Lottó-effektus a tőzsdén: Hogyan használhatjuk ki? Milyen stratégiák épülnek rá?

2026. March 12. 10:28 Szerző | Hírlevél | Facebook

Kategória

A részvénypiacokon időről időre megjelennek olyan részvények, amelyek rendkívül magas hozam lehetőségét ígérik, miközben a siker valószínűsége valójában nagyon alacsony. A befektetők mégis gyakran vonzódnak ezekhez az eszközökhöz, mert a ritka, de extrém nyereség lehetősége hasonló pszichológiai hatást vált ki, mint egy lottójáték. Ezt a jelenséget nevezi a szakirodalom lottó-effektusnak (lottery effect).

Cikkünkben bemutatjuk, hogy mit jelent a lottó-effektus a részvénypiacon, hogyan kapcsolódik hozzá a hozamok ferdesége (skewness), és milyen statisztikai mutatókkal lehet az ilyen jellegű részvényeket azonosítani. Áttekintjük a témában készült empirikus kutatásokat, valamint azt is megvizsgáljuk, hogy a lottó-jellegű részvények hogyan teljesítettek különböző időszakokban a részvénypiacon.

Tartalom:

Mi az a lottó-effektus?
Hogyan ismerheted fel a lottó-részvényeket a tőzsdén?
Mi az a skewness? Milyen skewness indikátort használhatunk?
Hogyan hasznosíthatók a fentiek a tőzsdén? Skewness visszatesztelés 2000-2018
A lottó-hatás részletes visszatesztelése (1962-2005 között)
Lottó-hatásra épülő tőzsdestratégiák
A lottó-részvények hozama és az időjárás

Mi az a lottó-effektus?

A lottó-effektus (angolul lottery effect) azt a viselkedési hibát jelzi, melynek során a befektetők, kereskedők vállalják az alacsony nyerési esélyeket egy irreálisan nagy hozam reményében. Nem csak a lottó játékában tapasztaljuk azt, hogy óriási összeget nyerhetünk kis valószínűséggel, hanem egyes részvények, árupiaci termékek, kriptovaluták piacán is a nagy hozam csábítja a befektetőket, kereskedőket a részvény piacára.

A részvénypiac tekintetében a small-cap (alacsony piaci kapitalizációjú) részvények, a centes részvények piacát lehetne kiemelni, illetve a részvénypiacon túl a kriptovaluták említhetők meg. Ezeken a piacokon a lottó-effektus abban nyilvánul meg, hogy ha egy részvényen úgy látják a befektetők, hogy extrém nagy hozamot lehet elérni, akkor felkelti a figyelmüket, és vásárolnak a részvényből. Az extrém nagy hozamot pedig a múltbeli adatokból következtetjük, azaz azt láttuk, hogy óriásit emelkedett a részvény ára, így abban a reményben vásárolunk, hogy további hasonló óriási emelkedésre kerül sor.

Nézd meg példaként a RIOT részvények árfolyamát. Itt 6 dollárról 24 dollárig emelkedett az árfolyam (400%), majd a 400%-os emelkedés után még tovább vásárolják a tőzsdei kereskedők a részvényeket, és egészen a 45 dolláros árig emelkedik az árfolyam. Ha pedig nem lett volna előzetesen a nagy volatilitás, a nagy emelkedés a részvény piacán, akkor a kereskedők nem figyeltek volna fel a részvényre, nem látták volna benne a nagy hozamlehetőséget. A lottó hatás lényege tehát, hogy azért figyelnek fel egy részvényre a befektetők, kereskedők, mert sokat emelkedett, hirtelen emelkedett előzetesen az árfolyama, és így a nagy hozam reményében bevásárolnak. Sajnos ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy hosszú távú befektetés esetén valószínűleg drágán vásárolunk, és gyenge jövőbeni teljesítménnyel szembesülünk. A RIOT esete nem egyedi, ha körülnézünk a small cap részvények piacán, akkor számos ehhez hasonló példát láthatunk.

Hol találjuk a lottó-részvényeket?

