Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok, megoldások a kockázat csökkentésre

Bejegyzésünkben kifejezetten a tőkeáttétes ETF alapokkal kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át. Megnézzük, mi vezetheti félre, illetve milyen hibákban futhat bele a felszínesen tájékozódó befektető a tőkeáttétes ETF alap vásárlását követően. Megbeszéljük, hogyan működik az ETF-ek esetében a tőkeáttétel, illetve példákon keresztül szemléltetném, hogy mire érdemes odafigyelni a tőkeáttétes ETF vásárlása során. Útmutatónkban az alábbi témákat tárgyaljuk:

• Hogyan ismerhetjük fel a tőkeáttétes ETF alapokat?
• Mit jelent a levaraged, ultra, 2x, 3x, enhanced jelölés
• A tőkeáttétes ETF-eknek létezik long és short (inverz) irányú változata
• Hogyan működik a tőkeáttétel az ETF alapok esetében?
• Tőkeáttétes ETF hozam, veszteség példák
• Mi történik a tőkeáttétes ETF-el, ha növekszik a volatilitás?
• Tőkeáttétes inverz ETF példák
• Mire figyeljünk tőkeáttétes ETF kereskedése során?
• A daily leveraged tőkeáttétes ETF-ek
• Monthly, azaz havi tőkeáttételt alkalmazó ETF alapok
• Hol találjuk meg a tőkeáttételt használó ETF alapokat?
• Lifetime, no reseting ETF alapok

A tőkeáttétes ETF gyakorlatilag hasonló, mint egy tőkeáttétet nem használó ETF alap, azaz a tőkeáttétes ETF-ek is tőzsdén kereskedett indexkövető befektetési alapok. A tőkeáttétes ETF alapokkal is meghatározott indexekkel árfolyam mozgását tudjuk követni, és ezeket a tőkeáttétes ETF-eket az európai, illetve nagy számban az amerikai tőzsdéken tudjuk megvenni, gyakorlatilag úgy, mintha részvényeket vennék. Önmagában az ETF alapok vásárlásának sajátosságaiba nem mennék bele, mivel számos cikkben megbeszéltük az ETF kereskedés, vásárlás alapjait, ezek a következő hivatkozáson érhetők el: ETF vásárlás, ETF adózása, ETF kereső, ETF árfolyamok, cikkek. A továbbiakban kifejezetten a tőkeáttétes ETF alapokkal fogunk foglalkozni.

Hogyan ismerhetjük fel a tőkeáttétes ETF alapokat?

Ha egy ETF alap tőkeáttételt alkalmaz, annak általában számos jele van. A legszembetűnőbb, hogy az alap nevében különböző kifejezések utalnak a tőkeáttételre, ezek a kifejezések az alábbiak lehetnek:

• levaraged
• ultra
• 2x
• 3x
• enhanced (nem minden esetben tőkeáttételes)

Ha a fenti kifejezések szerepelnek az alap nevében, akkor nagy a valószínűsége, hogy tőkeáttételt alkalmazó alappal van dolgunk. A tőkeáttétel mértéke egyébként nem jelentős, 2 vagy 3-as szorzókkal találkozhatunk. Mielőtt tőkeáttétes ETF vásárlása mellett döntünk az alapkezelési szabályzatban, tájékoztatóban mindenképpen ellenőrizzük le a tőkeáttétel mértékét.

A tőkeáttétes ETF alapnak létezik long és short irányú változata is

A long irányú tőkeáttétes ETF-ek megnevezésében a Bull kifejezés utal arra, hogy long irányú pozíciót vesz fel az ETF (tehát vásárolja a részvényeket), például egy Bull 3x  megnevezés az ETF nevében arra utal, hogy 3szoros tőkeáttét mellett veszi a részvényeket. Általában az iparág, index megnevezése is szerepel az ETF nevében. Például "Financial Bull 3x" pénzügyi szektor részvényeit vásároló ETF 3 szoros tőkeáttétellel.

