Magas infláció hatása a népszerű tőzsdestratégiákra

Mára már gyakorlatilag minden befektető számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy magas inflációval jellemezhető időszakban vagyunk, illetve a következő éveket is a magas infláció határozza meg. A témával kapcsolatban már több írás is született itt a blogon, például megnéztük, hogy a részvénypiacot milyen hozamok jellemezték magas infláció időszakában, de szó volt azokról az iparágakról, melyek felülteljesítettek a magas infláció időszakában. Most elsősorban arra fókuszálunk, hogy az ismert tőzsdei összefüggések, stratégiák hozama hogyan változik meg a magas infláció időszakában. Témáink:

• A magas infláció hatásai
• Tőzsdestratégiák és az infláció
• Az energia-részvények hozama magas infláció mellett
• Technológiai részvények hozama magas infláció mellett
• Size-tényező hozama magas infláció mellett
• Értékalapú stratégiák magas infláció mellett
• Long-term reversal stratégia és a magas infláció
• A momentum stratégiák és a magas infláció

A magas infláció hatásai

Az infláció és a különböző befektetési eszközök közötti kapcsolatot már részletesen tárgyaltuk két korábbi cikkünkben. Ezek közül az egyikben egy 1927-2020 közötti vizsgálatot beszéltünk meg, melyben 23 befektetési eszköz és az infláció kapcsolatát kutatták. Többek között az alábbi eszközökről beszéltünk:

• Rövid lejáratú amerikai államkötvények, T-bill
• 5 éves lejáratú amerikai államkötvények
• Hosszú lejáratú amerikai államkötvények
• Hosszú lejárati idejű vállalati kötvények
• 100% részvénypiaci portfólió
• Nem amerikai részvények, kötvények
• REIT-részvények
• Árupiaci termékek
• 12 különböző, iparági részvényeket tartalmazó portfólió
• Növekedési, értékalapú részvények
• Alacsony és nagy piaci kapitalizációjú részvények

Részleteket a következő hivatkozáson találod.

A fenti előadás folytatása:

A fenti két bejegyzésünk átfogó képet adhat arról, hogyan reagálnak az inflációra a különböző befektetési eszközök, ugyanakkor arról még nem beszéltünk, hogy az ismert tőzsdei összefüggések, tőzsdei stratégiák teljesítménye hogyan változik meg az infláció hatására.

Tőzsdestratégiák és az infláció

A quantpedia szerzői arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják a Fama-French tényezőket és különböző többlethozamot eredményező összefüggéseket magas inflációs környezetben. Ezekről a tényezőkről annyit érdemes tudni, hogy segítségükkel többlethozam nyerhető ki a piacból. Ebbe a körbe tartoznak az alábbiak:

• a részvénypiac kockázati prémiuma,
• a size-tényező,
• a value-tényező,
• a momentum,
• a long-term reversal hatás.

Ha a fentiek ismeretlenek lennének számodra, akkor érdemes a hivatkozások alatti részleteket is elolvasnod, hogy a továbbiakban leírtak érthetővé válljanak.

A vizsgálatban a magas inflációval járó időszakoknak azokat az éveket tekintették, amikor az éves infláció meghaladta az 5,62%-ot. A grafikonon jól látható, hogy az első világháborút, a második világháború időszakát és az 1970-es éveket jellemezte magas infláció. A vizsgálatban az 1942-195 és az 1970-1982 közötti időszakokat tekintették át részletesen.

forrás: quantpedia.com

Az energia-részvények hozama magas infláció mellett

Ennek a vizsgálatnak az alapja egy olyan long-short pozíció volt (magyarázat ehhez itt), mely meghatározott összegben long pozíciót nyit az energiaipari részvényeken, és ugyanakkora összegben shortolja a 9 másik iparág részvényeit. A vizsgálathoz a Kenneth French féle 10 industry portfolio lett felhasználva, melynek részleteit itt találod.

A lényeg, hogy az energiaipar többlethozamát mutatják az alábbi görbék a magas inflációval jellemezhető időszakokban. A fenti módon kialakított long-short portfólió évesített hozama 6,37%. Ennyi tehát az évesített többlethozam, ami jól mutatja, hogy az energiarészvények egy jó befektetési lehetőség magas inflációs környezetben. A fekete görbe mutatja az összes év átlagát.

forrás: quantpedia.com

Technológiai részvények hozama magas infláció mellett

Az alábbi grafikonon már a technológiai részvények többlethozama látható. A fentiekhez hasonló módon itt is többlethozamról, long-short stratégiáról beszélünk. Az átlagos felülteljesítés -1,01%, azaz a technológiai részvények nem túl jó befektetési eszközök magas infláció mellett.

forrás: quantpedia.com

Size-tényező hozama magas infláció mellett

A size-tényező tulajdonképpen az alacsony kapitalizációjú társaságok többlethozama a nagy piaci kapitalizációjú társaságokkal szemben. Az alábbi grafikonon tehát a hozamkülönbséget látjuk (long-short stratégiával kinyerhető) az alacsony és a magas piaci kapitalizációjú társaságok között. A fekete görbe szerint az éves felülteljesítés 2,68%, azaz az alacsony piaci kapitalizációjú cégek átlagosan 2,68 százalékponttal teljesítik felül a magas kapitalizációjú részvényeket magas infláció időszakában.

Értékalapú stratégiák magas infláció mellett

Az alábbi vizsgálat az értékalapon olcsó részvények és az értékalapon drága részvények hozamkülönbségét szemlélteti. Ez az egyik legismertebb tőzsdei összefüggés, melyet nemcsak long-short, hanem long-only változatban is használnak (P/E, P/B, P/FCF stb. mutatókkal). Jól látható a grafikonon, hogy a value-tényező kiemelkedő teljesítményt hozott magas inflációs környezetben és a hozamkülönbség évi 9,68%, azaz átlagosan évi 9,68 százalékponttal teljesítették felül az értékalapú részvények a divatos, értékalapon drága, növekedési részvényeket. További részletek: A value-prémium a tőzsdén: Értékalapú stratégiák eredményei

Long-term reversal stratégia és a magas infláció

A long-term reversal hatás az esetek többségében pozitív volt (1948, 1951, 1979, 1980-as éveket leszámítva). Az átlagos éves többlethozam 9,75 százalék, azaz a múltbeli vesztesek nyertesekké váltak, és a múltbeli nyertesekből vesztesek lettek. A hatás megértéséhez célszerű elolvasnod a témával foglalkozó cikkünket.

A momentum stratégiák és a magas infláció

A momentum stratégia long-short változatának az a lényege, hogy a közelmúltbeli nyerteseket (1-18 hó) megvásároljuk, és ezzel egyező értékben shortoljuk a közelmúltbeli veszteseket. Ez a stratégia arra az összefüggésre épít, hogy az elmúlt 1-18 hónapban legjobb teljesítményt hozó részvények a következő 1-18 hónapban is jó teljesítményt nyújtanak. Ezzel szemben az elmúlt 1-18 hónapban legrosszabb teljesítményt hozó részvények a következő 1-18 hónapban is rossz teljesítményt nyújtanak. A hatásról bővebben itt olvashatsz, és ahogy a grafikonon látható, a momentum stratégiák átlagos hozama évi 8,5% körül alakul.

A fentiekből látható, hogy magas infláció (5,62% feletti) mellett a legjobb hozamot a value, a long-term reversal, a momentum és az energia-részvények hozták, de mindegyik esetben jelentős a hozamok szórása, azaz a pozitív átlag ellenére számos évet látunk, amikor a hozam negatív.