ETF jelentése, vásárlása: 19 dolog, amit tudnod kell ETF alap vásárlása előtt

Bejegyzésünkben megbeszélünk néhány olyan tényezőt, melyek nem annyira ismertek az ETF alapokkal kapcsolatban, mégis érdemes lehet egy ETF alap vásárlása előtt odafigyelni ezekre. Témáink:

• Mi az az ETF, ETP, ETN, ETC?
• Az ETN kockázatosabb, mint az ETF
• ETF befektetések és a költségek
• ETF alapok adózása
• A tőkeáttétes ETF nem úgy működik, ahogy gondolod
• Buborékot okozhat az ETF népszerűsége?
• Osztalékot fizető vagy osztalékot felhalmozó ETF alap?
• Hogyan kezeljük a devizakockázatokat?
• Szintetikus ETF vásárlásának kockázatai
• Rehypothecation, azaz újrazálogosító ETF-ek
• Összeomolhat egy ETF piaca?
• ETF vásárlás és a contango hatás
• Alacsony eszközértékű ETF alapok
• Speciális ETF-ek vásárlásának kockázatai
• Indexkövető ETF alapok közötti eltérés

1) Mi az az ETF, ETP, ETN, ETC?

Egyre többször találkozhatunk a bekezdés címében szereplő szavakkal, melyek egy viszonylag új, néhány évtizedet létező befektetési terméket jelölnek meg. Az ETF  az Exchange Traded Funds szavak rövidítése, mely tulajdonképpen tőzsdén kereskedett befektetési alapot jelent. Azonban az ETF alapok több szempontból is eltérnek a hagyományos befektetési alapoktól. Az egyik ilyen szempont, hogy az ETF-ek eredetileg jellemzően passzív, indexkövető termékekként terjedtek el. Egy klasszikus indexkövető ETF-nek nem célja a piaci hozamok felülmúlása, hanem egy meghatározott index vagy eszközcsoport teljesítményének minél pontosabb követése. Ezzel szemben sok hagyományos, aktívan kezelt befektetési alap célja a referenciaindex felülteljesítése, bár ma már hagyományos alapból is léteznek indexkövető megoldások, és ETF-ből is egyre több az aktívan kezelt konstrukció. Vannak olyan ETF-ek is, melyek meghatározott faktorok alapján próbálnak eltérni a széles piaci indexektől. Ezekről már korábbi bejegyzésünkben beszéltünk. Az átlagos, passzív ETF esetében tehát a mögöttes index pontos leképezése a cél. Egy aktív befektetési alap ezzel szemben általában a benchmark felülteljesítésére törekszik, de ez nem minden hagyományos alapra igaz. Még egy fontos különbség van az ETF-ek és a hagyományos befektetési alapok között: a költségszerkezet. Az ETF-ek éves költségei általában alacsonyabbak, különösen a passzív indexkövető ETF-eknél, ugyanakkor a tematikus, aktív vagy speciális ETF-ek díjai már magasabbak lehetnek. Az ETF mellett további rövidítésekkel is találkozhatsz, ezek az alábbiak:

• ETP, azaz Exchange Traded Products
• ETN, azaz Exchange Traded Notes
• ETC, azaz Exchange Traded Commodities

A megnevezések már utalnak arra, hogy mit takar egy-egy rövidítés. Az ETP tehát gyűjtőfogalom: ide tartoznak a tőzsdén kereskedett termékek, például az ETF-ek, ETN-ek és ETC-k. Az ETN nem ETF, hanem jellemzően bank vagy pénzügyi intézmény által kibocsátott, tőzsdén kereskedett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az ETC pedig a tőzsdén kereskedett árupiaci termékeket jelöli, melyek nagyrészt határidős termékekből alakítják ki a portfóliójukat. Fontos, hogy különbséget tudj tenni az ETF, ETN, ETC között  ugyanis a termékekkel kapcsolatos kockázat is eltérő.

2) Mi a különbség az ETF és a hagyományos befektetési alap között?

A nem tőzsdén kereskedett befektetési alapokhoz képest az egyik fő különbség a kereskedési forma: az ETF-ekkel tőzsdén, napközben lehet kereskedni, míg a hagyományos befektetési alapok jegyeit jellemzően napi nettó eszközértéken jegyzik. A klasszikus indexkövető ETF-eknél az alapkezelő nem egyedi részvénykiválasztással próbál többlethozamot elérni, hanem egy index követése a cél. Ez többnyire alacsonyabb alapkezelési költséggel jár. Ugyanakkor ma már sok aktívan kezelt ETF is létezik, ahol az alapkezelőnek jelentős szerepe van a portfólió kialakításában. Ilyenek az ún. alternatív ETF-ek, melyek tulajdonképpen abszolút hozamra törekednek, azaz a hagyományos abszolút hozamú befektetési alapokra hasonlítanak.

