Tőzsdei árfolyam-alakzatok: 17 típus, jelzéseik, megbízhatóságuk

Az árfolyamalakzatok a technikai elemzés legismertebb eszközei közé tartoznak. Dupla csúcs, fej-váll, zászló, háromszög - szinte minden tőzsdei könyvben találkozhatunk velük. Az igazán érdekes kérdés azonban nem az, hogy felismerhetők-e ezek a formációk egy grafikonon. Sokkal fontosabb, hogy hordoznak-e információt a későbbi árfolyammozgásról, és lehet-e erre a gyakorlatban nyereséges kereskedési stratégiát építeni.

A kettő között fontos különbség van. Egy árfolyamalakzat rendelkezhet statisztikailag kimutatható előrejelző képességgel úgy is, hogy a jelzés a tranzakciós költségek, a kockázat és a végrehajtás figyelembevétele után már nem használható fel nyereséges kereskedésre. Ebben a cikkben ezért az alakzatok bemutatása mellett azt is megnézzük, mit mutatnak a visszatesztelések és a tudományos vizsgálatok.

Témáink:

• Mit nevezünk tőzsdei alakzatnak, árfolyamalakzatnak?
• Trendfordulós árfolyamalakzatok
• Trenderősítő árfolyamalakzatok
• Miért nehéz hatékonyan kereskedni a tőzsdei alakzatokkal?
• A tőzsdealakzatok a technikai elemzés eszközei
• Van bizonyíték az árfolyamalakzatok működésére?
• Mely árfolyamalakzatok teljesítettek jól a múltban?
• Tőzsdealakzatok kereskedése
• Tőzsdealakzatok keresése manuálisan
• Tőzsdealakzatok automatikus keresése

Mit nevezünk tőzsdei alakzatnak, árfolyamalakzatnak?

Az árfolyamgörbe által kirajzolt, ismétlődő formációkat árfolyamalakzatoknak nevezzük. Ezeket általában úgy azonosítjuk, hogy az árfolyamgörbén kialakuló fontosabb csúcs- és mélypontokat vizsgáljuk, illetve összekötjük. Az alakzatok mögött sok esetben a trendelmélet ismert szabályai jelennek meg. Ilyen például az egymást követő magasabb csúcsok és magasabb mélypontok kialakulása egy emelkedő trendben.

Az árfolyamalakzatokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba a trendfordulós alakzatok tartoznak. Ezeknél egy korábban szabályosan mozgó trend fokozatosan elveszíti a lendületét, majd az árfolyam iránya megfordulhat.

A fenti képen egy emelkedő trendben bekövetkező fordulat látható. A jelölt területen dupla csúcs alakul ki, amelyet később az árfolyam esése követ. Itt tehát trendfordulós formációt látunk.

A másik nagy csoportba a trenderősítő, más néven trendfolytató alakzatok tartoznak. Ebben az esetben a meglévő trend átmenetileg megtorpan, az árfolyam oldalazni vagy korrigálni kezd, majd később folytatja az eredeti irányú mozgását.

A fenti ábrán egy emelkedő trend veszít átmenetileg a lendületéből. Az 1-es pont környékén az árfolyam nem tud azonnal új csúcsra emelkedni. Ezután egy emelkedő háromszög formáció alakul ki, amelyből végül felfelé történik a kitörés. Az eredeti emelkedő trend tehát folytatódik.

Fontos, hogy az árfolyamalakzatok használata nincs a napos grafikonokra vagy a részvénypiacra korlátozva. Megfigyelhetjük őket perces, órás, napos vagy hetes grafikonokon is, és megjelenhetnek részvények, devizák, indexek vagy más pénzügyi eszközök piacán.

Miért nehéz hatékonyan kereskedni a tőzsdei alakzatokkal?

Az interneten hatalmas mennyiségű információt találunk az árfolyamalakzatokról. Könyvek, tanfolyamok és brókercégek oktatási anyagai mutatják be a dupla csúcsot, a fej-váll alakzatot, a zászlót vagy a különböző háromszögeket. Ettől azonban még nem lesz egyszerű ezekből működő kereskedési rendszert kialakítani.

Az egyik probléma, hogy az oktatási anyagok jelentős része csak az alakzat felismerésére koncentrál. Megtanuljuk, hogyan néz ki egy dupla alj vagy egy zászló, jóval kevesebb szó esik azonban a találati arányról, a hibás jelzésekről, a belépési szabályokról, a veszteségek nagyságáról és arról, hogy a formáció teljesítménye mennyire függ a vizsgált piactól vagy időszaktól.

Jó példa erre a dupla csúcs és a dupla alj. Az interneten ezek lényegét akár egy-két oldal alapján is meg lehet érteni. A részletesebb vizsgálatok azonban több altípust különböztetnek meg, és ezek múltbeli teljesítménye sem azonos.

A vizsgált dupla alj alakzatok esetében például előfordult, hogy a kitörést követően az árfolyam még 5 százalékot sem emelkedett. Más esetekben jóval nagyobb elmozdulás következett. Az Eve & Eve típus a múltbeli adatok alapján a jobban teljesítő dupla alj formációk közé tartozott. Ezek az információk sokkal többet mondanak egy alakzat használhatóságáról, mint egy tankönyvi sematikus rajz.

A dupla csúcs és dupla alj alakzatok kereskedésének részletesebb szempontjait ebben a bejegyzésben tárgyaltuk.

A tőzsdealakzatok a technikai elemzés eszközei

Érdemes szem előtt tartani, hogy az árfolyamalakzatok a technikai elemzés eszközei közé tartoznak. A technikai elemzés problémáiról egy korábbi bejegyzésben részletesebben is beszéltünk.

Az egyik nehézség az objektív definíció. Két kereskedő ugyanazon a grafikonon eltérően ítélheti meg, hogy kialakult-e egy fej-váll, zászló vagy háromszög alakzat. Ha pedig egy jelzés definíciója nem egyértelmű, a visszatesztelés eredménye is erősen függhet attól, hogy milyen szabályok alapján azonosítottuk a formációt.

Ahogy fentebb beszéltünk róla, az alakzat felismerése és egy nyereséges stratégia kialakítása két külön kérdés. Ehhez belépési és kilépési szabályokra, kockázatkezelésre, megfelelő részvényuniverzumra és kellően nagy mintára is szükség van.

A technikai elemzés empirikus vizsgálatával számos akadémiai tanulmány foglalkozott. Egy korábbi összefoglaló 92 kutatás eredményeit tekintette át. Az alábbi előadásban ezekkel a vizsgálatokkal is foglalkozunk.

Van bizonyíték az árfolyamalakzatok működésére?

Az igazán érdekes kérdés az, hogy az árfolyamalakzatok kialakulása után valóban eltérően viselkedik-e az árfolyam ahhoz képest, amit az alakzat ismerete nélkül várnánk. Ezt több kutató is vizsgálta.

Az első ismert visszatesztelések között találjuk Robert A. Levy munkáját. Levy az úgynevezett öt pontból álló árfolyamalakzatokat vizsgálta. Ebbe a körbe olyan formációk kerültek, amelyek öt fontosabb fordulópont segítségével írhatók le.

Levy 9383 kitörést és letörést vizsgált. Az eredmények alapján az alakzatok teljesítménye jelentősen függött a formáció típusától és a kereskedés irányától. Egyes alakzatok jobb, mások gyengébb eredményt mutattak.

A három jobban teljesítő jelzés a következő volt:

• csökkenő csatorna, 13254 - eladási jelzés
• fej-váll alakzat, 23154 - eladási jelzés
• emelkedő csatorna, 45231 - eladási jelzés

A gyengébben teljesítő jelzések között szerepelt:

• fordított zászló, 15342 - eladási jelzés
• csökkenő ék, 21435 - vételi jelzés
• csökkenő csatorna, 31425 - vételi jelzés

Chang és Osler vizsgálata a fej-váll alakzatról

Chang és Osler kifejezetten a fej-váll alakzat előrejelző képességét vizsgálta. Ez az egyik legismertebb tőzsdealakzat, és Thomas Bulkowski adatai alapján is a jobban teljesítő formációk közé tartozott.

