Ugrás a tartalomra

Töltsd le ingyen "A bizonyítékon alapuló befektetés alapjai" útmutatót, és értesítünk az új elemzéseinkről.

Bejegyzésünkben olyan nagyobb, átfogó kutatásokat gyűjtöttünk össze, amelyek az egyéni részvénypiaci befektetők és tőzsdei kereskedők eredményeit vizsgálták. Arra keressük a választ, hogy az egyéni befektetők képesek-e részvénykiválasztással vagy aktív kereskedéssel tartósan felülteljesíteni a piacot. Azt is megnézzük, hogy létezik-e a befektetőknek egy szűkebb csoportja, amely hosszabb időszakon keresztül is átlag feletti eredményt ér el. A cikk második felében a témával kapcsolatos további kutatások eredményeit is bemutatjuk. Főbb témáink: Tőzsdei befektetők eredményei Rövid távú kereskedési eredmények Befektetők, kereskedők eredményei az Egyesült Államokon kívül Kik a sikeres és sikertelen befektetők? Vannak tartósan sikeres kereskedők? Az alacsony kereskedési költség szerepe A...

Befektetők széles köre próbálja megtalálni a következő évek vagy évtizedek sikerrészvényeit. Abban reménykedünk, hogy az általunk kiválasztott társaságok között ott lesz a következő Google, Microsoft, Apple vagy Nvidia. Elemzők és brókercégek rendszeresen ajánlanak különféle részvényeket, amelyeket sokszor meggyőző vállalati történetekkel tesznek vonzóbbá. Divatosak az 5-10, esetleg 20-30 részvényből álló koncentrált portfóliók is, amelyek bemutatásánál gyakran az elmúlt évek magas hozamai kerülnek előtérbe. Van azonban egy érdekes ellentmondás. A részvénypiac hosszú távon jelentős hozamot termelt, miközben az egyedi részvények nagy része ennél lényegesen gyengébben teljesített. Sok részvény még a rövid lejáratú amerikai állampapírok hozamát sem tudta felülmúlni, miközben a teljes...

Bejegyzésünkben a „vedd meg a részvényt, amit felosztanak” tőzsdei mondásnak járunk utána, azaz megnézzük, hogyan működik a részvényfelosztás, a split a gyakorlatban. Érdemes-e figyelni ezeket az eseteket, lehet-e ezzel a módszerrel eredményesen kereskedni a tőzsdén? Mielőtt megvizsgáljuk, hogy mi az igazság a „vedd meg a részvényt, amit felosztanak” (angolul „buy the stock that splits”) tőzsdei mondásban, beszéljük meg, hogy tulajdonképpen mit jelent a részvényfelosztás. A következő témákat tárgyaljuk: Miért aprózzák fel a részvényeket? Mire jó a split? Teremt-e értéket a részvények felosztása? Miért kerül sor a részvények tőzsdei felosztására? Hogyan követhetjük a részvényfelosztásokat a tőzsdén? Milyen eredménye van a részvényfelosztási stratégiáknak? Neil Macneale stratégiája A...

A magas államadósság ismét a világgazdaság egyik fontos kérdésévé vált. Az IMF 2026. áprilisi Fiscal Monitor jelentése szerint a globális államadósság 2025-ben a világ GDP-jének közel 94 százalékát érte el, és az alapforgatókönyv szerint 2029-re elérheti a 100 százalékot. A probléma azért is fontos, mert a magasabb kamatkörnyezetben a korábban olcsón felvett adósság fokozatos refinanszírozása egyre nagyobb kamatterhet róhat a költségvetésekre. A magas adósságból ugyanakkor nem következik automatikusan pénzügyi összeomlás vagy adósságelengedés. A történelem több olyan módszert is ismer, amelyekkel az államok hosszabb idő alatt mérsékelték a GDP-arányos adósságot. Ezek közé tartozik a gazdasági növekedés, a költségvetési többlet, az infláció és az adósság finanszírozási költségének...

Időről időre megjelenik a médiában a Buffett-indikátor, amely alapján befektetők és elemzők alulárazott vagy túlárazott részvénypiacokat próbálnak azonosítani. Cikkünkben megbeszéljük az összefüggés alapját, bemutatjuk a témával kapcsolatos egyik átfogó nemzetközi vizsgálat eredményeit, és áttekintjük az indikátor legfontosabb korlátait is. Témáink: A Buffett-indikátor alapja Milyen okok miatt torzíthat a Buffett-indikátor? Bizonyítékok a Buffett-indikátor előrejelző szerepéről A Buffett-indikátor alapja A Buffett-indikátor (MVE/GDP) annak az összefüggésnek a megnevezése, amelyre Warren Buffett több mint két évtizeddel ezelőtt egy beszélgetés során hívta fel a figyelmet. Az indikátor lényege, hogy a részvénypiac teljes kapitalizációját (MVE) a gazdaság által előállított jövedelemhez...

Egy súlyos hőhullám a terméskiesésen keresztül megemelheti az élelmiszerárakat, visszafoghatja a gazdasági növekedést, ronthatja a termelékenységet, sőt még az állam finanszírozását is megdrágíthatja. Magyarország pedig Európa egyik legsérülékenyebb térségében fekszik: a kutatások szerint egyetlen szélsőséges nyár gazdasági hatásai akár évekkel később is kimutathatók. Az viszont nem biztos, hogy a vízhez, a tiszta energiához és a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetési sztorik a következő évtizedek nyertesei lehetnek. Témáink: Milyen gazdasági károkat okozhat egy súlyos aszály? Az aszály végül az inflációban is megjelenik Az aszály gazdasági hatása évekig fennmaradhat A klímaváltozás az államok finanszírozását is drágíthatja Mit jelent ez Magyarországra nézve? Érdemes a klímaváltozás...

Az olaj árának változása nemcsak az energiapiacot befolyásolja, hanem jelentős hatást gyakorolhat az inflációra, az ipari termelésre, a foglalkoztatottságra és a kötvénypiaci hozamokra is. Cikkünkben az 1991-2025 közötti időszak havi adatai alapján vizsgáljuk, hogy az olajár változása milyen kapcsolatban áll az Egyesült Államok későbbi makrogazdasági folyamataival. Témáink: Az olaj ára és az infláció Az olaj ára és az ipari termelés Az olaj ára és a foglalkoztatottság Az olaj ára és a kötvénypiaci hozamok Az olaj ára és az infláció Korábbi cikkünkben a geopolitikai kockázatok és az olaj ára közötti összefüggést tanulmányoztuk ( lásd itt). Ezúttal az 1991 és 2025 közötti időszak havi adatai alapján vizsgáljuk meg, hogy a Brent típusú kőolaj havi árváltozása milyen kapcsolatban áll az...

A klímaváltozás ma már egyre fontosabb makrogazdasági és befektetési kockázat is. A hőhullámok, az aszályok, a viharok és az árvizek hatással lehetnek az inflációra, a gazdasági növekedésre, a termelékenységre, valamint az ingatlanok, a kötvények és a részvények árazására. Cikkünkben azokat a fontosabb empirikus tanulmányokat foglaljuk össze, amelyek a klímaváltozáshoz kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatok gazdasági következményeit vizsgálják. Külön kitérünk arra is, hogy a piacok milyen mértékben árazzák már ezeket a kockázatokat, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük a hosszú távú befektetőknek. A cikk főbb témái: A klímaváltozás gazdasági kockázatai A klímaváltozás hatása az inflációra A klímaváltozás hatása a gazdasági növekedésre A klímaváltozás jövőbeni gazdasági...

2026-ban ismét a jegybanki kamatdöntések kerültek a befektetők figyelmének középpontjába. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is szigorított monetáris politikáján. A magas infláció, a kamatpályával kapcsolatos bizonytalanság miatt ismét előtérbe került az a kérdés, hogy vajon érdemes-e készpénzbe vagy rövid lejáratú állampapírokba menekülni, miközben kerülni kell a hosszú lejáratú kötvényeket? Cikkünkben több évtized amerikai, európai, japán és brit adatai alapján vizsgáljuk meg a jegybanki kamatváltozások és a kötvénypiaci teljesítmény kapcsolatát.Témáink: Mi történik a kötvénypiacon, ha emelkednek a kamatok? Miért nem ugyanaz a jegybanki kamatemelés és a piaci kamatmeglepetés? Érdemes-e készpénzt vagy rövid kötvényt tartani kamatemelési időszakban...

A befektetők eltérően reagálnak az osztalékkal kapcsolatos vállalati bejelentésekre. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az osztalék emelésének, csökkentésének, felfüggesztésének vagy az osztalékfizetés megkezdésének van-e jelzésértéke a társaság jövőbeni pénzügyi teljesítményére és részvényárfolyamára vonatkozóan. Érdemes-e egyáltalán figyelnünk az osztalék változására? A témával kapcsolatban kiterjedt empirikus és elméleti szakirodalom áll rendelkezésre, amelynek fontosabb megállapításait és vizsgálatait az alábbiakban tekintjük át. Témáink: Az osztaléknak nincs jelentősége? Az osztalék fontos jelzést ad a befektetőknek? Mi történik, ha a társaság csökkenti vagy felfüggeszti az osztalékot? Az osztalékemelés pozitív hatása Az osztaléknak nincs jelentősége? A dividend irrelevance elmélet...

Mi a közös a Robinhoodhoz, a Revoluthoz vagy más jutalékmentes kereskedést kínáló szolgáltatókhoz kapcsolódó befektetési számlákban? Első pillantásra az, hogy az ügyfél külön kereskedési jutalék megfizetése nélkül vásárolhat részvényeket vagy más pénzügyi eszközöket. A jutalékmentesség azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szolgáltatásnak nincs költsége. A brókercég bevételt szerezhet például a devizaváltáson, az előfizetési díjakon, a készpénzegyenlegeken, az értékpapír-kölcsönzésen, a vételi és eladási ár különbségén, illetve egyes országokban az ügyfélmegbízások továbbításáért kapott díjon. Ez utóbbit nevezik payment for order flow, röviden PFOF modellnek. A PFOF során egy kereskedési helyszín, árjegyző vagy más végrehajtó fizet a brókercégnek azért, hogy az ügyfelek megbízásait...

A momentum egy, a tőzsdéken kimutatható hatás, melyre stratégiák széles köre épül. Ugyanakkor a témával kapcsolatos legtöbb vizsgálat heti és havi időtávokon, azaz több hetes, több hónapos ügyletkötési időszakon foglalkozott az összefüggéssel. Ugyanakkor a cikkünkben tárgyalt eredmények szerint néhány napos időszakon is kimutatható momentumhatás, de ez nem univerzális jelenség, és főként a fejlődő piacokon figyelhető meg, míg a fejlett piacokon inkább a rövid távú visszarendeződés dominál. Témáink: A momentum-hatás elméletileg nem létezik A rövid távú momentum felderítése Mely országokban létezik a hatás (1980-2017)? Mi az oka annak, hogy tőzsdénként eltérő eredményeket kapunk? A momentum-hatás elméletileg nem létezik Egy olyan részvénypiacon, ahol a befektetők teljesen racionálisan...

Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan értelmezhető a részvénypiac árazása a kötvénypiaci hozamok tükrében. A megközelítés lényege, hogy a részvények értékeltségét nem önmagában nézzük, hanem összevetjük a velük versengő alternatív befektetéssel, vagyis a hosszú lejáratú államkötvények hozamával. Témáink: Mit jelez a Fed model? Mi a probléma a Fed model jelzéseivel? Miért olcsóbbak a részvények, mint a kötvények? (Cape Yield) Mit jelez a Fed model? A „Fed-modell” vagy „Fed Stock Valuation Model” (FSVM) egy egyszerű, de sokat idézett megközelítés, amely a részvénypiac relatív árazását a kötvénypiaci hozamokhoz viszonyítva értelmezi. A modell alapgondolata szerint a befektetők különböző eszközosztályok között választanak, ezért a részvények vonzerejét nem érdemes önmagában vizsgálni, hanem...

A költségátlagolás, angolul Dollar-Cost Averaging (DCA), a befektetők egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott módszere. Lényege, hogy előre meghatározott időközönként azonos vagy közel azonos összeget fektetünk be, függetlenül az aktuális árfolyamtól. A módszer egyszerű, fegyelmezett és pszichológiailag könnyen követhető. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy a költségátlagolás nem garantál nyereséget, és nem minden helyzetben eredményez jobb hozamot, mint az egyösszegű befektetés. A cikkben bemutatjuk a módszer működését, előnyeit, hátrányait, kockázatait, valamint azt is, hogy a múltbeli vizsgálatok alapján mikor lehet előnyösebb a DCA, és mikor az azonnali befektetés. Témáink: Hogyan működik a költségátlagolás? Milyen előnyei vannak a DCA-módszernek? Milyen hátrányai és kockázatai...

A FIRE mozgalom mára Magyarországon is ismertté vált, így egyre több cikk, előadás, fórum és közösségi csoport foglalkozik azzal, hogyan érhető el a pénzügyi függetlenség, illetve miként lehet a hagyományos nyugdíjkorhatár előtt visszavonulni. A gazdasági médiában gyakran találkozhatunk az „így vonulj nyugdíjba 40 évesen” vagy a „12,5 év múlva nyugdíjba mehetsz” típusú állításokkal. Ezek azonban rendszerint leegyszerűsítik a problémát. A FIRE ugyanis nem egyszerű egy megtakarítási képlet, hanem több évtizedes befektetési, inflációs, adózási és életviteli kockázatok kezelése. Ebben a cikkben bemutatjuk a FIRE alaplogikáját, a 25× és a 4%-os szabályt, saját szimulációkkal megvizsgáljuk a fenntartható pénzkivétet, majd kitérünk a hozamsorrend kockázatára, a dinamikus kivételi stratégiákra és...

Egy vállalat úgy is képes növekvő árbevételt kimutatni, hogy közben a termékei iránti végső kereslet valójában nem emelkedett. Ennek egyik legismertebb módszere a channel stuffing, amelynek során a társaság a szokásosnál több terméket juttat el a forgalmazóihoz, gyakran jelentős kedvezményekkel, hosszabb fizetési határidőkkel vagy visszavásárlási lehetőséggel. A pénzügyi kimutatásokban emiatt átmenetileg kedvezőbb árbevétel és eredmény jelenhet meg, miközben a pénzáramlás, a követelések, a készletek vagy a későbbi termékvisszaküldések már egészen más képet mutatnak. A cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy: mit jelent pontosan a channel stuffing; hogyan torzíthatja el az árbevételt és a nyereséget; milyen ösztönzők állhatnak a háttérben; milyen jelek utalhatnak rá a pénzügyi kimutatásokban...

Bejegyzésünkben az aranyhoz kapcsolódó fontosabb árupiaci ráták előrejelző képességét tekintjük át. Elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy az arany-platina, a réz-arany és az arany-ezüst ráta milyen információkat hordozhat a befektetők számára, illetve felhasználhatók-e a részvénypiaci folyamatok értékelésére. Ezek a mutatók önmagukban nem tekinthetők megbízható vételi vagy eladási jelzésnek. Segítségükkel azonban képet alkothatunk a gazdasági várakozásokról, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságáról és az árupiaci eszközök relatív értékeltségéről. A szakirodalmi eredmények rövid áttekintése után saját vizsgálatban is megnézzük, hogy a különböző nemesfém- és árupiaci ráták kapcsolatba hozhatók-e a részvénypiac későbbi teljesítményével. Az arany-platina ráta előrejelző képessége A réz...

Cikkünkben három jövedelmezőségi és megtérülési mutatót, a ROE, a ROA és a ROI mutatókat tekintjük át. Ezek elsősorban a közép- és hosszú távon gondolkodó befektetők számára segíthetik a vállalatok összehasonlítását, de részvényszűrés során rövidebb időtávon is felhasználhatók. A cikkben az alábbi kérdésekkel foglalkozunk: Mit jelent, hogyan számítható és hogyan értelmezhető a ROE? Milyen esetekben lehet félrevezető a magas ROE? Mit mutat meg a DuPont-elemzés? Megjósolhatja-e a jövedelmezőség a részvények jövőbeni hozamát? Működik-e még napjainkban a profitability faktor? Mit jelent és hogyan használható a ROA? Mit értünk ROI alatt? Hogyan használhatjuk a ROE és a ROA mutatókat a gyakorlatban? ROE mutató fogalma, számítása, értelmezése A három mutató közül a ROE a legismertebb és a...

A Piotroski F-Score egy értékalapú stratégia, mely objektív szabályainak köszönhetően egyszerűen kiszűrhetővé teszi az értékalapú részvényeket. Elsődlegesen az ún. value-trap problémát próbálja kiküszöbölni, azaz az értékalapon olcsó részvények között ott vannak a zsugorodó, csődbe menő társaságok. Az F-Score módszert Joseph Piotroski dolgozta ki, és 2000-ben publikálta. A módszer alapján kialakított részvényportfóliók historikusan felülteljesítették az amerikai részvénypiacot, bár az utóbbi években csökkent a felülteljesítés mértéke. Cikkünkben megbeszéljük a stratégia szabályait, szűrőprogramokat is bemutatok, melyekben megtaláljuk a Piotroski F-Score alapján megfelelő részvényeket. Szó lesz a stratégia mögötti kutatási anyagokról, visszatesztelésekről. Témáink: Mit jelent a value-trap...

A cikkünkben egy olyan összefüggésről számolok be, mely segíthet a tőzsdei társaságok eredményminőségének vizsgálatában, és összefüggésben állhat a gyengébb jövőbeni hozammal. Ez az összefüggés tehát segítséget nyújthat abban a kérdésben, hogy milyen részvényeket érdemes megvásárolni, vagy épp elkerülni. Az accruals, azaz a számviteli eredmény nem készpénzalapú komponensének szintjéről ugyanis kimutatható, hogy kapcsolatban áll a jövőbeni hozammal. Megbeszéljük, milyen egyszerű módszerekkel számítható ki az elhatárolások (accruals) arányának változása, arról is szó lesz, hogy a múltbeli visszatesztelések alapján, mit jelez a jövőre vonatkozóan ez az összefüggés. Tartalom: Mit jelezhet az elhatárolások (accruals) szintje? Accruals, azaz elhatárolások vizsgálata a részvényvásárlás előtt Mi...

Tanfolyamaink – fejleszd pénzügyi tudásod!

Ha szeretnél elmélyedni a befektetések világában, válassz az alábbi gyakorlatorientált képzések közül:

  • Befektetés: kezdőknek szóló tanfolyam a portfóliókialakításról, részletek itt.
  • Tőzsdei kereskedés: magyar és külföldi piacok gyakorlati bemutatása, technikai és fundamentális elemzéssel, részletek itt.
  • Daytrade kereskedés: intenzív, rövid távú stratégiák devizákkal és részvényekkel, napi kereskedőknek, részletek itt.
  • Bitcoin és kriptoeszközök: modern, jövőorientált képzés a legújabb blokklánc-trendekről és kriptokereskedésről, részletek itt.
  • Adatelemzés: kvantitatív módszerek gyakorlati bemutatása valódi tőkepiaci adatokon, programozás nélkül, részletek itt.