Megemlíteném ezek között a befektetési gurukat, hedge fundok pozícióit másoló, követő ETF alapokat (Guru és Hedge Fund követő ETF-ek), a felvásárolásokkal kapcsolatos arbitrázs lehetőségeket kihasználó ETF alapokat. De ide tartoznak az ún long short ETF-ek is, és az ún real return ETF is aktívan kezelt, mivel ez is abszolút hozamra, inflációt meghaladó abszolút hozam elérésére törekszik. A hagyományos, nem tőzsdén kereskedett befektetési alapokat megvehetjük a saját bankfiókunkban, de az ETF jegyekhez olyan brókercégre, bankra lesz szükségünk, ahol a külföldi tőzsdék is elérhetők, mivel jellemzően a külföldi tőzsdéken találunk likvid ETF jegyeket.

3) ETF befektetések és a költségek

Az ETF kereskedés, befektetés költségeit két részre lehet bontani. Egyrészt -ahogy egy átlagos részvény vásárlása esetén-  jutalékot fizetünk az ügyletet lebonyolító brókercégnek, valamint a tőzsdei kereskedés vele járója, hogy vételi és eladási árfolyam között különbség van, azaz a spread is költségünk lesz. Megjegyzendő, hogy likvid ETF-ek esetében a spread általában nem jelentős. Másrészt az ETF alapkezelőjének is van egy díja, ami az árfolyamba beépül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha az alapkezelő éves díja például 0,5%, és egy év alatt a mögöttes termék árfolyama (például kávé) 10 százalékot drágult, akkor az ETF befektetésünk értéke várhatóan 9,5 százalékkal növekedett. Költségekről bővebben: 7 dolog, amit tudnod kell ETF alap vásárlása előtt.

Alapvető előnye tehát sok ETF-nek, különösen a passzív indexkövető ETF-eknek, hogy általában olcsóbbak a hagyományos, aktívan kezelt befektetési alapokhoz képest. Bár sokszor nincs lényeges, maximum fél, vagy 1 százalékos eltérés a hagyományos és az ETF befektetések költségei között (alapkezelési díjra gondolok), de ez a kis eltérés is jelentős összegű eltérést okozhat hosszú távon. Természetesen egy ilyen összehasonlításban nem vesszük figyelembe, hogy a hagyományos, aktívan kezelt befektetési alapok esetében aktív vagyonkezelés zajlik, azaz az alapkezelő célja gyakran a benchmark felülmúlása (ezt az alfa mutatóval mérjük), amit sajnos gyakran alulteljesítik az alapkezelők (emiatt az alfa a befektetési alap választás fontos mutatója). A passzív ETF esetében nem cél a referenciaindex felülmúlása, hanem annak minél pontosabb követése a cél. Tehát ideális esetben egy jól kezelt hagyományos befektetési alap még ki is tudja termelni a többlet alapkezelési díjat. Hozzátenném, hogy ez sajnos a hagyományos befektetési alapok széles tömegére egyébként nem igaz.  Hogy mit jelent egy kisebb eltérés a költségekben azt az alábbi példával szemléltetném.

Az alábbi példában három befektetési alapot fogunk összehasonlítani, az alábbi paraméterekkel:

• "A" befektetési alap: éves alapkezelési díj 0,25%
• "B" befektetési alap: éves alapkezelési díj 1,25%
• "C" befektetési alap: 5%-os vételi jutalék, és 1%-os éves alapkezelési díj

A vizsgálat során 15 ezer dollárt fektettünk be, és feltételezzük, hogy minden évben 10% hozamot érnek el az alapok (tehát a teljesítményük ugyanaz).

A fenti képen láthatjuk, hogy az egyes alaptípusoknál (Fund A, Fund B, Fund C oszlopok), hogyan változott az eredmény az eltelt évek függvényében. A fund C oszlopban láthatjuk, hogy a "C" befektetési alap 14.250 dollárral indul, mivel itt 5%-os vételi jutalékkal csökkent a befektetett összeg. A táblázat utolsó sora a 20-dik évet mutatja. Ekkor az "A" befektetési alap egyenlege 96,423 dollár, a "B" befektetési alap egyenlege 80,293 dollár, a "C" befektetési alap egyenlege 79,863 dollár. Az adatokból látható, hogy az alapkezelési díj jelentős hatást gyakorol a jövőbeni egyenlegünkre, ugyanakkor az egyszeri kezdeti elvonás (vételi jutalék) is meghatározó lehet, mivel kisebb összeggel indul a befektetésünk ezáltal.

4) Az ETN kockázatosabb, mint az ETF

Egyre népszerűbb az alapkezelők körében, hogy bizonyos alapokat nem ETF, hanem ETN formában működtetnek. Azonban az ETF és ETN alapvetően különbözik, mégpedig azért, mert az ETN egy kötvény. Jellemzően egy bank, pénzintézet által kibocsátott, tőzsdén kereskedhető kötvényről van szó. Az ETN kibocsátója tehát az adós, a befektetők pedig lényegében a kibocsátó hitelezői. Az ETN kibocsátó vállalja, hogy a hitelt a mögöttes termék árfolyamának változására tekintettel fizeti vissza, gyakorlatilag így valósul meg a mögöttes termék árfolyamának követése.

A legtöbb ETN-t nagybankok vagy nagybankok befektetési üzletágai bocsátják ki, ezért a befektetők hajlamosak lehetnek alábecsülni a kibocsátói kockázatot. Fontos azonban látni, hogy az ETN esetében a befektető nem egy elkülönített alap eszközeinek közvetlen tulajdonosává válik, hanem a kibocsátó fizetőképességétől is függ. A Lehman Brothers csődje jól mutatta, hogy még nagy pénzügyi intézmények esetében sem zárható ki teljesen a kibocsátói kockázat. Ne tévesszen meg minket az ETN és ETF szavak közti hasonlóság, az se tévesszen meg minket, hogy az ETF szűrők találatként mutatják az ETN termékeket.

Az ETN és az ETF tehát nem ugyanaz a termék. Ahogy fentebb látható volt az ETN egy kötvény, az ETF egy befektetési alap. A fentiek után felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy miért kedvelik a bankok az ETN termékeket? Az ok nagyon egyszerű, ugyanis bizonyos struktúrákat könnyebb megvalósítani ETN formában, és ezzel a befektető is jól jár, például azért mert pontosabban követi az ETN a mögöttes termék árfolyamát (bizonyos esetekben mérsékeltebb lehet a határidős pozíciók görgetéséből eredő eltérés, itt beszéltünk róla). Különösen árupiaci termékek, vagy egyéb összetett termékek, például VIX, vagy kockázatos kriptodevizák esetében találkozhatsz ETN befektetésekkel.

5) ETF alapok adózása

Az ETF konstrukció adózása is gyakori kérdés a befektetők körében. A hagyományos befektetési alapok esetében megszokták a befektetők azt, hogy a pénzintézet vonja, és vallja be az adót, azonban más a helyzet akkor, ha egy befektetési alapot a tőzsdén vásárolunk. Ekkor ugyanis a befektetőnek kell bevallania, és befizetnie az adót a lezárt ügylet után. Az ETF befektetések tehát részvényhez hasonló feltételek mellett (vételi, eladási jutalék, megbízások) kereskedhető, és ugyanúgy adózik, mint egy részvény. Ideális esetben az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai szerint. Ezt a témát teljes részletességgel tárgyaltuk: Tőzsdei adózás, tőzsdei nyereség, jövedelem utáni adóbevallás

ETF adózással kapcsolatban arra kell még figyelnünk, hogy az ETF alapok gyakran fizetnek osztalékot. Könnyen elkerülheti a figyelmünket egy-egy kisebb osztalék, de akár a legkisebb osztalék esetén is felmerül az adóbevallás, adófizetési kötelezettség, ami adott esetben nem csak SZJA-fizetésben merülhet ki, hanem a hatályos szabályok szerint szociális hozzájárulási adó, azaz szocho is felmerülhet: Hogyan adózunk a részvények osztaléka után?

6) ETF-vásárlás az európai tőzsdéken

Sok esetben adózási és egyéb szempontokból is kedvezőbb lehet a befektető számára, ha az európai tőzsdéken vásárolja meg az ETF alapokat. Ugyanaz az alapkezelő ugyanazon ETF alapját egy amerikai és egy európai tőzsdén is jegyezheti. Jellemzően a nemzetközi alapkezelők Írországi, vagy Luxemburgi székhellyel bejegyezve az Európai Unión belül szabadon forgalmazható ún. UCITS ( az ETF alap nevében találjuk ezt a kifejezést) ETF alapokat hoztak létre. Emiatt tehát egyes ETF alapok nemcsak az amerikai tőzsdéken, hanem az európai tőzsdéken is megvásárolhatók. Az UCITS ETF-ek közül az osztalékot, kamatot újra befektető típusú ETF-et célszerű előnyben részesítenie egy magyar befektetőnek.

Az európai részvénypiacokon elérhető ETF-ekre egy jól használható szűrőprogramot találunk a justETF.com oldalon. Ez az ETF kereső tehát kifejezetten az európai tőzsdéken elérhető ETF alapokra fókuszál. Ezt az ETF keresőt, illetve használatát részletesen tárgyaljuk a következő hivatkozáson.

7) Mi a probléma az amerikai ETF alapokkal?

2018-ban életbe lépett az a PRIIPs-szabályozási környezet, amely miatt az amerikai ETF-ek többsége a lakossági európai, így a magyar befektetők számára jellemzően nem közvetlenül elérhető. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben jogilag lehetetlen amerikai ETF-hez jutni, de a legtöbb lakossági befektető számára a gyakorlatban az UCITS ETF-ek jelentik a szabályozott, könnyen elérhető alternatívát. A témával kapcsolatos előadásunkat az alább láthatjátok. Témáink:

• Mit jelent a PRIIPs szabályozás? Hogyan érint téged?
• Mi a probléma a KID dokumentummal? Miért érint ez egy magyar befektetőt?
• Hogyan lehet kikerülni a szabályozást?
• CFD termék jelenthet-e jó alternatívát?
• Határidős, vagy opciós termékkel helyettesíthető az ETF?
• Cégek és szakmai ügyfelek vásárolhatnak amerikai ETF-et?
• Hogyan helyettesíthetők az amerikai ETF-ek?
• Nézzük meg akkor, hogy mennyivel drágábbak az európai ETF-ek
• További hátrányok, előnyök az európai ETF piacon

8) Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap?

Az ETF-ek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, melyek jelentős része a klasszikus indexkövető megoldást követi, azaz nem törekszik felülteljesítésre, az egyetlen cél egy meghatározott referencia-index lemásolása. Egy részvénypiaci ETF alap esetében ez viszonylag egyszerűen megoldható, hiszen az alapkezelő nem tesz mást, csak megvásárolja a tőzsdeindexben szereplő társaságok részvényeit az indexben található arányok szerint. Természetesen ma már léteznek olyan részvénypiaci ETF alapok is melyek, swap-ügyletekkel vagy ún. mintavételezéssel (sampling, lásd itt)  alakítják ki a portfóliót, de a befektetőnek lehetősége van a full replication típusú alapok megkeresésére (például ETF szűrő programokkal lásd itt).

A részvénypiacba történő befektetés tehát könnyedén leegyszerűsíthető részvénypiaci ETF alapok segítségével, azonban a kötvénypiaci befektetések során két fontos problémával számolnunk kell. Ezek közül az egyik, hogy a kötvény egy lejárattal rendelkező értékpapír. A másik probléma, hogy a kötvény nem tőzsdén kereskedett termék, azaz a kötvény ETF egy olyan tőzsdén kereskedett befektetési termék, melynek a portfóliójában nem tőzsdén kereskedett termékek vannak. Mindkét problémával részletesen foglalkoztunk a témával foglalkozó cikkünkben itt.

9) A tőkeáttétes ETF nem úgy működik, ahogy gondolod

A tőkeáttétes ETF-ek általában 2 vagy 3-szoros szorzóval működnek. Felszínesen vizsgálódó befektető könnyen azt gondolhatja, hogy a 2 vagy 3-szoros szorzó úgy működik, hogy például a mögöttes termék árfolyama 1 év alatt 10%-ot emelkedett, akkor a 2-szeres tőkeáttételt tartalmazó ETF árfolyama 20%-ot fog emelkedni, a 3-szoros tőkeáttételt használó ETF pedig 30%-ot. A short ETF alapoknál pedig hasonló eltérést, csak fordított irányba várunk, azaz 10%-os index emelkedés esetén a short ETF-en (2-szeresen) 20% veszteség képződött, a 3-szoroson pedig 30%. Ez azonban a valóságban nem így van. Ennek oka, hogy a tőkeáttétel miatt naponta változik az ETF árfolyama, és ha magas volatilitású időszak következik be, akkor jelentős eltérés lesz a mögöttes termék és a tőkeáttételt tartalmazó termék várt árfolyamában, általában a befektető vesztére. Például az is előfordulhat, hogy a mögöttes termék árfolyama emelkedik, a 3-as szorzóval működő ETF-en ennek ellenére veszteség keletkezik. A tőkeáttétes ETF-ek hosszú távú, passzív buy-and-hold befektetésként általában nem ajánlhatók. Ez alól bizonyos, ritkább konstrukciók kivételt jelenthetnek, de a legtöbb tőkeáttétes ETF napi újrasúlyozású, azaz a tőkeáttételt naponta állítják vissza. A következő bejegyzésben részletes szimuláción mutatom be, hogy mire számíthatsz a tőkeáttétes ETF-ek vásárlása esetén: Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok.

10) Buborékot okozhat az ETF népszerűsége?

Az elmúlt időszakban az ETF befektetési alapok térnyerésével egyre több helyen olvashatunk arról, hogy az ETF-ek buborékot okoznak a piacon, illetve piactorzító hatásai vannak ezeknek a termékeknek. Már a magyar nyelvű interneten is találhatunk az ETF buborék témában cikkeket, melyek címéből a piaci összeomlás, befektetési őrület, mérgező papír a tőzsdén, pénzügyi buborék jelzőkkel kapcsolják össze az ETF befektetések térnyerését.

Ahogy az alábbi képen is látható az ETF-ek népszerűsége egyre nagyobb lett az elmúlt évek során. 2017-re már több, mint 2000 ETF alap működött az Egyesült Államokban, az ETF alapok által kezelt vagyon elérte a 3,4 billió dollárt. A fentiek miatt egyes elemzőknek az a véleménye, hogy a következő buborék az ETF-ek piacán fog kialakulni. A rendelkezésre álló vizsgálatok alapján az ETF-ekkel kapcsolatos összeomlás-jellegű állítások gyakran túlzóak (lásd itt), de hatást gyakorolhatnak a piaci hatékonyságra (itt beszéltünk erről), és egyes ETF alapok esetében felmerülhet a rendszerkockázat, partnerkockázat, melyekről itt beszéltünk.

11) Osztalékot fizető vagy osztalékot felhalmozó ETF alap?

Az sem mindegy, hogy osztalékot fizető vagy osztalékot felhalmozó ETF-et választunk, ugyanis a magyar SZJA szabályok szerint egyes esetekben Szochó fizetési kötelezettségünk is felmerülhet. Előfordulhat tehát, hogy a befektető jobban jár egy olyan ETF alappal, amelyik nem fizeti ki rendszeresen a felmerülő osztalékokat, vagy felmerülő kamatokat (kötvények után), hanem az osztalék felhalmozásra kerül, azaz beépül az ETF árfolyamába. Ebben az esetben árfolyamnyereség-adóként fogunk adót fizetni az osztalék után. ETF vásárlás előtt tehát nem árt az adózást is átgondolni. A témához részletes segítséget nyújt a következő bejegyzés.

12) Hogyan kezeljük a devizakockázatokat?

A devizakockázat akkor merülhet fel, ha a befektető saját devizája, az ETF kereskedési devizája és a portfólióban szereplő eszközök devizakitettsége eltér egymástól. Ha ETF vásárlását tervezed, akkor valószínűleg találkozni fogsz a problémával, tekintettel arra, hogy lakossági európai befektetőként az amerikai ETF-ek többsége helyett jellemzően európai, UCITS ETF-ek érhetők el. Ha például az a terved, hogy az amerikai részvénypiacon fektesd be a pénzed, akkor egy európai tőzsdén jegyzett ETF alapot kell megvásárolnod, amit euróban, vagy fontban fognak jegyezni. Ha tehát euróban vásárolsz meg egy ETF alapot, amely dollárért vásárolja a részvényeket, akkor a jövőbeni hozamod az EUR/USD kurzus változásán is fog múlni. Ezen kívül pedig még az EUR/HUF árfolyam változása is hatással lesz az ügyletre. Ha tehát dollárba fektettük a pénzünket, és idő közben az euró, vagy a forint erősödik, akkor a befektetőnek ezen vesztesége képződik, mert dollárban tartotta idő közben a megtakarítását. Természetesen fordított esetben akár nyereség is képződhet ezen. Azonban léteznek olyan ETF alapok, melyek fedezik a kitettségüket a devizapiacon forward ügyletekkel, így a currency hedged ETF típus vásárlásával csökkenthető ez a kockázat. A következő bejegyzésben a problémát részletesen, példákon keresztül szemléltetve tárgyaljuk, részletek itt.

13) Szintetikus ETF vásárlásának kockázatai

Ahogy fentebb már említettük, az ETF-ek egyik nagy előnye, hogy egyszerűen és sokszor alacsony költséggel lehet diverzifikált portfóliót kialakítani. A fizikai replikációjú ETF-eknél az alap ténylegesen megvásárolja az indexben szereplő eszközöket, teljes vagy mintavételes leképezéssel. Vannak azonban szintetikus ETF-ek is, amelyek az index vagy mögöttes termék teljesítményét származtatott ügyletekkel, például swapokkal követik. Például vannak olyan arany ETF alapkezelők, akik megvásárolják az aranyat, és széfekben tárolják, de vannak olyan arany ETF alapkezelők, akik csak a határidős piacon képeznek pozíciót, és így követik az arany árát. A két megoldás között lényeges különbség lehet a kockázati profilban, a partnerkockázatban és egyes termékeknél a hozameltérésben is. Határidős ügyleteken a contango hatás miatt kisebb lesz a hozamunk (később erről is beszélek). Ezen kívül pedig számos szintetikus leképezési megoldás létezik, például swap ügyletekkel,  de a lényeg, hogy a teljesítménykövetés nem kizárólag közvetlen eszközvásárlással történik. A szintetikus ETF-eknél ezért fontos megvizsgálni a partnerkockázatot, a fedezeti szabályokat, a swapstruktúrát és a termék tájékoztatóját. Szabályozott UCITS ETF-eknél ezekre korlátok és kockázatkezelési előírások vonatkoznak, de a befektetőnek ettől még érdemes értenie a konstrukció működését. A témáról bővebben itt írtunk.

14) Rehypothecation, azaz újrazálogosító ETF-ek

Egyes ETF alapok tájékoztatójában megtalálod a "Rehypothecation" kifejezést, melyet valószínűleg a legtöbb befektető nem tud értelmezni, így könnyen átsiklik felette. A "rehypothecation" kifejezés a fedezet újrafelhasználására utalhat, és bizonyos konstrukciókban növelheti a partnerkockázatot. Tulajdonképpen arról van szó, hogy egyes pénzügyi konstrukciókban a fedezetként átadott eszközöket a másik fél újra felhasználhatja. ETF-eknél ennek gyakorlati jelentősége termékenként eltérő, ezért a tájékoztatóban szereplő értékpapír-kölcsönzési, fedezeti és partnerkockázati szabályokat kell ellenőrizni. Hétköznapi példával kellene élni, akkor egy rehypothecation típusú lakáshitel azt jelentené, hogy te kölcsönt kérsz a banktól, és cserébe az ingatlanodat fedezetként szolgáltatod, azaz jelzálog kerül az ingatlanra. Ez eddig a hagyományos megszokott eljárás, azonban a rehypothecation, azaz újrazálogosítás azt jelentené, hogy megengeded a banknak, hogy az általad adott fedezetet újra zálogba adja, és arra hitelt vegyen fel a bank. Ez növelheti a partnerkockázatot, de a tényleges kockázat a szabályozási környezettől, a fedezet minőségétől és az adott termék szerződéses feltételeitől függ. A témáról bővebben itt írtunk.

15) Elszakadhat-e egy ETF árfolyama a nettó eszközértéktől?

Érdemes még egy fontos kockázati tényezőre kitérnünk. A hagyományos befektetési alapok esetében megszokhattad, hogy az alapkezelő visszaváltja a befektetési jegyeket az egy jegyre jutó nettó eszközértéken, azaz azon az áron, amennyit ér az alap, a mögöttes termékek árazása alapján. Ugyanakkor az ETF alapok esetében a tőzsdén zajlik a kereskedés, és bár az alapkezelőnek megvannak az eszközei (ETF creation/redemption folyamat) annak biztosítására, hogy a nettó eszközértéken legyen eladási és vételi megbízás, mégis kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor az ETF ajánlati könyvében a piaci szereplők vételi és eladási ajánlatai alapján más árszinten lehet kereskedni diszkont, vagy prémium mellett. Gondolj arra a helyzetre, hogy a mögöttes termék és az ETF más tőzsdéken kereskedhető, más nyitvatartási idő mellett. Vagy ha a mögöttes termék nem eléggé likvid, vagy nagyon gyorsan változik az ára, akkor az alapkezelő nem tud erre gyorsan reagálni. De egyes jó minőségű ETF alapok esetében megfigyelhető, hogy a nettó eszközérték felett zajlik a kereskedés, azaz prémiumot kell fizetned. Ennek fordítottját is elképzelheted, például a fenti partnerkockázatok miatt egy válsághelyzetben bajba kerül egy ETF alapkezelő, akkor nincs garancia arra, hogy pánikhelyzetben az ETF-et pontosan a nettó eszközértéken tudod eladni. Előfordulhat, hogy csak diszkonttal, azaz alacsonyabb áron lesz ügyletkötés.

16) ETF vásárlás és a contango hatás

A contango hatás elsősorban azokat az árupiaci ETF-eket és ETP-ket érinti, amelyek határidős ügyleteken keresztül követik a mögöttes terméket. Ennek oka, hogy sok árupiaci termék fizikai megvásárlása és tárolása nehéz vagy költséges. Az arany tárolása egyszerűen megoldható, de hogyan tároljunk sok százezer hordó olajat, hogyan oldjuk meg, hogy ne romoljon egyes termékek minősége (például búza, kukorica) az évekig tartó tárolás során. A megoldás nagyon egyszerű, azaz az ETF alapkezelője valójában nem vásárolja meg fizikailag ezeket a termékeket, hanem a határidős piacon köt egy vételi ügyletet. Azonban a határidős piacnak van egy sajátossága, mégpedig az, hogy meghatározott lejárati időpontra lehet szerződni, így pedig az ETF alapkezelő a lejáratkor mindig megvásárolja az újabb lejáratú terméket. Évek alatt tehát folyamatosan, akár minden hónapban, újra és újra megvásárolja a határidős ügyleteket. Ezzel még alapvetően nem is lenne probléma, azonban a határidős piacnak van egy másik sajátossága is, azaz az éppen lejáró és az új határidős kontraktus között árkülönbség lehet. Ha az újabb lejáratú határidős kontraktus ára magasabb, mint a közeli lejáraté, akkor contangóról beszélünk. Ilyenkor a pozíció görgetése negatív roll hozamot okozhat, mert az alap olcsóbban kifutó kontraktust zár és drágább új kontraktust vesz. Ennek eredménye, hogy az ETF vagy ETP alulteljesítheti az azonnali árfolyamváltozást. Fontos: a contango nem egyszerűen az emelkedő árfolyam következménye, hanem a határidős görbe alakjától függ.