A Head and Shoulders: Not Just a Flaky Pattern című munkájukban az 1973 és 1994 közötti időszakot vizsgálták hat devizán.

(forrás: Head and Shoulders: Not Just a Flaky Pattern)

A kereskedési jelzést a nyakvonal áttöréséhez kötötték. A pozíció tehát csak akkor nyílt meg, amikor a formáció már megerősítést kapott. A kutatók két kilépési szabályt is megvizsgáltak.

Az egyik rendszerben a belépési ár fölött 1 százalékkal elhelyezett stop védte a short pozíciót, a célárat pedig az alakzat magassága alapján számították. A másik rendszerben előre meghatározott, 1, 3, 5, 10, 20, 30 és 60 napos tartási időket vizsgáltak.

Az 1 százalékos stoppal működő stratégia a német márka és a japán jen esetében évi 13-19 százalék körüli hozamot eredményezett. Az eredmények az alkalmazott statisztikai vizsgálatok szerint szignifikánsak voltak. Ez azt jelenti, hogy az adatok alapján az eredmény nehezen magyarázható kizárólag mintavételi véletlennel.

A kockázattal korrigált teljesítmény is kedvező volt. A stratégia Sharpe-rátája a német márka esetében 1 körül, a japán jennél 1,47 körül alakult. Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy az időalapú kilépési szabályok többségénél már nem kaptak hasonlóan meggyőző statisztikai eredményt.

Chang és Osler eredményei alapján a fej-váll alakzat bizonyos devizapiacokon rendelkezett előrejelző képességgel. Ugyanakkor a szerzők azt is megjegyezték, hogy egyszerű mozgóátlag- és momentumszabályok több esetben jobb eredményt értek el.

10 árfolyamalakzat vizsgálata - Lo, Mamaysky és Wang

Az árfolyamalakzatok egyik legismertebb akadémiai vizsgálata Lo, Mamaysky és Wang Foundations of Technical Analysis című munkája.

A kutatók tíz alakzatot vizsgáltak:

• fej-váll alakzat
• fordított fej-váll alakzat
• szélesedő csúcs
• szélesedő alj
• háromszög csúcs
• háromszög alj
• téglalap csúcs
• téglalap alj
• dupla csúcs
• dupla alj

Az alakzatokat az 1962 és 1996 közötti időszakban vizsgálták a NYSE, az AMEX és a Nasdaq részvényein. A kutatás egyik fontos újítása az volt, hogy az alakzatok felismerését algoritmizálták. Ez mérsékelte azt a problémát, hogy ugyanazt a grafikont két technikai elemző eltérően értékelheti.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az alakzat kialakulása után megfigyelhető hozameloszlás eltér-e a feltétel nélküli hozameloszlástól. Ehhez több statisztikai vizsgálatot, köztük goodness-of-fit és Kolmogorov-Smirnov teszteket használtak.

Ha egy alakzat semmilyen információt nem hordoz a későbbi árfolyammozgásról, akkor az alakzat kialakulása után megfigyelt hozamok eloszlása sem térhetne el lényegesen az általánosan megfigyelhető hozameloszlástól.

A NYSE és AMEX részvényein több alakzat esetében statisztikailag kimutatható eltérést találtak. A Nasdaq részvényein még erősebb eredmények születtek, és mind a tíz vizsgált formációnál találtak valamilyen eltérést a feltételes és feltétel nélküli hozameloszlás között.

Ez fontos eredmény, ugyanakkor óvatosan kell értelmezni. A statisztikailag kimutatható eltérés még nem jelent automatikusan kereskedhető többlethozamot. Egy stratégia tényleges eredményét a tranzakciós költségek, a vételi és eladási ár különbsége, a végrehajtás, a kockázat és a választott belépési-kilépési szabályok is befolyásolják.

Lo, Mamaysky és Wang ezért arra jutott, hogy egyes technikai alakzatok valóban hordozhatnak információt a későbbi árfolyammozgásról. Ebből azonban még nem következik automatikusan, hogy a technikai elemző ezt az információt tartós többlethozammá tudja alakítani.

Három gyertyából álló alakzatok tesztelése - Caginalp és Laurent

Caginalp és Laurent a The Predictive Power of Price Patterns című tanulmányban elsősorban három gyertyából álló formációkat vizsgáltak.

A vizsgált alakzatok között szerepelt:

• Három fehér katona
• Három fekete holló
• Three Inside Up
• Three Inside Down
• Three Outside Up
• Three Outside Down
• Morning Star
• Evening Star

A visszatesztelést az S&P 500 részvényein végezték az 1992 és 1996 közötti időszakban. A csökkenő mozgásból emelkedésbe forduló alakzatok teljesítettek a legjobban. A kutatásban két napos tartási idő mellett átlagosan 0,9 százalék körüli hozamot mértek.

A költségekkel korrigált eredmények is pozitívak voltak, és a szerzők az out-of-sample tesztekben is találtak előrejelző képességre utaló eredményeket.

A közölt évesített hozamok rendkívül magasak voltak. Ezekkel azonban érdemes óvatosan bánni. Rövid tartási idő mellett egy kis átlagos ügyleti hozam matematikailag nagyon magas évesített értéket eredményezhet, miközben a valós kereskedésben a tőkekihasználtság, a párhuzamos pozíciók, a likviditás és a végrehajtási költségek jelentősen módosíthatják az eredményt.

Ellenvélemények és a technikai alakzatok korlátai

Természetesen találunk olyan kutatásokat is, amelyek nem mutattak ki tartósan kihasználható előnyt. Curcio és szerzőtársai, Guillaume, valamint Lucke devizapiaci vizsgálatai például arra utaltak, hogy az árfolyamalakzatokhoz kapcsolódó profit idővel csökkent.

Ez egyáltalán nem meglepő. Ha egy könnyen felismerhető kereskedési szabály valóban jelentős többlethozamot kínál, a piaci szereplők idővel elkezdhetik kihasználni. Ettől maga az összefüggés gyengülhet vagy akár el is tűnhet.

Megfigyelhető azonban egy másik probléma is. Ha sok alakzatot, sok piacot, számos tartási időt és különböző paramétereket tesztelünk, pusztán a véletlen miatt is találhatunk jól teljesítő változatokat. Ezt nevezik többek között data mining vagy multiple testing problémának.

Ha például száz különböző szabályból utólag kiválasztjuk az öt legjobb teljesítményűt, ezek múltbeli eredménye várhatóan jobb lesz annál, amit a jövőben elérnek. Emiatt egy stratégia megbízhatóságát érdemes olyan adatokon is ellenőrizni, amelyeket nem használtunk fel a szabályok kiválasztásakor.

További probléma lehet a túlélési torzítás. Részvénypiaci visszateszteknél fontos kérdés, hogy az adott időpontban ténylegesen létező részvényuniverzumot használjuk-e, vagy csak azokat a vállalatokat vizsgáljuk, amelyek később is fennmaradtak. Az utóbbi esetben a múltbeli eredmény könnyen túl kedvező lehet.

Összességében a kutatások alapján nem indokolt azt állítani, hogy minden árfolyamalakzat működik. Az sem lenne helyes következtetés, hogy valamennyi értéktelen. Több vizsgálat szerint bizonyos formációk egyes piacokon és időszakokban információt hordoztak a későbbi árfolyammozgásról. Arra már jóval gyengébb a bizonyíték, hogy ezekből egyszerű és tartósan nyereséges kereskedési stratégiát lehet kialakítani.

Jól teljesítő árfolyamalakzatok Bulkowski historikus vizsgálatai alapján

A következő részben hét olyan vételi alakzatot mutatunk be, amelyek Thomas Bulkowski historikus vizsgálataiban a jobban teljesítő formációk közé kerültek. Fontos azonban már az elején tisztázni, hogy ezek a számok nem tekinthetők egy tényleges kereskedési stratégia hozamának.