Short irányú, azaz árfolyam esésre spekuláló kereskedők számára használható ETF alapok megnevezésében a short, inverse vagy bear  megnevezések utalhatnak az irányra. Fontos tudni, hogy ezeket az ETF alapokat is venni kell, majd az árfolyama a mögöttes termékkel ellentétesen mozdul el. Tehát ha a mögöttes termék árfolyama esik, akkor az inverse ETF árfolyama emelkedni fog. Még egy félreértésre okot adhat a "short" kifejezés, ugyanis ez rövidet jelent. Értelemszerűen a shortolás a rövidre eladást jelenti, azonban a short kifejezést használják kötvénypiaci ETF-ek, melyek alacsony durációjú kötvényeket tartalmaznak a portfóliójukban. Tehát a short jelzés az ETF nevében azt is jelölheti, hogy rövid lejáratú kötvényeket vásárol az alap. A félreértések elkerülése miatt, illetve azért, hogy a tőkeáttétel mértékéről meggyőződjünk, célszerű az alapkezelési tájékoztatót átfutni az ügyletkötés előtt.

Hogyan működik a tőkeáttétel az ETF alapok esetében?

Ahogy fentebb már olvasható volt, a tőkeáttétes ETF-ek általában 2 vagy 3-szoros szorzóval működnek. Felszínesen vizsgálódó befektető könnyen azt gondolhatja, hogy a 2 vagy 3-szoros szorzó úgy működik, hogy például a mögöttes termék árfolyama 1 év alatt 10%-ot emelkedett, akkor a 2-szeres tőkeáttételt tartalmazó ETF árfolyama 20%-ot fog emelkedni, a 3-szoros tőkeáttételt használó ETF pedig 30%-ot. A short ETF-eknél pedig hasonló eltérést, csak fordított irányba várunk, azaz 10%-os index emelkedés esetén a short ETF-en (2 szeresen) 20% veszteség képződött, a 3-szoroson pedig 30%. Ez azonban a valóságban nem így van. Ennek oka, hogy a tőkeáttétel miatt naponta változik az ETF árfolyama, és ha magas volatilitású időszak következik be, akkor jelentős eltérés lesz a mögöttes termék és a tőkeáttételt tartalmazó termék várt árfolyamában, általában a befektető vesztére.

Ez tehát azt jelenti, hogy egy emelkedő periódusban, ha nagy a volatilitás, akkor a tőkeáttételt alkalmazó ETF hozama kisebb lesz, mint amit a tőkeáttételtől vártunk volna. Ez természetesen azt is jelenti, hogy short ETF esetében sem lesz akkor a hozam, mint amit a tőkeáttétel számításból előzetesen várnánk. Minél nagyobb a volatilitás, annál nagyobb lesz az eltérés.  A legegyszerűbben példákon keresztül lehet szemléltetni a szituációt.

Tőkeáttétes ETF hozam, veszteség példák

Az alábbi példák, szimuláció, nem valós helyzetet mutatnak, az extrém volatilitás szimulálásának az a célja, hogy lássuk, milyen eltérések adódhatnak a tőkeáttétes ETF-ek hozamában. Maradjunk az S&P500 indexnél, és nézzünk meg egy kitalált ETF alap, az ABC Ultra S&P500 ETF (SSO) árfolyamát, amely 2-szeres tőkeáttétel tartalmaz. Az alábbi táblázat egy hónapot (20 kereskedési nap) szimuláltunk, kitalált árfolyam változásokkal, de közepes volatilitás mellett.

		S&P500 index	SSO (2X)	3X ETF
Napok száma	Napi eredmény
0		2780	116	116
1	-1%	2752	113,68	112,52
2	2%	2807	118,23	119,27
3	1%	2835	120,59	122,85
4	-3%	2750	113,36	111,79
5	4%	2860	122,42	125,21
6	-1%	2832	119,98	121,45
7	-1%	2803	117,58	117,81
8	-2%	2747	112,87	110,74
8	4%	2857	121,90	124,03
9	3%	2943	129,22	135,19
10	-1%	2913	126,63	131,14
11	-1%	2884	124,10	127,20
12	7%	3086	141,47	153,91
13	-1%	3055	138,65	149,30
14	-4%	2933	127,55	131,38
15	3%	3021	135,21	143,20
16	3%	3112	143,32	156,09
17	-1%	3081	140,45	151,41
18	-2%	3019	134,83	142,33
19	4%	3140	145,62	159,40
20	-1%	3108	142,71	154,62
	Hozam:	11%	19%	25%

