A kalapács japán gyertya megbízhatósága, használata a tőzsdén, forexen
A japán gyertyás ábrázolás egyik előnye, hogy szemléletesen mutatja az árfolyammozgást. Számos olyan gyertyaalakzatot azonosítottak, amelyet a kereskedők a piac elemzésére és kereskedési jelzések keresésére használnak. Ebben a cikkben a kalapács japán gyertyát ismerhetjük meg. Megbeszéljük a felismerését és használatát, majd saját visszateszteléseim alapján azt is megvizsgáljuk, mennyire megbízható a jelzése, és milyen átlagos hozamokat mértem az alakzathoz kapcsolódóan.
A kalapács az egyik legismertebb gyertyaformáció, mégis gyakori, hogy a kezdő kereskedők hibásan azonosítják vagy értelmezik. Érdemes megismerni a pontos felismerését és a jelzés korlátait. Angol elemzésekben és technikai leírásokban hammer néven találhatjuk meg. Sok magyar elemző is ezt az elnevezést használja.
A kalapács japán gyertya felismerése
A kalapács japán gyertya jellemzően csökkenő árfolyammozgás után jelenik meg. Kis teste a gyertya felső részén helyezkedik el, hosszú alsó kanóca van, a felső kanóc pedig rövid vagy teljesen hiányzik. Az ugyanilyen alakú, emelkedő trendben kialakuló gyertyát akasztott embernek nevezzük.
A leírás és a kép szemléletesen mutatja be az alakzatot, de az objektív azonosításhoz érdemes pontosítani a feltételeket. A következőkben három ismérvet ellenőrzünk. A szakirodalomban a hosszú alsó kanóc gyakran legalább kétszerese a testnek. Az itt bemutatott arányok ennél szigorúbb, gyakorlati szűrési feltételek, amelyektől az egyes kereskedési stratégiák eltérhetnek.
1) A kalapács kis testű gyertya, amelynek teste a teljes árfolyamsáv felső részén helyezkedik el. A szigorúbb szűréshez előírhatjuk, hogy a test legfeljebb a gyertya teljes magasságának egyötödét tegye ki. Ez nem általános, minden stratégiában kötelező definíció. Ha az alkalmazott kereskedési technika ettől eltérő feltételt ír elő, annak szabályait kell követni.
2) Ha a nyitó- és a záróár megegyezik vagy közel azonos, doji jellegű gyertyát kapunk. Hosszú alsó kanóc mellett ez lehet szitakötő doji, hosszú felső kanócnál pedig sírkő doji. A két alakzat eltérő helyzetekre utalhat, ezért a kanóc irányát és a megelőző trendet is figyelembe kell venni. Az alábbi képen láthatod a különbségeket.
3) A kalapács hosszú alsó kanócát a szigorúbb szűrésben a gyertya teljes magasságának legalább négyötödében határozhatjuk meg. A felső kanóc ekkor legfeljebb jelentéktelen méretű lehet. Gyakorlati feltételként például a teljes magasság egytizedében húzhatjuk meg a felső kanóc maximális hosszát. Ezeket a határokat érdemes következetesen alkalmazni, de nem tekinthetők általánosan elfogadott kötelező arányoknak.
Mennyire megbízható a kalapács gyertya?
A kezdő kereskedők gyakran nem vizsgálják meg, hogy egy japán gyertyaalakzat jelzései jobbak-e egy megfelelően megválasztott véletlen vagy egyszerű piaci viszonyítási alapnál. Elfogadjuk az interneten vagy könyvekben olvasható általános állításokat, majd csodálkozunk, ha a technikai elemzés nem a várakozásainknak megfelelően működik. Érdemes ezért a kereskedési technikák megbízhatóságát múltbeli statisztikák alapján vizsgálni. A következőkben a kalapács gyertyára vonatkozó saját eredményeimről számolok be.
A kalapács az egyik legismertebb és legnépszerűbb japán gyertyaalakzat, ráadásul gyakran találkozhatunk vele a grafikonokon. Saját teszteléseim alapján azonban a tíznapos teljesítménye alapján nem tartozik a tíz legjobb alakzat közé. Ettől még szerepet kaphat egy kereskedési stratégiában, én is beépítettem a saját kereskedési stratégiámba, amelyről itt beszéltem részletesebben. A vizsgálataimban a kalapács egyes feltételek mellett kedvezőbb eredményt adott a választott viszonyítási alapnál. A vizsgált gyertyaalakzatoknak azonban csak körülbelül a negyedénél találtam hasonló eredményt.
A viszonyítási alap meghatározása fontos. Egy hosszabb távon emelkedő piacon a véletlenszerű időpontban vásárolt részvények pozitív hozamának gyakorisága meghaladhatja az 50%-ot. Ugyanakkor a 60% sem általános, minden piacra érvényes küszöb, mert az arány a vizsgált piactól és a tartási időtől is függ. Az S&P 500 index hosszú távú történeti adataira vonatkozó számításomban a különböző tartási időkhöz a következő pozitívhozam-gyakoriságok tartoztak:
- 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
- 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
- 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
- 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
- 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
- 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
- 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%
- 1 évig nyitva tartott pozíció esetén: 74%
- 2 évig nyitva tartott pozíció esetén: 81%
Az adatok azt mutatják, hogy az időtáv hosszabbodásával az emelkedő részvénypiacon nőhet a pozitív hozam előfordulási gyakorisága. A kalapács vizsgálatakor azonban azonos piacra, időszakra, pozícióirányra és tartási időre számított viszonyítási alapot érdemes használni. A fenti arányok önmagukban nem jelentik azt, hogy minden véletlenszerű részvényvásárlásnak 60%-os a sikeressége.
Egyedi részvényeken végzett vizsgálataim során 1933 kalapács gyertyát azonosítottam egy erre a célra írt automatizált programmal. A következő napi magasabb záróárat is megkövetelő, megerősítéssel szűrt esetekben 85%-os fordulati arányt kaptam. Ezt az eredményt fontos helyesen értelmezni. A 85% a megerősítési feltételnek megfelelő jelzésekre vonatkozik, és nem jelenti azt, hogy minden kalapács gyertya ilyen valószínűséggel vezet nyereséges kereskedéshez. A fordulat mérésének pontos feltételei és időtávja ugyancsak meghatározzák az arány értelmezését.
Ha csak a kalapács kialakulását vizsgáljuk, és nem követeljük meg a következő napi magasabb zárást, akkor csökkenő trendben körülbelül 58%-os arányt mértem. A trendfolytatási helyzetekre alkalmazott másik szűrésnél 38%-os eredmény adódott. Ezek különböző feltételekkel vizsgált jelzések, így közvetlen összehasonlításuk óvatosságot igényel. Emelkedő trendben azonos alakú gyertyáról már akasztott emberként beszélünk, amelynek a jelentése eltérhet a kalapácsétól. Az 58%-os arány önmagában sem bizonyítja a jelzés előrejelző képességét, hiszen a megfelelő piaci viszonyítási alap is lehet hasonló nagyságú. Saját számításaimban a hosszabb alsó kanóccal rendelkező, valamint a pozitív testű, például zöld vagy fehér gyertyákhoz kedvezőbb eredmények kapcsolódtak.
A kitörésekhez kapcsolódó átlagos hozamokat is megvizsgáltam, és az S&P 500 index teljesítményével vetettem össze. Az alkalmazott kitörési mérésben a különböző piaci helyzetektől függően 5-8% közötti átlagos elmozdulást kaptam, míg az összehasonlításban szereplő index hozama 1,3% volt. Ezzel együtt a kalapács tíznapos átlagos hozama mindössze 1,98%-nak adódott, amivel a vizsgált alakzatok rangsorában a harminc legjobb közé sem került volna. A kitörés mértékét és a rögzített tíznapos hozamot eltérő szabályokkal számítottam, ezért a két adat nem azonos tartási időre vagy kilépési feltételekre vonatkozó kereskedési eredményként értelmezendő. A piaci indexszel való összevetéshez is azonos mérési szabályok szükségesek.
Fontos, hogy a fenti eredményeket helyesen értékeljük. Ezek a számok nem igazolják önmagukban, hogy a kalapács gyertyával eredményesen lehet kereskedni. Elsősorban arra alkalmasak, hogy összevessük a különböző gyertyaalakzatok múltbeli viselkedését, és megvizsgáljuk, mutatnak-e eltérést a megfelelő viszonyítási alaptól. A hozamokat napos grafikonokon egy elméleti vételi-eladási szabály alapján, a közeli csúcsok és völgyek figyelembevételével számítottam. Mivel ezek a szintek utólag azonosíthatók, a számított hozamok nem tekinthetők automatikusan ténylegesen elérhető kereskedési hozamnak. Ehhez előre rögzített belépési és kilépési szabályok, a költségek figyelembevétele és lehetőleg mintán kívüli tesztelés is szükséges. Az átlagokat szintén körültekintően kell értelmezni. Egy 4%-os átlaghozam két megfigyelésből úgy is kijöhet, hogy az egyik 18%, a másik pedig -10%. Az alábbi előadáson a japán gyertyák megbízhatóságával és jelzéseivel foglalkozunk.
A kalapács és a fordított kalapács jelzése eltérő
A kalapácsot könnyű összetéveszteni a hozzá hasonló gyertyaalakzatokkal. Fontos megkülönböztetni a fordított kalapácstól, az akasztott embertől és a hullócsillagtól. A test mérete mind a négy esetben kicsi, a kanóc elhelyezkedése és a megelőző trend azonban eltérő elnevezést és lehetséges jelzést eredményez. A következő szabályokat érdemes megjegyezni:
- Csökkenő trend után, hosszú alsó kanóccal kalapács (hammer) alakulhat ki.
- Csökkenő trend után, hosszú felső kanóccal fordított kalapácsról (inverted hammer) beszélünk.
- Emelkedő trend után, hosszú alsó kanóccal akasztott ember (hanging man) alakulhat ki.
- Emelkedő trend után, hosszú felső kanóccal hullócsillagról (shooting star) beszélünk.
Az alábbi képen emelkedő trendben kialakult, hosszú felső kanóccal rendelkező gyertyát láthatunk. Ezt hullócsillagnak nevezzük. Ugyanez a gyertyaforma csökkenő trend után fordított kalapácsként jelenhet meg. A két alakzatot eltérő piaci környezetben értelmezzük.
Itt viszont egy csökkenő trendben kialakult kalapács gyertyát látsz. A hosszú alsó kanóc azt mutatja, hogy az árfolyam a periódus során jelentősen visszaesett, majd a zárásig visszaemelkedett a nyitóár közelébe.
Fontos tehát a következő különbségekre figyelni.
- A kalapács és a fordított kalapács eltérő kanócelhelyezkedésű gyertya. Mindkettőt jellemzően csökkenő trend után vizsgáljuk, lehetséges emelkedő fordulatot keresve.
- A sírkő és a hullócsillag, valamint a szitakötő doji alakzatoknál is a kanóc elhelyezkedése és az árfolyam korábbi iránya segít az értelmezésben.
A fenti képen egy csökkenő trendben kialakuló kalapács gyertyát ábrázoltam, ezért ennek kialakulását vizsgáljuk meg. A nyitást követően az eladók további áresésre számítanak, eladnak vagy short pozíciókat nyitnak, így egy ideig valóban csökken az árfolyam. Az esés később megtorpan, és az árfolyam visszaemelkedik a nyitóár közelébe. Ez arra utalhat, hogy az eladói nyomás gyengül, vagy megjelent a vevői kereslet. Egyetlen gyertya alapján azonban még nem lehet biztosan megállapítani, hogy a korábbi trend tartósan megfordul.
A kalapácsot a technikai elemzésben lehetséges trendfordulós alakzatként tartják számon. Csökkenő trend után az emelkedő fordulat lehetőségére figyelmeztet, de a jelzést célszerű további árfolyammozgással megerősíteni. A gyertya után oldalazás vagy az esés folytatása is kialakulhat. Érdemes ezért a piaci környezettel együtt értelmezni, és kerülni azt a feltételezést, hogy a kalapács megjelenése önmagában fordulatot jelent.
Hol, mikor alakulhat ki kalapács gyertya? Mire figyelj?
A kalapács többféle piaci helyzetben kialakulhat, de érdemes kiemelt figyelmet fordítani a fontos technikai szintek környezetében megjelenő alakzatokra. Egy támaszszintnél (az általam figyelt szintekről itt olvashatsz) kialakuló kalapács például a következő árfolyammozgásokat jelezheti:
- A szint alá esett az árfolyam, de nem tudott tartósan ott maradni, és a zárásig visszaemelkedett a nyitóérték közelébe.
- A szint közelében az esés megtorpant, és az árfolyam a nyitóérték környékére tért vissza. Ez vevői aktivitásra is utalhat.
A fontos gazdasági hírek és adatközlések környezetében kialakuló kalapács szintén érdekes lehet. Két tipikus piaci helyzetet érdemes megfigyelni.
- A hír közzétételekor először folytatódhat az esés, majd az árfolyam visszaemelkedhet. Ez a korábbi eladói nyomás gyengülésére utalhat.
- Az is figyelemre méltó, ha a hír előtt folytatódik a csökkenő trend, de az adatközlés után az árfolyam gyorsan megfordul, és hosszú alsó kanóccal zárja a periódust. A fordulat tartóssága ilyenkor is megerősítést igényel.
Fontos a kalapács japán gyertya mérete is
A kalapács vizsgálatánál a gyertya méretét is célszerű figyelembe venni. A minimális és maximális magasságot például az ATR(14) indikátorhoz viszonyíthatjuk, amely az elmúlt 14 periódus átlagos valódi árfolyamsávját méri. Gyakorlati szűrésként megkövetelhetjük, hogy a gyertya teljes magassága legalább 1 ATR(14) legyen. Ezzel kizárhatjuk a korábbi ármozgásokhoz képest nagyon kicsi alakzatokat. A túl nagy gyertya esetében viszont kérdéses lehet a további mozgási potenciál, ezért felső határként például 3-5 ATR(14) közötti értékek is kipróbálhatók. Ezek stratégiaspecifikus szabályok, amelyek megfelelőségét visszateszteléssel kell ellenőrizni. Ha az alkalmazott kereskedési technika ettől eltérő értékeket ír elő, akkor annak feltételeit kell követni. Arról is beszámoltam már, hogyan kereskedek a kalapács gyertyával. Így kereskedek a kalapács gyertya jeleire.
A forgalom vizsgálata is fontos a kalapács gyertyánál
A tőzsdei részvény- és határidős kereskedésben az adott piacon megkötött ügyletek forgalmi adatai is rendelkezésre állnak. Egy lehetséges fordulatot jelző kalapácsnál érdemes megvizsgálni, mekkora forgalom mellett alakult ki a gyertya. Az átlagosnál kisebb forgalom csökkentheti a jelzés meggyőző erejét, bár önmagában nem bizonyítja, hogy az alakzat megbízhatatlan.
A részvénypiacon az ajánlati könyv is segítheti a pillanatnyi kereslet és kínálat vizsgálatát. Az egyes árszinteken megjelenő nagyobb ajánlatok hasznos információt adhatnak, de nem bizonyítják a piaci szereplők szándékát, ráadásul az ajánlatok visszavonhatók. Ezért az ajánlati könyvet sem célszerű önálló fordulós jelzésként kezelni. A decentralizált spot forex piacon a teljes piacra kiterjedő forgalmi és ajánlati könyvi adatokat általában nem érjük el.
A kalapács japán gyertya hibái, téves jelek
A kalapács gyertya önmagában könnyen adhat téves jelzést, hiszen egyetlen periódus árfolyammozgása piaci zaj miatt is létrehozhatja az alakzatot. Ezért érdemes mellette más tényezőket is figyelembe venni:
- forgalom,
- ajánlati könyv,
- erős technikai szintek,
- hírek stb.
Sok, kalapács gyertyára épülő kereskedési technika megköveteli, hogy az alakzat fontos technikai szint közelében vagy meghatározott piaci helyzetben alakuljon ki. Arra is figyeljünk, hogy a kalapács, a fordított kalapács, az akasztott ember és a hullócsillag eltérő alakzatok. A pontos felismeréshez a megelőző trendet és a kanóc helyzetét együtt kell vizsgálni.
A kalapácsot és a fordított kalapácsot jellemzően csökkenő trend után vizsgáljuk lehetséges fordulós jelzésként. Iránytalan piacon az ilyen gyertyák jelentése kevésbé egyértelmű. Az oldalazó sáv szélén kialakuló hosszú kanóc ugyanakkor érdekes lehet, mert sikertelen kitörésre vagy a sávba történő visszatérésre utalhat. Ez azonban további árfolyammozgással ellenőrizhető, és az alakzat önmagában nem garantálja a fordulatot.
A japán gyertyák a technikai elemzés eszközei közé tartoznak. Park és Irwin (2007) szakirodalmi áttekintése 95 modern vizsgálatot összesített a technikai kereskedési szabályokról. Ezek közül 56 pozitív, 20 negatív, 19 pedig vegyes eredményre jutott. A szerzők ugyanakkor felhívták a figyelmet az adatbányászati torzítás, a szabályok utólagos kiválasztása, valamint a kereskedési költségek és kockázatok mérésének problémáira. A technikai elemzés egyes szabályainak statisztikai eredményessége ezért nem jelenti automatikusan azt, hogy azokkal költségek után tartós többlethozam érhető el. Erről a témáról bővebben az alábbi előadáson beszéltünk.
A kalapács japán gyertya összefoglalása:
- Több piacon és idősíkon is előforduló gyertyaalakzat
- A kalapács gyertyának hosszú alsó kanóca van
- A teste kicsi, és a gyertya felső részén található
- A kanóc elhelyezkedése és a megelőző trend alapján különböztetjük meg a hasonló alakzatoktól
- Csökkenő trend után lehetséges emelkedő fordulatra utalhat
- Más piaci információkkal és megerősítéssel együtt érdemes értékelni
Ha érdekel a japán gyertyák kereskedése, akkor az alábbi cikkeket is érdemes tanulmányoznod: