A tőzsde és devizapiaci kereskedésben számos japán gyertya alakzatot vizsgálnak, és figyelnek a kereskedők. Azonban több olyan jól használható japán gyertya alakzat is található, melyek a legtöbb kezdő számára ismeretlenek, de megbízhatóságuk, teljesítményük jobb, mint az ismert és népszerű japán gyertyáké. A fentiekre tekintettel sorozatunkban bemutatok több olyan japán gyertya formációt, melyek megbízhatósága, az elérhető eredmények alapján a jobbak közé sorolhatók, de csak szűk körben ismertek. A fentiekre tekintettel most a three-line strike elnevezésű japán gyertya alakzattal fogunk megismerkedni.
Elöljáróban csak annyit mondanék, hogy bár a legtöbb kereskedőnek felszínes információi vannak a technikai elemzésről és a japán gyertyákról, ráadásul az általános ismeretanyaghoz nagyrészt a kalapács, doji, fordított kalapács, akasztott ember, szitakötő doji stb.. formációk tartoznak, azonban számos olyan tőzsdei japán gyertya ismert, melyekkel kereskedésével sokkal jobb eredményt érhetünk el. Sőt egyes népszerű alakzatok, mint például a szitakötő doji a legrosszabb teljesítményű japán gyertya formációk közé tartoznak (az ismert 100 alakzatból). Ehhez még vegyük hozzá, hogy a japán gyertyák negyedével a véletlenhez közeli eredményeket tudunk csak elérni. Rövid bevezető után térjünk a témára, azaz beszéljük meg, hogyan ismerhető fel a three-line strike japán gyertya formáció.
Hogyan ismerhető fel a three-line strike japán gyertya?
A three-line strike japán gyertyának tudomáson szerint nincs magyar megnevezése. Ebből is látszik, hogy a hazai tanfolyamokon, könyveken nem fogsz információt találni erről az alakzatról. A felismerése ugyanakkor viszonylag egyszerű, tekintettel arra, hogy ez a japán gyertya alakzat rövid, vagy középtávú csökkenő trendben alakul ki. Az eső trendben három fekete gyertya, azaz három csökkenő nap követi egymást. Ez tulajdonképpen eddig a pontig a klasszikus lefutása egy csökkenő trendnek, azaz esik az árfolyam, gyakran egyre nagyobb volatilitás, meredekség és forgalom mellett. Ezt követően a shortok kiépülnek, és egyesek már realizálják a profitot, végül pedig a folyamat egy short coveringbe fordul át. Azaz az eső napokat követő napon erőteljes vételi erő jelenik meg a piacon, és bár még a nap elején új mélypontot ér el a csökkenő trend, innen, az új mélypontról már megveszik az esést, zárják a shortokat (az is vételi megbízás), és emelkedést tapasztalunk. Az emelkedés során az új mélypontról új csúcsra emelkedik az árfolyam, mégpedig úgy, hogy a három előző napi esést ledogozza a piac. A kép sokat segíthet az alakzat felismerésében.
A fenti fordulat után pedig néhány napos pozitív hangulat valószínűsíthető, azaz a fenti japán gyertya alakzat megjelenésével a vételi jelzéseket keressük a részvény piacán. Összegezve a three-line strike japán gyertya felismerhetőségét:
- Négy gyertyából áll
- Az előzmény trend csökkenő
- Három csökkenő gyertya
- A negyedik gyertya emelkedő
- Az emelkedő gyertya új mélypontról indul és az első gyertya nyitóára fölé zár
Ügyeljünk a pontos meghatározásra még akkor is, ha egyébként ritkán fogunk találkozni ezzel a japán gyertya formációval. Az alábbi előadáson a japán gyertyák megbízhatóságával, jelzéseikkel foglalkozunk.
Mennyire megbízható ez a japán gyertya alakzat?
Az alábbiakban beszámolok egy átfogó, múltbeli visszatesztelésről, mely napos grafikonon, amerikai részvényeken történt. Az adatok Thomas Bulkowski munkáin alapulnak, és a visszatesztelés során 85 db three-line strike japán gyertya formációt vizsgálunk meg. Viszonylag alacsony az esetszám, így a megszokotthoz képest pontatlanabbak lehetnek az adatok, de irányadónak így is jól használhatók.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a three-line strike japán gyertya formáció kialakulhat bikapiacon (általános emelkedő trend a tőzsdéken) és kialakulhat medvepiacon is (általános csökkenő trend, negatív hangulat). Mivel vételi jelzést ad, így logikus a feltételezés, hogy jobb eredményekkel használható bikapiacon, viszont a múltbeli esetek alapján az látható, hogy átlagosan nagyobb elmozdulás következik be a vételi jelzés esetén medvepiacon, mint bikapiacon. Ennek oka lehet azonban az alacsony esetszám is. A fentiek ellenére, a továbbiakban a bikapiaci esetet fogjuk tárgyalni, egész egyszerűen azért, mert az amerikai részvénypiac az ideje nagy részében emelkedő trendben mozog, hiszen az elmúlt 106 évben 20 alkalommal volt recesszió, ami összesen 23,3 év (280) hónapnyi válságnak, recessziónak (medvepiacnak) felel meg. Azaz mondhatnák azt, hogy az amerikai gazdaság elmúlt 100 évében az esetek 8 százalékában pozitív hangulat volt, így a bikapiaci esetekkel fogok foglalkozni.
Ezek alapján tehát általános emelkedő trendekben vizsgáljuk a three-line strike, de az előzmény trend csökkenő, ami lehet egy rövidtávú, középtávú csökkenő trend a hosszútávú emelkedő trendben. A fentiek szerint tehát, ha egy csökkenő trendben kialakul a three-line strike alakzat, akkor a vizsgált esetekben átlagosan 5,45%-os árfolyam emelkedés volt tapasztalható (medvepiacon 15,62%).
Mit jelent ez? Azt vizsgáljuk itt, hogy a jelzést követően a rövidtávú emelkedő, vagy csökkenő trendben mekkora árfolyam elmozdulás történt átlagosan. Ezzel kapcsolatban két dologra figyeljünk oda. Ez egy átlag, azaz sok száz esetnek az átlagos értéke (egyedi helyzetekben jelentős eltérések lehetnek). Gondolj csak arra, hogy a 2+10 százalék átlaga 6, de egyedi esetekben nem mindegy, hogy 2 vagy 10% lesz az elmozdulás. Az átlag mellett a másik fontos tényező, hogy a jelzéstől egészen a trend mélypontjáig/csúcspontjáig mértünk, de erre a valós tőzsdei kereskedésben nem lesz lehetőségünk, azaz nem tudunk pont a csúcson, mélyponton kiszállni.
Tehát ez az átlagos érték nem azt mutatja, hogy mennyit fogsz keresni a three-line strike gyertyák kereskedésével. Ez arra lesz jó, hogy összehasonlítsd más japán gyertyákkal a teljesítményét, megértsd, milyen esetekben lehet magasabb megbízhatósággal, teljesítménnyel használni ezt a japán gyertya alakzatot. Illetve a gyertya-alakzat mögötti logikát, elméletet össze tudod vetni a gyakorlattal, és sajnos sokszor kiderül, hogy a japán gyertya köré "kitalált" elméletnek semmi köze a valósághoz.
A rövid kitérő után menjünk tovább, és nézzük meg a kitörés előtti állapotot, ahol azt tapasztalhatjuk, hogy átlagosan 3 nap (medián) telik el a three-line strike kialakulása és a kitörés között. Ha pedig a kitörésre sor kerül, akkor átlagosan 7 napig tart az emelkedés, tehát kifejezetten rövid távon használható ez a gyertya jelzés.
A kisméretű three-line strike alakzatokat követő átlagos árfolyam emelkedés mindössze 4,01%, míg a nagy méretű alakzat esetén 6,91% az átlagos mozgás. Bár a fenti teljesítmény adatok annyira nem kiemelkedők, sőt az 5 és 10 napos teljesítmény adatok átlagosnak mondhatók, de nem is ezért került be a legjobb japán gyertya alakzatok közé, hanem a megbízhatósága miatt. Mielőtt erre rátérnék, még beszéljük meg az 5 és 10 napos teljesítmény adatokat.
A fenti átlagos elmozdulásokkal alapvetően az a probléma, hogy a trend csúcsáig mérjük, de ennek nem sok köze lesz a valós kereskedéshez, tekintettel arra, hogy nem látjuk a jövőt. Éppen ezért vizsgáljuk az egyes japán gyertyák teljesítményét a formáció kialakulását követő 5-dik és 10-dik napon is, mivel ezekkel jobban lemérhető, hogy milyen eredményekre számíthatunk átlagosan. Ennél a japán gyertyánál az 5 napos átlagos elmozdulás 1,94%, míg a 10 napos 2,47%.
Térjünk vissza a megbízhatóságára ennek a japán gyertyának. Ugyanis a fenti kevés számú mintán megfigyelhető volt, hogy az esetek 84 százalékában kitörésre került sor, a maradék 16 százalékban pedig lefelé hagyta el az árfolyam a formációt. Ha pedig a three-line strike japán gyertya kialakulása után megvárjuk, hogy új csúcsra, a formáció fölé zárjon a piac, akkor a megbízhatóság 97 százalékra ugrik. Bár általános tapasztalat, hogy nagyobb esetszámú minta esetén az adatok rosszabbak lesznek, ezt itt is feltételezhetjük.
Összegezve tehát a fentieket azt mondhatnánk a three-line strike japán gyertya átlagos teljesítményű, de magas megbízhatóságú alakzat. A használhatóságát korlátozza, hogy viszonylag ritkán fordul elő. Elméletileg trenderősítő alakzatról van szó, azaz gyakori, hogy a kitörést követő néhány napos (átlagosan 7 nap) emelkedés után kimerül a vételi oldal és folytatódik a csökkenő trend. Ez tehát azt jelenti, hogy kizárólag rövidtávon, néhány napos távon kereskedhető a jelzése.
Vegyük azt is figyelembe, hogy a japán gyertyák a technikai elemzés eszközei közé sorolhatók, és az elmúlt 30 évben elvégzett közel 100 átfogó statisztikai vizsgálat többsége szerint a technikai elemzés jelzései többletinformációt hordoznak. Erről a témáról bővebben az alábbi előadáson beszéltünk.
Ha érdekelnek a japán gyertyák, akkor az alábbi cikkeket is érdemes tanulmányoznod:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
