ETF jelentése, vásárlása: 19 dolog, amit tudnod kell ETF alap vásárlása előtt

Bejegyzésünkben megbeszélünk néhány olyan tényezőt, melyek nem annyira ismertek az ETF alapokkal kapcsolatban, mégis érdemes lehet egy ETF alap vásárlása előtt odafigyelni ezekre. Témáink:

• Mi az az ETF, ETP, ETN, ETC?
• Az ETN kockázatosabb, mint az ETF
• ETF befektetések és a költségek
• ETF alapok adózása
• A tőkeáttétes ETF nem úgy működik, ahogy gondolod
• Buborékot okozhat az ETF népszerűsége?
• Osztalékot fizető vagy osztalékot felhalmozó ETF alap?
• Hogyan kezeljük a devizakockázatokat?
• Szintetikus ETF vásárlásának kockázatai
• Rehypothecation, azaz újrazálogosító ETF-ek
• Összeomolhat egy ETF piaca?
• ETF vásárlás és a contango hatás
• Alacsony eszközértékű ETF alapok
• Speciális ETF-ek vásárlásának kockázatai
• Indexkövető ETF alapok közötti eltérés

1) Mi az az ETF, ETP, ETN, ETC?

Egyre többször találkozhatunk a bekezdés címében szereplő szavakkal, melyek egy viszonylag új, néhány évtizedet létező befektetési terméket jelölnek meg. Az ETF  az Exchange Traded Funds szavak rövidítése, mely tulajdonképpen tőzsdén kereskedett befektetési alapot jelent. Azonban az ETF alapok több szempontból is eltérnek a hagyományos befektetési alapoktól. Az egyik ilyen szempont, hogy eredetileg az ETF alapok passzív indexkövető alapok voltak. Tehát egy átlagos ETF alapnak nem célja a piaci hozamok felülmúlása. Ezzel szemben a hagyományos befektetési alapok esetében az alapkezelő célja a referencia index felülmúlása. Ma már természetesen vannak olyan ETF alapok is, melyek meghatározott faktorok alapján megpróbálják a piaci hozamokat felülmúlni. Ezekről már korábbi bejegyzésünkben beszéltünk. Azonban az átlagos ETF alap esetében a mögöttes index pontos leképezése a cél. Ezzel szemben egy átlagos befektetési alap a mögöttes index hozamát felül szeretné teljesíteni. Még egy fontos különbség van az ETF és a hagyományos befektetési alap között. Ez pedig a költségekben keresendő, ugyanis az ETF alapok éves költségei általában alacsonyabbak, mint egy átlagos befektetési alap éves költségei. Az ETF mellett további rövidítésekkel is találkozhatsz, ezek az alábbiak:

• ETP, azaz Exchanged Traded Products
• ETN, azaz Exchanged Traded Notes
• ETC, azaz Exchanged Traded Commodities

A megnevezések már utalnak arra, hogy mit takar egy-egy rövidítés. Az ETP tehát az összes tőzsdék kereskedett összetett terméket jelenti, azaz ETF, ETN és ETC. Az ETN azoknak az ETF alapoknak a megnevezése, melyek valójában kötvény formában érhetők el, azaz tőzsdén kereskedett kötvények. Az ETC pedig a tőzsdén kereskedett árupiaci termékeket jelöli, melyek nagyrészt határidős termékekből alakítják ki a portfóliójukat. Fontos, hogy különbséget tudj tenni az ETF, ETN, ETC között  ugyanis a termékekkel kapcsolatos kockázat is eltérő.

2) Mi a különbség az ETF és a hagyományos befektetési alap között?

A nem tőzsdén kereskedett befektetési alapokhoz képest az a fő különbség, hogy nincs aktív befektetés kezelés, azaz az alapkezelő nem válogat a portfólió kialakítása során, nem alakítják a befektetési alap portfólióját, így úgymond nincs szakértői hozzáadott érték sem. Emiatt, az alapkezelés költsége alacsonyabb lesz, viszont úgy kell terveznünk, hogy az ETF célja a mögöttes termék követése. Bár alapvetően az ETF termékek nem aktívan kezelt befektetési termékek, az utóbbi időben egyre több olyan ETF jelent meg, melyben az alapkezelőnek sokkal nagyobb szerepe van a portfólió kialakításában. Ilyenek az ún. alternatív ETF-ek, melyek tulajdonképpen abszolút hozamra törekednek, azaz a hagyományos abszolút hozamú befektetési alapokra hasonlítanak.

Megemlíteném ezek között a befektetési gurukat, hedge fundok pozícióit másoló, követő ETF alapokat (Guru és Hedge Fund követő ETF-ek), a felvásárolásokkal kapcsolatos arbitrázs lehetőségeket kihasználó ETF alapokat. De ide tartoznak az ún long short ETF-ek is, és az ún real return ETF is aktívan kezelt, mivel ez is abszolút hozamra, inflációt meghaladó abszolút hozam elérésére törekszik. A hagyományos, nem tőzsdén kereskedett befektetési alapokat megvehetjük a saját bankfiókunkban, de az ETF jegyekhez olyan brókercégre, bankra lesz szükségünk, ahol a külföldi tőzsdék is elérhetők, mivel jellemzően a külföldi tőzsdéken találunk likvid ETF jegyeket.

3) ETF befektetések és a költségek

Az ETF kereskedés, befektetés költségeit két részre lehet bontani. Egyrészt -ahogy egy átlagos részvény vásárlása esetén-  jutalékot fizetünk az ügyletet lebonyolító brókercégnek, valamint a tőzsdei kereskedés vele járója, hogy vételi és eladási árfolyam között különbség van, azaz a spread is költségünk lesz. Megjegyzendő, hogy likvid ETF alapok esetében nem jelentős a sperad. Másrészt az ETF alapkezelőjének is van egy díja, ami az árfolyamba beépül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha az alapkezelő éves díja például 0,5%, és egy év alatt a mögöttes termék árfolyama (például kávé) 10 százalékot drágult, akkor az ETF befektetésünk értéke várhatóan 9,5 százalékkal növekedett. Költségekről bővebben: 7 dolog, amit tudnod kell ETF alap vásárlása előtt.

Alapvető előnye tehát az ETF befektetéseknek, hogy általában véve olcsóbbak a hagyományos befektetési alapokhoz képest. Bár sokszor nincs lényeges, maximum fél, vagy 1 százalékos eltérés a hagyományos és az ETF befektetések költségei között (alapkezelési díjra gondolok), de ez a kis eltérés is jelentős összegű eltérést okozhat hosszú távon. Természetesen egy ilyen összehasonlításban nem vesszük figyelembe, hogy a hagyományos befektetési alapok esetében aktív vagyonkezelés zajlik, azaz az alapkezelő célja a benchmark felülmúlása (ezt az alfa mutatóval mérjük), amit sajnos gyakran alulteljesítik az alapkezelők (emiatt az alfa a befektetési alap választás fontos mutatója). Az ETF esetében nem cél a referencia index felülmúlása, annak pontos követése a célja az ETF-nek. Tehát ideális esetben egy jól kezelt hagyományos befektetési alap még ki is tudja termelni a többlet alapkezelési díjat. Hozzátenném, hogy ez sajnos a hagyományos befektetési alapok széles tömegére egyébként nem igaz.  Hogy mit jelent egy kisebb eltérés a költségekben azt az alábbi példával szemléltetném.

Az alábbi példában három befektetési alapot fogunk összehasonlítani, az alábbi paraméterekkel:

• "A" befektetési alap: éves alapkezelési díj 0,25%
• "B" befektetési alap: éves alapkezelési díj 1,25%
• "C" befektetési alap: 5%-os vételi jutalék, és 1%-os éves alapkezelési díj

A vizsgálat során 15 ezer dollárt fektettünk be, és feltételezzük, hogy minden évben 10% hozamot érnek el az alapok (tehát a teljesítményük ugyanaz).

A fenti képen láthatjuk, hogy az egyes alaptípusoknál (Fund A, Fund B, Fund C oszlopok), hogyan változott az eredmény az eltelt évek függvényében. A fund C oszlopban láthatjuk, hogy a "C" befektetési alap 14.250 dollárral indul, mivel itt 5%-os vételi jutalékkal csökkent a befektetett összeg. A táblázat utolsó sora a 20-dik évet mutatja. ekkor az "A" befektetési alap egyenlege 96,423 dollár, a "B" befektetési alap egyenlege 80,293 dollár, a "C" befektetési alap egyenlege 79,863 dollár. Az adatokból látható, hogy az alapkezelési díj jelentős hatást gyakorol a jövőbeni egyenlegünkre, ugyanakkor az egyszeri kezdeti elvonás (vételi jutalék) is meghatározó lehet, mivel kisebb összeggel indul a befektetésünk ezáltal.

4) Az ETN kockázatosabb, mint az ETF

Egyre népszerűbb az alapkezelők körében, hogy bizonyos alapokat nem ETF, hanem ETN formában működtetnek. Azonban az ETF és ETN alapvetően különbözik, mégpedig azért, mert az ETN egy kötvény. Jellemzően egy bank, pénzintézet által kibocsátott, tőzsdén kereskedhető kötvényről van szó. Az ETN kibocsátója tehát az adós, a befektetők a hitelezők. Az ETN kibocsátó vállalja, hogy a hitelt a mögöttes termék árfolyamának változására tekintettel fizeti vissza, gyakorlatilag így valósul meg a mögöttes termék árfolyamának követése.

Természetesen a legtöbb ETN-t nagybankok, vagy nagybankok befektetési üzletága bocsátja ki, így gondolhatjuk azt, hogy ezek az ETN-ek biztonságosak, mivel ezek a nagy cégek nem tudnak csődbe menni (too big to fail). Azonban elég, ha csak 10 évet megyünk vissza az időben, és visszaemlékszünk a Lehman Brother csődjére, ahol történetesen 3 ETN is érintett volt a csődben. Ne tévesszen meg minket az ETN és ETF szavak közti hasonlóság, az se tévesszen meg minket, hogy az ETF szűrők találatként mutatják az ETN termékeket.

Az ETN és az ETF nem ugyanaz a termék. Ahogy fentebb látható volt az ETN egy kötvény, az ETF egy befektetési alap. A fentiek után felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy miért kedvelik a bankok az ETN termékeket? Az ok nagyon egyszerű, ugyanis bizonyos struktúrákat könnyebb megvalósítani ETN formában, és ezzel a befektető is jól jár, például azért mert pontosabban követi az ETN a mögöttes termék árfolyamát (nincs contango hatás vagy minimális, itt beszéltünk róla. Különösen árupiaci termékek, vagy egyéb összetett termékek, például VIX, vagy kockázatos kriptodevizák esetében találkozhatsz ETN befektetésekkel.

5) ETF alapok adózása

Az ETF konstrukció adózása is gyakori kérdés a befektetők körében. A hagyományos befektetési alapok esetében megszokták a befektetők azt, hogy a pénzintézet vonja, és vallja be az adót, azonban más a helyzet akkor, ha egy befektetési alapot a tőzsdén vásárolunk. Ekkor ugyanis a befektetőnek kell bevallania, és befizetnie az adót a lezárt ügylet után. Az ETF befektetések tehát részvényhez hasonló feltételek mellett (vételi, eladási jutalék, megbízások) kereskedhető, és ugyanúgy adózik, mint egy részvény. Ideális esetben az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai szerint. Ezt a témát teljes részletességgel tárgyaltuk: Tőzsdei adózás, tőzsdei nyereség, jövedelem utáni adóbevallás

ETF adózással kapcsolatban arra kell még figyelnünk, hogy az ETF alapok gyakran fizetnek osztalékot. Könnyen elkerülheti a figyelmünket egy-egy kisebb osztalék, de akár a legkisebb osztalék esetén is felmerül az adóbevallás, adófizetési kötelezettség, ami adott esetben nem csak SZJA fizetésben merül ki, hanem EHO-t is kell fizetnünk: Hogyan adózunk a részvények osztaléka után?

6) ETF-vásárlás az európai tőzsdéken

Sok esetben adózási és egyéb szempontokból is kedvezőbb lehet a befektető számára, ha az európai tőzsdéken vásárolja meg az ETF alapokat. Ugyanaz az alapkezelő ugyanazon ETF alapját egy amerikai és egy európai tőzsdén is jegyezheti. Jellemzően a nemzetközi alapkezelők Írországi, vagy Luxemburgi székhellyel bejegyezve az Európai Unión belül szabadon forgalmazható ún. UCITS ( az ETF alap nevében találjuk ezt a kifejezést) ETF alapokat hoztak létre. Emiatt tehát egyes ETF alapok nemcsak az amerikai tőzsdéken, hanem az európai tőzsdéken is megvásárolhatók. Az UCITS ETF-ek közül az osztalékot, kamatot újra befektető típusú ETF-et célszerű előnyben részesítenie egy magyar befektetőnek.

Az európai részvénypiacokon elérhető ETF-ekre egy jól használható szűrőprogramot találunk a justETF.com oldalon. Ez az ETF kereső tehát kifejezetten az európai tőzsdéken elérhető ETF alapokra fókuszál. Ezt az ETF keresőt, illetve használatát részletesen tárgyaljuk a következő hivatkozáson.

7) Mi a probléma az amerikai ETF alapokkal?

2018-ban életbe lépett az az EU szabályozás, ami miatt az amerikai ETF-ek elérhetetlenek az európai, így a magyar befektetők számára is. A témával kapcsolatos előadásunkat az alább láthatjátok. Témáink:

• Mit jelent a PRIIPs szabályozás? Hogyan érint téged?
• Mi a probléma a KID dokumentummal? Miért érint ez egy magyar befektetőt?
• Hogyan lehet kikerülni a szabályozást?
• CFD termék jelenthet-e jó alternatívát?
• Határidős, vagy opciós termékkel helyettesíthető az ETF?
• Cégek és szakmai ügyfelek vásárolhatnak amerikai ETF-et?
• Hogyan helyettesíthetők az amerikai ETF-ek?
• Nézzük meg akkor, hogy mennyivel drágábbak az európai ETF-ek
• További hátrányok, előnyök az európai ETF piacon

8) Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap?

Az ETF alapok tőzsdén kereskedett befektetési alapok, melyet többsége a klasszikus indexkövető megoldást követi, azaz nem törekszik felülteljesítésre, az egyetlen cél egy meghatározott referencia-index lemásolása. Egy részvénypiaci ETF alap esetében ez viszonylag egyszerűen megoldható, hiszen az alapkezelő nem tesz mást, csak megvásárolja a tőzsdeindexben szereplő társaságok részvényeit az indexben található arányok szerint. Természetesen ma már léteznek olyan részvénypiaci ETF alapok is melyek, swap-ügyletekkel vagy ún. mintavételezéssel (sampling, lásd itt)  alakítják ki a portfóliót, de a befektetőnek lehetősége van a full replication típusú alapok megkeresésére (például ETF szűrő programokkal lásd itt).

A részvénypiacba történő befektetés tehát könnyedén leegyszerűsíthető részvénypiaci ETF alapok segítségével, azonban a kötvénypiaci befektetések során két fontos problémával számolnunk kell. Ezek közül az egyik, hogy a kötvény egy lejárattal rendelkező értékpapír. A másik probléma, hogy a kötvény nem tőzsdén kereskedett termék, azaz a kötvény ETF egy olyan tőzsdén kereskedett befektetési termék, melynek a portfóliójában nem tőzsdén kereskedett termékek vannak. Mindkét problémával részletesen foglalkoztunk a témával foglalkozó cikkünkben itt.

9) A tőkeáttétes ETF nem úgy működik, ahogy gondolod

A tőkeáttétes ETF-ek általában 2 vagy 3-szoros szorzóval működnek. Felszínesen vizsgálódó befektető könnyen azt gondolhatja, hogy a 2 vagy 3-szoros szorzó úgy működik, hogy például a mögöttes termék árfolyama 1 év alatt 10%-ot emelkedett, akkor a 2-szeres tőkeáttételt tartalmazó ETF árfolyama 20%-ot fog emelkedni, a 3-szoros tőkeáttételt használó ETF pedig 30%-ot. A short ETF alapoknál pedig hasonló eltérést, csak fordított irányba várunk, azaz 10%-os index emelkedés esetén a short ETF-en (2-szeresen) 20% veszteség képződött, a 3-szoroson pedig 30%. Ez azonban a valóságban nem így van. Ennek oka, hogy a tőkeáttétel miatt naponta változik az ETF árfolyama, és ha magas volatilitású időszak következik be, akkor jelentős eltérés lesz a mögöttes termék és a tőkeáttételt tartalmazó termék várt árfolyamában, általában a befektető vesztére. Például az is előfordulhat, hogy a mögöttes termék árfolyama emelkedik, a 3-as szorzóval működő ETF-en ennek ellenére veszteség keletkezik. A tőkeáttétes ETF vásárlása befektetés célból nem ajánlott. Ez alól maximum a no reseting, vagy lifetime típusú tőkeáttétes ETF-ek kivételek, de a tőkeáttétes ETF-ek 99%-a daily reseting típusú, azaz minden nap újraképezik a tőkeáttételt. A következő bejegyzésben részletes szimuláción mutatom be, hogy mire számíthatsz a tőkeáttétes ETF-ek vásárlása esetén: Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok.

10) Buborékot okozhat az ETF népszerűsége?

Az elmúlt időszakban az ETF befektetési alapok térnyerésével egyre több helyen olvashatunk arról, hogy az ETF-ek buborékot okoznak a piacon, illetve piactorzító hatásai vannak ezeknek a termékeknek. Már a magyar nyelvű interneten is találhatunk az ETF buborék témában cikkeket, melyek címéből a piaci összeomlás, befektetési őrület, mérgező papír a tőzsdén, pénzügyi buborék jelzőkkel kapcsolják össze az ETF befektetések térnyerését.

Ahogy az alábbi képen is látható az ETF-ek népszerűsége egyre nagyobb lett az elmúlt évek során. 2017-re már több, mint 2000 ETF alap működött az Egyesült Államokban, az ETF alapok által kezelt vagyon elérte a 3,4 billió dollárt. A fentiek miatt egyes elemzőknek az a véleménye, hogy a következő buborék az ETF-ek piacán fog kialakulni. A rendelkezésre álló vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a gazdasági médiában megjelenő hírek a témával kapcsolatban alaptalanok (lásd itt), de hatást gyakorolhatnak a piaci hatékonyságra (itt beszéltünk erről), és egyes ETF alapok esetében felmerülhet a rendszerkockázat, partnerkockázat, melyekről itt beszéltünk.

11) Osztalékot fizető vagy osztalékot felhalmozó ETF alap?

Sajnos az sem mindegy, hogy osztalékot fizető, vagy osztalékot felhalmozó ETF alapot választunk, ugyanis a magyar SZJA szabályok szerint egyes esetekben Szochó fizetési kötelezettségünk is felmerülhet. Előfordulhat tehát, hogy a befektető jobban jár egy olyan ETF alappal, amelyik nem fizeti ki rendszeresen a felmerülő osztalékokat, vagy felmerülő kamatokat (kötvények után), hanem az osztalék felhalmozásra kerül, azaz beépül az ETF árfolyamába. Ebben az esetben árfolyam nyereségadóként fogunk adót fizetni az osztalék után. ETF vásárlás előtt tehát nem árt az adózást is átgondolni. A témához részletes segítséget nyújt a következő bejegyzés.

12) Hogyan kezeljük a devizakockázatokat?

A devizakockázat akkor merülhet fel, ha az ETF alap árfolyama és a portfólióban szereplő termékek árfolyama eltér. Ha ETF vásárlását tervezed, akkor valószínűleg találkozni fogsz a problémával, tekintettel arra, hogy amerikai ETF alapokat nem tudsz vásárolni. Ha például az a terved, hogy az amerikai részvénypiacon fektesd be a pénzed, akkor egy európai tőzsdén jegyzett ETF alapot kell megvásárolnod, amit euróban, vagy fontban fognak jegyezni. Ha tehát euróban vásárolsz meg egy ETF alapot, amely dollárért vásárolja a részvényeket, akkor a jövőbeni hozamod az EUR/USD kurzus változásán is fog múlni. Ezen kívül pedig még az EUR/HUF árfolyam változása is hatással lesz az ügyletre. Ha tehát dollárba fektettük a pénzünket, és idő közben az euró, vagy a forint erősödik, akkor a befektetőnek ezen vesztesége képződik, mert dollárban tartotta idő közben a megtakarítását. Természetesen fordított esetben akár nyereség is képződhet ezen. Azonban léteznek olyan ETF alapok, melyek fedezik a kitettségüket a devizapiacon foward ügyletekkel, így a currency hedge ETF típus vásárlásával csökkenthető ez a kockázat. A következő bejegyzésben a problémát részletesen, példákon keresztül szemléltetve tárgyaljuk, részletek itt.

13) Szintetikus ETF vásárlásának kockázatai

Ahogy fentebb már említettem, az alapötlete az ETF alapoknak nagyszerű, azaz olcsón kapunk diverzifikált részvény portfóliót. Ez tehát azt jelenti, hogy az alapkezelő megvásárolja a részvényeket, a tulajdonába kerülnek a részvények. Azonban nagyon sok ETF alap esetében az index, vagy a mögöttes termék követése csak szintetikusan valósul meg. Például vannak olyan arany ETF alapkezelők, akik megvásárolják az aranyat, és széfekben tárolják, de vannak olyan arany ETF alapkezelők, akik csak a határidős piacon képeznek pozíciót, és így követik az arany árát. A kettő között értelemszerűen óriási különbség van biztonság, és nem utolsósorban elérhető hozamban is. Határidős ügyleteken a contango hatás miatt kisebb lesz a hozamunk (később erről is beszélek). Ezen kívül pedig számos szintetikus leképezési megoldás létezik, például swap ügyletekkel,  de a lényeg, hogy valójában nem kerül a termék az alapkezelő birtokába. Ezek természetesen nyugodt időszakban semmi problémát nem jelentenek, majd akkor merülhetnek fel gondok, ha a piacon félelem uralkodik. A témáról bővebben itt írtunk.

14) Rehypothecation, azaz újrazálogosító ETF-ek

Egyes ETF alapok tájékoztatójában megtalálod a "Rehypothecation" kifejezést, melyet valószínűleg a legtöbb befektető nem tud értelmezni, így könnyen átsiklik felette. Úgy gondoljuk nem lehet ez olyan fontos, pedig a "Rehypothecation" jelentősen megnöveli a befektetésünk kockázatát. Tulajdonképpen arról van itt szó, hogy az ETF alapkezelő a befektetők pénzén megvásárolt eszközök terhére hitelt vehet fel, zálogba adhatja, azaz a befektetők kockázatára hajt végre ügyleteket. Hétköznapi példával kellene élni, akkor egy rehypothecation típusú lakáshitel azt jelentené, hogy te kölcsönt kérsz a banktól, és cserébe az ingatlanodat fedezetként szolgáltatod, azaz jelzálog kerül az ingatlanra. Ez eddig a hagyományos megszokott eljárás, azonban a rehypothecation, azaz újrazálogosítás azt jelentené, hogy megengeded a banknak, hogy az általad adott fedezetet újra zálogba adja, és arra hitelt vegyen fel a bank. Értelemszerűen ez jelentősen növeli a partneri kockázatát egy ügyletnek. A témáról bővebben itt írtunk.

15) Összeomolhat egy ETF piaca?

Érdemes még egy fontos kockázati tényezőre kitérnünk. A hagyományos befektetési alapok esetében megszokhattad, hogy az alapkezelő visszaváltja a befektetési jegyeket az egy jegyre jutó nettó eszközértéken, azaz azon az áron, amennyit ér az alap, a mögöttes termékek árazása alapján. Ugyanakkor az ETF alapok esetében a tőzsdén zajlik a kereskedés, és bár az alapkezelőnek megvannak az eszközei (ETF creation/redemption folyamat) annak biztosítására, hogy a nettó eszközértéken legyen eladási és vételi megbízás, mégis kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor az ETF ajánlati könyvében a piaci szereplők vételi és eladási ajánlatai alapján más árszinten lehet kereskedni diszkont, vagy prémium mellett. Gondolj arra a helyzetre, hogy a mögöttes termék és az ETF más tőzsdéken kereskedhető, más nyitvatartási idő mellett. Vagy ha a mögöttes termék nem eléggé likvid, vagy nagyon gyorsan változik az ára, akkor az alapkezelő nem tud erre gyorsan reagálni. De egyes jó minőségű ETF alapok esetében megfigyelhető, hogy a nettó eszközérték felett zajlik a kereskedés, azaz prémiumot kell fizetned. Ennek fordítottját is elképzelheted, például a fenti partnerkockázatok miatt egy válsághelyzetben bajba kerül egy ETF alapkezelő, akkor semmi garancia nincs arra, hogy a pánik eladások közepette a nettó eszközértéken el is tudod adni az ETF alapot. Előfordulhat, hogy csak diszkonttal, azaz alacsonyabb áron lesz ügyletkötés.

16) ETF vásárlás és a contango hatás

A contango hatás az árupiaci ETF-eket érinti, melynek lényege, hogy az aranyat leszámítva az ETF alapkezelő nem képes fizikailag megvásárolni, és tárolni a terméket. Az arany tárolása egyszerűen megoldható, de hogyan tároljunk sok százezer hordó olajat, hogyan oldjuk meg, hogy ne romoljon egyes termékek minősége (például búza, kukorica) az évekig tartó tárolás során. A megoldás nagyon egyszerű, azaz az ETF alapkezelője valójában nem vásárolja meg fizikailag ezeket a termékeket, hanem a határidős piacon köt egy vételi ügyletet. Azonban a határidős piacnak van egy sajátossága, mégpedig az, hogy meghatározott lejárati időpontra lehet szerződni, így pedig az ETF alapkezelő a lejáratkor mindig megvásárolja az újabb lejáratú terméket. Évek alatt tehát folyamatosan, akár minden hónapban, újra és újra megvásárolja a határidős ügyleteket. Ezzel még alapvetően nem is lenne probléma, azonban a határidős piacnak van egy másik sajátossága is, azaz amikor egy termék piacán emelkedő trend alakul ki, akkor az éppen lejáró és az új határidős termék között árkülönbség lesz. Azt tapasztalhatod, hogy az új határidős termék árfolyama magasabban van (prémium), mint a lejáró határidős termék árfolyama. Éppen ezért, amikor hónap végén kifut a határidős termék, az alapkezelő drágábban tudja újra vásárolni. Ezzel képződik a contango, melynek eredménye, hogy a jövőben az ETF alulteljesíti a határidős termék árfolyamát. A hatás halmozódhat egy folyamatos, tartós emelkedő trend esetén.

Természetesen a fenti szituáció fordítottja is lejátszódhat, amikor egy árupiaci termék ára csökkenő trendben mozog. Ekkor az új határidős termék árfolyama alacsonyabban lesz (diszkont), mint a kifutó termék árfolyama, azaz az ETF alapkezelő olcsóbban vehet, az ETF így felülteljesíthet. Ez a contango ellentéte, amit egyébként backwardation-nek nevezünk.

Általános szabály tehát, hogy emelkedő árfolyamú árupiaci termék esetén az ETF alulteljesít, míg csökkenő árfolyamú árupiaci termék esetén az ETF felülteljesít. Itt láthatsz is erre egy példát. A grafikonon jól látható, hogy eső piaci körülmények között (bal oldala az ábrának) nincs contango, majd az emelkedésben az ETF (WTI 23,7% szemben az ETF -22,5% hozamával) alulteljesít. Bővebben: Contango hatás.

17) Alacsony eszközértékű ETF alapok

Főleg az európai ETF alapokra jellemző, hogy az eszközérték alacsony, azaz egyes ETF alapokban nagyon kevés tőkét fektettek be. Ilyen ETF alap vásárlása több okból sem szerencsés, így ha tehetjük válasszunk egy nagyobb eszközértékű ETF alapot. Egyrészt az alacsony eszközérték együtt járhat a magasabb alapkezelési költségekkel. Másrészt, ha a termék nem sikeres, akkor az alapkezelő akár be is zárhatja az ETF-et. Harmadrészt pedig az alacsony eszközértékű alap illikvid, azaz a tőzsdei kereskedésben hirtelen áresések során akár a nettó eszközértéktől eltérő áron is létrejöhet kötés, mellyel a befektető rosszul jár.

Az alábbi képen a justetf.com (itt mutattam be a használatát) ETF keresőt látod. Itt a fund size mutatja az alap méretét. A legkisebb eszközértékű ETF alapok Európában 1-2 millió eurósak, azaz 300-600 millió forint tőkét kezelnek. A legnagyobb méretű ETF a Blackrock Ishares S&P500 ETF-je, melyben jelenleg 30 milliárd eurót kezelnek.

18) Speciális ETF-ek vásárlásának kockázatai

Ahogy fentebb már utaltam rá nagyon sok speciális ETF található már a piacon, így ezek megvásárlása akkor lesz különösen kockázatos, ha nem értjük a működését a termékeknek. Egyesek ezek közül meglehetősen összetett termékek, így ha nem látjuk át pontosan az árképzését, működését az ETF-nek, akkor inkább maradjunk a hagyományos indexkövető ETF alapoknál. Példák a speciális ETF alapokra:

• Abszolút hozamra törekvő, aktívan kezelt ETF alapok
• Long/short ETF-ek jellemzői
• Real Return ETF
• Merger Arbitrage ETF-ek
• Smart Beta ETF, Strategic Beta ETF, Factor ETF-ek
• TIPS kötvény, TIPS ETF kockázatok

Részletesen: 7 speciális ETF alaptípus, melyről tudnod kell ETF vásárlás előtt

Azt láthatjuk, hogy a piacon elérhető ETF alapok két kategóriába sorolhatók. Egyikben a hagyományos indexkövető ETF alapok vannak, melyekkel olcsón lehet diverzifikált portfóliót kialakítani. A másik nagy csoportban a speciális ETF alapok vannak, melyek költségei magasabbak és alacsonyabb diverzifikációt tesznek lehetővé. Sajnos azonban a specializált ETF alapok (nagy átlagban) nem képesek értéket teremteni a befektetők számára, ugyanis ezek az ETF alapok jellemzően a népszerű (hot stock) és túlárazott részvényeket tartják a portfóliójukban, melyek alulteljesítenek a jövőben. Ezt bizonyítja, hogy 5 éves időhorizonton az alfa átlagosan -6%. A bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy a speciális ETF alapok jellemzően akkor jelennek meg a piacon, amikor az adott téma népszerűsége a legnagyobb. További részletek a speciális ETF alapok alulteljesítéséről itt.

19) Indexkövető ETF alapok közötti eltérés

A hagyományos indexkövető ETF alapok vásárlása esetén sem árt, ha odafigyelünk a portfólió kialakítás módjára. Ugyanis elképzelhető az is, hogy bár ugyanazok a részvények vannak a portfólióban, mint a tőzsdeindexben, de másképpen súlyozza az alapkezelő. Például az S&P500 index egy kapitalizáció súlyozású index (nagyobb társaság, nagyobb súllyal szerepel benne). Egyes ETF alapok ezt a súlyozást másolják, de vannak olyan ETF alapok, melyek ettől eltérnek. Például úgy, hogy egyenlő arányban súlyozzák, azaz az 500 részvény egyenlő arányban kerül a portfólióba, nem pedig a vállalati méret (kapitalizáció) alapján.

Az alábbi képen két S&P500 indexet követő ETF árfolyamát látod, ugyanaz a mögöttes termék, de az eltérő súlyozás miatt az ETF alapok vásárlásával elérhető hozam változik. Kék görbével a SPY ETF-et látod, ami az S&P500 indexet követő tőzsdén kerekedett befektetési alap (ETF) kapitalizáció súlyozás mellett. A piros görbe pedig az S&P500 indexet követő befektetési alap, mely egyenlő arányú súlyozással alakította ki a portfólióját.

Részletesen itt magyaráztam el a problémát.

20) A single-stock ETF kockázatai

A single-stock ETF egy olyan tőzsdén kereskedett befektetési alap, melynek portfóliójában egyetlen társaság részvénye van. Rögtön az első kérdésünk az lehet, hogy mi értelme egy ilyen konstrukciónak, hiszen egyetlen tetszőleges részvény megvásárlására találták ki a tőzsdét. Ugyanakkor a hagyományos részvénypiaci ügyleteknél a tőkeáttétel igénybevétele, a short pozíciók felvétele sokszor akadályba ütközik, de az ilyen problémákat áthidalhatjuk a single-stock ETF alapokkal. A single-stock ETF alapok már 2018-ban megjelentek az európai tőzsdéken, de az amerikai részvénypiac csak 2022 nyarán kapták meg az engedélyt. Hozzáértők kezében hasznos lehet a tőkeáttétel, de a befektetők többségének inkább a vagyonát veszélyezteti. Példaképpen nézzük meg az alábbi személtető helyzetet. Kék színnel egy részvény árfolyamgörbéje, sárgával a részvény árfolyamát követő inverz single stock ETF árjegyzése követhető. Az inverz ETF az eredeti részvény árfolyamát követi, de ellentétes irányba és van egy kétszeres szorzó is beépítve az alapba. Az alábbi grafikonon az elmúlt néhány hét kereskedését láthatod. Kék színnel a részvény árfolyamán megfigyelhető, hogy az időszak alatt érdemi hozam nem keletkezett, a részvény 1 százalékos pluszban van. Elméletileg arra számítunk, hogy az inverz ETF árfolyama emiatt 2 százalék mínuszban lesz, de ahogy az ábrán látható, a veszteség valójában 7,9%. További részletek itt.

ETF befektetés témájú cikkek:

• ETF kereskedés buktatók, kockázatok, VIX ETF, ETN
• Kereskedés az árupiacokon (futures, CFD, ETF)
• Ingatlanpiaci ETF: előnyök, hátrányok, mire figyeljünk
• BUX ETF: befektetés a magyar részvénypiacba
• Buborék az ETF-ek piacán?
• Védelem az infláció ellen: TIPS kötvények, TIPS ETF-ek
• Osztalékot kifizető, vagy újra befektető ETF alapot válasszunk?
• 7 ETF kereső alkalmazás bemutatása
• Indexkövető befektetési alapok, ETF-ek előnye, hátránya, jelentése
• Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok, megoldások a kockázat csökkentésre
• Indexkövető stratégia, indexkövető befektetési alapok, Indexkövető ETF-ek
• Currency hedged vagy unhedged ETF-et részesítsük előnyben?
• Melyek a legnagyobb alapkezelők az ETF-ek piacán
• Osztalékalapú befektetés, osztalék befektetési alapok
• ETF vásárlás, kereskedés buktatója: contango hatás
• Biztonságok befektetés a „tőkevédett” ETF alap?
• ETF alapok torzító hatásai a tőzsdén, új bizonyítékok
• Hogyan lehet ellopni egy ETF alapot?
• Speciális vagy hagyományos ETF alapot érdemes vásárolni?
• ETF-alapok rendszerkockázatai, partnerkockázatai
• Kötvény ETF alapok: Működésük, problémák, veszteségek