A lottó-részvények tehát nagy jövőbeni hozamot ígérnek, de a nyerés valószínűsége nagyon alacsony ezeknél a részvényeknél. Ez utóbbi sajátossággal azonban a legtöbb befektető nincs tisztában. Mielőtt azonban erre rátérünk, nézzük meg, hol találjuk a lottó részvényeket. Tipikusan a részvénykibocsátások (IPO) során bevezetett új részvények, a centes részvények, a tőzsdén kívüli piacon elérhető részvények, az SPAC, és a kockázati tőke befektetések tekinthetők a lottó-részvények lelőhelyeinek. Lásd bővebben:

Ezenkívül megtalálhatjuk a tőzsdén úgy is őket, hogy a béta tényezőre szűrünk, mert ezeknek a részvényeknek extrém magas a béta tényezője (piachoz mért kockázata). További jellemzőjük, hogy a részvények ára alacsony, jellemzően 1 dollár alatti, és az árfolyam volatilitása nagy. Emellett a small cap kategóriában is számos ilyen részvényt találunk. Az alábbi képen a finviz.com oldalon láthatod az amerikai részvénypiac magas béta-tényezővel rendelkező társaságait (béta magyarázata itt).

További ismertetőjelük, hogy a társaság pénzügyileg problémás, csőd közelében van, vagy nagyon alacsony a jövedelmezősége, jelentősek a kiadások, és folyamatosan égetik a rendelkezésükre álló készpénzt.

Miért vásárolnak a befektetők lottó-részvényeket?

A fent felsorolt kockázatokat általában a befektetők alulsúlyozzák és a pozitívumokra fókuszálnak, azaz a fenti társaságok gyakran nagy növekedést ígérnek, jelentős jövőbeni terveik vannak. Ráadásul a lottó-részvények mögötti társaságok rendkívül kis méretű vállalatok, így óriási növekedési lehetőség előtt állnak. A fentiek azt jelentik, hogy rendkívül nagy hozamokat lehet a lottó-részvényeket elérni, és ha visszatekintünk a múltba, akkor számos sikersztorival találkozunk, melyek közül a Tesla esete az utóbbi évek egyik erős pozitív példája. A probléma csak az, hogy a befektetők alábecsülik a pozitív kimenetelek valószínűségét, azaz a lottó-részvények esetében a tipikus forgatókönyv nem az, amit a Tesla esetében látunk, hanem a csőd.

Az alábbi grafikonon egy 2000-2007 közötti vizsgálat részleteit látjuk az OTC piacon elérhető részvényekkel kapcsolatban. A vizsgálatban 1 millió dollár piaci kapitalizáció feletti társaságokat tekintették át. A grafikonon 11.095 db társaság évesített hozamait látjuk. A jelölt vonaltól balra levő társaságok veszteségesek voltak. Jobbra a nyereséges társaságok számát találjuk. A 600% hozamot elérő társaságok az összes társaság 0,4 százalékát teszik ki, azaz néhány tizedszázalék a valószínűsége, hogy megtalálunk egy sikeres lottó-részvényt, és az esetek többségében a befektetett tőkét elveszítjük.

Forrás: Do Investors Overpay for Stocks with Lottery-Like Payoffs

Jelenleg is több ezer gyorsan növekvő társasággal, ígéretes iparágakkal találkozhatunk a centes részvények, OTC részvények piacán. A jó hír az, hogy a lottónál lényegesen nagyobb eséllyel találjuk meg a sikeres társaságokat a részvénypiacon, de a nyerési valószínűség még így is nagyon alacsony.

A lottó-részvények az elemzőket is megtévesztik

Beszéltünk már arról is, hogy a professzionális befektetőkre, a profi elemzőkre is hatnak a különböző kognitív torzítások, így például a lehorgonyzási torzítás, összekapcsolási téveszme, visszatekintési torzítás stb.. Arról is volt szó, hogy 1996 óta ismert az az összefüggés, hogy azok a részvények, melyekkel kapcsolatban az elemzők leginkább optimisták, gyengén teljesítenek a jövőben (részletek itt). Egy újabb vizsgálat pedig arra is rávilágít, hogy az elemzőket is megtévesztik a lottó karakterisztikával rendelkező részvények.

A Do Lottery Characteristics Matter for Analysts’ Forecast Behavior? cím alatt elérhető anyagban 1984-2017 vizsgálták meg a lottó-részvényekre vonatkozó elemzéseket. A kutatás főbb megállapítása, hogy az elemzők felülbecslik a jövőbeni eredményeket (nyereségnövekedés) ezeknél a társaságoknál, így sokkal optimistábbak a lottó-részvények jövőbeni nyereségadataival kapcsolatban. Az is kimutatható, hogy minél nagyobb a bizonytalanság, információhiány egy részvény piacán, annál inkább optimisták az elemzők. Ha tehát egy társaság nagyon kicsi, megalapítása óta nem telt el sok idő, és nagyon kevés elemző foglalkozik a társasággal, akkor a bizonytalanság nagynak tekinthető. Nem meglepő módon arra is találtak bizonyítékot, hogy a nagyobb tapasztalattal rendelkező elemzők adják a kevésbé optimista előrejelzéseket a lottó-részvényekkel kapcsolatban. A lottó-részvények karakterisztikájával rendelkezik a legtöbb kriptopénz is.

Hogyan ismerheted fel a lottó-részvényeket a tőzsdén?

A lottó-részvények tulajdonsága tehát, hogy rövid távon extrém hozamot lehet elérni. Ez azonban azt eredményezi, hogy túlértékelté válnak ezek a részvények, így befektetési időtávon célszerű elkerülni a lottó-részvényeket. Ugyanakkor egyes kutatások szerint kereskedési stratégiák alapjául szolgálhat a jelenség.

Kezdjük először azzal, hogy egy részvény volatilitása, vagy a részvénnyel elérhető hozam időben változik. Egyes napokon például 1%-ot emelkedik egy részvény árfolyama, más napokon ez lehet akár 5-10%-is, extrém esetben akár 30-40% is. Logikusan belátható, hogy az esetek többségében a részvények piacán nincs jelentős árfolyam-emelkedés, naponta alig változik egy részvény ára (0-1% között). Ha a napi árfolyam-elmozdulásokat egy grafikonon ábrázoljuk, akkor egy közel szimmetrikus eloszlást látunk, amely formájában a normális eloszlásra emlékeztet, bár a valóságban a nagy árfolyammozgások gyakrabban fordulnak elő. Az alábbi grafikonon az S&P500 index napi árfolyamváltozását (X tengelyen) látod. Az Y tengelyen az esetszámot tüntették fel.

A képen jól látható, hogy a 0%-os napi mozgás közelében sűrűsödik az esetek többsége, és a nagyobb árfolyam-elmozdulások (például -0,048, azaz -4,8%, vagy 0,03, azaz 3%) ritkán fordulnak elő. A lottó-részvények hozamainak eloszlása azonban jelentősen eltér a fenti ábrától: ezeknél a részvényeknél gyakran pozitív ferdeség figyelhető meg. Ezt a jelenséget nevezzük skewnessnek, amely különböző statisztikai indikátorok segítségével mérhető.

Mi az a skewness? Milyen skewness indikátort használhatunk?

lottó-részvények esetében a napi hozamok eloszlása gyakran nem szimmetrikus, hanem pozitív vagy negatív irányba tolódik el, azaz az eloszlás ferde lesz. Innen kapta a nevét a jelenség: ferdeség, angolul skewness. Az alábbi képen láthatod a különbséget a szimmetrikus, a pozitív és a negatív skewness között.

Hogy a fenti ábrát megértsük, vegyünk példaként egy részvényt, amelynek az utóbbi 9 napban (az egyszerűség kedvéért csak 9 napot vizsgálunk) a következő árfolyam-változásait tapasztaljuk:

„A” részvény napi árfolyam változása: 2%, 4%, -1%, -1%, 2%, -1%, -1%, 4%, 1%. Ha ennek a sorozatnak kiszámoljuk a medián és átlag értékét, akkor 1%-ot kapunk, mind a medián és mind az átlag értékre. Ezért láthatod azt a fenti grafikon középső ábráján, hogy az átlag és a medián (mean és median felirat) ugyanaz az érték.

Nézzük most „B” részvény napi árfolyam változását: 10%, 4%, -1%, -3%, 15%, -1%, -1%, 5%, 1%. Ennek a sorozatnak a számtani átlaga 3,22%, a medián pedig 1%, azaz pozitív ferdeség figyelhető meg (fenti ábrán a baloldali kép), azaz az átlag lényegesen nagyobb, mint a medián.

A negatív ferdeségre pedig a következő példát kövessük végig, „C” részvény árfolyama: 1%, 1%, -15%, -13%, 5%, -1%, -1%, 5%, 1%. Itt az átlag -1,89%, és a medián 1%, azaz negatív ferdeséget látunk (a fenti képen a harmadik grafikon.).

A lottó-részvények tipikusan pozitív ferdeséggel rendelkeznek, mivel a befektetők a ritka, de nagyon nagy hozamok lehetősége miatt hajlandók túlértékelni ezeket a részvényeket.

Hogyan hasznosíthatók a fentiek a tőzsdén?

A részvénypiacon ritka, hogy a hozamok normális eloszláshoz hasonló, szimmetrikus eloszlást kövessenek. Ilyen eloszlás inkább csak nagyon hosszú időtávon vagy széles körben kereskedett részvények esetében jelenhet meg. A valóságban (a mid- és small-cap részvénykategóriákban) gyakran pozitív vagy negatív ferdeség (skewness) alakul ki. Ennek oka, hogy az extrém árfolyamemelkedések vagy árfolyamcsökkenések eltolják a hozamok eloszlását, így az átlag és a medián értéke jelentősen eltér egymástól (korábban már beszéltünk az átlag torzító hatásáról).

A trendkövető stratégiákat alkalmazó befektetők számára hasznos lehet a ferdeség vizsgálata, mivel a nagy fokú ferdeség jelezheti a trend kifáradását vagy túlzott egyoldalúságát. Az alábbi képen a tradingview.com árfolyamelemzőjében elérhető skew-indikátort láthatjuk (rolling skew néven). A példában 250 kereskedési nap (kb. egy év) árfolyammozgását vizsgáljuk. A nulla vonal felett pozitív a ferdeség, nulla alatt pedig negatív, míg a nulla körüli értékek a szimmetrikus eloszlás felé közelítenek. A grafikonon jól látható, hogy a részvénypiacon ritka a szimmetrikus eloszlás: a trendek kialakulása gyakran pozitív vagy negatív skewnesshez vezet. Ez a jelenség mérhető, és segítheti a kereskedőt a trendek felismerésében és követésében. A lottó-effektus hatása azonban nem csak ebben nyilvánul meg.

Az alábbi táblázatban a Russell 3000 index kosarába tartozó részvényeken elvégzett visszatesztelés eredményeit láthatod. A vizsgálat során a különböző skewness értékek alapján kiválasztott részvényeket 60 napig tartották a portfólióban. Az eredményekből az derül ki, hogy a leggyengébb teljesítményt az a stratégia hozta, amely azokat a részvényeket tartotta 60 napig, amelyek egyéves skewness értéke meghaladta az 1,5-öt. Ezzel a stratégiával az évesített hozam 2000 és 2018 között 4,02% volt. A legjobb eredményt azok a részvények hozták, amelyek skewness értéke -0,5 és 0,5 között volt. Ezek évesített hozama 10,05% lett. Mind a magas pozitív, mind a magas negatív skewness érték rosszabb eredményt hozott. Ezért a ferdeség vizsgálata hasznos lehet akkor, ha rövid távra (például 60 napos időtávra) választunk részvényeket.

A lottó-hatás részletes visszatesztelése

A lottó-hatás lényege tehát, hogy a részvénypiacon tapasztalt extrém hozamok felkeltik a befektetők figyelmét, és hajlandóak még többet fizetni a részvényekért, annak ellenére, hogy a jövőben várhatóan alacsonyabb lesz a részvénnyel elérhető hozam. A lottó-hatás így azt eredményezi, hogy egyes részvények piacán irreális hozamokat tapasztalhatunk, amit a szimmetrikus eloszlás elferdülésével mérhetünk. Az irreális hozamok ugyanakkor azt is eredményezik, hogy a részvény ára, és a belső értéke jelentősen elszakad, azaz a valóságtól elrugaszkodik az ár, melynek eredményeként előbb-utóbb elfogynak a vevők, és összeomlik az árfolyam-emelkedés. A lottó-hatás témában Turan G. Bali, Nusret Cakici és Robert Whitelaw egy részletes visszatesztelést készített 1962-2005 közötti időszakon. A vizsgálataik eredményeiről a Maxing Out: Stocks as lotteries and the cross-section of expected returns tanulmányban számoltak be.

A kutatók mindig az előző hónapban mért maximális napi elmozdulás alapján rendezték sorba a részvényeket, és azt vizsgálták, hogy a következő hónapban milyen eredményeket hoznak a részvények a maximális napi hozam alapján. Az alábbi táblázat egyes soraiban azt láthatod, hogy a részvénypiacot 10 részre osztották aszerint, hogy az előző hónapban, mely részvényeknek volt a legmagasabb a napi árfolyam-elmozdulása. A Low MAX portfólióba azok a részvények kerültek (a részvénypiac 10%-a), melyek az előző hónapban a legkisebb maximális árfolyam-elmozdulással rendelkeztek. A High Max portfólióba pedig azok a részvények kerültek (teljes részvénypiac 10%-a), melyeknél a legnagyobb volt az előző hónapban a napi árfolyam elmozdulás. A value-weighted average return oszlopban egy olyan portfólió eredményét látjuk, melybe a kapitalizáció szerinti súlyozással kerültek a részvények (a nagyobb cégek nagyobb súllyal). Az equal-weighted average return oszlop pedig olyan portfóliót mutat, melybe egyenlő súlyozással kerültek a részvények. A lenti táblázatban (forrása a fent hivatkozott tanulmány) jól megfigyelhető, hogy a következő hónapban annak a portfóliónak a legrosszabb az átlagos hozama, melybe azok a részvények kerültek, melyek piacán az előző hónapban a legnagyobb napi árfolyam elmozdulást mértük.

A fentiekből kiderül, hogy a legnagyobb elmozdulást produkáló részvények a következő hónapban a leggyengébben teljesítenek. Az eredmények akkor sem változnak, ha nem csak a legnagyobb elmozdulást vizsgáljuk az utóbbi hónapban, hanem a két, három, négy, vagy öt legnagyobb elmozdulás értékét átlagoljuk, és ezek alapján rangsoroljuk a részvényeket.

Az alábbi táblázatban láthatod a kapitalizáció súlyozású portfóliók eredményeit. Az N=1 esetben az előző hónap legnagyobb lemozdulása alapján rendezzük sorba a részvényeket (ez megegyezik a fenti táblázat első oszlopával). Például ABC társaság árfolyamában az előző hónapban a legnagyobb napi árfolyam-elmozdulás 15% volt, és DEF társaság esetében 3% volt a legnagyobb elmozdulás, akkor ABC társaság kerülne a High MAX portfólióba.

Az N=2 esetben már az előző hónap két legnagyobb elmozdulását átlagoljuk. Például ABC társaság legnagyobb napi árfolyam-elmozdulása 15%, a második legnagyobb elmozdulás 1%, akkor ennek átlaga 8%. DEF társaság legnagyobb elmozdulása 2%, a második legnagyobb 1%, akkor ennek átlaga 1,5%, így ebben a kisarkított példában ABC társaság kerülne a High Max portfólióba. A többi esetben (N=3, N=4, N=5) pedig a 3, 4, 5 legnagyobb elmozdulást hozó napot átlagoljuk ki, és ezek alapján állítjuk sorba a részvényeket. Itt is azt tapasztaljuk, hogy a legrosszabb eredményt a High Max portfóliók hozzák.

Nem változtat az eredményeken az sem, ha egyenlő arányban súlyozzuk a részvényeket.

Az alábbi táblázatban pedig 1962-2005 közötti vizsgálat átlagos hozamait látjuk. A Trimmed oszlop mutatja azt az eredményt, melyből az extrém eseteket eltávolítottuk. Eszerint a Low Max portfólió átlagos havi hozama 1,04%, míg a High max portfólió hozama -0,16%. A Low max portfólióban azokat a részvényeket tartjuk, melyek az előző hónapban a legkisebb napi árfolyam kilengést mutatták, és a portfóliót havonta újra képezzük, azaz mindig a legkisebb árfolyam kilengésű részvényeket tartjuk. A High Max portfólió ennek az ellentéte, azaz az előző havi legnagyobb árfolyam-kilengésű részvények kerülnek a portfólióba, és hó végén újra futtatjuk a vizsgálatot, és átalakítjuk úgy a portfóliót, hogy ismét az előző hónap legnagyobb árfolyam kilengésű részvényei kerüljenek be.

Az átlag megtévesztő lehet, így az eloszlás grafikont is nézzük meg. Piros színnel a Low Max portfólió havi hozamai láthatók. Jól látszik, hogy az esetek (hónapok) jelentős részében (35%) 0%-os eredményt értünk el, az esetek 15 százalékában -5%, és az esetek közel 20 százalékában 5%-os havi eredményt értünk el, de a 10-15%-os havi eredmények sem annyira ritkák. Ezzel szemben a high max portfóliók (kék hasábok) gyakrabban eredményeztek negatív hozamot.

Lottó-hatásra épülő tőzsdestratégiák

A lottó-hatás az árupiaci termékek piacán is megfigyelhető, és itt már összetett stratégiák is kialakíthatók tekintettel arra, hogy kevesebb a termék, és olcsóbb a portfóliók kialakítása. A Vojtko és Padysak által visszatesztelt stratégia lényege, hogy vizsgáljuk a 22 népszerű árupiaci terméket, és minden hónapban a skewness (12 hónapra visszatekintve )alapján sorba rendezzük az árupiaci termékeket. A négy legkisebb skewness paraméterrel rendelkező árupiaci termék piacán long pozíciót nyitunk és ugyanekkora értékben short pozíciót nyitunk a négy legmagasabb skewness paraméterű árupiaci terméken. A portfóliót havonta felülvizsgáljuk, és átalakítjuk az új skewness adatok szerint, a portfólióban egyenlően súlyozzuk a négy-négy árupiaci terméket. Az alábbi grafikonon (forrása a fent hivatkozott visszatesztelés) láthatod a fenti stratégia visszatesztelését 1991-2019 között. Ha 1991-ben 1 dollár fektetünk be a stratégia szerint, akkor 2019-re 9,45 dollárunk lesz. Ez évi 8,43%-os hozamnak felel meg, 16,26%-os maximális visszaesés mellett. A hozam/visszaesés ráta így 0,51. Összehasonlításképpen az amerikai részvénypiacon történő passzív befektetés erre az időszakra évi 9,84 százalékos hozamot hozott 50,97%-os maximális visszaesés mellett.

A lottó-részvények hozama és az időjárás

A lottó-részvények objektív szabályok mentén találhatók meg. Az egyik ilyen árulkodó jel az alacsony piaci kapitalizáció, a másik az előző időszaki hozamban megfigyelt nagy árfolyamkilengés. A legtöbb kereskedő Byun tanulmányára alapozva azokat a részvényeket tekinti lottó-részvénynek, melyek előző havi egynapos hozama a legmagasabb volt. A témával kapcsolatos vizsgálatok MAX-effect néven ismertek (itt beszéltem erről), és ennek lényege, hogy ha a részvényeket decilisekre bontjuk az előző havi napi hozam alapján, akkor azok a részvények, melyeknek az előző hónapban a legnagyobb napi hozamuk volt, aluteljesítenek a következő hónapban.

Az alábbi táblázat a Market States and Max Effect.. cím alatti anyagból származik. Az összevetés lényege, hogy 1 (Low) kategóriába kerültek azok a részvények, melyek maximális napi hozama a legalacsonyabb volt az előző hónapban. Ebbe a kategóriába a részvénypiac 10%-a került, és ezek átlagos maximális napi hozama 1,51% volt (MAX oszlop). A tizedik kategóriába, 10 (High) jelöléssel, kerültek azok a részvények, melyek előző havi hozama a legnagyobb volt. Itt az átlagos legnagyobb napi hozam 15,6% (lásd alábbi táblázat MAX oszlopát). Az alábbi táblázat raw return sorában látjuk a fentebb részletezett összefüggést, azaz a magas napi hozam (előző hónapban) alacsonyabb átlaghozamot eredményezett (0,28%) a következő hónapban.

forrás: Market States and Max Effect..

Összegezve a fentieket, a lottó-részvények a kisbefektetők körében kedvelt részvények, melyek sajátossága az alacsony jövőbeni hozam. A legegyszerűbben a MAX-effect összefüggésére építve találhatók meg a lottó-részvények, és jellemzően a következő havi alacsony hozam a jellegzetességük. Az időjárás hatást gyakorol a tőzsdei hozamokra. Erről egy korábbi vizsgálattal összefüggésben már beszéltünk. A témával kapcsolatban Hirshleifer és Shumway 6 ország részvénypiacán (lásd alábbi táblázat) 15 éves időszakon találtak összefüggést az időjárás és a tőzsdei hozamok között. Vizsgálatukban kimutatták, hogy a napsütés és az aznapi tőzsdei hozam között pozitív kapcsolat van, de az eső, hó és más meteorológiai események nincsenek hatással a tőzsdei hozamokra, nem mutatható ki kapcsolat.

Napos időben tehát optimisták a befektetők és nagyobb valószínűséggel vásárolnak részvényeket, ami emelkedő hozamot eredményez. A Lottery Demand, Weather and the Cross-Section of Stock Returns cím alatti tanulmány szerzői pedig az időjárás hatásait a lottó-részvényekre vonatkozva vizsgálták meg. Az anyagban 1983-2019 közötti időszakon, a Nasdaq-on elérhető lottó-részvényekre fókuszáltak. A lottó-részvényeket a MAX-effectnél leírtak szerint mutatták ki. Az időjárási adatoknál Hirshleifer tanulmányból kiindulva a napos, felhős időszakok szétválasztását vették alapul abban a városban, ahol a vizsgált társaság székhelye van. Ezt a döntés arra a feltételezésre alapozták (több vizsgálat is megerősíti), hogy a lottó-részvények befektetői nagyrészt a társaság környezetében élő személyek. Az időjáráshoz kifejezetten erre a célra, korábbi tanulmányokban is használt DSKC-mutatót használták, mely a havi felhő-lefedettséget fejezi ki.

Az alábbi táblázatban 4609 társaság adatait látjuk. Időjárástól függetlenül kapunk egy megerősítés a MAX-effect létezésére, azaz az előző hónapban legmagasabb egynapos hozammal rendelkező társaságok (10. sor) alulteljesítenek abszolút hozamban (average return oszlop, átlagos havi hozam), és különböző tőkepiaci árfolyammodellekkel vizsgálva abnormális hozamban is (lásd táblázat CAPM, FF3).

forrás: Lottery Demand, Weather..

A következő táblázatban már különböző határértékek (10th, 20th, 25th, 40th, 50th) alapján szétválasztották a hónapokat felhős és napos időszakokra a DSKC alapján. Az adatokból jól látható, hogy a MAX-effect sokkal hangsúlyosabb napos hónapokat követően, azaz ezeket a hónapokat követően alulteljesítenek a lottó-részvények. Az adatokat jobban megvizsgálva azt láthatjuk, hogy szinte csak a napos hónapokat követő időszakban mutatható ki a MAX-effect, azaz nagyrészt az időjárás magyarázatot adhat a jelenségre.

forrás: Lottery Demand, Weather..

A fentiekből jól látható, hogy a kisbefektetők széles köre kedveli a lottó karakterisztikával rendelkező részvényeket. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a részvények iránt megnövekvő kereslet alacsonyabb jövőbeni hozamot eredményez. Önmagában tehát a lottó-részvényekbe történő befektetés nem hoz optimális eredményt a befektető számára. Ugyanakkor a lottó-részvényekkel összefüggésben megerősítésre került a MAX-effect, melynek lényege, hogy a magasabb előző havi napos hozam alacsonyabb következő havi hozamot jelez előre. Továbbá az időjárásnak is nagy szerepe van a folyamatban, hiszen a befektetői döntéseket a befektetők hangulata befolyásolja, és korábbi vizsgálatokból is tudjuk, hogy a napos időszak, jó befektetői hangulatot, magasabb hozamot eredményez. A lottó-részvények világában is megfigyelhető a jelenség, azaz ha az előző hónapban napos időszak volt, akkor a MAX-effect szerint kiválasztott részvények következő havi alulteljesítése markánsabb.

Összességében a lottó-effektus jól dokumentált jelenség a pénzügyi piacokon. A jelenség fő oka, hogy a befektetők gyakran előnyben részesítik azokat a részvényeket, amelyek kis valószínűséggel, de rendkívül magas hozamot kínálhatnak. Az empirikus kutatások ugyanakkor arra utalnak, hogy ezek a lottó-jellegű részvények hosszabb távon átlagosan gyengébben teljesítenek. A hozamok ferdeségének (skewness) és a MAX-effect vizsgálata ezért hasznos eszköz lehet a részvények kockázati tulajdonságainak megértésében, valamint annak felismerésében, hogy mely részvények hordozhatnak lottó-jellegű karakterisztikát. A cikkben bemutatott elemzések és példák kizárólag oktatási célt szolgálnak, és nem alkalmasak konkrét befektetési döntések meghozatalára.