Összeomlik a részvénypiac 3 hónapon belül?

Harry Dent, amerikai közgazdász újabb próféciája futott át a gazdasági médián. A tőzsdeguru nem kevesebbet állít mint, hogy 3 hónapon belül a részvénypiacon 80%-os összeomlás következik be, azaz az 1929-es összeomláshoz hasonló válság előtt állunk. Az ilyen hírek nagyon sok olvasó figyelmét keltik fel, így nem meglepő, hogy a fentiekkel kapcsolatban többen is kérdezték a véleményemet, melyet most megosztok az olvasókkal. Témáink:

• 3 hónapon belül részvénypiaci összeomlás?
• Miért hihető Harry Dent részvénypiaci jelzése?
• Mit tudunk Harry Dent előrejelzési megbízhatóságáról? Mi a probléma a meghökkentő előrejelzésekkel? A permabear befektetőkkel?
• Miért nem lehet előre jelezni az összeomlást? Mit tudunk a szakértők megbízhatóságáról?
• Mi történik, ha kiderül, hogy a szakértő előrejelzése téves volt?

3 hónapon belül részvénypiaci összeomlás lesz?

Néhány héttel ezelőtt jelent meg a thinkadvisor.com portálon egy interjú Harry Dentel, akit jellemzően a japán tőzsdei összeomlást megjósló guruként vezetnek be a hírekben. Dent legújabb interjújában nem kevesebbet állít mint, hogy őszig a részvénypiacon egy 80%-os összeomlásra kerül sor. Véleménye szerint életünk legnagyobb részvénypiaci összeomlására kerül következik be, és a 2021-es év az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb éve lesz a részvénypiacon. Gyakorlatilag egy 1929-es válsághoz hasonló részvénypiaci összeomlást víziónál Dent.

Miért hihető Harry Dent részvénypiaci jelzése?

Az interjút elolvasva az az érzése támad a befektetőnek, hogy Dent pontosan tisztában van azzal, hogy mi fog következni a részvénypiacon a következő időszakban. Az előrejelzése gyakorlatilag tartalmazza azokat az elemeket, melyekkel szakértők hihetővé teszik a jelzésüket:

1) Egyértelmű, konkrét időpontokat határoz meg

Ha konkrétumokat és nem homályos utalásokat tartalmaz egy előrejelzés, akkor sokkal többen tartják hitelesnek, sokkal hihetőbb a jelzés. Ezért egyértelmű dátumot határoznak meg a profi guruk, azaz 3 hónapon belül, 2021-es évben, lásd Dent estében az alábbiakat:

„I think the end of this month is one of the most likely times, if not September„

2) Minél meghökkentőbb, extrémebb a jelzés, annál jobb

Emellett pedig minden idők legnagyobb részvénypiaci összeomlásáról kaptunk jelzést. 80%-os összeomlásra, melyre az elmúlt 90 évben nem volt példa:

„All financial assets are going down. Absolutely sell your stocks. Stocks will go down 80% by September or October, though maybe defensive stocks like utilities and staples will go down 50%.„

Dent valószínűleg pontosan tisztában van vele, hogy minél nagyobbat kell mond, annál jobb, mert annál többen odafigyelnek a jelzésére. Sajnos azonban az előrejelzések megbízhatósága lényegesen kisebb, ha extrém előrejelzésekről van szó, beszéltünk erről: 12 fontos szabály tőzsdei előrejelzéshez

3) Akik nem látják, amit ő, azok ostobák

Szakértők gyakran alkalmazzák azt a technikát, hogy az olvasót/befektetők butának állítják be, ha nem látják azt, amit ő (lásd a császár új ruhája mese tanulságait):

„Investors remain “bullish longer term, but the economy keeps telling us things aren’t as good as they used to be.

“The economy isn’t the same, idiots! The current economic rebound won’t last,” declares Dent, who in the interview discusses what he sees as the first sign of a downturn.„

Három dolog kell tehát ahhoz, hogy hihető legyen a sztori: konkrét dátumok, százalékok, nagy visszaesés, extrém helyzet jóslása, és a velünk egyet nem értők ostobának beállítása. Ennyi az egész, de nézzük Harry Dent milyen megbízhatósággal adott jelzéseket a múltban.

Mit tudunk Harry Dent előrejelzési megbízhatóságáról?

Harry Dent nagysikerű könyve 1993-ban jelent meg Great boom Ahead: Your Guide to Personal & Business Profit in the New Era of Prosperity címmel. Ebből a könyvből kiderül, hogy Dent sikeresen előrejelezte a 80-as években bekövetkező japán tőzsdei összeomlást, ahogy az 1990-es évek nagy amerikai részvénypiaci rallyját is. A kétezres években pedig több újabb könyve is megjelent nagyrészt részvénypiaci összeomlásokkal kapcsolatosan:

• The Great Crash Ahead (2011)
• The Great Depression Ahead (2009)
• The Next Great Bubble Boom (2006)

Ezek a jelzések addig működtek, amíg a részvénypiacon 10 évente bekövetkezett egy nagyobb tőzsdei visszaesés, azonban 2010 óta minden idők leghosszabb bikapiacát követjük, így a néhány évente érkező jelzések gyakorlatilag mind tévedésnek bizonyultak. 2012-ben gazdasági összeomlást várt Harry Dent, melyben a DJIA indexet 3300 pontra várta, majd 2013-ban módosította az előrejelzését. Eszerint a gazdasági válságnak 2013-2014 között kellett volna bekövetkeznie. 2014-ben Dent azt is megjósolta, hogy az arany ára 700 dollárra esik vissza, de 2016-ban Trump győzelme esetén arra számított, hogy a Dow index 17.000 pontra fog esni.

Harry Dent két befektetési alap működéséhez is hozzáadta szakértelmét. Az egyik, az  Dent Demographic Trends Fund 1999-ben indult, mely az indulás évében 54%-os hozammal büszkélkedhetett, majd 2000-2004 között évi 11%-os veszteséggel, évi 9 százalékponttal alulteljesítette az amerikai részvénypiacot. Végül 2005-ben az alapot összevonták egy másik befektetés alappal. Ezt követően Dent egy másik alapot indított 2009-ben Dent Tactical ETF néven. Az alap teljesítménye annyira gyenge volt, hogy 2012-ben befejezte működését.

Mi a probléma a meghökkentő előrejelzésekkel? A permabear befektetőkkel?

A permaber szakértőkről, gurukról beszéltünk már korábban. Ők azok, akik mindig az összeomlást várják, és néha igazuk van. Tekintettel arra, hogy a múltban átlagosan 10 évente bekövetkezett egy kb. 40-50%-os visszaeséssel járó tőzsdei összeomlás, így mindig vannak olyan guruk, szakértők, akik eltalálják az összeomlást.

A következő gazdasági válság, következő tőzsdelufi kipukkadását szeretnéd előre jelezni? Sajnos ez az égvilágon senkinek sem sikerül. Mi a helyzet Nouriel Roubinivel vagy Michael Burryvel? Mindketten előre látták a 2008-as gazdasági válság bekövetkezését. Roubini példájánál maradva valóban sikerült eltalálnia a 2008-as gazdaság válságot, de azóta számos extrém előrejelzése nem következett be. Például 2019 nyarán futott egy kört Nouriel Roubini jóslata egy 2020-as tőzsdei összeomlásról (nem a járvány okozta gazdasági válságot jósolta meg). A 2008-2009-es gazdasági válságot megjósló Roubini 10 kockázati tényezőről szóló leírását valóban érdemes elolvasni, azonban tegyük hozzá, hogy az itthon "jósprofesszorként" emlegetett Roubini véleménye rendszeresen megjelent az elmúlt 10 évben a médiában. Emlékezzünk vissza, hogy a 2008-as válságot követően 2010-es évek elején 2013-ra jósolta a "perceft storm" néven a közelgő válságot, mely nem következett be. Ahogy a 2011-re megjósolt olasz államcsőd sem.

Az extrém előrejelzések csak arra jók, hogy ha te leszel a szerencsés, bekerülsz a hírekbe. Nincs bizonyíték arra, hogy van olyan szaktudás, mellyel az extrém események megjósolhatók. Mi az oka annak, hogy mégis látunk sikeres válságjósokat? A véletlen, azaz a világon sok ezer befektető/elemző készít előrejelzéseket, így teljesen szükségszerű, hogy lesznek sikeres próbálkozók. Ennek azonban semmi köze a szaktudáshoz, csak a véletlenhez.

Miért nem lehet előre jelezni az összeomlást?

Hangsúlyoznám, a fentiekkel nem azt vitatom, hogy Dent és a hozzá hasonló permabear szakértők érvei nem megalapozottak. Beszéltünk erről, hogy a részvénypiac valóban túlárazott, számos mutató utal arra, hogy túlfűtött a részvények árfolyam-emelkedése. Ez azonban egyáltalán nem jelneti azt, hogy három hónapon belül itt az összeomlás. Az egyetlen dolog, amit magasabb megbízhatósággal kijelenthetünk, hogy a múltbeli túlárazott helyzetek után a 10 éves évesített hozamok alacsonyak voltak, azaz aki most fektetbe, valószínűleg 10-20 éves távon alacsonyabb évesített hozamot realizál.

Rövidebb időtávon azonban megjósolhatatlan, hogy mikor lesz vége az emelkedésnek. Vegyük példaként a dotkom lufi időszakát, amikor Alan Greenspan Fed elnök is hangot adott aggodalmának a híres beszédében, melyben a piaci szereplőket, a piac állapotát az „irrational exuberance” jelzővel illette. Ez egyfajta jelzés arra, hogy a dotkom összeomlást megelőzően a lufinak már látható jelei voltak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Greenspan híres beszéde 1996-ban volt, és a 2000-es évben bekövetkező összeomlásban a tőzsdék nem estek vissza az 1996-os szintjükre, azaz aki Greenspan jelzésére eladott, rosszabbul járt, mint aki a dotkom lufiban végig befektetve volt.

Mit tudunk a szakértők megbízhatóságáról?

A témában David Bailey, Jonathan Borwein, Amir Salehipour és Marcos López készített egy átfogó kutatást Evaluation and Ranking of Market Forecasters címmel. Ebben az anyagban 6627 piaci, tőzsdei előrejelzést tekintettek át 1998-2012 között. Az előrejelzést készítők között ismert traderek, befektetési guruk, a média által gyakran megszólaltatott elemzők, szignál szolgáltatók, befektetési hírlevelet működtető személyeket is találunk (név szerinti lista a fenti linken) A vizsgálatuk eredményei az alábbi gondolatokkal foglalhatók össze:

• Az előrejelzések találati aránya átlagosan 48%-os volt.
• Az elemzők kétharmadának előrejelzési megbízhatósága 50% alatt volt.
• Az elemzők 40 százalékának találati aránya 40-50% között mozog.
• Az elemzők 3 százalékának megbízhatósága 20% alatti.
• Az elemzők 6 százalékának megbízhatósága 70-78% közötti.
• A legjobb megbízhatóságú elemző találati aránya 78% volt.

Az előrejelzések pontosságának eloszlása hasonlít a normál eloszlás függvényhez, azaz ahogy az alábbi képen is látható, az elemzők többségének találati aránya 40-50% közötti, és magas, illetve alacsony találati aránnyal csak néhány elemzőre jellemző, részletek itt.

Látható a fentiekben, hogy az elemzői előrejelzések (48%) megbízhatósága átlagosan egy érmefeldobás megbízhatóságával vetekszik, és a valós helyzet sajnos még ennél is rosszabb, ugyanis az előrejelzések nagy része ebben az esetben az amerikai részvénypiacra, és az S&P500 indexre vonatkozott. Az S&P500 indexről pedig tudjuk, hogy ha az utóbbi néhány évtizedben érmefeldobás (véletlenszerűen) alapján vásároltunk, akkor az alábbi találati arányunk lett:

• 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
• 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
• 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
• 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
• 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
• 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
• 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%

Elemzői célárak, előrejelzések jellemzően 1-2 hetes időtartamon túl, de fél évben belüli időszakokra vonatkoznak. Látható a fenti adatokból, hogy önmagában a véletlenszerűen nyitott vételi ügyletek találati aránya is 56-70% között változott a múltban.

Az alábbi grafikon már a CXO Advisory vizsgálata látható. Ebben a kutatásban 68 befektetési guru jelzéseit követték nyomon, mely összesen 6582 előrejelzést tartalmazott. Az átlagos találati arány 47,4% volt, és az alábbi eloszlásfüggvény mutatja, hogy mindössze néhány szakértő találati aránya jobb, mint 60%.

Név szerint a következők: David Nassar, Ken Fisher, Jack Schannep, David Dreman, James Oberweis, Steve Sjuggerud, Cabot Market Letter. Csak érdekességképpen említeném meg, hogy a legrosszabb, 20,8%-os találati aránya annak a Robert Prechternek lett, aki az elliott hullámelmélet népszerűsítője. Ezt az elméletet a technikai elemzők széles köre alkalmazza, rendszeresen feltünnek az elliott hullámok a technikai elemzők grafikonjain.

Mi történik, ha kiderül, hogy a szakértő előrejelzése téves volt?

Általában semmi, a befektetők már rég elfelejtik az előrejelzést, mire kiderül, hogy tévedés volt, olyan nagy a zaj a piacon. Ezek az elemzők, szakértők pontosan tudják, hogy ha tévednek, az senkit nem fog érdekelni, ugyanis addigra már rég más lesz a narratíva a tőzsdéken. Nem foglalkozik senki sem azzal, ha egy-egy elemzés, jóslás nem jött be.

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy nem lehet csak az elemzőket, szakértőket hibáztatni a fentiekért. Egész egyszerűen azért, mert igazodnak a befektetők, tőzsdei kereskedők elvárásaihoz, azaz azt gondolják, a tőzsdei kereskedők, hogy a jövőt meg lehet jósolni, bizonyos formák ismétlődnek, melyeket felismerve meglátjuk a jövőt. Ha pedig egy elemző, szakértő azt mondaná, hogy fogalmam sincs, mi fog történni, de elmondhatok 3-4 forgatókönyvet, amelyek megvalósulhatnak, akkor ez kisebb érdeklődést váltana ki a tőzsdézőkben, mint az a szakértő, aki tudja, mi lesz a legjobb befektetés a jövőre nézve (bővebben a témáról itt beszéltünk).

Philip E. Tetlock több kutatása is ismert, melyben a befektetők eredményeit, szakértők előrejelzési megbízhatóságát vizsgálja. Egyik munkájában (lásd American Journal of Political Science 348-349 oldal) összegyűjtötte a szakértők gyakori magyarázatait arra az esetre, ha nem jött be az előrejelzésük. Bár elsősorban politikai elemzőkre fókuszált Tetlock a vizsgálatban, ezek az információk a tőzsdei szakértőkre is értelmezhetők. Nézzük a kifogásokat:

1) „if” eset: A kifogás ebben az esetben az, hogy ha csak XY dolog/feltétel teljesült volna, akkor az előrejelzés igaz lett volna.

2) „ceteris paribus” eset: A kifogás ebben az estben az, hogy ha az alapvető feltételek változatlanok lettek voltak, akkor igaz lett volna az előrejelzés, de az alapvető gazdasági adatokban egy nem várt változás következett be.

3) „almost occurred” eset: Az esemény nem következett be, de majdnem megtörtént az, amit az szakértő megjósolt.

4) „not yet occurred” eset: Az előrejelzett esemény még nem következett be, de végül be fog következni, csak tovább kell várnunk.

5) „everyone knows” eset: Az előrejelzett esemény nem következik be, nem is fog, de mindenki tudja (vagy mindenkinek tudnia kellene), hogy a jövőt nem lehet megjósolni, hiszen az ilyen előrejelzések sokkal inkább ködösek (cloudlike), mint pontosak (clocklike).

Az esetek többségében a szakértők a fenti kifogásokkal magyarázzak, minimalizálják a hitelvesztést abban az esetben, ha a jóslat nem következik be.