Tőzsde indikátorok: Van bizonyíték az indikátorok hatásosságára a tőzsdén?

2022.12.07. (sze) - 13:39 Hírlevél feliratkozás
Kategória: 
Forex, Daytrade
Részvény, kereskedés

Tőzsdei kereskedők széles köre használ különféle indikátorokat, melyek célja, hogy következtetéseket vonjuk le a jövőre nézve, esetleg a piac állapotáról kapjunk információt. A médiában gyakran olvashatunk, hallhatunk különböző indikátorokról, melyek miatt a piac vagy egy részvény drága, esetleg olcsó. Szakértők, elemzők előadásaiban is megkerülhetetlen téma az indikátorok jelzései, a jövőre vonatkozó jóslások az indikátorok alapján. A kérdés csak az, hogy ezek az indikátorok mennyire megbízhatóak. Érdemes-e döntéseket alapoznunk ezekre az indikátorokra, milyen típusaik léteznek az indikátoroknak, mire jók, és mire nem jók? Ezeket a kérdéseket általában a kezdő kereskedők teszik fel maguknak, és az alábbiakban megpróbáljuk megválaszolni a kérdéseket.

Témáink:

  • Indikátorok a tőzsdéken
  • Trendkövető pl. mozgóátlagok, MACD, TRIX
  • Volatilitást mérő, pl. VIX, bollinger szalag, ATR,
  • Forgalomalapú, volumen-alapú, pl. OBV, Chaikin, forgalom
  • Változással egy időben jelző (oszcillátorok), pl. RSI, Stochastic
  • Hangulat, sentiment indikátorok
  • Piaci szélességet mérő indikátorok. pl AAII
  • Relatív erősséget, túlárazott helyzetet mérő indikátorok
  • Egyéb indikátorok. TRIN, TRIX
  • Van bizonyíték a technikai elemzés indikátorainak működésére?
  • NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként
  • COT report használata a tőzsdei kereskedésben
  • AAII
  • TRIN, TICK, azaz piaci hangulat változását jelző indikátorok
  • VIX index jelzései, volatilitás
  • Put/Call ráta
  • Mennyire megbízhatók a piaci indikátorok?
  • 93 piaci indikátor közül a 10 legjobb indikátor bemutatása

Indikátorok a tőzsdéken

Ha körülnézünk a különböző tőzsdén alkalmazott stratégiák között, figyeljük a híreket, akkor gyakorlatilag indikátorok végtelen sorával találkozhatunk. Bár való igaz, hogy több száz különféle indikátor létezik a tőzsdéken, ezek azonban jól csoportosíthatók, és egy-egy csoportba tartozó indikátor jelzése, alapja tulajdonképpen megegyezik. Nézzük a főbb csoportosítási szempontokat.

1) Technikai elemzés indikátorai:

  • Trendkövető pl. mozgóátlagok, MACD, TRIX
  • Volatilitást mérő, pl. VIX, bollinger szalag, ATR,
  • Forgalomalapú, volumen-alapú, pl. OBV, Chaikin, forgalom
  • Változással egy időben jelző (oszcillátorok), pl. RSI, Stochastic

Részletek a technikai elemzés indikátorairól: 15 oldalas útmutató az indikátorok használatáról

2) Piaci, ún. market indikátorok:

  • Hangulat, sentiment indikátorok
  • Piaci szélességet mérő indikátorok. pl AAII
  • Relatív erősséget, túlárazott helyzetet mérő indikátorok
  • Egyéb indikátorok. TRIN

Nézzük részletesen a fenti indikátor kategóriákat.

Van bizonyíték a technikai elemzés indikátorainak működésére?

A technikai elemzés nagyrészt a múltbeli árfolyam-adatokból próbál a jövőre vonatkozó jóslást adni. Ezt azonban a széles körben ismert közgazdaságtani elméletek elutasítják. Gondolok itt a random walk elméletre, mely szerint a múltbeli árfolyammozgásból nem lehet a jövőbeni árfolyamot megállapítani, és a technikai elemzésben használt alakzatok, trendek mind kialakulhatnak véletlen folyamatok eredményeképpen (példa erre itt). Ugyanígy a hatékony piacok elméletének különböző formái szerint sem lehetséges többlethozamot elérni a technikai elemzéssel. Ugyanakkor számos átfogó kutatás készült az utóbbi két évtizedben, melyek bizonyítják, hogy egyes módszerekkel lehetséges többlethozamot elérni. Beszámoltam arról, hogy 92 kutatás többségének (58) az a végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés egyes módszereinek alkalmazása többlethozamot eredményez.

 
 

A kutatások jelentős részében egyébként a mozgóátlag indikátorok különböző formáit vizsgálták, így a mozgóátlagok egy széles körben kutatott terület, ahol számos kutatás arról számolt be, hogy a mozgóátlagok használata eredménnyel jár a tőzsdén. További technikai elemzés indikátorok, melyek megbízhatóságát vizsgáltuk:

Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a japán gyertyák és árfolyamalakzatok esetében is vannak kutatások, melyek a működésüket támasztják alá, de itt elég vegyes a kép. Ugyanis egyes kutatások nem találták hasznosnak a japán gyertyákat és az árfolyamalakzatokat sem. Ezekről szintén beszámoltam már korábbi bejegyzéseinkben, lásd:

A fenti bizonyítékok ellenére nem általánosan elfogadott, hogy a technikai elemzés módszerei, így az indikátorok, valóban képesek többlethozamhoz juttatni a kereskedőket, azaz használatuk előnyhöz juttatja a kereskedőket. Az általános hozzáállás ezekhez az indikátorokhoz, eszközökhöz, hogy a pozitív bizonyítékok áltudományos módszerekkel készültek, kétesek, mert adatbányászaton (data snooping) alapulnak, esetleg más tesztelési hibák elkövetésével (pl. start date bias, sample selection bias, lásd itt) készültek. Érdemes tehát kezdő tőzsdei kereskedőként elolvasni a fent hivatkozott néhány cikket, melyben a témát tárgyaljuk, így körvonalazódhat, hogy mire használható, és melyek a korlátai a technikai elemzés indikátorainak. Ugyanakkor arról is érdemes tudnia egy kezdő kereskedőnek, hogy nem csak olyan indikátorok léteznek, melyek a múltbeli árfolyamot vizsgálják. Ugyanis a technikai elemzés indikátorainak gyakorlatilag az egyetlen bemenő adata az árfolyam (egyes esetekben a kereskedési forgalom), de az ún. piaci indikátorok esetében a bemenő adatok széles köre változik.

 
 

Piaci, ún. market indikátorok a tőzsdén

A piaci indikátorok a népszerű tőzsdekönyv (Steven Achelis: Technical Analysis A to Z)alapján olyan indikátorok, melyek az ár és forgalmi adatokon túl sokkal összetettebb információt tartalmaznak. Ezek közül többet is tárgyaltunk az oldalunkon:

A piaci indikátorok nagy csoportja a befektetők, piaci szereplők hangulatára alapozza a jelzéseket. Ezek az indikátorok általában kontraindikátorként működnek, azaz ha pozitív a hangulat a befektetők körében, akkor alacsonyabb jövőbeni hozamot jelez előre az indikátor. Ha pedig negatív a hangulat a befektetők körében, akkor a jövőbeni hozam magasabb. A hangulat indikátorok jelzései attól függően is változnak, hogy milyen kereskedői csoportot vizsgálunk. Például léteznek a befektetők széles körét vizsgáló indikátorok, mint az AAII, de egyes indikátorok kifejezetten az intézményi befektetők döntéseit vizsgálják, míg mások kifejezetten a kisbefektetőket, a kezdő tőzsdei kereskedőket. A levonható következtetések is annak függvényében változnak, hogy mely csoportot vizsgálj az indikátor. Részeltek: Tőzsdei összeomlást jelez a negatív hangulat a befektetők körében?

Az indikátorok egy széles köre az ún. piaci szélességet méri, azaz nem egy-egy részvény, hanem sok száz, sok ezer tőzsdei részvény együttesét vizsgálja, melyből szintén a piac állapotáról kaphatunk képet. Ilyen indikátor az Arms, TRIN, TRIX, hindenburg ómen:

Egyéb indikátorok körébe pedig változatos indikátorokat, összefüggéseket találunk:

Mennyire megbízhatók a piaci indikátorok?

Fentebb látható volt, hogy a technikai elemzés indikátorait, különösen a mozgóátlagon alapuló jelzéseket, széles körben tesztelték kutatók, azonban a piaci indikátorok megbízhatóságával kapcsolatban lényegesen kevesebb vizsgálat áll a kereskedők rendelkezésére. Ráadásul az egyik vizsgálat meglehetősen régi, ugyanis Ben Branch gyakran hivatkozott tanulmánya a piaci indikátorokkal kapcsolatban 1976-ban készült (lásd The Predictive Power of Stock Market Indicators). Branch vizsgálatában 10 piaci indikátort tekintett át (hangulat, piaci szélesség, és egyéb típusok), és a megállapításai között szerepelt, hogy szignifikáns kapcsolat mutatható ki a piaci indikátorok és a részvénypiac teljesítménye között. A legjobb előrejelző szerepe a befektetési alapok készpénz mennyiségét vizsgáló indikátornak és a T-bill hozamváltozása bizonyult. További indikátorok esetében kisebb előrejelző hatást tudott kimutatni, például short mutatók, másodlagos részvénykibocsátás, bizalmi index.

40 évvel később, 2014-ben pedig a Massey Egyetem munkatársai vizsgáltak meg 93 piaci indikátort, melyről a Technical Market Indicators: An Overview tanulmányban olvashatunk bővebben. A 93 piaci indikátor átlagosan 54 éves múltbeli időszakon tekintették vissza, de egyes indikátorok esetében 200 éves visszatekintő adatokhoz is hozzáfértek a kutatók.

A 93 piaci indikátor elsődleges vizsgálatai azt mutatták, hogy 30 piaci indikátor valószínűsíthetően előrejelzést ad a jövőre vonatkozóan. Azonban az előzetes vizsgálatok velejárója a magasabb szignifikancia szint, és ez ebben az esetben 10%-ot jelent. Azaz 90% a valószínűsége, hogy a vizsgált összefüggés valóban kimutatható. Tudni kell ehhez azt is, hogy statisztikailag akkor szignifikáns egy vizsgálat eredménye, ha a szignifikancia szint 5%, vagy kisebb, ez 95%-os megbízhatóságot jelent (bővebben erről: Létezik működőképes módszer, stratégia?).

Ha tehát pedig a fenti 30 indikátort további vizsgálat alá vetették, és szűkebb időszakokon is megvizsgálták, akkor már csak 10 indikátor esetében beszélhetünk statisztikailag szignifikáns eredményről.

További probléma, hogy a bár a 30 indikátorból csak 10 indikátor esetében beszélhettünk szignifikáns előrejelző szerepről, azonban a jelzések pont akkor voltak megbízhatóak, ha az ellentétes jelet vették figyelembe a kutatók.

Például a hangulat indikátorok a várakozásokhoz képest ellentétesen adták a jó jelzést. Erre jó példa az NYSE short interest ratio vagy az AAII bulish index, melyek esetében nem tapasztalták, hogy az indikátorok kontraindikátorként működnek. A NYSE tagok, specialisták követése sem bizonyult megbízhatónak. Például ha a fenti szereplők növelik a short állományukat, akkor az elmélet szerint ez eső piacot jelez előre. Ugyanakkor a vizsgálatok alatt azt tapasztalták, hogy a short állomány növekedése további emelkedő piacot jelez előre, ráadásul magas megbízhatóság mellett.

Ráadásul a hosszú időtáv könnyen eltorzíthatja az eredményeket, így a kutatók rövidebb időszakokon is megvizsgálták a fenti 30 indikátort, melyből 20 azonnal használhatatlannak bizonyult, így az alábbi 10 maradt használható:

  1. NYSE short sales members
  2. NYSE short sales general public
  3. NYSE short sales specialists
  4. NYSE short sales összes
  5. NYSE short interest ratio
  6. NYSE advanced
  7. NYSE declines
  8. Alternext declines
  9. NYSE új csúcsok
  10. NYSE kumulált csúcs

A fenti mutatókról annyit kell tudni, hogy az NYSE short sales a New York-i tőzsdén shortolásra kölcsönkért részvények számának változását jelenti. A members, public, specialist mutatók pedig a tőzsde egyes szereplőinek lebontásában mutatja a mutatót. A témával, short mutatókkal kapcsolatos információ itt érhető el:

Az NYSE advanced, és decline mutatók egy piaci szélességet mérő indikátor, mely azt figyeli, hogy a tőzsdén hogyan változik az emelkedő és csökkenő részvények száma. Bővebben: Működik a TRIN indikátor a tőzsdén? Van értelme használni?

Az Alternext decline tulajdonképpen egyezik a fentivel, de csak a csökkenő részvényeket vizsgáljuk, és az Alternext tőzsdén, mely az Euronext (európai tőzsdéket összefogó platform) közepes és alacsony piaci kapitalizációval rendelkező cégeit jelöli. NYSE új csúcs és új kumulált csúcs tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy hogyan változik az 52 hetes csúcson levő részvények száma. A témáról itt és itt olvashatsz: 52 hetes csúcs jelentősége a tőzsdén

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link