ETF és az osztalék: osztalékot kifizető, vagy újra befektető ETF alapot válasszunk?

Az ETF alapok témát már számos alkalommal tárgyaltuk itt az oldalon, viszont arra az esetre nem tértünk ki részletesen, hogy az osztalékot fizető ETF alapok optimalizálásában mire célszerű odafigyelni. Megbeszéljük, hogy osztalék és kamat kifizetések szempontjából milyen különbség van az ETF alapok között, kitérek arra is, hogy adózási szempontból melyik a jobb választás. Témáink:

• Az osztalékot fizető ETF alapok
• ETF és az osztalék, kamat kifizetése
• Osztalékot kifizető vagy felhalmozó ETF alapot válasszunk?
• ETF osztalék és az adózási szabályok

Az osztalékot fizető ETF alapok

A részvény ETF alapokról fogunk most beszélni, tehát azokról az ETF alapokról, melyek kifejezetten részvényekből állítják össze a portfóliójukat. Értelemszerűen ezeknek a részvényeket vásároló ETF alapoknak a portfóliójába bekerülhetnek olyan társaságok, melyek osztalékot fizetnek. Illetve léteznek kifejezetten magas osztalék elérésére specializálódott osztalékot fizető részvényeket vásároló ETF alapok is. A kérdés tehát itt az, hogy mi lesz ezzel az osztalékkal? Hogyan kapja meg a befektető, és mi lenne az optimális megoldás.Az alaphelyzet tehát úgy néz ki, hogy a befektetők az ETF alapkezelőnek adják a pénzüket az ETF jegy megvásárlásával. Az ETF alapkezelő részvényeket vesz, az ETF lesz a részvények tulajdonosa, így jogosult lesz az osztalékra. Az osztalék ezután egy elkülönített számlára kerül, majd pedig a kérdés az, hogy mi lesz ezzel az osztalékkal, amit a részvények után kapott az ETF alapkezelője. A téma alapozó bejegyzései:

• ETF jelentése, kereskedés: ETF fogalma, költségek
• 12 kockázati tényező, amit vizsgálj meg ETF vásárlás előtt

ETF és az osztalék, kamat kifizetése

A fentiekből már látható tehát, hogy a legtöbb ETF alap portfóliójába bekerülnek olyan tőzsdei részvények, melyek után jár az osztalék. Ez az osztalék különösen akkor lesz magas, ha az ETF kifejezetten osztalékrészvényeket preferál. Az osztalék kifizetése két módon történhet. Az egyik az ún. osztalékot kifizető ETF típus (distributing), a másik ETF alaptípus pedig nem fizeti ki a befektetőknek az osztalékot, hanem ismét befekteti (accumulating), azaz részvényeket vásárol rajta. Zárójelben jegyezném meg, hogy a distributing, accumulating ETF típusokkal nemcsak részvények esetében, hanem például kötvény ETF esetében is találkozhatunk. Értelemszerűen itt a kötvények után járó kamat kifizetésére vonatkozik a két megjelölés.

A fentiek szerint tehát az osztalékot vagy kamatot kifizető (distributing) ETF meghatározott időközönként jóváírja az ügyfél befektetési számláján az osztalék, kamat összegét. Tehát egy szabad pénzösszeg jelenik meg a befektető számláján. Ilyenkor az ETF meghatároz egy ex-dividend date, record date és payment date napokat. Ezek jelentése gyakorlatilag ugyanaz, mint egy egyedi részvény esetén.  Például az amerikai részvényeket vásároló egyik ETF, az ABC S&P 500 ETF esetében az ex-dividend date március, június, szeptember és december hónapok harmadik péntekén van. Természetesen az ETF portfóliójában levő társaságok osztalék fizetése ezektől az időpontoktól eltér, de addig az ETF alapkezelője egy külön számlán tartja az osztalékból befolyt összegeket, amit majd negyedévente fizet ki.

Az újra felhalmozó (accumulating) esetében pedig az osztalékból, vagy kamatból újabb részvények, illetve kötvények kerülnek megvásárlásra a korábbi portfólió kialakítása szerint. Az osztalékot kifizető ETF-ek az Egyesült Államok tőzsdéin megvásárolható ETF alapokra jellemző, sokkal kevesebb felhalmozó ETF alapot találunk az amerikai tőzsdéken. Európában fordított a helyzet, azaz az európai tőzsdéken sokkal több az osztalékot, kamatot újra befektető ETF alap.

Mindegyik formában van előnye és hátránya, így nem lehet általánosságban megmondani melyik a jobb megoldás. Az osztalékot kifizető ETF alap előnye, hogy folyamatosan egy szabad pénzösszeg kerül a számlánkra, amit akár el is költhetünk. Ugyanakkor, aki inkább ezt az összeget újra szeretné befektetni azzal a problémával szembesül, hogy a kis összeg újra befektetése nem lesz költséghatékony, mivel a legtöbb brókercégnél minimum díj is kapcsolódik az ETF vásárlásához. Hozzá tenném, hogy az amerikai brókercégek között számos példát látunk arra, hogy egyes ETF termékek teljesen díjtalanul vásárolhatók meg. Például az Interactive Brokers-nél is elérhető több ETF termék is, melyet vételi és eladási jutalék nélkül vásárolhatunk meg (lásd itt).

Általában az ETF alapok és más termékek kiválasztása során a befektetők az elért hozam, illetve a grafikon alapján döntik el, hogy melyik a jobb teljesítményű alap. Azonban az osztalék kifizetése jelentősen torzíthat az eredményeken, ugyanis az osztalékot kifizető alapok árfolyamában nem látszik, hogy mi megkaptuk az osztalékot negyedévente, viszont az osztalékot, kamatot újra befektető alap eszközértéke, és így az árfolyama is növekedni fog. Könnyen eshetünk abba a hibába, hogy almát hasonlítunk a körtéhez, tehát célszerű már az ETF kiválasztási folyamat esetében azonosítani, hogy osztalékot, kamatot kifizető, vagy újra befektető ETF alapról van szó.

ETF osztalék és az adózási szabályok

Vegyük figyelembe azt is, hogy a magyar adószabályok szerint az osztalék után felmerülhet a szochó fizetési kötelezettség. Bár az szochónak van felső határa, így nem minden befektetőt érintő probléma, ráadásul EGT államok tőzsdéin szochó-mentesség vonatkozik az osztalékra. Azonban az Egyesült Államok nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek.  Bár a szochó-mentesség elérhető úgy is, hogy tartós befektetési számlára (TBSZ) vásároljuk az ETF jegyeket, azonban ekkor az 5 éves lejáratig nem tudjuk kivonni a TBSZ számláról a jóváírt osztalékokat, tehát célszerű újra befektetni. Ezzel viszont az lehet a gond, hogy a kisebb osztalék összegeket nem tudjuk a magas minimum díjak miatt (brókercég függő) költséghatékonyan befektetni. Általánosságban tehát azt lehetne mondani, hogy adózási szempontból jobban járunk egy európai tőzsdén megvásárolt osztalékot, kamatot újra befektető (accumulating) típusú ETF alappal. Ha európai országokban kibocsátott ETF alapot keresünk, akkor az ETF megnevezésében keressük az UCITS rövidítést. Ezek az ETF alapok Luxemburgban vagy Írországban kerültek kibocsátásra, tehát az alapkezelő cégek székhelyei Európai Unión belüliek, és az EU-n belül a befektetési jegyeik szabadon forgalmazhatók az EU bármely tagállamában. Gyakori félreértés az is, hogy az osztalékot felhalmozó, accumulating típusú ETF alapokkal megkerülhető az osztalék utáni adófizetés. Ez a magyar adózási oldalt nézve igaz, hiszen az osztalék helyett árfolyamnyereségünk lesz. Ugyanakkor a társaság székhelye szerinti országban megfizetjük az osztalékot, csak ezt a levonást nem látjuk, mert az alapkezelőnél jelentkezik. Tehát az accumulating típusú ETF alap esetében is fizetünk osztalékadót (forrásadót) a székhely szerinti országban, de ez az alapkezelő hatáskörébe tartozik, viszont a hazai osztalékadó és szochó fizetés alól mentesülünk. Distributing típusú ETF alap esetében az osztalék/kamat kifizetésre kerül a számlánkra, így adóbevallási/fizetési kötelezettségünk lesz, mely TBSZ számlával kerülhető el.

Az osztalék adózás sajátosságairól itt beszéltünk: Hogyan adózunk a részvények osztaléka után?

ETF szűrők, ETF alapok keresése

A külföldi gazdasági portálok között számos olyat találunk, melyek kifejezetten ETF alapokra specializálódtak. Ezek közül az európai piacon befektetők figyelmébe a justetf.com-ot és az etfinfo.com oldalt ajánlom megtekintésre. A justeft.com oldalon az ETF Search menüpont alatt találjuk az "ETF Screener"-t. Az ETF szűrőben a Use of Profit alatt választhatjuk ki az osztalékot kifizető (distributing), és újra befektető (accumulating) ETF típusokat (lásd alábbi kép).

Amerikai tőzsdéken elérhető ETF alapokra pedig a következő ETF szűrő használható: http://etfdb.com/screener/

ETF vásárlás alapjai

Az alábbi videóban az ETF befektetés alapjaival foglalkozunk. Többek között az alábbi témákról lesz szó:

• Megbeszéljük az ETF, ETN, ETC termékek jelentését.
• Megnézzük, hol lehet elérni ezeket a termékeket.
• Arra is kitérünk, hogy mi a különbség a hagyományos befektetési alap és az ETF alap között.
• Szó lesz az ETF alapok költségeiről.
• Hol találjuk az európai tőzsdéken elérhető 1400 ETF alapot.
• Hogyan vásárolható meg az ETF alap.
• Milyen adózási tudnivalókat tartsunk szem előtt..
• ETF alapok típusaival kapcsolatos tudnivalók.
• Tőkeáttétes ETF-ekkel kapcsolatos problémák.
• Hedged és unhedged típusú ETF-ek.
• Nyereséget felhalmozó és nyereséget kifizető ETF-ek és az adózás.

Az előadás folytatása: