Single stock ETF: Hogyan működik? Mi a probléma vele?

Bejegyzésünkben megismerkedhetsz az ETF alapok legújabb típusával, melyek single-stock ETF néven találhatók meg a részvénypiacokon. Megbeszéljük a konstrukció alapjait, és szó lesz a hátrányokról.

Mit érdemes tudni az ETF alapokról?

Eredetileg az ETF alapok azzal a céllal jöttek létre, hogy szélesen diverzifikált portfóliót tudjanak a befektetők kialakítani a lehető legolcsóbban. Ezek az ETF alapok nem törekednek a felülteljesítésre, a passzív szemléletmód jellemzi az alapokat, azaz a tőzsdeindex teljesítményét próbálják meg lemásolni. Tekintettel arra, hogy az aktívan kezelt alapok 80-90%-a nem képes a felülteljesítésre, az ETF alapok gyorsan népszerűvé váltak a befektetők körében. A népszerűségüket az is fokozta, hogy a hagyományos alapoknál egy nagyságrenddel alacsonyabb költségekkel érhetők el a konstrukciók, így például az ETF alapok többsége 0,1-0,5%-os éves alapkezelési díjat számít fel. Az ETF alapok témakörét több tucat cikkben beszéltük meg itt az oldalunkon, így ha a téma ismeretlen számodra, javaslom az alábbi cikkek tanulmányozását:

• ETF jelentése, kereskedés: ETF fogalma, költségek, mikor válasszuk
• ETF jelentése, ETF költségek, hozamok, ETF adózása, ETF kereső

Mit jelent a single-stock ETF?

Ahogy a megnevezés is utal rá, a single-stock ETF egy olyan tőzsdén kereskedett befektetési alap, melynek portfóliójában egyetlen társaság részvénye van. Rögtön az első kérdésünk az lehet, hogy mi értelme egy ilyen konstrukciónak, hiszen egyetlen tetszőleges részvény megvásárlására találták ki a tőzsdét. Ugyanakkor a hagyományos részvénypiaci ügyleteknél a tőkeáttétel igénybevétele, a short pozíciók felvétele sokszor akadályba ütközik, de az ilyen problémákat áthidalhatjuk a single-stock ETF alapokkal. A single-stock ETF alapok már 2018-ban megjelentek az európai tőzsdéken, de az amerikai részvénypiac csak 2022 nyarán kapták meg az engedélyt.

Hogyan működik a single-stock ETF?

A single-stock ETF alapok tehát egyetlen társaság részvényét (például Apple, Tesla stb.) tartják a portfólióban. Ellentétben a hagyományos ETF alapokkal, itt az alapkezelő nem vásárolja meg a részvényt fizikai formában, hanem valamilyen derivatív ügylettel követi a részvény árfolyamát. Ez lehetővé teszi, hogy tőkeáttétes terméket, vagy inverz ETF alapot hozzon létre az ETF alap kezelője. Az inverz alappal lehetséges gyakorlatilag az árfolyam esésre fogadni, hiszen ezen alapok árfolyama és a mögöttes termék árfolyama ellentétesen mozdul el. Az alapkezelő jellemzően opciós ügyleteket alkalmaz a háttérbe, mely tovább növeli az alap kockázatát (lásd VIX ETF alapok 90%-os összeomlását).

Az Egyesült Államok részvénypiacán az ASX alapkezelő vezette be a single-stock ETF alapokat. Az alapkezelő első single-stock ETF alapjai a technológiai szektor népszerű részvényeit célozzák meg. Látható a fentiekből, hogy egyenlőre mérsékelt tőkeáttétellel vásárolhatók meg ezek az ETF alapok, illetve itt a negatív jelzés az inverse ETF megfelelője. A tőkeáttétes ETF alapok problémáiról korábban már beszéltünk itt: Tőkeáttétes ETF-ek veszélyei, kockázatok, megoldások a kockázat csökkentésre

Mi a probléma a single-stock ETF alappal?

Egyrészt fentebb már beszéltünk a tőkeáttétes ETF alapok problémáiról, másrészt pedig érdemes arra tekintettel lenni, hogy a tőkeáttétel egy kétélű fegyver. Hozzáértők kezében hasznos lehet, de a befektetők többségének inkább a vagyonát veszélyezteti. Példaképpen nézzük meg az alábbi személtető helyzetet. Kék színnel egy részvény árfolyamgörbéje, sárgával a részvény árfolyamát követő inverz single stock ETF árjegyzése követhető. Az inverz ETF az eredeti részvény árfolyamát követi, de ellentétes irányba és van egy kétszeres szorzó is beépítve az alapba. Az alábbi grafikonon az elmúlt néhány hét kereskedését láthatod. Kék színnel a részvény árfolyamán megfigyelhető, hogy az időszak alatt érdemi hozam nem keletkezett, a részvény 1 százalékos pluszban van. Elméletileg arra számítunk, hogy az inverz ETF árfolyama emiatt 2 százalék mínuszban lesz, de ahogy az ábrán látható, a veszteség valójában 7,9%.

A fentiek oka a veszteség sajátos matematikájában keresendő, melyet könnyen megérthetünk az alábbi példán keresztül. Képzeljük el azt az esetet, hogy egy 100 dolláros részvény árfolyamában 10%-os esés következik be, majd a következő napon 10%-ot emelkedik az árfolyam. Ekkor először 90 dollárra esik a részvény ára, majd 99 dollárra emelkedik vissza. Most kétszerezzük a tőkeáttételt, így először 80 dollárra esik vissza az árfolyam, majd 96 dollárra emelkedik vissza. Ez utóbbi esetben a veszteségünk négy dollár lesz, míg az első esetben 1 dollár volt a veszteségünk. Tehát a kétszeres tőkeáttétel nem duplázta, hanem négyszerezte a veszteséget.

Korábban a tőkeáttétes ETF alapokra csak tőzsdeindexek esetében adott engedélyt a felügyelet. Ennek oka, hogy a tőzsdeindexek volatilitása lényegesen kisebb. Például az S&P500 index historikus volatilitása 15-19% között változik. Ezzel szemben az egyedi részvények volatilitása 38%. Gyakorlatilag kétszer nagyobb a volatilitása egy átlagos egyedi részvénynek, amit a tőkeáttétes ETF alap sokkal jobban képes felnagyítani.