Cikkünkben az akasztott ember japán gyertya alakzat jelzéseit, felismerését és a kereskedéssel kapcsolatos tudnivalókat beszéljük meg. Kitérünk arra is, hogy napos grafikonon vizsgálva, egyedi részvények esetében milyen eredményekre számíthatunk az akasztott ember tőzsdei kereskedése során. Szó lesz a japán gyertya alakzat megbízhatóságáról, és az is kiderül, hogy a véletlen ügyletkötésnél lehetséges-e jobb eredményt elérni az akasztott ember japán gyertya alakzattal. Bár az általános nézet szerint az akasztott ember egy fordulós jelzést adó gyertya, ennek ellenére azt tapasztaltuk a gyakorlatban, hogy az esetek többségében trenderősítőként jelenik meg, ami ellentmond az "elméleti" anyagoknak.
Mi az az akasztott ember, hanging man japán gyertya?
Az akasztott ember japán gyertya egy széles körben ismert gyertyatípus, ami tulajdonképpen egy emelkedő trendben kialakuló kalapács gyertyát jelent. A kialakulásának fontos feltétele, hogy a részvény, vagy más instrumentum piaca emelkedő trendben mozogjon, majd ebben az emelkedő trendben az egyik napon erőteljes eladói nyomás alakul ki. Ez az eladói nyomás, profit realizálás alakítja ki az alsó kanócot, de a kereskedés végére nem zár jelentős eséssel a részvény piaca. Ugyanis az esést megveszik a kereskedők és a zárásra a nyitó szint közelébe emelkedik vissza a részvény árfolyama.
A klasszikus magyarázat szerint az a tény, hogy nagyobb esés volt a részvény piacán napon belül, azt jelzi, hogy gyengül a vételi oldal, az eladók kerülnek túlsúlyba, azaz elbizonytalanodott az emelkedő trend. Emiatt pedig eladási jelzést kapunk, ha a következő napokban az akasztott ember japán gyertya mélypontja (kanóc alá) alá zár a piac. A fentiek ellenére azonban a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy az esetek 59 százalékában nem történik meg a fent leírt folyamat, azaz nem következik be fordulat az akasztott ember jelzés kialakulása után. Részleteket a következő bekezdésben beszéljük meg.
Előtte még kitérnék arra, hogy a fenti formáció, hasonló logikával csökkenő trendben is kialakulhat, de ebben az esetben fordított kalapács alakzatnak nevezzük. Érdemes a fordított kalapáccsal is megismerkedni, ennek ugyanis eltérő a megbízhatósága. Az alábbi képen már az inverted hammer, azaz fordított kalapács japán gyertya látható.
Az alábbi előadáson a japán gyertyák megbízhatóságával, jelzéseikkel foglalkozunk.
Mennyire megbízható az akasztott ember japán gyertya?
Az alábbiakban beszámolok egy átfogó, múltbeli visszatesztelésről, mely napos grafikonon, amerikai részvényeken történt. Az adatok Thomas Bulkowski munkáin alapulnak, és a visszatesztelés során több ezer akasztott ember alakzat lett megvizsgálva, ezek átlagos adatairól kaphatsz képet.
Érdemes szem előtt tartani, hogy az akasztott ember japán gyertya formáció kialakulhat bikapiacon (általános emelkedő trend a tőzsdéken) és kialakulhat medvepiacon is (általános csökkenő trend, negatív hangulat). Mivel eladási jelzést ad, így logikus a feltételezés, hogy jobb eredményekkel használható medvepiacon, és ezt a múltbeli visszatesztelések is alátámasztják, azaz az a gyertyajelzés utáni csökkenő trend, árfolyam visszaesés valamivel nagyobb medvepiacon. Azonban a továbbiakban a bikapiaci esetet fogjuk tárgyalni egész egyszerűen azért, mert az amerikai részvénypiac az ideje nagy részében emelkedő trendben mozog, hiszen az elmúlt 106 évben 20 alkalommal volt recesszió, ami összesen 23,3 év (280) hónapnyi válságnak, recessziónak (medvepiacnak) felel meg. Azaz mondhatnák azt, hogy az amerikai gazdaság elmúlt 100 évében az esetek 80 százalékában pozitív hangulat volt, így a bikapiaci esetekkel fogok foglalkozni.
Ezek alapján elmondható, hogy bikapiacon, ha lefelé lép ki az árfolyam az akasztott ember japán gyertya alakzatból, akkor átlagosan 6,1%-os árfolyam esés (ez medvepiacon 8,68%-os esést jelent) következett be. Ezzel szemben, ha felfelé történik a kitörés, azaz trenderősítő jelet kapunk, akkor 6,31%-os az átlagos árfolyam elmozdulás. Mit jelent ez? Azt vizsgáljuk itt, hogy a jelzést követően a rövidtávú emelkedő, vagy csökkenő trendben mekkora árfolyam elmozdulás történt átlagosan. Ezzel kapcsolatban két dologra figyeljünk oda. Ez egy átlag, azaz sok száz esetnek az átlagos értéke (egyedi helyzetekben jelentős eltérések lehetnek). Gondolj csak arra, hogy a 2+10 százalék átlaga 6, de egyedi esetekben nem mindegy, hogy 2 vagy 10% lesz az elmozdulás. Az átlag mellett a másik fontos tényező, hogy a jelzéstől egészen a trend mélypontjáig/csúcspontjáig mértünk, de erre a valós tőzsdei kereskedésben nem lesz lehetőségünk, azaz nem tudunk pont a csúcson, mélyponton kiszállni. Tehát ez az átlagos érték nem azt mutatja, hogy mennyit fogsz keresni az akasztott ember gyertyák kereskedésével. Ez arra lesz jó, hogy összehasonlítsd más japán gyertyákkal a teljesítményét, megértsd, milyen esetekben lehet magasabb megbízhatósággal, teljesítménnyel használni ezt a japán gyertya alakzatot. Illetve a gyertya-alakzat mögötti logikát, elméletet össze tudod vetni a gyakorlattal, és sajnos sokszor kiderül, hogy a japán gyertya köré "kitalált" elméletnek semmi köze a valósághoz.
A rövid kitérő után menjünk tovább, és nézzük meg a kitörés előtti állapotot, ahol azt tapasztalhatjuk, hogy átlagosan 2 nap (medián) telik el az akasztott ember és a kitörés/letörés között, azaz jellemzően nem a következő nap, hanem a 2-dik napon történik a kitörés, letörés. Ha pedig a kitöréssel kezdetét veszi az emelkedő vagy csökkenő trend, akkor ez kitörés esetén átlagosan 7 napig, letörés esetén pedig átlagosan 8 napig tart, azaz rövidtávon kereskedhető az akasztott ember.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy a nagyobb alakzatoknak jobb a teljesítménye, vélhetően azért, mert sokkal többen észreveszik a jelzést. A forgalom kismértékben befolyásolja az alakzat teljesítményét, azaz ha átlag feletti forgalommal alakul ki az akasztott ember, akkor valamivel nagyobb átlagos elmozdulást tapasztalhatunk. Ugyanez igaz a kitörések, letörések forgalmának vizsgálatára is, azaz ha nagy forgalom tapasztalható ezen a napon, akkor az átlagos elmozdulás nagyobb lesz (kb. 0,5%-kal, azaz nem sokat számít). Az alakzat megbízhatóságáról is érdemes néhány adatot átgondolni. Azt tapasztaltuk a múltbeli visszatesztelések alapján, hogy az "alázárásos" módszer az esetek 70 százalékában működik, ami jobb, mint a véletlenszerűen nyitott ügyletek találati arány.
Az alázárásos módszer tulajdonképpen azt jelentené, hogy megvárjuk, amíg a következő napokban a piac az akasztott ember gyertya mélypontja alá zár. Vegyük azt is figyelembe, hogy az esetek többségében az akasztott ember alakzat nem fordulós, hanem trenderősítő jelzés. A vizsgált esetek 41 százalékában történt csak fordulat, 59 százalékban pedig trendirányú mozgás, azaz árfolyam-emelkedés következett be.
Mi a probléma az akasztott ember japán gyertyával?
Aki már több tőzsdealakzat, vagy japán gyertya alakzat kereskedésében szerzett tapasztalatot az tudja, hogy az eladási jelet adó alakzatok, japán gyertyák teljesítménye rendre elmarad a vételi jelzéstől. Az ok nyilvánvaló ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai részvénypiacon zajlik a tesztelés. Ha megnézed az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évét, akkor az S&P500 indexen véletlenszerűen nyitott vételi pozíciók valószínűsége nem 50% volt, hanem:
- 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
- 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
- 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
- 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
- 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
- 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
- 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%
A vételi pozíciók találati aránya tehát jobb, mint a véletlen, de az eladási pozíciók találati aránya rosszabb, azaz az eladási jelekkel hátrányba kerülünk egy bikapiacon. Az adatok (és más tőzsdealakzatok, japán gyertyák statisztikái) is egyértelműen erősítik a trendkövető magatartás hasznosságát, azaz bikapiacon a vételi jelet adó alakzatok megbízhatóság jobb, az átlagos árfolyam emelkedés nagyobb, a trend átlagosan hosszabb ideig tart. Ezzel szemben a bikapiacon fordulós, eladási jeleket adó alakzatok esetében kisebb az átlagos visszaesés, nagyobb a hibaráta, és rövidebb az átlagos idő, azaz jellemzően előbb utóbb megveszik az esést. Medvepiacon pedig azt tapasztalhatjuk, hogy az eladási jeleket adó alakzatok esetében alakul ki nagyobb, hosszabb ideig tartó mozgás, jobb hibaráta, szemben a medvepiacon vételi jelet adó alakzatok eredményeivel. Tehát bikapiacon vegyünk, medvepiacon shortoljunk.
Vegyük azt is figyelembe, hogy a japán gyertyák a technikai elemzés eszközei közé sorolhatók, és az elmúlt 30 évben elvégzett közel 100 átfogó statisztikai vizsgálat többsége szerint a technikai elemzés jelzései többletinformációt hordoznak. Erről a témáról bővebben az alábbi előadáson beszéltünk.
Ha érdekel a japán gyertyák kereskedése, akkor az alábbi cikkeket is érdemes tanulmányoznod:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