A fenti szituáció fordítottja is előfordulhat. Ha az újabb lejáratú határidős kontraktus ára alacsonyabb, mint a közeli lejáraté, akkor backwardation-ről beszélünk. Ilyenkor a görgetés pozitív roll hozamot eredményezhet, és az ETF vagy ETP felülteljesítheti az azonnali ármozgást. Ez sem pusztán attól függ, hogy az árupiaci termék ára éppen emelkedik vagy csökken, hanem attól, hogy milyen a határidős görbe szerkezete.

Általános szabályként inkább azt érdemes megjegyezni, hogy contango esetén a görgetési hatás rontja, backwardation esetén pedig javíthatja a határidős alapú árupiaci ETF vagy ETP teljesítményét az azonnali ármozgáshoz képest. Itt láthatsz is erre egy példát. A grafikonon jól látható, hogy eső piaci körülmények között (bal oldala az ábrának) nincs contango, majd az emelkedésben az ETF (WTI 23,7% szemben az ETF -22,5% hozamával) alulteljesít. Bővebben: Contango hatás.

17) Alacsony eszközértékű ETF alapok

Főleg az európai ETF alapokra jellemző, hogy az eszközérték alacsony, azaz egyes ETF alapokban nagyon kevés tőkét fektettek be. Ilyen ETF alap vásárlása több okból sem szerencsés, így ha tehetjük válasszunk egy nagyobb eszközértékű ETF alapot. Egyrészt az alacsony eszközértékű ETF-eknél nagyobb lehet a bezárás vagy összeolvadás kockázata, és gyakran a likviditás is gyengébb. Másrészt egy kevésbé népszerű terméknél a vételi-eladási spread is magasabb lehet. Harmadrészt pedig az alacsony eszközértékű alap illikvidebb lehet, azaz a tőzsdei kereskedésben hirtelen áresések során akár a nettó eszközértéktől eltérő áron is létrejöhet kötés, mellyel a befektető rosszul jár.

Az alábbi képen a justetf.com (itt mutattam be a használatát) ETF keresőt látod. Itt a fund size mutatja az alap méretét. A legkisebb eszközértékű ETF alapok Európában 1-2 millió eurósak, azaz 300-600 millió forint tőkét kezelnek. A legnagyobb méretű ETF-ek jellemzően nagy, széles piaci indexeket követnek; a pontos kezelt vagyon idővel változik, ezért vásárlás előtt mindig az aktuális adatokat érdemes ellenőrizni.

18) Speciális ETF-ek vásárlásának kockázatai

Ahogy fentebb már utaltam rá nagyon sok speciális ETF található már a piacon, így ezek megvásárlása akkor lesz különösen kockázatos, ha nem értjük a működését a termékeknek. Egyesek ezek közül meglehetősen összetett termékek, így ha nem látjuk át pontosan az árképzését, működését az ETF-nek, akkor inkább maradjunk a hagyományos indexkövető ETF alapoknál. Példák a speciális ETF alapokra:

• Abszolút hozamra törekvő, aktívan kezelt ETF alapok
• Long/short ETF-ek jellemzői
• Real Return ETF
• Merger Arbitrage ETF-ek
• Smart Beta ETF, Strategic Beta ETF, Factor ETF-ek
• TIPS kötvény, TIPS ETF kockázatok

Részletesen: 7 speciális ETF alaptípus, melyről tudnod kell ETF vásárlás előtt

Azt láthatjuk, hogy a piacon elérhető ETF alapok két kategóriába sorolhatók. Egyikben a hagyományos indexkövető ETF alapok vannak, melyekkel olcsón lehet diverzifikált portfóliót kialakítani. A másik nagy csoportban a speciális ETF alapok vannak, melyek költségei magasabbak és alacsonyabb diverzifikációt tesznek lehetővé. A speciális, tematikus ETF-eknél különösen fontos az óvatosság. Több kutatás is arra utal, hogy egyes tematikus ETF-ek gyakran akkor jelennek meg, amikor az adott befektetési sztori már nagyon népszerű, és a portfóliójukban szereplő részvények értékeltsége magas. Emiatt egyes vizsgálatok gyenge későbbi teljesítményt, illetve negatív alfát mutattak ki. Ez azonban nem minden speciális ETF-re érvényes törvényszerűség: a faktor-, minimum-volatilitású, value-, quality- vagy egyéb szabályalapú ETF-ek kockázati és hozamprofilja jelentősen eltérhet egymástól. További részletek a speciális ETF alapok alulteljesítéséről itt.

19) Indexkövető ETF alapok közötti eltérés

A hagyományos indexkövető ETF alapok vásárlása esetén sem árt, ha odafigyelünk a portfólió kialakítás módjára. Ugyanis elképzelhető az is, hogy bár ugyanazok a részvények vannak a portfólióban, mint a tőzsdeindexben, de másképpen súlyozza az alapkezelő. Például az S&P500 index egy kapitalizáció súlyozású index (nagyobb társaság, nagyobb súllyal szerepel benne). Egyes ETF alapok ezt a súlyozást másolják, de vannak olyan ETF alapok, melyek ettől eltérnek. Például úgy, hogy egyenlő arányban súlyozzák, azaz az 500 részvény egyenlő arányban kerül a portfólióba, nem pedig a vállalati méret (kapitalizáció) alapján.

Az alábbi képen két S&P500 indexet követő ETF árfolyamát látod, ugyanaz a mögöttes termék, de az eltérő súlyozás miatt az ETF alapok vásárlásával elérhető hozam változik. Kék görbével a SPY ETF-et látod, ami az S&P500 indexet követő tőzsdén kereskedett befektetési alap (ETF) kapitalizáció súlyozás mellett. A piros görbe pedig az S&P500 indexet követő befektetési alap, mely egyenlő arányú súlyozással alakította ki a portfólióját.

Részletesen itt magyaráztam el a problémát.

20) A single-stock ETF kockázatai

A single-stock ETF egy olyan tőzsdén kereskedett befektetési alap, melynek portfóliójában egyetlen társaság részvénye van. Rögtön az első kérdésünk az lehet, hogy mi értelme egy ilyen konstrukciónak, hiszen egyetlen tetszőleges részvény megvásárlására találták ki a tőzsdét. Ugyanakkor a hagyományos részvénypiaci ügyleteknél a tőkeáttétel igénybevétele, a short pozíciók felvétele sokszor akadályba ütközik, de az ilyen problémákat áthidalhatjuk a single-stock ETF alapokkal. A single-stock ETF alapok már 2018-ban megjelentek az európai tőzsdéken, de az amerikai részvénypiac csak 2022 nyarán kapták meg az engedélyt. Hozzáértők kezében hasznos lehet a tőkeáttétel, de a befektetők többségének inkább a vagyonát veszélyezteti. Példaképpen nézzük meg az alábbi személtető helyzetet. Kék színnel egy részvény árfolyamgörbéje, sárgával a részvény árfolyamát követő inverz single stock ETF árjegyzése követhető. Az inverz ETF az eredeti részvény napi árfolyamváltozását követi ellentétes irányba, és ebben a példában kétszeres szorzó is beépül az alapba. Az alábbi grafikonon az elmúlt néhány hét kereskedését láthatod. Kék színnel a részvény árfolyamán megfigyelhető, hogy az időszak alatt érdemi hozam nem keletkezett, a részvény 1 százalékos pluszban van. Elméletileg arra számítunk, hogy az inverz ETF árfolyama emiatt 2 százalék mínuszban lesz, de ahogy az ábrán látható, a veszteség valójában 7,9%. További részletek itt.

ETF befektetés témájú cikkek:

• ETF kereskedés buktatók, kockázatok, VIX ETF, ETN
• Kereskedés az árupiacokon (futures, CFD, ETF)
• Ingatlanpiaci ETF: előnyök, hátrányok, mire figyeljünk
• BUX ETF: befektetés a magyar részvénypiacba
• Buborék az ETF-ek piacán?
• Védelem az infláció ellen: TIPS kötvények, TIPS ETF-ek
• Osztalékot kifizető, vagy újra befektető ETF alapot válasszunk?
• 7 ETF kereső alkalmazás bemutatása
• Indexkövető befektetési alapok, ETF-ek előnye, hátránya, jelentése
• Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok, megoldások a kockázat csökkentésre
• Indexkövető stratégia, indexkövető befektetési alapok, Indexkövető ETF-ek
• Currency hedged vagy unhedged ETF-et részesítsük előnyben?
• Melyek a legnagyobb alapkezelők az ETF-ek piacán
• Osztalékalapú befektetés, osztalék befektetési alapok
• ETF vásárlás, kereskedés buktatója: contango hatás
• Biztonságok befektetés a „tőkevédett” ETF alap?
• ETF alapok torzító hatásai a tőzsdén, új bizonyítékok
• Hogyan lehet ellopni egy ETF alapot?
• Speciális vagy hagyományos ETF alapot érdemes vásárolni?
• ETF-alapok rendszerkockázatai, partnerkockázatai
• Kötvény ETF alapok: Működésük, problémák, veszteségek