Bulkowski statisztikáiban a teljesítmény jellemzően a kitörést követő árfolyammozgást méri egészen a később kialakuló csúcsig. Ezt a csúcspontot a kereskedő a kitörés pillanatában természetesen nem ismeri. A közölt százalékos eredmények ezért elsősorban az alakzatok egymáshoz viszonyított összehasonlítására alkalmasak.

A vizsgálatok amerikai egyedi részvényeken készültek. Az 1 dollár alatti árfolyamú részvényeket kizárták. A közzétett statisztikák jellemzően 100-500 esetet tartalmaznak, a gyakoribb alakzatoknál ennél nagyobb minták is előfordulnak.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy a következő lista vételi jelzéseket adó alakzatokat tartalmaz. Az amerikai részvénypiac hosszú távú pozitív hozamdriftje miatt eleve kedvezőbb környezetet kapnak a vételi stratégiák. Emiatt az alakzat eredményét mindig az adott időszakban egyszerűen elérhető piaci hozamhoz is érdemes hasonlítani.

Hogyan értelmezzük az alakzatok teljesítményét?

A teljesítmény az alakzat kitörése után megfigyelt átlagos árfolyam-elmozdulást jelenti. Az átlag önmagában félrevezető lehet, ha az egyedi esetek között nagy a szórás. Erről ebben a bejegyzésben részletesebben is beszéltünk.

A kitöréstől a későbbi trendcsúcsig mért árfolyam-emelkedés egy elméletileg meghatározható érték. A valós kereskedő szinte biztosan nem pontosan a későbbi csúcson fog kiszállni. Emiatt például egy 40 százalékos átlagos elmozdulás nem jelenti azt, hogy az adott alakzattal átlagosan 40 százalékot lehet keresni.

Hasznos mutató a hibaráta is. Az 5 százalékos hibaráta azt mutatja meg, hogy a kitörések mekkora részében nem jutott el az árfolyam legalább 5 százalékos emelkedésig. Ha az 5 százalékos hibaráta 4 százalék, akkor a vizsgált esetek 96 százalékában legalább 5 százalékos emelkedés következett a kitörés után.

Hasonló módon értelmezhető a 10 vagy 20 százalékos hibaráta. Minél magasabb a küszöb, annál több eset fog hibásnak minősülni.

Fontos az alakzat megerősítése is. A dupla alj például csak a nyakvonal áttörése után tekinthető kialakult formációnak. Ha valaki már előtte belép, egy még be nem fejeződött alakzatra fogad. A múltbeli statisztika ilyenkor már nem feltétlenül alkalmazható.

1) High and tight zászló alakzat

A hagyományos zászló alakzat önmagában nem tartozik a kiemelkedően teljesítő formációk közé. Van azonban egy speciális változata, a high and tight flag, amely Bulkowski vizsgálataiban nagyon erős eredményeket mutatott.

Az alakzatról William J. O'Neil How to Make Money in Stocks című könyvében is olvashatunk. O'Neil nevéhez fűződik a CAN SLIM stratégia, és a fülescsésze alakzathoz is részletes szabályokat dolgozott ki.

A high and tight zászló fontosabb feltételei:

• az alakzatot megelőző emelkedés kevesebb mint két hónap alatt alakuljon ki
• az előzetes árfolyam-emelkedés megközelítse vagy meghaladja a 100 százalékot
• a zászló nagyjából 3-5 hét alatt alakuljon ki
• a zászló alatt az árfolyam visszaesése legfeljebb körülbelül 20 százalék legyen

A feltételek meglehetősen szigorúak, ezért a hagyományos zászló alakzatok jelentős része kiesik. Ez egyben azt is mutatja, hogy az alakzat pontos definíciója mennyire befolyásolhatja a visszatesztelés eredményét.

Bulkowski adatai szerint az ilyen formációk kitörése után az átlagos maximális árfolyam-emelkedés 69 százalék körül alakult. Azoknál az eseteknél, ahol a kitörést nem követte visszatesztelés, még nagyobb elmozdulást mértek. Ezeket az adatokat továbbra is a korábban bemutatott módszertani korlátokkal együtt kell értelmezni.

A hibaráták:

• 5 százalékos hibaráta - 0 százalék
• 10 százalékos hibaráta - 2 százalék
• 20 százalékos hibaráta - 10 százalék
• 50 százalékos hibaráta - 46 százalék

A zászló alakzatról itt találsz részletesebb leírást.

2) Téglalap alj tőzsdealakzat vételi jelzése

A téglalap alj kevésbé ismert formáció. Általában csökkenő trend előzi meg, majd az árfolyam oldalazásba kezd két közel vízszintes szint között. Ideális esetben az árfolyam többször is megközelíti az alsó és felső határt.

A vizsgált esetekben a felfelé történő kitörés után átlagosan 46 százalékos maximális árfolyam-emelkedést mértek, átlagosan 177 nap alatt.

A hibaráták:

• 5 százalékos hibaráta - 10 százalék
• 10 százalékos hibaráta - 16 százalék
• 20 százalékos hibaráta - 31 százalék

3) Pipe bottom tőzsdealakzat

A pipe bottom kevésbé ismert alakzat, ugyanakkor viszonylag egyszerűen felismerhető. Jellemzően csökkenő trend után alakul ki. Heti grafikonon két egymást követő gyertyánál erőteljes lefelé mutató tüskét látunk.

A két gyertya hosszú alsó kanóccal rendelkezik, így megjelenésük hasonlíthat a kalapács vagy a szitakötő doji gyertyákhoz.

Bulkowski 926 esetet vizsgált. Ezeknél az átlagos maximális emelkedés 45 százalék körül alakult.

A hibaráták:

• 5 százalékos hibaráta - 5 százalék
• 10 százalékos hibaráta - 14 százalék
• 20 százalékos hibaráta - 30 százalék

4) Rounding bottom tőzsdealakzat

A rounding bottom, magyarul kerekedő alj, fordulós és trendfolytató változatban is megjelenhet. Az alakzat a fülescsésze formációhoz hasonlít, azonban nincs külön fül része.

A megvizsgált 261 kerekedő aljból 122 fordulós formáció volt, 139 esetben pedig trendfolytató jelzés alakult ki. Az átlagos maximális árfolyam-emelkedés 43 százalék volt.

A hibaráták:

• 5 százalékos hibaráta - 5 százalék
• 10 százalékos hibaráta - 12 százalék
• 20 százalékos hibaráta - 28 százalék

5) A dupla alj Eve & Eve típusa

A dupla alj az egyik legismertebb trendfordulós alakzat. Bulkowski több altípust is elkülönít, amelyek múltbeli teljesítménye eltér egymástól. Az Eve & Eve változat a jobban teljesítő típusok közé került.

A vizsgált esetekben az átlagos maximális emelkedés 40 százalék körül alakult.

A hibaráták:

• 5 százalékos hibaráta - 5 százalék
• 10 százalékos hibaráta - 14 százalék
• 20 százalékos hibaráta - 36 százalék

(kép forrás: https://twitter.com/kpak82)

Az alakzattal egy külön cikkben részletesen foglalkoztunk.

6) Téglalap csúcs tőzsdealakzat

A téglalap alakzat emelkedő trendben is kialakulhat. Ha az oldalazás után az árfolyam felfelé tör ki, trendfolytató vételi jelzést kapunk.

Bulkowski adatai alapján az ilyen esetekben az átlagos maximális emelkedés 39 százalék körül alakult.

A hibaráták:

• 5 százalékos hibaráta - 9 százalék
• 10 százalékos hibaráta - 19 százalék
• 20 százalékos hibaráta - 34 százalék

7) Fej-váll alj és az összetett fej-váll alj

A fej-váll alj a klasszikus fej-váll formáció fordított változata. Csökkenő trend után három mélypont alakul ki. A két szélső mélypont alkotja a vállakat, míg a középső mélypont a fej.

554 esetet vizsgálva az átlagos maximális árfolyam-emelkedés 38 százalék körül alakult.

A hibaráták:

• 5 százalékos küszöbnél 3 százalék
• 10 százalékos küszöbnél 10 százalék
• 15 százalékos küszöbnél 21 százalék

Az összetett fej-váll aljnál több jobb oldali váll is kialakulhat. Ennek múltbeli teljesítménye hasonló volt. Az alakzatról itt olvashatsz részletesebben.

Tőzsdealakzatok kereskedése

Mielőtt valódi pénzzel kezdenénk kereskedni egy alakzat alapján, érdemes saját magunknak is megvizsgálni a jelzések működését. Sajnos azonban erre nem jó módszer az, ha egy régi grafikonon utólag megkeressük a legszebb példákat.

Ezzel ugyanis könnyen figyelmen kívül hagyjuk azokat az eseteket, amikor az alakzat kialakulni látszott, később mégsem érkezett meg a várt kitörés. Ez komoly utólagos kiválasztási torzítást okozhat.

Jobb megoldás valamilyen visszajátszási vagy szimulációs rendszer használata. A TradingView árfolyam-visszajátszási funkciója például lehetőséget ad arra, hogy a grafikont úgy vizsgáljuk, hogy a későbbi árfolyammozgást még ne lássuk. Erről ebben a bejegyzésben beszéltünk.

A másik fontos szabály, hogy várjuk meg az alakzat tényleges kialakulását. A legtöbb formációnál a jelzés valamilyen fontos árszint áttöréséhez kapcsolódik. A dupla aljnál például a nyakvonal áttörése adja a megerősítést.

Ha már a kitörés előtt belépünk, akkor lényegében arra fogadunk, hogy a formáció később valóban kialakul. Ez már egy másik kereskedési szabály, ezért a kialakult alakzatokra vonatkozó historikus statisztikákat sem alkalmazhatjuk rá automatikusan.

A kitörési és letörési helyzetek lehetséges forgatókönyveit ebben a bejegyzésben részletesebben tárgyaltuk.

A tőzsdealakzatok természetesen nem képesek biztosan megjósolni a jövőt. Múltbeli adatokból származó statisztikai összefüggésekről beszélünk, amelyek a jövőben gyengülhetnek vagy teljesen eltűnhetnek.

Emiatt egy kereskedési rendszer értékeléséhez sok ügyletre van szükség. Néhány sikeres vagy veszteséges pozíció alapján nem lehet eldönteni, hogy egy módszer valóban rendelkezik-e előnnyel.

A kockázatkezelés szintén alapvető. A stop helye mellett fontos az ügyletenként vállalt kockázat, a pozíció mérete és a várható hozam-kockázat arány is.

A témáról részletesebben:

• Részvényvásárlás a kockázatkezelés szempontjából
• Hozam-kockázat arány számítása és szerepe

Tőzsdealakzatok keresése manuálisan

A manuális keresés során egyenként végignézzük a részvények grafikonjait, és olyan formációkat keresünk, amelyek megfelelhetnek valamelyik ismert árfolyamalakzatnak.

Ez kisebb részvénypiacokon még viszonylag egyszerűen elvégezhető. A magyar piac esetében például néhány tucat fontosabb részvény grafikonját kell áttekintenünk.

Erre használható többek között a stooq.com oldal is. A Quotes / Stocks menüpont alatt kiválaszthatjuk a Hungarian Stocks kategóriát, majd több részvény grafikonját egyszerre jeleníthetjük meg.

A vonaldiagram első szűrésre jól használható, mert gyorsan áttekinthetővé teszi a nagyobb árfolyammozgásokat. Ha érdekes formációt látunk, érdemes a részvényt részletesebb, japán gyertyás grafikonon is megvizsgálni.

Az alábbi példán dupla alj kialakulásának lehetősége látható körülbelül 3000 forintos nyakvonal mellett.

A következő grafikonon zászló formáció kialakulásának lehetőségét láthatjuk.

Az alábbi példán pedig emelkedő háromszög formáció rajzolódhat ki. Az ellenállási szint körülbelül 10 500 forintnál található.

Fontos, hogy ezeken a grafikonokon még csak kialakuló formációkat látunk. A későbbi kitörés vagy letörés dönti el, hogy az alakzat valóban megerősítést kap-e.

Tőzsdealakzatok automatikus keresése

Nagyobb részvénypiacokon a manuális keresés gyorsan időigényessé válik. Több ezer részvény napi átvizsgálása már nehezen oldható meg kézzel, ezért ilyenkor valamilyen automatikus szűrő használata lehet célszerű.

Ilyen lehetőség például a finviz.com részvényszűrője. A Finviz használatát korábban részletesebben is tárgyaltuk.

A szűrőben a Pattern mező segítségével több technikai formációra kereshetünk.

A Market Cap mező segítségével piaci kapitalizáció alapján is szűrhetünk. Ez azért lehet fontos, mert egy nagy kapitalizációjú, likvid részvény és egy nagyon kicsi társaság árfolyamának viselkedése jelentősen eltérhet.

A választható kategóriák:

• Mega - 200 milliárd dollár feletti piaci kapitalizáció
• Large - 10-200 milliárd dollár
• Mid - 2-10 milliárd dollár
• Small - 300 millió és 2 milliárd dollár között
• Micro - 50-300 millió dollár
• Nano - 50 millió dollár alatt

A Pattern szűrő több ismert formációt is tartalmaz:

• Horizontal S/R és Horizontal S/R Strong - vízszintes támasz vagy ellenállás keresése
• TL Resistance és TL Resistance Strong - ellenállási trendvonal keresése
• TL Support és TL Support Strong - támasz trendvonal keresése
• Wedge Up és Wedge Up Strong - emelkedő ék keresése
• Wedge Down és Wedge Down Strong - csökkenő ék keresése
• Triangle Ascending - emelkedő háromszög keresése
• Wedge és Wedge Strong - általános ék formáció keresése
• Channel Up és Channel Up Strong - emelkedő trendcsatorna keresése
• Channel Down és Channel Down Strong - csökkenő trendcsatorna keresése
• Channel és Channel Strong - vízszintes trendcsatorna keresése
• Double Top és Double Bottom - dupla csúcs és dupla alj keresése
• Multiple Bottom és Multiple Top - többszörös alj és többszörös csúcs keresése
• Head & Shoulders és Head & Shoulders Inverse - fej-váll és fordított fej-váll alakzat keresése

Az automatikus szűrő eredményét érdemes kiindulópontként kezelni. A program által megtalált formációkat célszerű manuálisan is átnézni, mert az algoritmus definíciója nem feltétlenül egyezik azzal, amit mi egy adott alakzat alatt értünk.

Összegzés - működnek a tőzsdei alakzatok?

A tőzsdealakzatokkal kapcsolatban a kép jóval összetettebb annál, mint amit egy tankönyvi dupla csúcs vagy fej-váll rajz alapján gondolhatnánk. A kutatások alapján több technikai formáció esetében kimutatható volt kapcsolat az alakzat kialakulása és a későbbi hozameloszlás között. Ez arra utal, hogy bizonyos árfolyalmintázatok valóban hordozhatnak információt a piac későbbi viselkedéséről.

Sajnos azonban ebből még nem következik, hogy az alakzat felismerése önmagában elegendő egy tartósan nyereséges stratégia kialakításához. A tranzakciós költségek, a kockázat, a belépési és kilépési szabályok, a vizsgált piac, az időszak és maga az alakzat definíciója is jelentősen befolyásolhatja az eredményt. Megfigyelhető az is, hogy a múltban jól teljesítő szabályok eredménye idővel gyengülhet. Ehhez társul a data mining veszélye. Ha nagyon sok formációt és paramétert tesztelünk, szinte biztosan találunk néhány látványosan jól teljesítő változatot pusztán a véletlen miatt.

Ezért egy árfolyamalakzatot célszerű ugyanúgy kezelni, mint bármely más kereskedési szabályt. Pontosan definiálni kell, nagy mintán vissza kell tesztelni, lehetőleg korábban nem használt adatokon is ellenőrizni kell, majd a költségeket és a kockázatot is figyelembe kell venni.