Lottó-effektus a tőzsdén: Hogyan használhatjuk ki? Milyen stratégiák épülnek rá?

Cikkünkben a lottó-effektus jelenségével ismerkedünk meg, melynek ismerete hasznos lehet a rövid távon kereskedők, befektetők számára. Egyrészt elkerülhetjük a rossz befektetési döntéseket, másrészt a lottó-effektus hatásait ki is használhatjuk, a kereskedési módszerünkbe építhetjük. Megbeszéljük, mit jelent a lottó-effektus, ehhez kapcsolódóan az ún. skewness, azaz ferdeség fogalmával is megismerkedünk, és a ferdeséget mérő indikátorok működéséről is szó lesz, illetve visszateszteljük a lottó-effektus hatásait a részvénypiacon, és szó lesz a lottó-effektusra épülő tőzsdestratégiákról is. Tartalom:

  • Mi az a lottó-effektus?
  • Hogyan ismerheted fel a lottó-részvényeket a tőzsdén?
  • Mi az a skewness? Milyen skewness indikátort használhatunk?
  • Hogyan hasznosíthatók a fentiek a tőzsdén? Skewness visszatesztelés 2000-2018
  • A lottó-hatás részletes visszatesztelése (1962-2005 között)
  • Lottó-hatásra épülő tőzsdestratégiák

Mi az a lottó-effektus?

A lottó-effektus (angolul lottery effect) azt a viselkedési hibát jelzi, melynek során a befektetők, kereskedők vállalják az alacsony nyerési esélyeket egy irreálisan nagy hozam reményében. Nem csak a lottó játékában tapasztaljuk azt, hogy óriási összeget nyerhetünk kis valószínűséggel, hanem egyes részvények, árupiaci termékek, kriptovaluták piacán is a nagy hozam csábítja a befektetőket, kereskedőket a részvény piacára.

A részvénypiac tekintetében a small-cap (alacsony piaci kapitalizációjú) részvények, a centes részvények piacát lehetne kiemelni, illetve a részvénypiacon túl a kriptovaluták említhetők meg. Ezeken a piacokon a lottó-effektus abban nyilvánul meg, hogy ha egy részvényen úgy látják a befektetők, hogy extrém nagy hozamot lehet elérni, akkor felkelti a figyelmüket, és vásárolnak a részvényből. Az extrém nagy hozamot pedig a múltbeli adatokból következtetjük, azaz azt láttuk, hogy óriásit emelkedett a részvény ára, így abban a reményben vásárolunk, hogy további hasonló óriási emelkedésre kerül sor.

Nézd meg példaként a RIOT részvények árfolyamát. Itt 6 dollárról 24 dollárig emelkedett az árfolyam (400%), majd a 400%-os emelkedés után még tovább vásárolják a tőzsdei kereskedők a részvényeket, és egészen a 45 dolláros árig emelkedik az árfolyam. Ha pedig nem lett volna előzetesen a nagy volatilitás, a nagy emelkedés a részvény piacán, akkor a kereskedők nem figyeltek volna fel a részvényre, nem látták volna benne a nagy hozamlehetőséget. A lottó hatás lényege tehát, hogy azért figyelnek fel egy részvényre a befektetők, kereskedők, mert sokat emelkedett, hirtelen emelkedett előzetesen az árfolyama, és így a nagy hozam reményében bevásárolnak. Sajnos ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy hosszú távú befektetés esetén valószínűleg drágán vásárolunk, és gyenge jövőbeni teljesítménnyel szembesülünk. A RIOT esete nem egyedi, ha körül nézünk a small cap részvények piacán, akkor számos ehhez hasonló példát láthatunk.

Hol találjuk a lottó-részvényeket?

A lottó-részvények tehát nagy jövőbeni hozamot ígérnek, de a nyerés valószínűsége nagyon alacsony ezeknél a részvényeknél. Ez utóbbi sajátossággal azonban a legtöbb befektető nincs tisztában. Mielőtt azonban erre rátérünk, nézzük meg, hol találjuk a lottó részvényeket. Tipikusan a részvénykibocsátások (IPO) során bevezetett új részvények, a centes részvények, a tőzsdén kívüli piacon elérhető részvények, az SPAC, és a kockázati tőke befektetések tekinthetők a lottó-részvények lelőhelyeinek. Lásd bővebben:

Ezenkívül megtalálhatjuk a tőzsdén úgy is őket, hogy a béta tényezőre szűrünk, mert ezeknek a részvényeknek extrém magas a béta tényezője (piachoz mért kockázata). További jellemzőjük, hogy a részvények ára alacsony, jellemzően 1 dollár alatti, és az árfolyam volatilitása nagy. Emellett a small cap kategóriában is számos ilyen részvényt találunk. Az alábbi képen a finviz.com oldalon láthatod az amerikai részvénypiac magas béta-tényezővel rendelkező társaságait (béta magyarázata itt).

További ismertetőjelük, hogy a társaság pénzügyileg problémás, csőd közelében van, vagy nagyon alacsony a jövedelmezősége, jelentősek a kiadások, és folyamatosan égetik a rendelkezésükre álló készpénzt.

Miért vásárolnak a befektetők lottó-részvényeket?

A fent felsorolt kockázatokat általában a befektetők alulsúlyozzák és a pozitívumokra fókuszálnak, azaz a fenti társaságok gyakran nagy növekedést ígérnek, jelentős jövőbeni terveik vannak. Ráadásul a lottó-részvények mögötti társaságok rendkívül kis méretű vállalatok, így óriási növekedési lehetőség előtt állnak. A fentiek azt jelentik, hogy rendkívül nagy hozamokat lehet a lottó-részvényeket elérni, és ha visszatekintünk a múltba, akkor számos sikersztorival találkozunk, melyek közül a Tesla esete az utóbbi évek egyik erős pozitív példája. A probléma csak az, hogy a befektetők alábecsülik a pozitív kimenetelek valószínűségét, azaz a lottó-részvények esetében a tipikus forgatókönyv nem az, amit a Tesla esetében látunk, hanem a csőd.

Az alábbi grafikonon egy 2000-2007 közötti vizsgálat részleteit látjuk az OTC piacon elérhető részvényekkel kapcsolatban. A vizsgálatban 1 millió dollár piaci kapitalizáció feletti társaságokat tekintették át. A grafikonon 11.095 db társaság évesített hozamait látjuk. A jelölt vonaltól balra levő társaságok veszteségesek voltak. Jobbra a nyereséges társaságok számát találjuk. A 600% hozamot elérő társaságok az összes társaság 0,4 százalékát teszik ki, azaz néhány tizedszázalék a valószínűsége, hogy megtalálunk egy sikeres lottó-részvényt, és az esetek többségében a befektetett tőkét elveszítjük.

Forrás: Do Investors Overpay for Stocks with Lottery-Like Payoffs

Jelenleg is több ezer gyorsan növekvő társasággal, ígéretes iparágakkal találkozhatunk a centes részvények, OTC részvények piacán. A jó hír az, hogy a lottónál lényegesen nagyobb eséllyel találjuk meg a sikeres társaságokat a részvénypiacon, de a nyerési valószínűség még így is nagyon alacsony.

A lottó-részvények az elemzőket is megtévesztik

Beszéltünk már arról is, hogy a professzionális befektetőkre, a profi elemzőkre is hatnak a különböző kognitív torzítások, így például a lehorgonyzási torzítás, összekapcsolási téveszme, visszatekintési torzítás stb.. Arról is volt szó, hogy 1996 óta ismert az az összefüggés, hogy azok a részvények, melyekkel kapcsolatban az elemzők leginkább optimisták, gyengén teljesítenek a jövőben (részletek itt). Egy újabb vizsgálat pedig arra is rávilágít, hogy az elemzőket is megtévesztik a lottó karakterisztikával rendelkező részvények.

A Do Lottery Characteristics Matter for Analysts’ Forecast Behavior? cím alatt elérhető anyagban 1984-2017 vizsgálták meg a lottó-részvényekre vonatkozó elemzéseket. A kutatás főbb megállapítása, hogy az elemzők felülbecslik a jövőbeni eredményeket (nyereségnövekedés) ezeknél a társaságoknál, így sokkal optimistábbak a lottó-részvények jövőbeni nyereségadataival kapcsolatban. Az is kimutatható, hogy minél nagyobb a bizonytalanság, információhiány egy részvény piacán, annál inkább optimisták az elemzők.  Ha tehát egy társaság nagyon kicsi, megalapítása óta nem telt el sok idő, és nagyon kevés elemző foglalkozik a társasággal, akkor a bizonytalanság nagynak tekinthető. Nem meglepő módon arra is találtak bizonyítékot, hogy a nagyobb tapasztalattal rendelkező elemzők adják a kevésbé optimista előrejelzéseket a lottó-részvényekkel kapcsolatban. A lottó-részvények karakterisztikájával rendelkezik a legtöbb kriptopénz is.

Hogyan ismerheted fel a lottó-részvényeket a tőzsdén?

A lottó-részvények tulajdonsága tehát, hogy rövid távon extrém hozamot lehet elérni. Ez azonban azt eredményezi, hogy túlértékelté válnak ezek a részvények, így befektetési időtávon célszerű elkerülni a lottó-részvényeket. A rövid távú kereskedésben kihasználható a lottó-effektus,de ehhez nem árt tisztában lenni néhány alapvető ismerettel.

Kezdjük először azzal, hogy egy részvény volatilitása, vagy a részvénnyel elérhető hozam időben változik. Egyes napokon például 1%-ot emelkedik egy részvény árfolyama, más napokon ez lehet akár 5-10%-is, extrém esetben akár 30-40% is. Logikusan belátható, hogy az esetek többségében a részvények piacán nincs jelentős árfolyam-emelkedés, naponta alig változik egy részvény ára (0-1% között). Ha a napi árfolyam-elmozdulásokat egy grafikonon szemléltetnék, akkor egy ún. normális eloszláshoz közelítő, szimmetrikus eloszlást  grafikont kellene látnunk. Az alábbi grafikonon az S&P500 index napi árfolyamváltozását (X tengelyen) látod. Az Y tengelyen az esetszámot tüntették fel.

forrás: https://seekingalpha.com/article/

A képen jól látható, hogy a 0%-os napi mozgás közelében sűrűsödik az esetek többsége, és a nagyobb árfolyam elmozdulások (például -0,048, azaz -4,8%, vagy 0,03, azaz 3%) ritkán fordulnak elő. A lottó-részvények napi hozama azonban nem hasonlít a fenti grafikonhoz, ferdeséget figyelhetünk meg. Ez az ún. skewness, amit indikátorok segítségével is tudunk mérni.

Mi az a skewness? Milyen skewness indikátort használhatunk?

A lottó-részvények esetében a volatilitás, az árfolyam változékonysága, a napi hozamok nem szimmetrikusan oszlanak el, hanem negatív, vagy pozitív irányba eltoldódnak, azaz az eloszlás függvényünk ferde lesz. Innen kapta a nevét a jelenség, azaz ferdeség, angolul skewness. Az alábbi képen láthatod a különbséget a szimmetrikus, a pozitív, és a negatív skewness között.

forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Skewness

Hogy a fenti ábrát megértsük, vegyünk példaként egy részvényt, melynek az utóbbi 9 napban (egyszerűség kedvéért csak 9 napot vizsgálunk) a következő árfolyam-változásait tapasztaljuk:

„A” részvény napi árfolyam változása: 2%, 4%, -1%, -1%, 2%, -1%, -1%, 4%, 1%. Ha ennek a sorozatnak kiszámoljuk a medián és átlag értékét, akkor 1%-ot kapunk, mind a medián és mind az átlag értékre. Ezért láthatod azt a fenti grafikon középső ábráján, hogy az átlag és a medián (mean és median felirat) ugyanaz az érték.

Nézzük most „B” részvény napi árfolyam változását: 10%, 4%, -1%, -3%, 15%, -1%, -1%, 5%, 1%. Ennek a sorozatnak a számtani átlaga 3,22%, a medián pedig 1%, azaz pozitív ferdeség figyelhető meg (fenti ábrán a baloldali kép), azaz az átlag lényegesen nagyobb, mint a medián, extrém piaci körülmények alakultak ki.

A negatív ferdeségre pedig a következő példát kövessük végig, „C” részvény árfolyama: 1%, 1%, -15%, -13%, 5%, -1%, -1%, 5%, 1%. Itt az átlag -1,89%, és a medián 1%, azaz negatív ferdeséget látunk (a fenti képen a harmadik grafikon.).

Hogyan hasznosíthatók a fentiek a tőzsdén? Skewness visszatesztelés 2000-2018

A részvénypiacon ritka, hogy normális, szimmetrikus eloszlással találkozunk. Erre csak extrém hosszú időtávon, vagy széles körben kereskedett részvények esetében van esély. A valóságban, különösen a mid és small cap részvénykategóriákban gyakori, hogy pozitív vagy negatív skewness alakul ki, hiszen az extrém emelkedés, vagy árfolyam-csökkenés miatt eltolódik az eloszlás, és az átlag és medián is jelentősen eltér (beszéltünk már az átlag torzító hatásáról).

A trendkövető stratégiákat alkalmazók számára azonban hasznos lehet a ferdeség vizsgálata, mivel a nagy fokú ferdeség jelezheti a trend kimerülését. Az alábbi képen a tradingview.com árfolyam elemzőjében elérhető skew-indikátort láthatjuk (rolling skew név alatt találjuk). A képen 250 kereskedési nap (1 év) árfolyam mozgását vizsgáljuk, és ehhez viszonyítjuk az árak változását. A nulla vonal felett pozitív a ferdeség, nulla alatt pedig negatív, nulla közelében pedig közelítünk a szimmetrikus eloszláshoz. Jól látható a grafikonon, hogy a részvények piacán nincs szimmetrikus eloszlás, trendek alakulnak ki, melynek eredménye a pozitív, vagy negatív skewness. Ez pedig mérhető, és segítheti a kereskedőt a trendek helyes felismerésében követésében, de a lottó-effektus hatása nem csak ebben nyilvánul meg.

Az alábbi táblázatban egy a Russel 3000 index kosarába tartozó részvényeken elvégzett visszatesztelés eredményét láthatod. A visszatesztelésben 60 napig tartjuk a magas és alacsony skewness értékkel bíró részvényeket. Az eredményekből az derül ki, hogy a leggyengébb eredményt az a stratégia hozza, melynél azokat a részvényeket tartjuk 60 napig, melyek 1 éves skewness értéke 1,5-öt meghaladja. Ezzel a stratégiával az évesített hozam (2000-2018 között) 4,02% lett, és a legjobb hozamot a -0,5 és 0,5 közötti skewness értékű részvényekkel lehetett elérni (10,05%). A magas skewness érték mind pozitív vagy negatív értelemben rosszabb eredményt hozott. Ezt tehát érdemes figyelembe venni akkor, ha rövid távra (60 napra) vásárolunk részvényeket.

A lottó-hatás részletes visszatesztelése (1962-2005 között)

A lottó-hatás lényege tehát, hogy a részvénypiacon tapasztalt extrém hozamok felkeltik a befektetők figyelmét, és hajlandóak még többet fizetni a részvényekért, annak ellenére, hogy a jövőben várhatóan alacsonyabb lesz a részvénnyel elérhető hozam. A lottó-hatás így azt eredményezi, hogy egyes részvények piacán irreális hozamokat tapasztalhatunk, amit a szimmetrikus eloszlás elferdülésével mérhetünk. Az irreális hozamok ugyanakkor azt is eredményezik, hogy a részvény ára, és a belső értéke jelentősen elszakad, azaz a valóságtól elrugaszkodik az ár, melynek eredményeként előbb-utóbb elfogynak a vevők, és összeomlik az árfolyam-emelkedés. A lottó-hatás témában Turan G Bali, Nusret Cakici és Robert Whitelaw egy részletes visszatesztelést készített 1962-2005 közötti időszakon. A vizsgálataik eredményeiről a Maxing Out: Stocks as lotteries and the corss-section of expected returns tanulmányban számoltak be.

A kutatók mindig az előző hónapban mért maximális napi elmozdulás alapján rendezték sorba  a részvényeket, és azt vizsgálták, hogy a következő hónapban milyen eredményeket hoznak a részvények a maximális napi hozam alapján. Az alábbi táblázat egyes soraiban azt láthatod, hogy a részvénypiacot 10 részre osztották aszerint, hogy az előző hónapban, mely részvényeknek volt a legmagasabb a napi árfolyam-elmozdulása. A Low MAX portfólióba azok a részvények kerültek (a részvénypiac 10%-a), melyek az előző hónapban a legkisebb maximális árfolyam-elmozdulással rendelkeztek. A High Max portfólióba pedig azok a részvények kerültek (teljes részvénypiac 10%-a), melyeknél a legnagyobb volt az előző hónapban a napi árfolyam elmozdulás. A value-weighted average return oszlopban egy olyan portfólió eredményét látjuk, melybe a kapitalizáció szerinti súlyozással kerültek a részvények (a nagyobb cégek nagyobb súllyal). Az equal-weighted average return oszlop pedig olyan portfóliót mutat, melybe egyenlő súlyozással kerültek a részvények. A lenti táblázatban (forrása a fent hivatkozott tanulmány) jól megfigyelhető, hogy a következő hónapban annak a portfóliónak a legrosszabb az átlagos hozama, melybe azok a részvények kerültek, melyek piacán az előző hónapban a legnagyobb napi árfolyam elmozdulást mértük.

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a legnagyobb elmozdulást produkáló részvények a következő hónapban a leggyengébben teljesítenek. Az eredmények akkor sem változnak, ha nem csak a legnagyobb elmozdulást vizsgáljuk az utóbbi hónapban, hanem a két, három, négy, vagy öt legnagyobb elmozdulás értékét átlagoljuk, és ezek alapján rangsoroljuk a részvényeket.

Az alábbi táblázatban láthatod a kapitalizáció súlyozású portfóliók eredményeit. Az N=1 esetben az előző hónap legnagyobb lemozdulása alapján rendezzük sorba a részvényeket (ez megegyezik a fenti táblázat első oszlopával). Például ABC társaság árfolyamában az előző hónapban a legnagyobb napi árfolyam-elmozdulás 15% volt, és DEF társaság esetében 3% volt a legnagyobb elmozdulás, akkor ABC társaság kerülne a High MAX portfólióba.

Az N=2 esetben már az előző hónap két legnagyobb elmozdulását átlagoljuk. Például ABC társaság legnagyobb napi árfolyam-elmozdulása 15%, a második legnagyobb elmozdulás 1%, akkor ennek átlaga 8%. DEF társaság legnagyobb elmozdulása 2%, a második legnagyobb 1%, akkor ennek átlaga 1,5%, így ebben a kisarkított példában ABC társaság kerülne a High Max portfólióba. A többi esetben (N=3, N=4, N=5) pedig a 3, 4, 5 legnagyobb elmozdulást hozó napot átlagoljuk ki, és ezek alapján állítjuk sorba a részvényeket. Itt is azt tapasztaljuk, hogy a legrosszabb eredményt a High Max portfóliók hozzák.

Nem változtat az eredményeken az sem, ha egyenlő arányban súlyozzuk a részvényeket.

Az alábbi táblázatban pedig 1962-2005 közötti vizsgálat átlagos hozamait látjuk. A Trimmed oszlop mutatja azt az eredményt, melyből az extrém eseteket eltávolítottuk. Eszerint a Low Max portfólió átlagos havi hozama 1,04%, míg a High max portfólió hozama -0,16%. A Low max portfólióban azokat a részvényeket tartjuk, melyek az előző hónapban a legkisebb napi árfolyam kilengést mutatták, és a portfóliót havonta újra képezzük, azaz mindig a legkisebb árfolyam kilengésű részvényeket tartjuk. A High Max portfólió ennek az ellentéte, azaz az előző havi legnagyobb árfolyam-kilengésű részvények kerülnek a portfólióba, és hó végén újra futtatjuk a vizsgálatot, és átalakítjuk úgy a portfóliót, hogy ismét az előző hónap legnagyobb árfolyam kilengésű részvényei kerüljenek be.

Az átlag megtévesztő lehet, így az eloszlás grafikont is nézzük meg. Piros színnel a Low Max portfólió havi hozamai láthatók. Jól látszik, hogy az esetek (hónapok) jelentős részében (35%) 0%-os eredményt értünk el, az esetek 15 százalékában -5%, és az esetek közel 20 százalékában 5%-os havi eredményt értünk el, de a 10-15%-os havi eredmények sem annyira ritkák. Ezzel szemben a high max portfóliók (kék hasábok) gyakrabban eredményeztek negatív hozamot.

Lottó-hatásra épülő tőzsdestratégiák

A lottó-hatás az árupiaci termékek piacán is megfigyelhető, és itt már összetett stratégiák is kialakíthatók tekintettel arra, hogy kevesebb a termék, és olcsóbb a portfóliók kialakítása. Radovan Vojtko és Matús Padysak által visszatesztelt stratégia lényege, hogy vizsgáljuk a 22 népszerű árupiaci terméket, és minden hónapban a skewness (12 hónapra visszatekintve )alapján sorba rendezzük az árupiaci termékeket. A négy legkisebb skewness paraméterrel rendelkező árupiaci termék piacán long pozíciót nyitunk és ugyanekkora értékben short pozíciót nyitunk a négy legmagasabb skewness paraméterű árupiaci terméken. A portfóliót havonta felülvizsgáljuk, és átalakítjuk az új skewness adatok szerint, a portfólióban egyenlően súlyozzuk a négy-négy árupiaci terméket. Az alábbi grafikonon (forrása a fent hivatkozott visszatesztelés) láthatod a fenti stratégia visszatesztelését 1991-2019 között. Ha 1991-ben 1 dollár fektetünk be a stratégia szerint, akkor 2019-re 9,45 dollárunk lesz. Ez évi 8,43%-os hozamnak felel meg, 16,26%-os maximális visszaesés mellett. A hozam/visszaesés ráta így 0,51. Összehasonlításképpen az amerikai részvénypiacon történő passzív befektetés erre az időszakra évi 9,84 százalékos hozamot hozott 50,97%-os maximális visszaesés mellett.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link