A táblázat első oszlopa a napok számát jelöli. A második oszlopban az adott napi árfolyam elmozdulás került feltüntetésre (kitalált adatok). Ez tehát azt jelenti, hogy első nap végén 1%-os mínuszba zárt az S&P500 index, második nap 2%-os pluszban, és így tovább.. A táblázat következő két oszlopba pedig a mögöttes termék (S&P50 index), illetve a tőkeáttétes ETF (SSO) árfolyam változását mutatja. A tőkeáttétes ETF esetében 2-szereződik a napi eredmény. A táblázat utolsó sorában a hozamot láthatjuk, azaz S&P500 index a fenti időszak alatt 11%-ot emelkedett az SSO 2X ETF pedig 19%-ot, a várt 22% helyett. A táblázat utolsó oszlopában feltüntettem azt az esetet, ha az SSO nem kétszeres, hanem 3-szoros szorzót tartalmazna. Ennél a tőkeáttétes ETF-nél 33%-os hozamot várnák, de csak 25% lett a hozam.

Mi történik a tőkeáttétes ETF-el, ha növekszik a volatilitás?

Bár az S&P500 index ETF esetében a jelentős volatilitásra sokkal kisebb az esély, ne feledkezzünk meg arról, hogy számos tőkeáttétes ETF portfóliójában kifejezetten volatilis indexeket, vagy részvényeket találunk. Az alábbi esetben szimuláltunk egy volatilis esetet.

		S&P500 index	SSO (2X)	3X ETF
Napok száma	Napi eredmény
0		2780	116	116
1	-1%	2752	113,68	112,52
2	4%	2862	122,77	126,02
3	-4%	2748	112,95	110,90
4	-3%	2665	106,18	100,92
5	4%	2772	114,67	113,03
6	-1%	2744	112,38	109,64
7	-5%	2607	101,14	93,19
8	-2%	2555	97,09	87,60
8	4%	2657	104,86	98,11
9	3%	2737	111,15	106,94
10	-1%	2709	108,93	103,73
11	-1%	2682	106,75	100,62
12	7%	2870	121,70	121,75
13	-3%	2784	114,39	110,80
14	-4%	2673	105,24	97,50
15	3%	2753	111,56	106,28
16	3%	2835	118,25	115,84
17	-1%	2807	115,88	112,36
18	-2%	2751	111,25	105,62
19	4%	2861	120,15	118,30
20	-1%	2832	117,75	114,75
	Hozam:	1,8%	1,5%	-1,1%

A táblázat utolsó sorát kell figyelnünk. Látható, hogy ebben az esetben az S&P500 index hozama 1,8% lett. Ugyanakkor a 2-szerező ETF 1,5%-os hozamot ért el, a 3-szorozó ETF pedig veszteséges.  A fenti helyzetet bármely más tőkeáttételes ETF esetén megfigyelhetjük, azaz ha megnövekszik a volatilitás a tőkeáttételt tartalmazó ETF-ek eredménye romlik. Minél nagyobb a tőkeáttétel és minél nagyobb a volatilitás, annál nagyobb az eredmény romlás.

Tőkeáttétes inverz ETF példák

Az inverz, azaz short ETF-ek esetében ugyanezzel a problémával találkozhatunk. Ha a legelső szimuláció napi árfolyam változásait nézzük meg, akkor egy 11%-os S&P500 index emelkedés esetén a 2-szeres tőkeáttételt tartalmazó ETF hozama az időszak végére -32% (-22%-ot vártunk) lesz. A 3-szoros tőkeáttételt tartalmazó ETF hozama -56% (-33%-ot vártunk).

