A tőzsdehírek olvasása időpazarlás, és csak a hátrányodra van

Tisztában vagyok vele, hogy a címbeli kijelentés szembe megy azzal, amit a tőzsdehírekkel kapcsolatban a legtöbb olvasóm gondol, sajnos azonban a gazdasági médiában és a közösségi médiában megjelenő tőzsdei hírek jelentős részéről elmondható, hogy nem azért készülnek, hogy a befektetőnek haszna legyen belőle. Cikkünkben megmagyarázom, hogy miért időpazarlás a tőzsdehírek olvasása, és arról is beszélünk, hogy miért károsak az olyan tartalmak, mint például Jim Cramer részvénytippjei, melyeket heti rendszerességgel idéznek a magyar gazdasági médiában is. Témáink:

• Miért időpazarlás a tőzsdehírek olvasása?
• Miért káros a tőzsdehírek olvasása?
• Mi a probléma Jim Cramer részvénytippjeivel?
• Jim Cramer részvénytippjeinek eredménye

Miért időpazarlás a tőzsdehírek olvasása?

Néhány évtizeddel cikkünk írása előtt teljesen elfogadott elmélet volt, hogy a tőzsdei árakat a hírek mozgatják, azaz a hírek beépülése okozza a részvények árának emelkedését, esetleges csökkenését. És valóban, vannak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a hírek részvénypiaci reakciókat váltanak ki, de nem tisztázott a hatás mikéntje. A témával kapcsolatban egy korábbi cikkünkben már azt is megbeszéltük, hogy amíg évtizedekkel korábban a tőzsdei hírek jelentősen befolyásolták a következő napi hozamot, az újabb adatok azt mutatják, hogy alig van jelentősége a híreknek, lásd alábbi képen.

A grafikonon jól látható, hogy a távoli múltban valóban érdemes volt a híreket követni, mert a piaci hangulatot nagyon jól tükrözték, és a következő hozam megállapításában a segítségünkre lehetett. Az 1960-as évektől kezdődően azonban korreláció alig mutatható ki, azaz nagy átlagban a hírek nem jelzik előre a következő időszak várható piacmozgásait.

Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy a gazdasági adatok, makroadatok közzétételét követően abnormális hozam mutatható ki. Az alábbi táblázatban egy algoritmikus hírfeldolgozási módszerrel végzett vizsgálat összegző eredménye látható (1716 részvényen). A táblázatban a hír megjelenését követően vizsgálták meg a részvények hozamát, és összegezték az abnormális hozamot, azaz a hozam azon részét, melyre nem ad magyarázatot más ismert tényező. Azt láthatjuk, hogy az esemény napján jelenik meg az abnormális hozam jelentős része, és a következő napokban alig növekszik az abnormális hozam, de pozitív hír esetén pozitív, negatív hír esetén negatív hozamokat látunk. Továbbiak: Előrejelzik a tőzsdén a rövid távú változásokat a gazdasági hírek?

Napok száma	Pozitív hír Σ abnormális hozam	Negatív hír Σ abnormális hozam
0	5,739%	-5,871%
1	5,866%	-5,889%
2	5,919%	-5,888%
3	5,875%	-5,820%
4	6,160%	-5,804%
5	6,202%	-5,770%
6	6,288%	-5,694%
7	6,170%	-5,611%
8	6,141%	-5,705%
9	6,214%	-5,630%
10	6,350%	-5,620%

forrás: The impact of press releases on stock prices

Miért káros a tőzsdehírek olvasása?

A félreértések elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a gazdasági adatok fontosak, hiszen ezek kihatnak a közép és hosszú távú tőkepiaci folyamatokra. Azonban a gazdasági adatok értelmezés szubjektív, így ha nem az eredeti adatsort vizsgáljuk meg, akkor már a hírt író újságíró előzetes véleménye is benne van a közlésben. Éppen ezért fontos, hogy az eredeti forrásból tájékozódjunk a gazdasági adatok követése során, például:

• https://www.federalreserve.gov/
• https://www.conference-board.org/eu/
• https://www.ismworld.org/
• https://www.sec.gov/edgar/search-and-access
• https://www.bls.gov/
• https://www.census.gov/
• https://www.bea.gov/

A tőzsdehírek jelentős része azonban nem gazdasági adatok közzétételéből áll, hanem szakértők, elemzők véleményeit, jelzéseit, gyakran részvénytippjeit ismerhetjük meg. Ezek azok a tartalmak, melyek olvasása nemcsak időpazarlást jelent, hanem még károsak is a befektetési eredményeinkre nézve. A gazdasági médiába ezek a tartalmak nem azért kerülnek be, hogy segítség a befektetőket, kereskedőket jó döntést hozni. Igazából, ha támogatni szeretnék a befektetőket, akkor ezek a tartalmak nem kapnának olvasói felületet, de mivel ezek a hírek nagyon sok befektető érdeklődését felkeltik, így sok látogatót hoznak a portáloknak. Ezért olvashatsz arról, hogy Harry Dent 3 hónapon belül tőzsdei összeomlást vár, melyhez a híradásban nem teszik hozzá, hogy 2010 óta 1-2 évente ad vészjelzést Dent, melyből mind tévesnek bizonyult.

Ugyanez a helyzet Robert Kiyosakival, aki legutóbb szeptember elején várt óriási piaci összeomlást, de az elmúlt 10 évben ez már a nyolcadik jelzése, és az előző hét mind tévesnek bizonyult. Hasonlóan Jeremy Grantham piaci összeomlásra vonatkozó várakozásai sem jöttek be az elmúlt években.

A témával nagyon sokat foglalkoztunk már itt az oldalon, és több különböző vizsgálatot is bemutattam, melyek több tucat szakértőt megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a szakértők nagy átlagban tévednek (részleteket itt találod). Ennek ellenére a médiában rendszeresen szerepet kapnak, és senkit nem érdekel, hogy egy szakértő számtalanszor tévedett a múltban. Befektetőként azonban a fentiekkel az a probléma, hogy befolyásolják a döntéseid, legtöbbször káros irányba. Jó példa erre Jim Cramer részvénytippjei, melyet a magyar gazdasági média heti rendszerességgel idéz.

Mi a probléma Jim Cramer részvénytippjeivel?

A CNBC Mad Money című műsorában Jim Cramer rendszeresen ad részvénytippeket, és ezek a tippek a magyar gazdasági újságok hasábjain is megjelennek. Ugyanakkor vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a tőzsdén a népszerűségnek sajátos átka van, azaz a befektetők körében népszerű befektetések jövőbeni hozama alacsony. Ide tartoznak a divatos mém-részvények, a Jim Cramer és más szakértők által reklámozott hot stock részvények. Számos alkalommal beszéltünk már arról, hogy a nagy népszerűség, a toplistákon szereplés alacsony jövőbeni hozamot eredményez. Ezeket a cikkeket az alábbi hivatkozásokon találod:,

• Mi a probléma a népszerű, divatos részvények vásárlásával?
• A napi nyertes/vesztes részvények alulteljesítenek a tőzsdén
• Mit jelent a max-effect a tőzsdén?

Ne menjünk el amellett sem, hogy a fenti részvényeket megvásárló kisbefektetők veszteségesek, melyről számos vizsgálat megerősíthet bennünket:

• A kisbefektetők/kereskedők NEM nyereségesek a tőzsdén?
• Robinhood kereskedők: A népszerű részvények hozama alacsony..

További probléma, hogy a szakértelem nélküli fókuszált portfólió-kialakítás a lehető legrosszabb megoldás, amit egy tapasztalatlan befektető tehet (részletek itt). A diverzifikáció, a nagy elemszámú portfólió a legkönnyebben járható út az átlagos befektető számára, és ez nem egyeztethető össze azzal, hogy néhány tőzsdei társaság részvényeit megvásároljuk az újságban olvasott tippek alapján. Ugyanis azok a befektetők, akik az elmúlt években követték az olyan szakértők részvénytippjeit, mint Jim Cramer, most alacsonyabb számlaegyenleggel rendelkeznek.

Jim Cramer részvénytippjeinek eredménye

Jim Cramer egyike a sok ezer befektetési tanácsadónak az Egyesült Államokban, akik valamilyen módon pénzügyi tanácsokkal látják el az ügyfeleiket. Eredetileg 2001-ben a TheStreet.com oldalon indított előfizetéses szolgáltatással lehetett hozzáférni Jim Cramer tippjeihez, de a CNBC csatornáján elinduló Mad Money műsorral a jelzések széles nyilvánosság számára hozzáférhetővé váltak. Több kutatás is foglalkozott a Mad Money műsorban közzétett részvényekkel kapcsolatban, és legtöbbjük megállapította azt, hogy a műsorban szereplő részvények árára hatást gyakorol a műsor, azaz a befektetők valóban vásárolni kezdik a részvényeket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a részvényeknek rövid távon abnormális hozama van, de ez csak egy igen rövid, néhány óráig tartó időszakot jelent, és összességében a Jim Cramer által ajánlott részvények hozamával nem lehetett felülteljesíteni az S&P500 indexet. A 2001-2016 közötti időszakon elért eredményeket az alábbi táblázatban foglaltam össze.

	Cramer jelzései	S&P500 index
Halmozott hozam	64,53%	126,06%
Évesített hozam	3,38%	5,59%
Szórás	18,78%	17,92%
Sharep-ráta	0,11	0,24

A hozamban és az egységnyi kockázatra vetített hozamban (sharpe-ráta) 100 százalékos eltérést találunk. A fentiekről az alábbi grafikonon is meggyőződhetünk.

Forrás: Jim Cramer’s ‘Mad Money’ Charitable Trust Performance..

Cramer részvénytippjei nemcsak alulteljesítést eredményeztek az elmúlt évtizedekben, hanem nagyobb kockázatot is vállaltak a befektetők. Ráadásul az is megállapítható a fent hivatkozott vizsgálatból, hogy a befektetők nagy kitettséget vállalnak a kis kapitalizációjú részvények, a növekedési részvények és a mennyiségi nyereséget kimutató társaságok részvényeiből. A kis kapitalizációjú részvények kockázatait részletesen megbeszéltük korábban. A növekedési részvények nagy átlagára pedig az igaz, hogy alulteljesítenek (lásd value-glamour anomália és asset growth hatás), és az is megfigyelhető, hogy a mennyiség nyereséget kimutató társaságok alulteljesítenek.

A fentieken túl az is megállapítható, hogy az ismert tőzsdei összefüggésekkel összevetve 2,38 százalékpontnyi negatív alfa mutatható ki Jim Cramer portfólióján, azaz 2,38 százalékponttal alacsonyabb a hozam, mint amit az öt meghatározó (részvénypiac kockázati prémiuma, value, size, jövedelmezőség, asset growth) tényezővel kinyerhetünk a piacból.

Érdemes tehát tekintettel lennünk arra, hogy a tőzsdehírek jelentős részének elolvasása időpazarlás, a szakértői véleményeket pedig kezeljük erős fenntartásokkal, és tartsuk észben, hogy a tőzsdei befektetés egyik legkockázatosabb módja a fókuszált portfólió, melyet tippekből rakunk össze.

Látható továbbá az is a fentiekből, hogy a hírek nagy részének olvasása időpazarlás, és nem ad hozzá semmit a kereskedési eredményeinkhez. Bár az átlagos befektetőben az a kép élhet a tőzsdei kereskedőkről, hogy állandóan a híreket figyelik, a kutatások nem támasztják alá ennek az eredményét. Természetesen vannak helyzetek, amikor a hírekre szüksége van a kereskedőknek, főleg az extrém rövid időtávon (daytrade) kereskedőknek. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a médiában megjelenő hírek egy sajátos folyamat eredményei, melynek lényege, hogy meghökkentő, eltúlzott címekkel, tartalmakkal lehet sok kattintást szerezni (ebből lesz a bevétel). Ezek a cikkek azonban a kezdő kereskedők számára inkább hátránnyal, mint előnnyel járnak, gondolok itt az olyan problémákra mint:

• megtévesztő jelzések a hírekben
• Visszatekintési torzítás alapján megállapított téves összefüggések
• "Amikor utoljára ilyen történt" esetek a hírekben..
• Megszólaló elemzők, szakértők is tévedései
• Az elemzők, szakértők, újságírók nem függetlenek
• Clickbait címek a hírekben, elemzésekben

Részletek a fenti témáról: Hogyan kövessük a piacot, milyen tőzsdehíreket ne figyeljünk

Törekedjünk tehát arra, hogy megbízható forrásból tájékozódjunk. Gondolok itt arra, hogy a közzétett adatokat (például makroadatokat) az eredeti forrásból, az eredeti közleményben olvassuk el, és saját magunk értelmezzük. Ugyanez igaz a társaságok pénzügyi kimutatásaira is, melyek szintén elérhetők az eredeti forrásból. Mivel ma már óriási mennyiségű hír jelenik meg, így érdemes kialakítani technikát ezek megfelelő kezelésére. A fentiek szerint nincs értelme ezek többségét elolvasni, de rövidíthetjük az információ feldolgozást, ha csak a hírek címeit olvassuk el, bár a kattintásvadász címzés miatt ehhez nagyobb gyakorlat szükséges. Alternatív megoldás lehet, hogy csak heti gyakorisággal (heti lapok) olvassuk a gazdasági híreket. Ez a megoldás a hosszabb távon kereskedők számára lehet hasznos.