Japán gyertyák: 29 alakzat kereskedése, megbízhatósága, elemzése egyszerűen

A japán gyertyák az árfolyamgrafikonok egyik legelterjedtebb ábrázolási módját jelentik. Egyetlen gyertya egy meghatározott időszak nyitó-, záró-, minimum- és maximumárát mutatja meg, így tömören szemlélteti az adott időszakon belüli ármozgást és a vevők, illetve az eladók közötti erőviszonyokat.

A technikai elemzésben több tucat, egyes rendszerezések szerint száznál is több egy- és többgyertyás alakzatot különböztetnek meg. Ezeket rendszerint lehetséges trendfordulók, trendfolytatások vagy a piaci bizonytalanság felismerésére használják. Az alakzat elnevezése és hagyományos értelmezése azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a jelzés a véletlennél jobb előrejelző képességgel rendelkezik.

Ebben az útmutatóban ezért nemcsak azt mutatjuk be, hogyan épül fel egy japán gyertya és mit jelentenek a legismertebb alakzatok, hanem visszatesztelések és tudományos vizsgálatok eredményeit is áttekintjük. Megvizsgáljuk, hogyan függ a jelzések teljesítménye a trendtől, a gyertyák méretétől, a résektől, a forgalomtól és a belépési szabályoktól. A cikk végén 29 gyakran használt japángyertya-alakzat rövid, képes ismertetése található.

A cikk fő témái:

• Mi az a japán gyertya, és milyen információkat tartalmaz?
• Milyen korlátai vannak a gyertyaalakzatok értelmezésének?
• Mit mutatnak a visszatesztelések a japán gyertyák előrejelző képességéről?
• Hogyan befolyásolja a trend, a gyertya mérete, a rés és a forgalom a jelzések teljesítményét?
• Elegendők-e önmagukban a japán gyertyák egy kereskedési rendszer kialakításához?
• 29 japángyertya-alakzat képekkel és rövid magyarázattal.

Mi az a japán gyertya? Mit mutat a gyertya?

A japán gyertyák eredete a 18. századi japán rizspiacokhoz köthető. A módszert gyakran Munehisa Homma kereskedő nevéhez kapcsolják, bár a ma használt gyertyaalakzatok történeti kialakulása ennél összetettebb. A nyugati technikai elemzésben a japán gyertyák elsősorban Steve Nison munkái, köztük a Japanese Candlestick Charting Techniques című könyv nyomán terjedtek el széles körben.

Egy japán gyertya négy árfolyamadatot jelenít meg egy adott időszakra: a nyitóárat, a záróárat, a legmagasabb és a legalacsonyabb árat. Az időszak lehet például egy perc, egy óra, egy nap vagy egy hét. A gyertya teste a nyitó- és a záróár közötti tartományt, a felső és alsó kanóc pedig az időszakon belül elért maximumot és minimumot mutatja.

Ha a záróár magasabb a nyitóárnál, emelkedő gyertyáról beszélünk, amelyet rendszerint fehér vagy zöld testtel ábrázolnak. Ha a záróár alacsonyabb a nyitóárnál, csökkenő gyertya alakul ki, amelynek színe hagyományosan fekete, a modern grafikonokon pedig gyakran piros.

Fontos korlát, hogy a négy árfolyamadatból nem állapítható meg pontosan, milyen sorrendben érte el az árfolyam az időszak maximumát és minimumát. Egy gyertya tehát tömören összefoglalja az időszakot, de nem mutatja meg a teljes időbeli lefutást. A rövidebb időtávú grafikon vagy a kötésadatok részletesebb információt adhatnak az időszakon belüli mozgásról.

Az alábbi ábra egy emelkedő gyertya lehetséges kialakulását szemlélteti. A test alsó része jelöli a nyitóárat, a felső része a záróárat, a kanócok pedig az időszak minimumát és maximumát.

Csökkenő gyertyánál a nyitóár a test felső, a záróár pedig az alsó részén helyezkedik el. A felső kanóc az időszakon belüli maximumot, az alsó kanóc a minimumot jelöli.

Ha a nyitó- és a záróár azonos vagy közel azonos, doji gyertya alakul ki. A doji azt mutatja, hogy az időszak végére egyik oldal sem tudott tartós fölényt kialakítani. Ez gyakran bizonytalanságra vagy a korábbi momentum gyengülésére utal, de önmagában nem bizonyít trendfordulót.

Mennyire megbízhatók a japán gyertyák?

A gyertyaalakzatok értékelésekor külön kell választani a mintázat felismerését és annak statisztikai teljesítményét. Attól, hogy egy alakzat megfelel egy tankönyvi definíciónak, még nem következik automatikusan, hogy a jelzése után az árfolyam a várt irányban mozdul el, vagy hogy az alakzat költségek és kockázat figyelembevételével is többlethozamot termel.

A teljesítményt legalább három szempont alapján célszerű vizsgálni: milyen arányban követi pozitív hozam a jelzést, mekkora az átlagos hozam, és hogyan viszonyul ez egy megfelelő benchmarkhoz. Vételi jelzéseknél az 50 százalékos találati arány sem feltétlenül jó összehasonlítási alap, ha a vizsgált piac hosszú távon emelkedő trendet mutat. Az amerikai részvénypiacon egy véletlenszerűen kiválasztott vételi időpont után is 50 százaléknál nagyobb lehet a pozitív hozam valószínűsége.

A saját visszatesztelésekben ezért a gyertyaalakzatok találati arányát nem pusztán az 50 százalékos küszöbhöz, hanem az azonos tartási időhöz tartozó feltétel nélküli piaci valószínűséghez is érdemes viszonyítani. Az alkalmazott adatsoron a véletlenszerűen nyitott vételi pozíciók pozitív hozamának aránya a tartási idővel együtt emelkedett:

• 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
• 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
• 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
• 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
• 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
• 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
• 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%

A vizsgált amerikai részvénypiaci adatsoron egy véletlenszerűen nyitott, egy hónapig tartott vételi pozíció 61 százalékos valószínűséggel zárt pozitív hozammal. Egy gyertyaalakzatnak ezért nem elegendő az 50 százalékos találati arányt meghaladnia: az azonos tartási időhöz tartozó piaci alapesettel is össze kell vetni.

A magas találati arány nem feltétlenül jár együtt magasabb átlaghozammal vagy kedvezőbb kockázat–hozam aránnyal. Példaként kiemelném a kalapács japán gyertyát, mellyel mi is foglalkoztunk itt, és valószínűleg meg is találod a legtöbb japán gyertyáról szóló útmutatóban, könyvben, leírásban.

A kalapács találati aránya a vizsgált feltételektől – többek között az előzetes trendtől és a megerősítési szabálytól – függően 38 és 85 százalék között változott. Hogy mikor, miért lesz 38, 60 vagy 85% a kalapács gyertya megbízhatósága az kiderül a fent hivatkozott bejegyzésből, mindenesetre ha a 85%-os megbízhatóságnál maradunk, akkor azt mondhatjuk rá, hogy ez nagyon magas, a véletlennél lényegesen jobb megbízhatóság. Az alábbi képen a kalapács gyertyát láthatod.

Ugyanakkor, ha a kalapács jelzését követő tíznapos átlaghozamot vizsgáljuk (a kitörést követően az elérhető átlaghozamokat), akkor már a teljesítménye alapján nem kerülne be a 20 legjobb japán gyertya közé.  Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kalapács gyertyával nem érdemes foglalkozni, sőt a magas megbízhatóság jól kereskedhetővé teszi. Mindenesetre a fentiekből körvonalazódhat számodra, hogy a felszínes információk könnyen félrevezethetnek. Nehezíti a japán gyertyák használatát az is, hogy a fenti információkat nehéz megszerezni, a visszatesztelések hosszadalmasak, de megéri a fáradságot. Ugyanakkor a magyar nyelvű könyvek 100%, az angol nyelvű témával foglalkozó könyvek 90% nagyrészt általános ismereteket tárgyal, melyek maximum arra elegendőek, hogy felismerd a japán gyertya alakzatot.

Japán gyertyák megbízhatóságával kapcsolatos észrevételek

Ahogy a kalapács gyertyánál látható volt, a megbízhatóságát a különböző japán gyertya alakzatoknak érdemes külön tárgyalni, azonban a visszateszteléseink alapján számos érdekességet, mondhatnánk furcsaságokat is észrevettünk, melyek általánosságban igazak a japán gyertyák többségére, és a kereskedési eredményeinket befolyásolják. Ezek közül beszéljünk meg néhányat.

1. A legtöbb japán gyertyaalakzat önmagában gyenge előrejelző

Ahogy már fentebb is utaltam rá, a japán gyertyák háromnegyedének megbízhatósága nem éri el a véletlen pozíciónyitás eredményét (60%, mivel az amerikai piacon ezt tapasztaljuk a véletlen nyitott, néhány hétig tartott ügyletek esetében).

2. Az alakzatok teljesítménye függ az előzetes trendtől

Bár a bevezetőben azt olvashattad, hogy 100 különböző japán gyertya alakzatot tudunk elkülöníteni, ha figyelembe vesszük, hogy a japán gyertyák lehetnek trendfordítók, trenderősítők és más megbízhatóságuk lesz emelkedő és csökkenő trendben, így máris 400 különböző esetről beszélhetünk. Egyes esetekben a megbízhatóság jelentősen változik.

3. A japán gyertyák közti rések nem megbízható támaszok és ellenállások

A technikai elemzők különböző réseket (szökési, mérési, kimerülési, itt beszéltünk a rés témáról) különítenek el, melyekhez igazítják pozícióba lépéseiket, és sokszor támaszként, vagy ellenállásként hasznosítják. Azt is tapasztalhatod, hogy számos japán gyertya alakzatban megjelennek a rések (pl abandoned baby, rising, falling window stb..). Azonban ezen réseket is tartalmazó japán gyertya alakzatok visszatesztelése során azt tapasztaltuk, hogy csak az esetek 18-33 százalékában bizonyultak támasznak, ellenállásnak a rések, azaz képesek voltak a mozgást megállítani.

4. A rések adják a legjobb belépési jeleket

Általánosságban az is megfigyelhető a japán gyertyák statisztikáiban, hogy a nyitó réssel megerősített fordulat jobb eredményt hoz a vizsgált japán gyertyák 70 százalékában. A megerősítés tulajdonképpen azt jelentené, hogy milyen feltételekhez kötjük az alakzat kialakulását, mikor kapjuk a vételi, eladási jelet. Értelemszerűen minimum elvárás, hogy a gyertya zárást meg kell várni (bár sok kezdő kereskedők számára ez nem egyértelmű), hiszen könnyen lehet egy kalapács gyertyából például fekete marubozu, melynek ellentétes a jelentéstartalma. Ezek után már csak az a kérdés, hogy a gyertya zárása után mire várunk. Például a vételi jelet akkor kapjuk, ha az előző gyertya maximuma fölé emelkedik az árfolyam, vagy a következő gyertya nyitása adja a vételi jelet, esetleg akkor kapunk vételi jelet, ha a nyitást követően rés alakul ki. Meglepő, de a japán gyertyáknál megvizsgált esetekben ez működik a legjobban, azaz a belépési jelzés egy nyitási rés után kapjuk meg. Az persze már más kérdés, hogy ezek az esetek sokkal ritkábban alakulnak ki, így ha csak erre korlátozzuk a belépést, akkor sok, egyébként jó helyzetről maradunk el.

5. Kitörések jobb eredményt hoznak az 50 napos mozgóátlag alatt

Az 50 napos mozgóátlagot a befektetők a középtávú csökkenő-, emelkedő trend határának is tekintik. Gyakori, hogy egy-egy részvény esetében az 50 napos mozgóátlagig történik a korrekció, visszaesés, de ez nem érinti a hosszú távú emelkedő trendet (amit gyakran a 200 napos mozgóátlaggal követünk). Megfigyelhető a kitörésen alapuló japán gyertyák egy részében, hogy jobb eredményt érhetünk el velük az 50 napos mozgóátlag alatt, mint az 50 napos mozgóátlag fölött. Ez nem azt jelenti, hogy az 50 napos mozgóátlag fölött nem érdemes használni a fordulatot jelző indikátort. A  helyzetre egyébként logikus magyarázatot is találhatunk, hiszen az 50 napos mozgóátlag alá eső árfolyam erős korrekciót jelez, és az extrémebb visszaesések után jobb eredményt érhetünk el a fordulatok kereskedésével, de ez csak egy olyan piacra igaz, amelyik hosszú távon emelkedő trendben mozog (amerikai részvénypiacra igaz, és a visszateszteléseket ott futtattuk).

6. A nagyobb japán gyertyák felülteljesítik a kisebb méretű gyertyákat

Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a japán gyertyák mérete is jelzésértékű. Az alábbi képen két kalapács gyertyát láthatsz. Az egyik egy nagyobb, a másik egy kisebb kalapács gyertya, de mindkettő kalapács.

A legtöbb japán gyertya alakzatnál megfigyelhető, hogy vannak kisebb és nagyobb alakzatok. És az is megfigyelhető, hogy az alakzatok 80%-ában a nagyobb méret jobb eredményt hoz, melynek logikus magyarázata lehet az önbeteljesítő jóslat hatás. Ez a technikai elemzés egyik fontos hatása, azaz minél többen figyelnek egy eszközt, annál többen igazítják a döntéseiket az eszközhöz, és ezzel valóban a jelzett hatás következik be. Tehát az eszköz nem a jövőt jósolja, hanem alakítja a jövőt, azzal, hogy sokan hisznek a jelzésben.

7. A fő trend irányába mutató jelzések teljesítménye általában jobb

Logikus, bár nem biztos, hogy egy kezdő kereskedő számára egyértelmű. Arról van szó, hogy egy részvény árfolyam trendjét minimum 2, vagy 3 trendre lehet felbontani. Ha a két trend felbontásnál maradunk, akkor van egy elsődleges trend, ami lehet emelkedő vagy csökkenő. Mindegyik elsődleges trenden belül kialakulnak másodlagos trendek, melyek szintén lehetnek emelkedő és csökkenő trendek. Ha az emelkedő elsődleges trendnél maradunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy lesznek emelkedő másodlagos trendek, és csökkenő másodlagos trendek. A japán gyertyákkal kapcsolatos visszatesztelések azt mutatják, hogy az elsődleges trend irányába adott jelzések magasabb megbízhatóságot eredményeznek a legtöbb japán gyertyánál. Az alábbi képen jelöltem az elsődleges trendet és a másodlagos trendeket, illetve azt is láthatod, hogy az egyik másodlagos csökkenő trendben egy kalapács gyertya adott vételi jelet. Itt tehát az elsődleges trend irányába kaptunk jelzést, ami magasabb megbízhatóságú.

8. Meglepő tapasztalatok a forgalommal kapcsolatban

A technikai elemzés általános tétele (Charles Dow elmélete nyomán), hogy a forgalom megerősíti a trendet. Beszéltünk is arról, hogy a forgalomnak jelzésértéke van.  Ez azonban a japán gyertyák esetében nem feltétlenül igaz. Tulajdonképpen arról van szó, hogy nem lehet megbízhatóságban, eredményben elkülöníteni a japán gyertyákat a forgalom alapján. Azaz ha a japán gyertya alacsony forgalom mellett alakul ki, akkor az eredmények nem lesznek rosszabbak, mintha magasabb forgalom esetén alakulna ki a japán gyertya. Ezt azonban nem szabad összetéveszteni a kitörési forgalommal. Ott ugyanis az a tapasztalat, hogy a vizsgált japán gyertyák 80 százalékánál a magasabb kitörési forgalom jobb eredményt adott.

Kutatások a japán gyertyákkal kapcsolatban

1) 8 japán gyertya alakzat, melynek előrejelző szerepe lehet

Gunduz Caginalp és Henry Laurent a The Predictive Power of Price Patterns című tanulmány szerzői 10 népszerű japán gyertyákra fókuszáltak, és azok közül is azokra, melyek három nap eseményeit mutatják, azaz három gyertyából állnak. Ebbe a körbe az alábbi alakzatok sorolhatók:

• Three White Soldiers (TWS), azaz három fehér katona
• Three Black Crows (TBC), azaz három fekete holló
• Three inside up (TIUP)
• Three inside down (TID)
• Three outside up (TOU)
• Three outside down (TOD)
• Morning star (MS)
• Evening star (ES)

A visszateszteléseket az S&P500 indexbe tartozó 500 részvényen végezték 1992–1996 közötti időszakban. Az ún. down-to-up fordulós alakzatok (csökkenő trendben vételi jelzést adó, azaz TWS, TIU, TOU, MS ) bizonyultak a legjobbnak, átlagosan 0,9%-os hozamot hoztak, két napos tartást feltételezve (évesített hozam 309%). Az ügyleteken a nyereség 0,56-0,76% között mozgott, még akkor is, ha az adatokat a spreadel és a jutalékokkal kiigazították. A tesztelést végzőknek egy 100.000 dolláros számlán sikerült 202-259%-os hozamot elérni az alakzatokkal (költség és spread figyelembe véve). A szerzők megállapításaik között szerepel, hogy nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a vizsgált alakzatoknak van előrejelző szerepe (ezt még out of sample teszteken is sikerült kimutatniuk). A pozitív fejlemények ellenére, más kutatók nem jutottak erre a következtetésre, nézzük meg ezt is.

2) 28 japán gyertya alakzat kereskedése nem hozott eredményt

Egy másik kutatás 1992–2002 között vizsgálta 28 japán gyertya hatékonyságát, és ebben a visszatesztelésben nem sikerült kimutatni, hogy a japán gyertyák használata többlethozamot eredményez. A kutatásban a Dow Jones Industrial Index (DJIA) kosarába tartozó 30 egyedi részvényen (tulajdonképpen a 30 legnagyobb amerikai társaság részvényei) végeztek visszateszteléseket, melyben a jelzéseket követően 2, 5 és 10 napos tartási időszakot feltételeztek. Ez tulajdonképpen egyezik a rövid távú kereskedők jellemző pozíció-nyitási időszakával (2-10 nap). Ugyanakkor azt is megállapították a kutatók, hogy nincs lényegi különbség a 2, 5 és 10 napos eredmények között, így a kutatásban csak a 10 napos eredmények kerültek publikálásra. A tanulmány szerzői megvizsgálták azt az esetet is, hogy ha a jelzést követő napon a nyitásban (nyitó áron) és a zárásban (záró áron) lépünk pozícióba, azonban az eredmények nem változtak jelentősen, így a munkájukban a jelzést követő nap záróárát vették a pozícióba lépés időpontjának. Bár korábbi kutatásokban (például Brock et al. 1992) azt feltételezték, hogy a kereskedők képesek a jelzés kialakulásának a napján, a záró áron pozícióba lépni, ebben a munkában a szerzők úgy gondolták, a valóságban ennek kicsi az esélye, annak ellenére, hogy egyébként létezik „market at close” megbízás.

A vizsgálatban az emelkedő trend/csökkenő trend kérdését a 10 napos exponenciális mozgóátlag alapján döntötték el, és 10 napos tartási időszakot feltételeztek a jelzés kialakulását követően. Az emelkedő/csökkenő trend felosztása miatt összesen tehát négy különböző esetben vizsgálták a japán gyertyákat:

• emelkedő trendben vételi jelet adó gyertyák (trenderősítő)
• emelkedő trendben eladási jelet adó gyertyák (fordulós)
• csökkenő trendben vételi jelet adó gyertyák (fordulós)
• csökkenő trendben eladási jelet adó gyertyák (trenderősítő)

Az eredményeket az alábbi táblázatokban találjuk. A Buy>0 oszlopban találjuk a pozitív hozamú esetek arányát, az átlaghozam oszlopban pedig az összes eset átlaghozama látható. Például a Long White (hosszú fehér) gyertya esetében 2947 eset 47 százalékában lett pozitív a hozam, és a 2947 eset átlaghozama 0,01%. Bár pozitív átlaghozamokat láthatunk (kivéve opening white marubozu, és dragonfly doji), de ez önmagában nem elegendő, hiszen a vedd meg és tartsd hozamokkal célszerű összevetni az eredményeket, nem pedig a nulla hozamhoz viszonyítani. A lenti táblázatban az emelkedő trendben jelet adó trenderősítő gyertyák szerepelnek.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Buy>0	Átlaghozam
Long White	2947	0,47	0,0001
White Marubozu	642	0,45	0,0003
Closing White Marubozu	1565	0,47	0,0003
Opening White Marubozu	1611	0,46	-0,0001
Dragonfly Doji	270	0,44	-0,0001
White Paper Umbrella	567	0,47	0,0005
Black Paper Umbrella	727	0,47	0,0003

A Long White gyertya vizsgálatának t-stat értéke közelíti a 95 százalékos statisztikailag szignifikáns szintet, az Opening White Marubozu esetében 99 % statisztikai szignifikáns az eredmény. Az összes többi adat esetében az alacsony esetszám miatt nem beszélhetünk 95%-os statisztikailag szignifikáns eredményről, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy működnek ezek a japán gyertyák. A következő táblázatban az emelkedő trendben fordulós jelet adó gyertyák szerepelnek.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Buy>0	Átlaghozam
Hammer	57	0,49	0,0007
Bullish Engulfing	252	0,48	0,0007
Piercing Line	138	0,48	-0,0003
Bullish Harami	115	0,502	0,0008
Three Inside Up	17	0,45	0,0006
Three Outside Up	56	0,47	-0,0003
Tweezer Bottom	354	0,46	0,0001

Az egyetlen gyertya, mely az esetek több mint felében (50,2 százalék) pozitív eredményt hozott a Bullish Harami. Ugyanakkor az alacsony esetszám miatt a kimutatott átlaghozam nem tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Az alábbi táblázatokban már a csökkenő trendet, és az eladási jelzéseket vizsgáljuk. Itt sem jobb a helyzet, bár az átlaghozamok pozitívak, de egyik japán gyertya megbízhatósága sem haladta meg az 50%-os szintet. A Long Black és Black Marubozu vizsgálatok t-stat értéke 2 fölötti, azaz elérjük a 95%-os szintet, az összes többi esetben nem beszélhetünk statisztikailag szignifikáns eredményről.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Sell>0	Átlaghozam
Long Black	2661	0,48	0,0007
Black Marubozu	557	0,47	0,0009
Closing Marubozu	1022	0,48	0,0006
Opening Black Marubozu	1737	0,48	0,0005
Gravestone Doji	191	0,45	0,0008
White Shooting Star	520	0,48	0,0004
Black Shooting Star	465	0,48	0,0005

Az alábbi táblázatban a csökkenő trendben bekövetkező fordulós, eladási jeleket adó gyertyák megbízhatóságát látjuk. Itt egyetlen esetben sem beszélhetünk statisztikailag szignifikáns eredményről, és mindössze a Three Outside Down japán gyertyának lett 50%-nál jobb a találati aránya.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Sell>0	Átlaghozam
Hanging Man	84	0,47	0,0006
Bearish Engulfing	289	0,49	0,0009
Dark Cloud Cover	117	0,48	0,0004
Bearish Harami	369	0,46	0,000
Three Inside Down	34	0,43	-0,0011
Three Outside Down	36	0,51	0,0017
Tweezer Top	407	0,47	0,0007

A fenti eredmények után a kutatók azzal összegzik munkájukat, hogy a Dow Jones indexbe tartozó 30 részvényen 1992–2002 közötti időszakon nem lehetett eredményesen kereskedni a vizsgálatban szereplő japán gyertyákkal.

3) 83 japán gyertya átfogó vizsgálata

A következő, 2012-ben publikált kutatás sokkal átfogóbb az előbbieknél. Ebben szintén a DJIA indexbe tartozó 30 társaság piacát vizsgálták meg extrém rövid időtávon, 5 perces (5 perces gyertyákon) időszakon. A vizsgálatban a 2010. április 1. és 2011. április 13. közötti időszakban, 5 perces grafikonon vizsgálták a DJIA index 30 komponensének árfolyamát, ez részvényenként 20.550 gyertya vizsgálatát jelenti. A vizsgálatuk során átnézték mind a 30 részvény 20.550 gyertyáját, és megkeresték a 83 japán gyertya összes jelzését. Amennyiben jelzést kaptak, megvizsgálták, hogy az előzmény trend emelkedő vagy csökkenő volt, és eszerint sorolták be a japán gyertya jelzését bearish (eladási jelet adó), vagy bullish (vételi jelet adó) kategóriába, illetve vizsgálták a következő 10 napon elérhető hozamot.

Jó hírnek tekinthető, hogy a megvizsgált 83 japán gyertya közül a vételi jelet adó (bullish) gyertyák 64%-a, az eladási jelet adó (bearish) 39%-a mutatott pozitív átlaghozamot. Ezenfelül a 83 gyertyából 27 esetében egységnyi kockázatra vetítve is többlethozamot lehetett kimutatni, azaz nem azért lett nagyobb a hozam, mert ezekben az időszakokban megnövekedett a kockázat. Találati arányok tekintetében már nem ilyen jó a helyzet, a bullish gyertyák 56 százaléka, a bearish gyertyák 22 százaléka adott a véletlennél (50%) jobb találati arányt.

Az alábbi táblázatban a vételi jelzést adó japán gyertyák találati aránya látható, melyek találati aránya 50% feletti. A csillaggal jelölt gyertyák esetében az esetszám alacsony (100 alatti), de a gyakrabban előforduló gyertyákból akár 1000-10.000 megfigyelés számon alapulnak a találati arányok. A listában csak azok a gyertyák szerepelnek, melyek találati aránya mindkét vizsgálati módszerrel (OS = hagyományos idősoros, és BS = bootstraped módszerrel) 50% feletti.

Megnevezés	Találati arány OS	Találati arány BS
BANDONEDBABY (Bullish/5)*	1	0,507
BELTHOLD (Bullish/6)	0,498	0,516
DOJISTAR (Bullish/10)	0,536	0,518
DRAGONFLYDOJI (Bullish/11	0,514	0,528
ENGULFING (Bullish/12)	0,493	0,505
GRAVESTONEDOJI (Bullish/14)	0,528	0,526
HAMMER (Bullish/15)	0,521	0,522
HARAMI (Bullish/16)	0,519	0,508
HARAMI (Bearish/19	0,505	0,502
HARAMICROSS (Bullish/17)	0,523	0,507
HIKKAKEMOD (Bullish/18)	0,595	0,506
HIKKAKEMOD (Bullish/19)*	0,667	0,511
HOMINGPIGEON (Bullish/20)	0,605	0,506
INVERTEDHAMMER (Bullish/21	0,531	0,523
KICKING (Bullish/22)*	0,5	0,509
LADDERBOTTOM (Bullish/24)*	0,535	0,506
MATCHINGLOW (Bullish/27)	0,539	0,506
ISEFALL3METHODS (Bullish/30)*	0,643	0,50
UNIQUE3RIVER (Bullish/37)*	0,640	0,507

Az alábbi táblázatban az eladási jelzést adó japán gyertyák találati aránya látható. A csillaggal jelölt gyertyák esetében az esetszám alacsony (100 alatti), a gyakrabban előforduló gyertyákból pedig akár 1000-10.000 megfigyelésen alapulnak a találati arányok. A listában csak azok a gyertyák szerepelnek, melyek találati aránya mindkét vizsgálati módszerrel (OS és BS) 50% feletti.

Megnevezés	Találati arány OS	Találati arány BS
3BLACKCROWS (Bearish/2)*	0,51	0,502
BREAKAWAY (Bearish/9)*	1	0,503
HANGINGMAN (Bearish/18	0,51	0,512
MORNINGSTAR (Bearish/29)	0,509	0,502
PIERCING (Bearish/30)	0,508	0,502
RISEFALL3METHODS (Bearish/31)*	0,714	0,544
TAKURI (Bearish/34)	0,514	0,528
TASUKIGAP (Bearish/35	0,643	0,506

Ugyanakkor ilyen rövid időtávon már a kereskedési költségeknek is jelentős hatása van, így ha figyelembe vették a vizsgálatban a kereskedési költségeket is, akkor mindössze 5 japán gyertya tudott nagyobb átlagos hozamot hozni, mint az átlagos kereskedési költségek. Az alábbi listában már a kereskedési költségeket figyelembe véve látjuk azokat a japán gyertyákat, melyek a vedd meg és tartsd technikánál jobb eredményt hoztak:

• Closing Marubozu
• Gravestone negative
• Long Line
• Marubozu
• Opening Marubozu

Az alábbi három pedig a hozam/kockázat értékelés alapján is felülteljesít:

• Gravestone Doji
• Hangingman
• Haramicross

29 japángyertya-alakzat képekkel és rövid magyarázattal

1. Fordított kalapács

A fordított kalapács csökkenő trend után jelenik meg. Kis teste a gyertya alsó részén helyezkedik el, felső kanóca pedig hosszú. A vevők időlegesen erőt mutattak, de a fordulatot célszerű a következő gyertyával is megerősíteni. További részletek.

2. Kalapács

A kalapács csökkenő trend végén kialakuló, kis testű és hosszú alsó kanóccal rendelkező gyertya. A mélyebb árakat a vevők visszavásárolták, ezért lehetséges bullish fordulóra utalhat. További részletek itt.

3. Hosszú testű japán gyertya

A hosszú testű gyertya nagy különbséget mutat a nyitó- és a záróár között. Fehér vagy zöld változata erős vételi, fekete vagy piros változata erős eladói nyomásra utal.

4. Rövid testű japán gyertya

A rövid testű gyertyánál a nyitó- és záróár közel helyezkedik el egymáshoz. Ez gyenge momentumot, kivárást vagy a korábbi trend lendületének csökkenését jelezheti.

5. Doji

A doji nyitó- és záróára azonos vagy közel azonos. Elsősorban piaci bizonytalanságot mutat, önmagában azonban nem tekinthető biztos fordulós jelzésnek. További részletek itt. 

6. Marubozu

A marubozu hosszú testű gyertya, amelynek nincs, vagy csak alig van kanóca. A fehér marubozu erős vevői, a fekete marubozu erős eladói kontrollt mutat. A megvizsgált 18.001 fehér marubozu alapján az alábbiakat figyelhetjük meg:

Ha emelkedő trendben alakul ki a fehér marubozu japán gyertya, akkor

• az esetek 31 százalékában árfolyam esés következik be, azaz trendforduló,
• az esetek 69 százalékában árfolyam emelkedést tapasztaltunk, azaz trenderősítő jelzést kapunk.

Ha csökkenő trendben alakul ki a fehér marubozu japán gyertya, akkor

• az esetek 68 százalékában árfolyam emelkedés, azaz trendforduló következett be,
• az esetek 32 százalékában pedig folytatódott a csökkenő trend.

7. Sírkő doji

A sírkő doji nyitó- és záróára a periódus mélypontjához közel van, felette hosszú kanóc húzódik. Emelkedő trend végén bearish fordulós figyelmeztetés lehet. Egyedi, amerikai részvényeken, napos grafikonon összesen 18.558 sírkő japán gyertya alapján megállapíthatók az alábbiak:

1) Ha a sírkő japán gyertya egy emelkedő trendben alakul ki, akkor

   a vizsgált esetek 56 százalékában árfolyam esést tapasztaltunk a gyertya kialakulását követően,
   a vizsgált estek 44 százalékában pedig árfolyam emelkedés következett be.

2) Ha a sírkő japán gyertya egy csökkenő trendben alakult ki, akkor

   a vizsgált  estek 42 százalékában felfelé mozdult el az árfolyam a sírkő gyertyát követően,
   a vizsgált esetek 58 százalékában pedig lefelé folytatódott a csökkenő trend.

További részletek itt. 

8. Hullócsillag

A hullócsillag emelkedő trend után megjelenő kis testű gyertya, hosszú felső kanóccal. A magasabb árak elutasítását és az eladók megjelenését jelzi. További részletek itt. 

9. Szitakötő doji

A szitakötő doji nyitó- és záróára a periódus csúcsához közel van, alatta hosszú kanóc látható. Csökkenő trend végén bullish fordulós jelölt lehet. A múltbeli visszatesztelések alapján (10.656 eset) a vizsgált esetek 56 százalékában felfelé tört ki az árfolyam az alakzat megjelenését követően, 44%-ban pedig a jelzés ellenére, folytatódott a csökkenő trend.

10. Abandoned Baby

Az Abandoned Baby háromgyertyás, ritka fordulós alakzat. Az első trendirányú gyertyát rés után egy doji, majd egy újabb rés után ellenkező irányú gyertya követi. Bullish és bearish változata is létezik. A megvizsgált 262 abandoned baby bullish japán gyertya esetében azt tapasztaltuk, hogy

• a vizsgált estek 70 százalékában árfolyam emelkedés következett be az alakzat kialakulását követően,
• a vizsgált esetek 30 százalékában pedig árfolyam csökkenést tapasztaltunk.

A megvizsgált 211 abandoned baby bearis esetében:

• 69 százalékában valóban árfolyam esés következett be,
• 31 százalékában pedig tovább emelkedett a részvény árfolyama.

11. Engulfing, befogó gyertya

A befogó alakzatban a második gyertya teste teljesen befogja az előző gyertya testét, és vele ellentétes irányú. Bullish és bearish változata egyaránt ismert. A képen a bearish változat látható. További részletek itt. 

12. Evening Doji Star

Az Evening Doji Star emelkedő trend után kialakuló háromgyertyás bearish alakzat. A középső gyertya doji, amelyet lefelé záró gyertya követ. A vizsgált 677 evening doji star japán gyertya alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg:

• Az esetek 71 százalékában az evening doji star japán gyertya után árfolyam esés következett be,
• Az esetek 29 százalékában az evening doji star japán gyertya ellenére tovább emelkedett a részvény árfolyama.

13. Evening Star

Az Evening Star háromgyertyás bearish fordulós alakzat: hosszú emelkedő gyertya, kis testű csillag, majd erős csökkenő gyertya alkotja. Összesen 679 evening star japán gyertya vizsgálata során az esetek 72%-ában árfolyam esés következett be az alakzatot követően, 28 százalékában pedig a részvény árfolyama tovább emelkedett.

14. Három fehér katona

Három egymást követő, hosszú emelkedő gyertya alkotja, egyre magasabb zárásokkal. Erős és tartós vételi nyomásra, illetve csökkenő trend után lehetséges fordulatra utal. Az alakzat megbízhatóságról annyit érdemes tudni, hogy csökkenő trendben vizsgálva, 2972 eseten azt tapasztalhattuk, hogy

• az esetek 82 százalékában a három fehér katona japán gyertya kialakulását követően árfolyam emelkedés következett be,
• az esetek 18 százalékában pedig árfolyam csökkenés következett be.

15. Három fekete holló

Három egymást követő, hosszú csökkenő gyertya alkotja, egyre alacsonyabb zárásokkal. Tartós eladói nyomást, illetve emelkedő trend után lehetséges fordulatot jelez. A három holló japán gyertya alakzat különlegessége, hogy az uralkodó trendiránnyal ellentétesen ad jelzést, azaz bikapiacon eladási jelet kapunk. Ez általában együtt jár az alacsony megbízhatósággal, a kisebb áltagos visszaeséssel. Azonban ennek a japán gyertya formációnak a megbízhatósága magas, 79%, azaz a vizsgált 864 esetből 686 esetben árfolyam esés következett be a következő napokban.

16. Kicking

A Kicking japán gyertya alakzat három részből áll:

• Az első része egy ideális esetben trendet követő, viszonylag nagy, de a trendirányát mutató egyirányú gyertya.
• Ez legyen egy Marubozu, bár sok leírás nem követeli ezt meg.  
• Majd ezt kövesse a trend irányával szemben nyílt rés, amit a nap folyamán sem tud az árfolyam betölteni.  
• A Kicking japán gyertya alakzat harmadik, talán legfontosabb eleme az utolsó gyertya: ez mutasson az eddigi trend elleni irányba, és legyen erőteljes Marubozu.  

Extrém ritka japán gyertya formációk közé sorolható, így a megbízhatósága is 100 körüli esetszámon lett megvizsgálva.

• Kicking bearish japán gyertya esetében 111 esetből 86 esetben következett be árfolyam esés az alakzat kialakulását követően, azaz 76%-os a megbízhatósága.
• Kicking bullish japán gyertya esetében 131 vizsgált esetből 100 esetben történt árfolyam emelkedés a formációt követően, azaz 76%-os a  megbízhatósága.

17. Kulcsforduló

A kulcsforduló kétgyertyás alakzat. Az ár új csúcsot vagy mélypontot ér el, majd az előző periódus mozgását teljesen visszafordítva, ellenkező irányban zár. Csökkenő trendben is kialakulhat, ekkor emelkedő gyertya jelzi a fordulatot.

18. Akasztott ember, Hanging Man

Az akasztott ember japán gyertya egy széles körben ismert gyertyatípus, ami tulajdonképpen egy emelkedő trendben kialakuló kalapács gyertyát jelent. A kialakulásának fontos feltétele, hogy a részvény, vagy más instrumentum piaca emelkedő trendben mozogjon, majd ebben az emelkedő trendben az egyik napon erőteljes eladói nyomás alakul ki. Ez az eladói nyomás, profit realizálás alakítja ki az alsó kanócot, de a kereskedés végére nem zár jelentős eséssel a részvény piaca. Ugyanis az esést megveszik a kereskedők és a zárásra a nyitó szint közelébe emelkedik vissza a részvény árfolyama. A fentiek ellenére vegyük figyelembe, hogy az esetek többségében az akasztott ember alakzat nem fordulós, hanem trenderősítő jelzés. A vizsgált esetek 41 százalékában történt csak fordulat, 59 százalékban pedig trendirányú mozgás, azaz árfolyam-emelkedés következett be.

19. Morning Star

A Morning Star csökkenő trend után kialakuló háromgyertyás bullish fordulós alakzat: hosszú csökkenő gyertya, kis testű csillag és erős emelkedő gyertya alkotja. Összesen 875 Morning star japán gyertya visszatesztelése alapján azt tapasztalhattuk, hogy az esetek 78%-ában történt árfolyam emelkedés a japán gyertya alakzat kialakulását követően

20. Morning Doji Star

A Morning Doji Star a Morning Star olyan változata, amelyben a középső gyertya doji. A harmadik bullish gyertya adja a fordulós jelzés megerősítését. Összesen 817 morning doji star japán gyertya visszatesztelése alapján azt tapasztalhattuk, hogy az esetek 76%-ában történt árfolyam emelkedés a japán gyertya alakzat kialakulását követően.

21. Belt Hold

A Belt Hold egy hosszú testű, kis nyitóoldali kanóccal rendelkező egygyertyás alakzat. Bullish változata csökkenő trendben, bearish változata emelkedő trendben jelezhet fordulatot.

22. Above the Stomach

Az Above the Stomach bullish kétgyertyás alakzat. Csökkenő trendben egy bearish gyertyát olyan bullish gyertya követ, amely az előző test közepe fölött nyit.

23. Advance Block

Az Advance Block három emelkedő gyertyából áll, de a testek rövidülnek, a felső kanócok pedig növekedhetnek. A vételi momentum kifáradására figyelmeztet.

24. Dark Cloud Cover

A Dark Cloud Cover bearish kétgyertyás alakzat. Hosszú bullish gyertya után a következő gyertya magasabban nyit, majd mélyen az előző gyertya testébe zár.

25. Breakaway

A Breakaway ötagú, ritka fordulós alakzat. A trend folytatását mutató gyertyákat egy erős, ellenkező irányú gyertya követi, amely részben visszaveszi a korábbi mozgást.

26. Below the Stomach

A Below the Stomach bearish kétgyertyás alakzat. Emelkedő trendben egy bullish gyertyát olyan bearish gyertya követ, amely az előző test közepe alatt nyit.

27. Concealing Baby Swallow

A Concealing Baby Swallow négy bearish gyertyából álló ritka bullish fordulós alakzat. A formáció az eladói erő kifáradására és lehetséges mélypontképződésre utal.

28. Bearish Deliberation

A Bearish Deliberation három emelkedő gyertyából áll. Az első kettő erős, a harmadik azonban rövid testű, ezért a vevői lendület kifáradására figyelmeztet.

29. Three-line Strike

A Three-line Strike négygyertyás alakzat. Három azonos irányú gyertyát egy nagy, ellenkező irányú gyertya fog be; értelmezése erősen függ az előzetes trendtől és a piaci környezettől. Rendkívül ritka alakzat, 85 eseten vizsgálva a tapasztalható, hogy az esetek 84 százalékában kitörésre került sor, a maradék 16 százalékban pedig lefelé hagyta el az árfolyam a formációt.

Működik a technikai elemzés?

Ha körülnézünk az akadémikus kutatások között, akkor 1988 után 92 részletes kutatást találunk a technikai elemzés témaköréből. Az alábbiakban összegeztem ezeknek a kutatásoknak a végkövetkeztetéseit pozitív, vegyes és negatív kategóriák szerint. Értelemszerűen a pozitív eredmény azt jelzi, hogy a kutatás végkövetkeztetése az, hogy a technikai elemzés többlethozamhoz, valamilyen piaci anomáliára utaló jelenségre utal, a negatív eredmények alá pedig azok a kutatások tartoznak, melyek eredménye, végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés (legalábbis a tesztekben vizsgált módszerek) nem hoznak többlethozamot, nem verik meg a vedd meg és tartsd technikát, vagy épp negatív hozam az eredménye.

Kategória	Pozitív	Vegyes	Negatív
Részvénypiac	24	5	12
Devizapiac	25	4	9
Határidős piac	7	1	3
Összes	58	10	24

A táblázat alapján látható, hogy az 1998 utáni 92 kutatás többségének (58) az a végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés egyes módszereinek alkalmazása többlethozamot eredményez. A technikai elemzés hatékonyságát bizonyító tanulmányokról itt beszéltünk:

• Technikai elemzés: Milyen kutatások bizonyítják, hogy működik?
• Technikai elemzés: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról
• Van bizonyíték a technikai elemzés, árfolyam-alakzatok működésére?
• Van bizonyíték az indikátorok hatásosságára a tőzsdén?
• Van bizonyíték a támasz, ellenállások, árcsatornák hatékonyságára?

Összegzés

A japán gyertyák hatékonyan szemléltetik egy kereskedési időszak nyitó-, záró-, minimum- és maximumárát, ezért jól használhatók az árfolyammozgások és a rövid távú piaci erőviszonyok áttekintésére. A gyertyaalakzatok felismerése azonban nem azonos egy működő kereskedési stratégia kialakításával.

A bemutatott visszatesztelések és kutatások eredményei nem egységesek. Egyes vizsgálatok bizonyos alakzatoknál kimutattak előrejelző képességet, más elemzések viszont nem találtak gazdaságilag vagy statisztikailag érdemi többletteljesítményt. Az eredmények érzékenyek lehetnek a vizsgált piacra, az időszakra, az idősíkra, az előzetes trend meghatározására, a belépési szabályra, a tartási időre és a kereskedési költségekre.

Emiatt az egyes alakzatokat nem célszerű önálló vételi vagy eladási jelzésként kezelni. Hasznosabb, ha a gyertyák a trend, a támasz- és ellenállási szintek, a volatilitás, a forgalom és más, előre rögzített feltételek mellett szolgáltatnak kiegészítő információt. A jelzés értékeléséhez mindig meg kell várni a gyertya lezárását, és előre meg kell határozni a belépés, a kilépés és a kockázatkezelés szabályait.

A cikkben bemutatott 29 japángyertya-alakzat ezért elsősorban a formációk felismeréséhez és hagyományos értelmezéséhez nyújt segítséget. Annak eldöntéséhez, hogy egy alakzat egy adott piacon és kereskedési rendszerben valóban használható-e, megfelelő mintán végzett, költségekkel és benchmarkkal korrigált visszatesztelésre van szükség.