		S&P500 index	2X Bear ETF	3X Bear ETF
Napok száma	Napi eredmény
0		2780	116	116
1	-1%	2752	118,32	119,48
2	2%	2807	113,59	112,31
3	1%	2835	111,32	108,94
4	-3%	2750	117,99	118,75
5	4%	2860	108,55	104,50
6	-1%	2832	110,73	107,63
7	-1%	2803	112,94	110,86
8	-2%	2747	117,46	117,51
8	4%	2857	108,06	103,41
9	3%	2943	101,58	94,10
10	-1%	2913	103,61	96,93
11	-1%	2884	105,68	99,83
12	7%	3086	90,89	78,87
13	-1%	3055	92,70	81,24
14	-4%	2933	100,12	90,98
15	3%	3021	94,11	82,80
16	3%	3112	88,47	75,34
17	-1%	3081	90,24	77,60
18	-2%	3019	93,84	82,26
19	4%	3140	86,34	72,39
20	-1%	3108	88,06	74,56
	Hozam	11%	-32%	-56%

Short ETF esetében viszont a nagy volatilitású időszak kedvez a tőkeáttétes ETF-nek. Ha tehát eltaláljuk az irányt, és a mögöttes termék árfolyam esése nagy volatilitás mellett következik be, akkor a short ETFen elért hozam jobban megközelíti a várt hozamokat.

Az alábbiakban egy képzeletbeli példa az alaptermék 35%-os visszaesésére. Itt láthatjuk, hogy a 2 szeres short ETF 39%-os profitot hozott (70% helyett), míg a 3 szoros 50% profitot hozott (a 105% helyett.)  Miért van ilyen távol a várttól az elért hozam? A szimulációban szándékosan extrém volatilitású helyzetet állítottunk be, azaz 20 nap alatti 35%-os esés elképzelhetetlen az S&P500 index piacán, azonban ilyen extrém helyzetek jól szemléltetik a tőkeáttétes ETF-ek hátrányait.

		S&P500 index	2X Bear ETF	3X Bear ETF
Napok száma	Napi eredmény
0		2780	116	116
1	-1%	2752	118,32	119,48
2	-5%	2615	130,15	137,40
3	-4%	2510	140,56	153,89
4	-3%	2435	149,00	167,74
5	4%	2532	137,08	147,61
6	-1%	2507	139,82	152,04
7	-5%	2381	153,80	174,85
8	-2%	2334	159,95	185,34
8	-5%	2217	175,95	213,14
9	-10%	1995	211,14	277,08
10	-1%	1975	215,36	285,39
11	-1%	1956	219,67	293,95
12	7%	2093	188,92	232,22
13	-3%	2030	200,25	253,12
14	-4%	1949	216,27	283,50
15	3%	2007	203,29	257,98
16	3%	2067	191,10	234,76
17	-1%	2047	194,92	241,81
18	-2%	2006	202,72	256,32
19	4%	2086	186,50	225,56
20	-1%	2065	190,23	232,32
	Hozam	-35%	39%	50%

Mire figyeljünk tőkeáttétes ETF kereskedése során?

A fentiekből is látható, hogy a tőkeáttétes ETF tulajdonságaiból fakadóan nem befektetési termék. Tehát ne számítsunk arra, hogy ha 2 szeres tőkeáttétellel rendelkező ETF-et veszünk, akkor 1 év múlva az elért eredményünk 2-szerese lesz a mögöttes terméknek. Ez a fenti szimulációból is látható, hogy nem így lesz. Még ha a teljes évben alacsony a volatilitás, akkor is lesz eltérés, arról az esetről nem is beszélve, hogy ha long tőkeáttétes ETF pozíciónk van, és esés van a piacon, akkor a tőkeáttétes ETF-en a veszteség nagyobb lesz mint a várt (2 szeresnél nagyobb). Az alábbi táblázatban már egy valósághoz közelibb esetet láthatunk, azaz S&P500 index 20 kereskedési nap alatt 4,6%-ot esik, a 2-szeres long ETF esetén a veszteségünk 10,6% lett (9,2% helyett), a 3 szoros ETF esetén 18,1% lett a veszteség (13,8% helyett).

		S&P500 index	SSO (2X)	3X ETF
Napok száma	Napi eredmény
0		2780	116	116
1	-1%	2752	113,68	112,52
2	2%	2807	118,23	119,27
3	1%	2835	120,59	122,85
4	-2%	2779	115,77	115,48
5	-2%	2723	111,14	108,55
6	-1%	2696	108,91	105,29
7	-1%	2669	106,74	102,13
8	-2%	2615	102,47	96,01
8	3%	2694	108,61	104,65
9	3%	2775	115,13	114,07
10	-3%	2692	108,22	103,80
11	-4%	2584	99,57	91,34
12	1%	2610	101,56	94,08
13	-1%	2584	99,53	91,26
14	-2%	2532	95,55	85,79
15	3%	2608	101,28	93,51
16	3%	2686	107,35	101,92
17	-1%	2659	105,21	98,86
18	-2%	2606	101,00	92,93
19	3%	2684	107,06	101,30
20	-1%	2657	104,92	98,26
	Hozam	-4,6%	-10,6%	-18,1%

A tőkeáttétes kereskedés fenti negatív hatásait azonban akkor nem tapasztaljuk meg, ha rövid távú kereskedésre használjuk ezeket a termékeket, például napon belül, vagy néhány napos ügyletkötés ideéig.

A daily leveraged tőkeáttétes ETF-ek

A fenti számítási példákhoz érdemes hozzátenni, hogy ezek az ún. "daily levaraged" ETF alapokra vonatkoznak, azaz ezeknél az alapoknál a kitettség (tőkeáttétel) a nap végén törlésre kerül, és ez okozza az eltérést a magasabb volatilitású napokon. A külföldi tőzsdéken elérhető tőkeáttétes ETF alapok nagy része ebbe a kategóriába tartozik. A fentiek mellett találkozhatunk még ún. "Monthly leveraged" és "lifetime leveraged" ETF típusokkal is.

Az ún. daily leveraged ETF alapok, a nevük is utal rá, hogy a tőkeáttétel képzése egy napra szól, tehát a nap végén a tőkeáttétel törlésre kerül, és következő nap újra kialakítják a tőkeáttételt. Ennek azonban az a következménye, hogy ha volatilis időszak következik a tőzsdéken, akkor a tőkeáttétes ETF nem éri el azt az eredményt, amire a tőkeáttétel mértéke alapján számítanánk. Például egy 2X daily leveraged alap esetén arra számítunk, hogy az elért hozam duplázódik. Azaz vegyünk például egy 10 dolláros ETF terméket, amely duplázza a mögöttes terméken elért hozamot. Tegyük fel a mögöttes termék árfolyamában 20%-os emelkedés következik be. Ekkor az ETF alapunk ezt lemásolja és 40%-os eredményünk lesz, azaz 14 dollárra emelkedik az ETF árfolyama. Mivel a következő nap már a 14 dolláros eszközérték mellett alakítják ki a tőkeáttételt, ez eltérést fog okozni az alaptermékhez képest. Tegyük fel, a következő napon a mögöttes termék 20%-ot esik. Ekkor egyértelműen látszik mindenki számára, hogy a mögöttes terméken két nap alatt elért hozam 0%, hiszen emelkedett 20%-ot, majd vissza is esett az árfolyam ugyanennyit. Ugyanakkor a 14 dolláros ETF esetében a 40%-os visszaesés azt jelenti, hogy az ETF árfolyama 8,4 dollárra esik vissza ((1-0,4)*14). Ez viszont azt jelenti, hogy amíg a mögöttes terméken 0% hozamunk volt a 2X ETF esetében 16%-os mínuszba kerülünk (10 dollárról indultunk és 8,4 dollárra esett vissza az árfolyam.).

A lényeg, hogy minél tovább tartjuk a napi tőkeáttételt alkalmazó ETF-et, annál nagyobb lesz a torzítás. A torzítás mértéke összefügg a piac volatilitásával is, azaz volatilisebb környezetben nagyobb lesz a tőkeáttételből származó torzítás. A tőkeáttétet meghatározó szorzószám függvényében is változik a torzítás. A háromszoros (3X) tőkeáttételt alkalmazó ETF esetében még nagyobb lesz a torzítás, de az inverz, bear, short típusú tőkeáttétes ETF-ek esetében is érvényesek a fentiek. A lényeg tehát, hogy a daily levareged ETF-ek elsősorban napon belüli kereskedésre alkalmasak. Ahogy fentebb már utaltam rá, a tőkeáttétes ETF-ek 90%-át adják ezek az ETF-ek. Általánosságban tehát elmondható, hogy a befektetési portfóliókba nem érdemes tőkeáttétes ETF-et betenni, ugyanis nagy valószínűséggel daily leveraged ETF lesz. Léteznek azonban olyan tőkeáttétes ETF-ek, melyek nem naponta törli a tőkeáttételt. Ezekről beszélünk a következő bekezdésekben.

