Buborék az ETF-ek piacán? Mi az igazság?

Az elmúlt időszakban az ETF befektetési alapok térnyerésével egyre több helyen olvashatunk arról, hogy az ETF-ek buborékot okoznak a piacon, illetve piactorzító hatásai vannak ezeknek a termékeknek. Már a magyar nyelvű interneten is találhatunk az ETF buborék témában cikkeket, melyek címéből a piaci összeomlás, befektetési őrület, mérgező papír a tőzsdén, pénzügyi buborék jelzőkkel kapcsolják össze az ETF befektetések térnyerését. Cikkünkben megnézzük hogyan, mitől alakulhat ki buborék az ETF-ek piacán, mennyire tekinthető ez valós veszélynek. Kitérünk arra is, hogy milyen piactorzító hatásai lehetnek az ETF befektetési alapoknak.

Ahogy az alábbi képen is látható az ETF-ek népszerűsége egyre nagyobb lett az elmúlt évek során. 2017-re már több, mint 2000 ETF alap működött az Egyesült Államokban, az ETF-ek által kezelt vagyon elérte a 3,4 billió dollárt. A fentiek miatt egyes elemzőknek az a véleménye, hogy a következő buborék az ETF-ek piacán fog kialakulni, ennek valóság alapját vizsgáljuk az alábbiakban.

(kép forrása: investopedia.com)

Milyen piactorzító hatásai vannak az ETF befektetési alapoknak?

A passzív, index követő befektetési alapok, ETF-ek működésének a lényege (a konstrukciót teljes részletességgel  a következő hivatkozásokon tárgyaltuk:ETF kereskedés 1. rész: ETF fogalma, költségek, mikor válasszuk ), hogy egy tőzsde index mozgását képezik le úgy, hogy az alapkezelő megvásárolja a befektetők pénzén a tőzsdeindex kosarában szereplő részvényeket, a kosárban szereplő súllyal. Az elmúlt években az ETF befektetési alapok (főleg annak köszönhetően, hogy lényegesen olcsóbbak a hagyományos befektetési alapoknál) egyre inkább népszerűvé váltak, egyre nagyobb vagyon kezd ezekben az ETF-ekbe áramlani, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy egy átrendeződés zajlik a piacon, azaz a befektetők a hagyományos befektetési alapokból kivonják a pénzüket és ETF befektetési alapokban helyezik át.

Miért torzíthatnak a piacon az ETF-ek?

A hagyományos befektetési alapok mögött egy aktív vagyonkezelés is található, azaz az alapkezelő nem pontosan az indexet veszi, hanem alul és felülsúlyozza a részvényeket annak függvényében, hogy melyek azok a részvények, ahol potenciálisan jobb lehetőségeket lát. Tehát a hagyományos alapkezelőnek a célja az index felülteljesítése (a benchmarkról részletesen:Benchmark, referencia index, referencia hozam). Természetesen ezzel a befektető is jól járhat, hiszen így akár az indexnél is nagyobb hozamot érhet el a befektető, de sajnos sokszor nem sikerül az indexet felülmúlnia az alapkezelőknek (részletesen: Befektetési alapkezelők teljesítményének összehasonlítása az alfa mutatóval) .

Az indexkövető ETF alapoknál nincs a fentiekben részletezett alapkezelési tevékenység. Az alap megveszi azokat a részvényeket, melyek az index kosarában vannak pontosan ugyanolyan súllyal. Ez okozhatja a piac torzítását, de ennek csak akkor lesz jelentősége, érezhető hatása, ha a tőzsdei forgalom meghatározó részét ETF-ek fogják bonyolítani. A befektető ugyanis ha egy ETF-et vásárol meg, akkor gyakorlatilag egyszerre 100, vagy 500, vagy akár 1000 részvényt vásárol. Például egy S&P500 index esetében 500 részvényt találunk az index mögött, kapitalizáció szerinti súlyozással.

Az egyik probléma itt alakulhat ki, azaz minél nagyobb egy társaság, annál nagyobb súllyal szerepel az indexben, és emiatt az ETF befektetési alap is egyre nagyobb összegben vásárolja a nagyobb kapitalizációval rendelkező társaságokat, melyek így még nagyobbak lesznek. Az egyik gondot tehát az jelentheti, hogy a nagy kapitalizációval rendelkező társaságokban nagyobb mértékben fog áramolni a vagyon, melyek így még nagyobbak lesznek, és a jövőben még nagyobb arányban áramlik az ETF-ekből a pénz a nagy kapitalizációval rendelkező cégekben. Ezt az egyedi részvény kereskedőknek és befektetőknek is célszerű számításban vennie. 

A másik probléma, hogy a fundamentális alapokon történő vállalati értékelést is torzíthatják az ETF-ek. Például egy vállalat működésével, jövőjével kapcsolatos kockázatok miatt adják a részvényeket a befektetők, de mivel szerepel az index kosarában, ezért az ETF vevői gyakorlatilag veszik a vállalatot. Gondoljuk csak a jelenleg gyengélkedő fundamentumokkal rendelkező General Electric (GE) részvényekre, mely egyébként számos indexnek a tagja. Ezért például minden S&P500 ETF-et vásárló befektető valamennyi General Electric (GE) részvényt is vesz. Ha nem lenne index tag a GE, így nem vennék az ETF-ek, valószínűleg még a mostaninál is nagyobb esést tapasztalhatnák a piacán.

További problémát okozhat, hogy a tőzsdeindexen kívüli vállalatok könnyebben lesznek alulárazottak a fundamentális mutatók alapján, mivel a befektetők széles tömege az ETF-et veszi, így ezeknek a vállalatoknak a piacára kevesebb vevő jut. Hiába találja meg azonban a befektető ezeket az alulárazott egyedi részvényeket, mivel a befektetők többsége ETF-et vásárol, így az ETF portfolióján kívül levő vállalatok árfolyam tartósan alulteljesítő maradhat. Hangsúlyoznám, hogy a fenti eseteket feltételes módban kell érteni, mivel ezek a hatások akkor lesznek, akkor lennének érezhetők, ha az ETF-ek adnák a tőzsdei forgalom jelentős részét.

Az ETF alapokat nagyrészt kisbefektetők vásárolják, míg az aktív vagyonkezelés során jellemzően pénzügyi szakemberek kezelik a vagyont. Számíthatunk arra, hogy a kisbefektetők sokkal érzékenyebben reagálnak egy-egy változásra a tőzsdén. Ma már sokkal könnyebben tudnak a "háziasszonyok" részvényeket vásárolni (emelkedések meredekebbek lesznek). Amíg egy alapkezelő objektív szempontok alapján dönt (befektetési politika előír egy minimális részvény kitettséget, részvény alapoknál gyakori a 90%), a kisbefektetőt a vágyak vezérlik például félelem a veszteségtől (meredekebb esések lehetnek), félelem a kimaradástól,  mohóság stb..

Hogyan okozhatna buborékot az ETF?

Egyes alapkezelőknek, számlakezelőknek az a félelme, hogy a passzív ETF befektetők -akik aktív alapkezelés hiányában saját maguk kezelik a befektetésüket- egy esetleges tőzsdei korrekcióban pánik eladásokba kezdenek, ezzel pedig egy láncreakciót indíthatnak be, ami további eséseket indukálhat a piacon. Ugyanakkor, ha aktívan kezelt alapról van szó, ott az alapkezelő szakember a megfelelő szempontok szerint dönt a részvények alul és felülsúlyozásáról, tehát véleményük szerint ideálisabb lenne, ha aktívan kezelt alapokban tartanák a befektetők a vagyonukat. A fenti félelemmel kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy az aktívan kezelt befektetési alapból is kiszállhat a befektető, tehát ez is részvény eladásokat fog okozni a tőzsdéken, de ami miatt egyelőre nem kell tartani az ETF buboréktól, sem a piactorzító hatástól, hogy a teljes tőzsdei forgalomban eltörpül az ETF-ekben kezelt vagyon. Az ICI.org oldal használatát már tárgyaltuk egy korábbi cikkben (ICI.org: befektetési alapokba beáramló illetve kiáramló tőke figyelése), a Statistics menüpontban hozzáférhetünk a hagyományos befektetési alapok (Mutual fund) és ETF-ek (Exchange-Traded Funds) adataihoz, többek között a beáramló, kiáramló pénz, kezelt vagyont.

Befektetési alapok adatai: https://www.ici.org/research/stats/trends

ETF-ek adatai: https://www.ici.org/research/stats/etf/etfs_01_18

A fenti hivatkozáson a statisztikákat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az ETF-ben levő vagyon még a töredéke a hagyományos befektetési alapokhoz képest (16.523 milliárd dollár) 2017. januárban 1567 milliárd dollárról 2018. januárjában 2104 milliárd dollárra növekedett az ETF-ek vagyona.

Az alábbi képet pedig a marketwatch.com oldalról illesztettem be. A 2017. október végén megjelent Goldam Sachs brókercég által készített felmérés szerint az összes ETF birtokolja a részvények 6%-át, míg a hagyományos befektetési alapok (mutual funds) 24%-ot, lásd alábbi kép. Az ici.org adatai szerint 2018. januárjában összesen 1853 ETF érhető el az amerikai tőzsdéken, tehát a 6% megoszlik (természetesen nem egyenlő arányban).

A távoli jövőben, folytatódó tendenciák esetén (ETF népszerűség) elképzelhető, hogy jelentősebb hatása lesz a részvénypiacokra az ETF-ek térnyerésének, jelenleg azonban még alacsonynak tekinthető az ETF-ekben kezelt vagyon a többi befektetési  eszközhöz képest.