizsgálatára. Cikkünkben megnézzük az Enterprise Multiple jelentését, az EV/EBITDA mutató értelmezését, valamint azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint az összefüggés nemcsak az amerikai részvénypiacon, hanem 40 másik tőzsdén is kimutatható volt. Témáink: Röviden: Az Enterprise Multiple az EV/EBITDA mutatóra épülő értékelési szemlélet. Alacsony értéke arra utalhat, hogy a vállalat a működési eredményéhez képest kedvezőbben árazott, de önmagában nem elegendő befektetési döntéshez. A mutatót mindig iparági sajátosságokkal, eladósodottsággal, eredményminőséggel és kockázati tényezőkkel együtt érdemes értelmezni. Bizonyítékok az értékalapú összefüggések...

A szektorrotáció logikusnak tűnik a jövő győztes iparágának keresésekor, de a múltbeli adatok nem igazolják egyértelműen a működését, a gazdasági ciklusok pontos időzítése pedig még utólag is nehéz feladat. Az adatvezérelt modellek látványosabb hozamokat mutattak, de sokkal nagyobb visszaesésekkel jártak, míg a megatrendekre és szakértői jóslatokra építő befektetések gyakran csalódást okoztak. A legerősebb iparágakat nem a nagy történetek, hanem sokszor a nyers piaci adatok mutatják meg. A befektetők régóta keresik a választ arra a kérdésre, hogy mely iparágak és szektorok teljesíthetnek jobban a jövőben. A kérdés megválaszolására jellemzően három fő megközelítés terjedt el. Az első a makrogazdasági ciklusokhoz igazított szektorrotáció, de sok befektető egyedi szektorelőrejelzésekre és...

Magas inflációs időszakokban gyakran megváltozik az egyes részvénypiaci tényezők, szektorok és stratégiák teljesítménye. Ilyenkor nemcsak az általános piaci hozamok alakulása érdekes, hanem az is, hogy mely részvénypiaci összefüggések működtek jobban vagy gyengébben a múltban. Cikkünkben elsősorban arra fókuszálunk, hogy az ismert tőzsdei tényezők és stratégiák hozama hogyan alakult a múltbeli magas inflációs időszakokban. Témáink: A magas infláció hatásai Tőzsdestratégiák és az infláció Az energia-részvények hozama magas infláció mellett Technológiai részvények hozama magas infláció mellett Size-tényező hozama magas infláció mellett Értékalapú stratégiák magas infláció mellett Long-term reversal stratégia és a magas infláció A momentum stratégiák és a magas infláció Tőzsdestratégiák és az...

Tanfolyamaink – fejleszd pénzügyi tudásod!

Ha szeretnél elmélyedni a befektetések világában, válassz az alábbi gyakorlatorientált képzések közül:

  • Befektetés: kezdőknek szóló tanfolyam a portfóliókialakításról, részletek itt.
  • Tőzsdei kereskedés: magyar és külföldi piacok gyakorlati bemutatása, technikai és fundamentális elemzéssel, részletek itt.
  • Daytrade kereskedés: intenzív, rövid távú stratégiák devizákkal és részvényekkel, napi kereskedőknek, részletek itt.
  • Bitcoin és kriptoeszközök: modern, jövőorientált képzés a legújabb blokklánc-trendekről és kriptokereskedésről, részletek itt.
  • Adatelemzés: kvantitatív módszerek gyakorlati bemutatása valódi tőkepiaci adatokon, programozás nélkül, részletek itt.