Tőkeáttes ETF-ek hosszú távra?

A tőkeáttétes ETF-ek kisebb csoportját alkotják azok az ETF-ek, melyek nem naponta képezik a tőkeáttételt. Ezeket lifetime ETF, Monthly leveraged, Monthly reseting ETF, vagy No Reset ETF nevek alatt találjuk meg a tőzsdéken.

A monthly leveraged, vagy monthly reseting kifejezések arra utalnak az ETF alap nevében, illetve a tájékoztatójában, hogy a tőkeáttétel képzése egy hónapra történik. Tehát itt már elmondható az, hogy a mögöttes termék árfolyamát egy hónapig pontosan követi az ETF. Például az S&P500 index árfolyama január hónapban 10%-ot emelkedett, akkor a Monthly leveraged 2X ETF árfolyama január hónapban 20%-ot fog emelkedni. A következő hónapban azonban ugyanaz a probléma merül fel, mint a daily leveraged ETF esetében, amire kisarkított példát is mutattam a fenti bekezdésekben. Ugyanakkor a montly leveraged ETF-esetében évente 12-szer történik a tőkeáttétel újraképzése, így sokkal pontosabb követi a mögöttes termék árfolyamát.

Tekintettel arra, hogy a tőzsdeindexek általában nem volatilisek, de extrém piaci körülmények esetén érhetnek meglepetések minket, mivel a tőkeáttétel felnagyítódhat és nagyobb veszteségünk lehet, mint amire számítunk. Látható tehát ebből, hogy azoknak akik hetekre, néhány hónapra nyitnak pozíciókat számukra jó megoldás lehet a monthly leveraged ETF konstrukció, de a hosszútávú, "vedd meg és tartsd" elvek szerint befektetőket hasonló kockázatok érik, mint a napi tőkeáttételt alkalmazó ETF-ek esetén. A napi és havi tőkeáttételt alkalmazó ETF-ek összehasonlításáról készült tanulmány is a fentieket támasztotta alá. William Trainor  a Tenesse Állami Egyetem munkatársa "Daily vs. monthly rebalanced leveraged funds" címmel kiadott tanulmányából kiderül, hogy ha a piac volatilis, akkor mind a napi tőkeáttételt és mind a havi tőkeáttételt alkalmazó ETF-ek alulteljesíthetik a mögöttes terméket. A havi tőkeáttétes termékek esetében a hosszú távú tartás hasonló kockázatokkal jár, így kizárólag a középtávon kereskedők, befektetők számára jelent jobb alternatívát, mint a napi tőkeáttételt használó ETF alap.

Hol találjuk meg a tőkeáttételt használó ETF alapokat?

Amennyibe az ETF alap nevében szerepel leveraged, enhanced, ultra, 2X, 3X, double szavak egyike, akkor már felmerülhet annak a lehetősége, hogy ez az alap tőkeáttételt használ. Pontos információkat azonban nagyrészt az alapkezelői tájékoztatóban találunk, általában az ETF alap fontosabb paraméterei között megtaláljuk a leveraged 2X, 3X stb.. paramétert. Befektetési célokra tehát olyan ETF alapokat célszerű keresni, melyek nem tartoznak a tőkeáttétes ETF-ek kategóriájába. A keresésben segítségünkre lehet, hogy a tőkeáttételt alkalmazó ETF alapokat kizárhatjuk az ETF kereső alkalmazásokból.  Az alábbi képen az etfdb.com ETF keresője (http://etfdb.com/screener/) látható, ahol a kereső bal oldalán az "Attributes" menüpont alatt állíthatunk be szűréseket a tőkeáttételre vonatkozóan.

A "no" jelölő kiválasztásával kizárólag olyan ETF alapokat mutat az ETF kereső, melyek nem használnak tőkeáttételt, így befektetési célokra alkalmasak. Látható egyébként, hogy ez a kereső 1943 ilyen ETF alapot lát, a tőkeáttételt alkalmazó ETF alapok száma pedig kb. 230 db. Többségében 2X, 3X ETF alapok érhetők el, de már 4X alapokra (daily leveraged ETF-ek devizákra) is van példa.

Lifetime, no reseting ETF alapok

A tőkeáttétes ETF alapok legszűkebb rétegét adják azok az ETF alapok, melyek egyáltalán nem képzik újra a tőkeáttételt. Ezeket lifetime vagy no resetting néven találjuk meg az ETF kereső alkalmazásokban. A tőkeáttétel kezdeti mértéke itt is általában 1-3X lehet (mivel nincs pozíció újraképzés, így akár 20X is lehet a valós tőkeáttétel, részletek pár sorral lentebb), azonban ezek a termékek általában ETN (Exchange Traded Notes) formában érhetők el, azaz tőzsdék kereskedett kötvények. Ezzel pedig egy újabb kockázati tényező lép be a befektetési konstrukcióba, mégpedig az adós nemfizetési kockázata. Ugyanis az ETN termékek kibocsátója, az alapkezelő lesz az adós, a befektetők a hitelezők.

Az ETN kibocsátó vállalja, hogy a hitelt a mögöttes termék árfolyamának változására tekintettel fizeti vissza, gyakorlatilag így valósul meg a mögöttes termék árfolyamának követése. ETF esetében azonban az alapkezelő megvásárolja a mögöttes terméket, tehát a részvények ténylegesen az ETF letétkezelő számlájára kerülnek.

A no reseting tőkeáttétes ETN esetében arra célszerű odafigyelni, hogy a kezdeti tőkeáttétel nagyobb lehet a jövőben, attól függően, hogy mekkora veszteségbe kerül az ETF alap a mögöttes termék árfolyam változása miatt. Minél nagyobb a visszaesés, annál nagyobb a tőkeáttétel mértéke, mivel nem indítják újra naponta a tőkeáttételt. Az alábbi képen például egy S&P500 indexet inverzen követő (tehát shortoló) no reseting ETN alapnak a tőkeáttétel változás látható. 2009-2014 között az S&P500 index emelkedett, tehát ez a termék erősen veszteségbe került, mivel inverz ETN volt, így az egyre nagyobb veszteségek miatt a tőkeáttétel mértéke is egyre nőtt.

(kép forrása: etf.com)

Látható tehát a fentiekből, hogy alapvetően a tőkeáttétes ETF alapok kockázatot hordoznak. Ezeket a kockázatokat célszerű teljesen felmérnünk, megértenünk mielőtt tőkeáttétes ETF vagy ETN termékekben fektetjük a pénzünket.  

ETF vásárlás alapjai

Az alábbi videóban az ETF befektetés alapjaival foglalkozunk. Többek között az alábbi témákról lesz szó:

• Megbeszéljük az ETF, ETN, ETC termékek jelentését.
• Megnézzük, hol lehet elérni ezeket a termékeket.
• Arra is kitérünk, hogy mi a különbség a hagyományos befektetési alap és az ETF alap között.
• Szó lesz az ETF alapok költségeiről.
• Hol találjuk az európai tőzsdéken elérhető 1400 ETF alapot.
• Hogyan vásárolható meg az ETF alap.
• Milyen adózási tudnivalókat tartsunk szem előtt..
• ETF alapok típusaival kapcsolatos tudnivalók.
• Tőkeáttétes ETF-ekkel kapcsolatos problémák.
• Hedged és unhedged típusú ETF-ek.
• Nyereséget felhalmozó és nyereséget kifizető ETF-ek és az adózás.

Az előadáson hivatkozott további tartalom:

• Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok, megoldások a kockázat csökkentésre
• Currency hedged vagy unhedged ETF-et részesítsük előnyben?
• ETF vásárlás, kereskedés buktatója: contango hatás,
• ETF és az osztalék: osztalékot kifizető, vagy újra befektető ETF alapot válasszunk?

Az előadás folytatása: