Hogyan lehet ellopni egy ETF alapot?

Cikkünkben az ún. white label ETF alapok sajátosságaival foglalkozunk. Az elmúlt években ugyanis egyre népszerűbbé váltak az ETF alapok, és ezzel párhuzamosan megjelentek a piacon olyan szolgáltatások, melyekkel egyszerűen lehet ETF alapot létrehozni. Megnézzük, hogyan működnek a white label, azaz fehér címkés ETF alapok, szó lesz a konstrukció kockázatairól, és megbeszéljük a HACK ETF esetét, mely jól rávilágít a white label szolgáltatások kockázataira. Témáink:

• Befektetési alapkezelők trükkjeiről
• White label ETF alapokról
• A white label ETF alapok kockázatai

Egy korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a hagyományos befektetési alapokkal kapcsolatos problémákkal. Gondolok itt arra, hogy az aktívan kezelt befektetési alapok 80 százaléka nem képes a felülteljesítésre, így a magas alapkezelési díjak mellett nagyon sok befektető alacsony hozammal szembesülhet. Emellett arról is beszéltünk, hogy egyes díjstruktúrákban (például az abszolút hozamú alapoknál alkalmazott sikerdíjak esetén) átlagosan 17 év után többet keres az alapkezelő a díjakkal, jutalékokkal, mint maga a befektető az árfolyam-nyereséggel. De beszéltünk már az alapok alapja rejtett költségeiről, a vegyes alapok problémáiról, és arról is, hogy mi a probléma a tőkevédett alapokkal. A fenti problémák egyre inkább nyilvánvalóak a befektetők számára, így az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek az ETF alapok. A népszerűség következménye, hogy számos bonyolult, összetett, speciális ETF alap jött létre, és egyre gyakrabban tapasztalhatjuk azt, hogy az ETF alap egy ún. white label szolgáltatás keretein belül került kialakításra.

White label ETF alapokról

A white label kifejezést fehér címkére lehetne lefordítani. A szolgáltatás lényege, hogy egy komplett, működő rendszert vásárolhatunk meg, melyet fehér címkével szállítanak, azaz a megrendelőnek csak annyi dolga van, hogy ráírja a brand nevét a rendszere. Ilyen white label megoldást alkalmaz a Saxo Bank a Saxo Trader platformjukkal kapcsolatban, így találkozhattál az elmúlt években az Equilor Trader, Erste Trader, Buda Cash Trader, Questor Trader alkalmazásokkal, melyekhez a felsorolt brókercégek egy white label szolgáltatáson keresztül jutottak hozzá, azaz a Saxo Bank adta a programot, biztosította a hozzáférést a tőzsdén kívüli és tőzsdei piacokhoz. A brókercégek saját szolgáltatásaikhoz illesztették a program nevét, egy kicsit átszabták a margin követelményeket, egy kicsit hozzátettek a jutalékokhoz, és kész volt a saját rendszer, amihez már csak ügyfeleket kellett szerezni. Nyilván a magyar ügyfeleknek nyújthatnak előnyöket ezek a szolgáltatások, gondolok itt a magyar ügyfélszolgálat meglétére, de az újabb piaci szereplő értelemszerűen növeli a szolgáltatások árát, azaz a kereskedők jellemzően drágábban kereskedhetnek egy white label rendszeren keresztül, ráadásul a partnerkockázatok is növekednek a több szereplő miatt, lásd Saxo Bank és a Buda Cash felszámolójának perét.

A fenti white label konstrukciót az ETF alapok világában is megtaláljuk, azaz erre specializálódott cégek átveszik az ETF alap létrehozásának, működtetésének a feladatait, és a partner társaság saját nevén emelheti be a szolgáltatásai közé az ETF alapot. Egy ETF alapot ugyanis nem annyira egyszerű elindítani, mint egy hagyományos befektetési alapot. Ez részben azzal magyarázható, hogy a hagyományos befektetési alapok a kereskedelmi bankok, befektetési szolgáltatók saját termékei, és nincsenek a tőzsdére bevezetve. Ellenben egy tőzsdén kereskedhető ETF alap esetében meg kell felelni a SEC, CFTC, FINRA elvárásainak (amerikai tőzsdén történő bevezetés esetén), arról nem is beszélve, hogy a részvénypiaci ügyletek teljesítése lényegesen bonyolultabb, különösen az amerikai részvénypiac esetében, ahol számtalan kereskedési helyszínen, dark poolokban vagy internalizálva teljesülhetnek a megbízások. A folyamat összetettsége miatt ma már ETF létrehozására, white label ETF szolgáltatásokra specializálódott több társaság is, például a Tidal ETF Services, a US Bank, az ETF Architect.

A fenti szolgáltatók bizonyos szintig szűrik azt, hogy kivel kötnek ügyletet, de nem olyan magas egyébként a mérce, így egy átlagos befektetési szolgáltató könnyedén megfelelhet a feltételeknek. Például az ETF Architect szolgáltatásait minimum 500 ezer dolláros működő tőke, és 5 millió dolláros kezdeti tőkével lehet igénybe venni. Ezt követően ki kell találnia a megrendelőnek, hogy milyen szabályok szerint válogatják a részvényeket az ETF alapba. Ehhez létrehoznak egy indexet, amit majd az ETF alap másolni fog. A szabály gyakorlatilag bármi lehet, láthattunk példákat különböző népszerű összefüggések alapján kereskedő ETF alapokra (például momentum, value stb..), de manapság a tematikus ETF alapok a népszerűek, például öregedő társadalmakból hasznot húzó vállalkozások, kiberbiztonság, hatékonyabb energiafelhasználás, robotika, okosvárosok, digitális egészség, élelmiszeripari forradalom, tiszta energia, 3D nyomtatás, genetikus tervezés, űripar, nanotechnológia, virtuális valóság.

Gyakorlatilag bármi megvalósítható, és az ETF alapkezelő cég gondoskodik az alap működtetéséről, a megrendelő pedig saját neve alatt forgalomba hozza és befektetőket toboroz a befektetési alaphoz, és természetesen az alapkezelési díj nagy része is a megrendelőt illeti meg.

A white label ETF alapok kockázatai

A pénzügyekben hatványozottan igaz, hogy minél összetettebb valami, annál kockázatosabb. Érdemes az indexkövető befektetési módszerek atyjának tartott John Bogle (Vanguard alapítója) tanácsait megfogadni:

I freely concede that the ETF is the greatest marketing innovation of the 21stcentury. But is the ETF a great innovation that serves investors? I strongly doubt it. In myexperience. I have learnt to beware of investment “products,” especially when they are “new” and even more when they are “hot.”

Az idézet szerint az ETF a 21. század egyik legnagyobb marketing innovációja, csak az a kérdés, hogy vajon a befektetőket szolgálja ez az innováció. Ebben azonban már kételkedik Bogle, mivel a tapasztalatai szerint célszerű óvakodni a befektetési termékektől, különösen, ha újak és divatosak. Érdemes megfontolni Bogle több évtizedes tapasztalatait, hiszen számos példát találhatunk a különböző „problémás” befektetési termékekre. Például az aktív alapkezelők 80-90%-a alulteljesít, de a 2008-2009-es gazdasági válságban a CDO, MBS, CLO termékek okoztak problémát.

A white label ETF alapok esetében a fő problémát az jelenti, hogy gyakran több cég, több vezető közreműködik az ilyen struktúrák működtetésében, és ez mindenképpen nagyobb kockázattal jár. Bár a magyar médiában kevés figyelmet kapott a dolog, de nagyon úgy néz ki, hogy egy teljes ETF alapot is el lehet lopni, legalábbis erre következtethetünk az első kiberbiztonsági ETF alap (HACK tiker alatt elérhető) történetéből.. A HACK, mint kiberbiztonsági ETF alap még 2014-ben indult, és tipikusan egy volt, a több tucat tematikus alapok közül, és senki nem számított arra, hogy az alap sikeres lesz. Ehhez tegyük hozzá, hogy az alapkezelők a kezelt tőkében mérik az alap sikerességét. Szerencsés véletlennek tekinthető, hogy az ETF indulását követően törték fel a Sony Pictures rendszerét, így a kiberbiztonság a figyelem középpontjába került. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy az alap által kezelt tőke már az első évben 1 milliárd dollárra növekedett. Minél nagyobb a kezelt tőke, annál nagyobb abszolút értékben az alapkezelési díj, így 2017-re már havonta 300.000 dollár bevételt termelt az alap a tulajdonosának (megbízó). Azonban 2017-ben az alapot kezelő társaság (white label szolgáltatást nyújtó cég) vitatni kezdte a megbízó cég tulajdonjogát, melyből egy ma is zajló bírósági per kerekedett.

A befektetőket a fenti történetben nem érte kár, sőt a mai napig lehet kereskedni a HACK ETF alappal. Ugyanakkor jól rávilágít a probléma arra, hogy az összetett, átláthatatlan termékek kockázatot hordoznak. Sajnos az ETF alapok esetében egyre inkább ez a tendencia figyelhető meg, azaz megjelentek a tőkeáttétes ETF alapok, a befektetők vagyonát zálogba adó ETF alapok, és a sort hosszasan sorolhatnák, lásd részletek: 12 kockázati tényező, amit vizsgálj meg ETF vásárlás előtt

Az is megfigyelhető, hogy a fentiekhez hasonló specializált ETF alapok nagy átlagára az alulteljesítés jellemző. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a specializált ETF alapok (nagy átlagban) nem képesek értéket teremteni a befektetők számára, ugyanis ezek az ETF alapok jellemzően a népszerű (hot stock) és túlárazott részvényeket tartják a portfóliójukban, melyek alulteljesítenek a jövőben. Ezt bizonyítja, hogy 5 éves időhorizonton az alfa átlagosan -6 százalék. A bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy a speciális ETF alapok jellemzően akkor jelennek meg a piacon, amikor az adott téma népszerűsége a legnagyobb. Bővebben: Speciális vagy hagyományos ETF alapot érdemes vásárolni?