Hogyan adózunk a részvények osztaléka után 2024-ben?

Vásároltál külföldi vagy magyar részvényeket, és kaptál egy kisebb összegű osztalékot? Gyakran előfordul az is, hogy egyébként nem az osztalék miatt vásároljuk a részvényeket, de pont akkor történik az osztalékfizetés. Ez külföldi részvények esetében nem ritka eset, hiszen akár havonta, de gyakran negyedévente történik az osztalék fizetés. Előfordulhat, hogy részvény CFD után is kapunk osztalékot, lehet, hogy észre sem vesszük olyan kis összeg, emiatt érdemes alaposan átnézni a számlakivonatokat. Ha csak egy kisebb összeget, akár néhány tíz dolláros osztalékot kapunk, már akkor is be kell vallanunk, és adót kell fizetnünk. Érdemes lehet lassan nekiállni összeszedni a kereskedéssel kapcsolatos adózáshoz szükséges nyilvántartások, dokumentumok összegyűjtését, ugyanis az év árfolyamnyereséggel és osztalékkal kapcsolatos jövedelmeit magánszemélyeknek legkésőbb a tárgyévet követő május 20-ig kell beadnia, illetve az adót megfizetnie. A témával kapcsolatos most kifejezetten az osztalékadó sajátosságait beszéljük meg. Az árfolyamnyereség utáni adóbevallás lépéseit itt találod. A bejegyzés fontosabb témái:

  • Magyar tőzsdei társaságok osztalékadó bevallása
  • Külföldi, de EGT ország osztalékadó
  • Külföldi, de nem EGT ország osztalékadó
  • Hogyan, mi alapján kell a szochót fizetni?
  • Több adót vont le a szolgáltatód a külföldi osztalék után?
  • Amerikai-magyar kettős adóztatás egyezmény felmondása

Alapvetően három eset merülhet fel az osztalékfizetéssel kapcsolatban. Ezek az alábbiak:

  • Magyar tőzsdei társaság részvényei után kapott osztalék
  • Külföldi, de EGT ország tőzsdei társaság részvényei után kapott osztalék
  • Külföldi, de nem EGT ország tőzsdei társaság részvényei után kapott osztalék

Magyar tőzsdei társaságok osztalékadó bevallása

Egy magyar tőzsdei társaság által fizetett osztalék után vallhatjuk be a legegyszerűbben az adót. Ugyanis a brókercégek nemcsak jóváírják a számlánkra az osztalékot, hanem az osztalékadót le is vonják. Az osztalékadó ebben az esetben 15 százalék, és más adó, járulék nem terheli az osztalékot. A kifizetett osztalék értékéről, a levont adóról a tőzsdei társaság levélben értesítést küld számunkra. Ez a dokumentum lesz az adóbevallásunk alapja, ugyanis annak ellenére, hogy az osztalékadó levonásra került, az összeget be kell vallanunk. A bevalláshoz két összegre van szükség:

  • az egyik a kifizetett osztalék,
  • a másik a levont osztalékadó.

Ezek után az SZJA nyomtatványon keressük meg a 04-es lapon (Elkülönülten Adózó Jövedelmek és Adójuk Részletezése cím) a 167. sort (Osztalék címén megszerzett jövedelem és adója). Itt a d oszlopba (Jövedelem) írjuk be a részünkre kifizetett osztalékot, az e oszlopba (adó) pedig a levont osztalékadót. Az alábbi képen a 2022-es tárgyévre vonatkozó nyomtatvány, azaz a 22SZJA 04-es lapjának részlete látható. Előfordulhat, hogy a jövőbeni bevallásokban a sorszám (167. sor) megváltozik, ezért írtam ki zárójelben a sor nevét, hogy így is azonosítható legyen. Mindenesetre a 2022-es tárgyévre az alábbi mezőket kell kitöltenünk.

A fentiek után még van egy kis tennivalónk, ugyanis az adó mező kitöltésével adófizetési kötelezettségünk merül fel, viszont ezt az adót már levonták, így ezt jeleznünk kell a nyomtatványon. Ehhez ugorjunk az SZJA bevallás C lapjára és itt a 67. sorban (A kifizetők által levont forrásadó összege) adjuk meg a levont osztalékadót.

Természetesen ha több társaságtól kaptunk osztalékot, akkor az adatokat összesítve kell a fenti mezőkben megadnunk.

Külföldi, de EGT ország osztalékadó

A külföldi országok tőzsdéin (EGT országok esetén, lista itt) elérhető részvények után már összetettebb az osztalékadózás. Ennek oka, hogy országonként eltérő, hogy milyen mértékű osztalékadót kell fizetnie a befektetőknek. Ha van a két ország között kettős adóztatás elkerülkéséről megállapodás (általában van, de ezt ellenőrizni kell), akkor az alábbiak szerint járjunk el:

  • Ha kevesebb, mint 15 százalék osztalékadót vont le a brókercég, akkor a különbözetet ki kell egészíteni 15 százalékra. Ha például kaptál 10.000 Ft osztalékot, de csak 500 Ft osztalékadót vontak le, akkor látható, hogy a figyelembe vett osztalékadó itt csak 5% a 15% helyett, azaz további 1000 Ft-ra ki kell egészítened az osztalékadót.
  • Ha több, mint 15 százalékot vont le a brókercég, akkor lehetőséget van arra, hogy visszaigényeld az összeget. Ez azonban gyakran összetett, a külföldi adóhatóságot érintő probléma is egyben, melyről a cikk végén olvashatsz bővebben.

Ha nincs a két ország között kettős adóztatást elkerülő megállapodás, akkor teljesen mindegy, hogy mekkora összegű adót vontak le, itthon is ki kell fizetned a 15 százalékos osztalékadót.

A levont adó mértékét a brókercégnél lekérdezhető jelentésekben, a Witholding Tax sorokban találod. Ügyelj arra is, hogy a legtöbbször a külföldi osztalék devizában keletkezik, ugyanakkor az adóbevallásban forintra átszámolva kell az összeget megadni. Ehhez pedig minden egyes osztaléktételt az osztalék jóváírásának napján érvényes MNB árfolyamon kell átszámolni forintra. Vannak olyan termékek, melyek akár néhány naponta (CFD) fizetnek osztalékot, de nem ritka, hogy havonta, negyedévente kerül a számládra osztalék. Ezeket a külföldi devizában keletkezett összegeket nem lehet összevonni, összeadni, hanem először a jóváírás napja alapján ki kell számolni forintra az értékét, majd ezután tudjuk összeadni. Egyszerűbb az eset, ha forintban vezeted a számládat, mert így a kimutatásodban már forintban lesznek nyilvántartva az adatok. Külföldi brókercégek esetében, multi currency számláknál lehetőség van arra, hogy forintban készítsék el számunkra a kimutatásokat.

Az osztalékadó bevallásához az SZJA nyomtatvány 05 lapját kell megnyitni, és a Külföldről Származó Belföldön Adóköteles Külön Adózó Jövedelmek rész 182-es sorát (Osztalékból származó jövedelem és adója) töltsük ki. Az adatok kitöltése után a 189-190-es sorokban adhatjuk meg az osztalékadó lebontását.

Külföldi, de nem EGT ország osztalékadó

A nem EGT országok (például Egyesült Államok részvénypiaca) esetében az osztalékadóval kapcsolatosan érvényesek a fentiek, azonban ezen országokban kapott osztalék után szochó (szociális hozzájárulási adó) fizetési kötelezettség is felmerül. Tehát itt is érvényes, hogy az osztalékadó kipótolandó 15 százalékra, illetve él itt is a visszaigénylés lehetősége (külföldi adóhatóságtól, lásd cikk utolsó előtti bekezdését). Az amerikai részvényekkel kapcsolatos osztalékfizetés a kettős adóztatást elkerülő egyezmény felmondása miatt 2024. január 1-től módosul. A részleteket, cikkünk utolsó bekezdésében beszéljük meg.

A nem EGT országból származó osztalék teljes mértékben együtt kezelendő az EGT országból származó osztalékkal, azaz ezeket a tételeket is MNB árfolyamán forintra átszámolva, az EGT tételekkel összeadva kell a fenti kép szerinti 182-es sorban megadni. Az összes külföldről származó osztalék és annak adója tehát a 182-es sorba kerül (lásd fenti kép). Ugyanakkor célszerű a nyilvántartásunkban a nem EGT országokból származó osztalékot elkülöníteni, abból a célból, hogy megfizessük a szociális hozzájárulási adót.

Hogyan, mi alapján kell a szochót fizetni?

A szociális hozzájárulási adó mértéke folyamatosan csökkent az elmúlt években, lásd az alábbi táblázat alapján. Aktuális adókulcsok a NAV honlapján találhatók meg.

A fentiek szerint tehát további 13 százalék adót kell fizetni a nem EGT országok tőzsdéin megszerzett részvények osztaléka után. Ez a gyakorlatban például azt jelentené, hogy:

  • forintra átszámolva 10.000 Ft osztalékot kapsz
  • 1500 Ft SZJA fizetési kötelezettség
  • 1300 Ft Szochó fizetési kötelezettség merül fel.

Az SZJA fizetési kötelezettség változhat annak függvényében, hogy mennyit vont le a brókercég (Witholding Tax). Ha levont már 500 Ft-ot, akkor csak 1000 Ft további SZJA befizetésre lesz szükséged (bevallásban ezt fel kell tüntetni). Ha a brókercég 1500 Ft osztalékadót vont le, akkor a bevallásban fel kell tüntetned, de a részletezésben jelezned kell, hogy levonták az adót, így  az adót nem kell ismételten befizetned.

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a szociális hozzájárulási adónak van felső határa, így ha a tárgyévben munkabér, céges osztalék formájában már fizettél be szochót, előfordulhat, hogy nem kell további járulékot fizetned. Erről így fogalmaz a NAV (forrás itt):

"A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei[2],

  • a vállalkozásból kivont jövedelem,
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
  • az osztalék,
  • a vállalkozói osztalékalap,
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2020-ban 3 864 000 forint volt."

Továbbá a Szocho tv. 5. § (3) bekezdése alapján az EGT országok mentesülnek a szochófizetés alól:

"Nem esik az 1. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama."

Ha tehát nem EGT országból származó osztalékjövedelmünk van, akkor nemcsak az osztalékadót, hanem a szociális hozzájárulási adó részt is ki kell töltenünk az adóbevallásban. Erről a 09-es lap 286-291 soraiban találsz információt, lásd alábbi képen. Magyarázatok:

  • 286: ide kell beírnod a munkabér, összevont adóalapba tartozó jövedelmek után befizetett járulékot (munkáltatód M30 nyomtatványa alapján)
  • 287: Itt kell megadni a nem EGT országból származó osztalékjövedelmet
  • 288: f pontba kerül a fentiek alapján a járulékköteles nem EGT országból származó osztalékjövedelem, a g pontban kiszámítódik a járulék (13%)
  • 291: ebben a pontban jelenik meg a fizetendő szochó.

Több adót vont le a szolgáltatód a külföldi osztalék után?

Fentebb már beszéltünk arról, ha van kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között, akkor az ott leírtak alkalmazandók. Jellemző ebben a helyzetben, hogy mindkét államban keletkezik adófizetési kötelezettség, de a külföldön megfizetett adó összege levonható a Magyarországon fizetendő adó összegéből. Például 10% adót vontak le a külföldi országban az osztalék után, akkor a befektetőnek 15%-10%, azaz 5% adót kell itthon fizetnie. Ha viszont külföldön több adót vontak le, például 20%-ot és itthon csak 15% az osztalék utáni adó, akkor elvileg a különbözet visszaigényelhető. Többen is jeleztétek felénk ezt a problémát, és egyik olvasónk felvette a kapcsolatot a NAV-al, a részletes tájékoztatót pedig ide bemásolom (a segítséget köszönjük Andrásnak), az ide vonatkozó részt kiemeltem:

"Az adóbevallási tervezet nem tartalmazza a külföldről származó jövedelmeket, azt a bevallás módosításra történő megnyitása után Önnek kell beírni a megfelelő sorokba, melyeket megtalálja az „Összes mező” blokkban, illetve a kereső sávba is beírhatja a szükséges sor számát és az találatként meg fog jelenni.

Az szja bevallás 182. sorában szerepel az osztalékból származó jövedelem és annak adója.

Amennyiben Önnek 2018-ban külföldi pénznemben keletkezett bevétele, azt forintra kell átszámítania. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alapul venni.
A külföldi pénznemről történő átszámításnál bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

Ha Ön a bevételt külföldi pénznemben szerezte és rendelkezik a pénzügyi intézmény által – a külföldi pénz eladását követő, illetve a külföldi pénz vételét megelőző 15 napon belül – kiállított, az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, az Ön nevére szóló bizonylattal, akkor az azon szereplő árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.

A magánszemély (választása szerint) az adóelőleg, adó megállapításához a külföldi pénznemben keletkezett bevétel, illetve külföldi pénznemben teljesített kiadás forintra történő átszámítására a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot is alkalmazhatja.
[Szja tv. 5. § (7) bekezdés és 6. §]

Mivel az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (az 18SZJA-05-ös lapon az egyéb adatok között szereplő összeg) a 15%-os adóból vonja le és a különbözetet írja be e sor „c” oszlopába. Amennyiben az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamában elismert piacnak minősülő (de nem Magyarországon működő) ellenőrzött tőkepiacra bevezetett értékpapírból szerezte 2018-ban, akkor az adó mértéke 15%. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 15%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát írjon!

Ne felejtse el ezen a lapon a 189. sorban feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, amelynek alapján az osztalék külföldön is adóztatható.

Összefoglalva tehát, a 189. sorban tüntesse fel a külföldi igazolása alapján a forintra átszámolt jövedelmet és a külföldi adót.
A 182. sorban szintén írja be a forintra átszámolt jövedelmét (b), annak a 15%-kal számított adójából vonja le a külföldön megfizetett adót, és a maradék összeget írja be az adó (c) rovatba.

Ne felejtse el a 188. sor c rovatába is beösszesíteni az adófizetési kötelezettséget.

A 67. sorban Önnek nem kell szerepeltetnie a külföldön megfizetett adót, mivel azt a 189. sorban szerepeltette és a 182. sor adó rovatában érvényesítette.
A családi kedvezmény a külön adózó jövedelmek (pl. osztalék) adójából nem, csak az összevont adóalapból érvényesíthető.

A válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak."

Összegzés

Azt gondolom, jól látható a fentiekből, hogy egyes esetekben bonyolulttá tud válni az osztalék címén megszerzett jövedelem adóbevallása. Amíg a hazai társaságok által kifizetett osztalék egyszerűen bevallható, addig a külföldön szerzett osztalék adóbevallása a levonások és az esetleges szochó miatt összetettebb. Érdemes arra is odafigyelni, hogy egyes ETF alapok osztalék formájában fizetik ki a kamatot és az osztalékot egyaránt. Ha el szeretnénk kerülni az ezzel járó többletmunkát, célszerű olyan ETF alapot választani, mely az osztalékot újra befekteti. Erről itt írtunk bővebben. További problémát jelent, hogy 2024 január 1-től érvényét veszti a kettős adóztatást elkerülő egyezmény hazán és az Egyesült Államok között.

Amerikai-magyar kettős adóztatás egyezmény felmondása

Az Egyesült Államok július 8-án felmondta a Magyarországgal 1979-ben megkötött, kettős adóztatás elkerülését célzó szerződést. A változások 2024. január 1-én lépnének életbe, melynek negatív hatásait itt tárgyaltuk.

Ugyanakkor 2023. november 21-én elfogadta a parlament az őszi adócsomagot, melynek befektetési vonatkozásban kiemelhető lényegét a fenti hivatkozáson megtárgyaltuk. A következő változások lépnek életbe:

  • Amerikai székhelyű brókercégnél kötött ügyletek nem veszítik el az ellenőrzött tőkepiaci ügylet státuszát (bekerült az SZJA tv. 67/A részébe az OECD kifejezés)
  • A fentiek azt jelentik, hogy amerikai brókercégeknél vásárolt részvények esetében is ugyanúgy kell bevallani (nyereséget szembeállítani a veszteséggel stb..) a nyereséget, ahogy más brókercégek esetében, lásd itt.
  • Az árfolyamnyereségre 15 százalék SZJA fizetendő (kivéve TBSZ számla, lásd itt)
  • Amerikai részvények osztaléka:
    • 30 százalék forrásadó, amit a brókercéged fog levonni (amerikai oldal)
    • 5 százalék forrásadó, amit magyar oldalon be kell vallani/fizetni
    • 13% szocho az osztalékrészvények adózása szerint lásd itt..
    • TBSZ számla esetén csak a magyar forrásadó és szocho fizetése kerülhető el

Adózással kapcsolatos további témák:

Felhívnám az olvasó figyelmét, hogy nem rendelkezem adószakértői képesítéssel, így hibák, pontatlanságok lehetnek a leírtakban, javaslom tehát, hogy az adóbevallás elkészítéséhez keressünk meg egy könyvelőt, vagy kérjük a NAV segítségét. A közzétett információk tájékoztató jellegűek, pontatlanok, az adózással kapcsolatos változások, hibák miatt javasoljuk tájékozódj a NAV honlapján az adókulcsok és adóbevallás folyamatával kapcsolatban.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link