Kiyosaki tőzsdei összeomlásra figyelmeztet: Vajon most bejön a jóslata?

Robert Kiyosakit valószínűleg nem kell bemutatnom az olvasóimnak, hiszen a Gazdag papa, szegény papa című könyve nemcsak itthon, hanem világszerte bestseller lett. Időközben Kiyosaki újabb könyvekkel gazdagította a befektetőket, és a legtöbb befektetés témájú oktatáson alapműként javasolják Kiyosaki írásait. Kevesen vannak azonban tisztába azzal, hogy Kiyosaki rendszeresen (elmúlt tíz évben most nyolcadik alkalommal) figyelmezteti az olvasóit egy közelgő tőzsdei összeomlásra. Legutóbb a múlt héten adott ki ilyen figyelmeztetést, melyet részleteiben is megbeszélünk. A fentiek mellett szó lesz arról is, hogy miért nincs értelme ilyen jóslásokra hagyatkoznunk. Témáink:

• Kicsoda Robert Kiyosaki?
• Kiyosaki összeomlást vár
• Kiyosaki tévedései
• Milyen esélye van annak, hogy Kiyosaki jóslata bejön?
• Mi történik, ha kiderül, hogy a szakértő előrejelzése téves volt?

Kicsoda Robert Kiyosaki?

Robert Kiyosaki a sikeroktatók kedvenc példaképe. A hazai sikertanfolyamok gyakran dolgozzák fel Kiyosaki módszereit, de itthon is találunk olyan befektetési tanácsadókat, oktatókat, akik szintén Kiyosaki módszereire hagyatkoznak. Nem véletlen ez, hiszen Kiyosaki több könyve is bestsellerré vált az elmúlt években, és a Gazdag papa név alatt összesen 15 könyvet adott ki Kiyosaki, melyek közül a Gazdag papa, szegény papa, a Gazdag papa befektetési tanácsai és a Cashflow négyszög a legismertebb három. Összesen 26 millió példányban kerültek könyvei eladásra, melyek a befektetésről, az üzleti sikerekről, a meggazdagodásról szólnak. A fentiek mellett Kiyosaki rendszeresen tesz közzé információt a gazdasággal, a piaci helyzettel kapcsolatban. Legutóbb a múlt héten figyelmeztette olvasóit Kiyosaki.

Kiyosaki összeomlást vár

Az alábbi képet Kiyosaki twitter oldaláról másoltam ki. A bejegyzéséből kiderül, hogy októberre hatalmas piaci összeomlást vár Kiyosaki. De nemcsak a részvények árfolyam fog hatalmasat zuhanni, hanem az arany, az ezüst és a bitcoin is nagy valószínűséggel összeomlik. Kiyosaki szerint ilyen helyzetben az a legjobb, ha készpénzben várakozunk, mert majd az összeomlás után olcsón tudunk vásárolni.

forrás: https://twitter.com/therealkiyosaki

Kiyosaki jelzése természetesen a gazdasági portálokra is átszivárgott, így nagyon sok befektetőt elért a tanácsa, főleg úgy, hogy figyelembe vesszük a félelemkeltés sokkal jobban eladható, több a kattintás és nagyon jó hatásvadász tartalmakat lehet készíteni belőle, így a gazdasági média is szereti ezeket a híreket. A probléma azonban az, hogy nagyon bár Kiyosaki egy nagyon jó üzletember, de a jövő jóslásában minden bizonnyal tehetségtelen.

Kiyosaki tévedései

Kiyosaki ugyanis az elmúlt 10 évet azzal töltötte, hogy folyamatosan piaci összeomlásra hívta fel olvasóinak a figyelmét, azaz a legújabb jóslása már a nyolcadik. Az alábbi képen számoztam Kiyosaki jelzéseit. Ezek sorban a következő események voltak:

1. 2011 áprilisában Kiyosaki szerint a piaci összeomlásnak (2008-2009-es gazdasági válságnak) még nincs vége.
2. 2015-ben a készpénz fontosságára hívja fel Kiyosaki a figyelmet.
3. 2015 szeptemberében a dotkom lufihoz mérhető összeomlást jósol.
4. 2017-ben egy újabb ingatlanpiaci összeomlást jövendöl Kiyosaki.
5. 2018-ban a legnagyobb összeomlást (biggest crash) várja Kiyosaki.
6. 2020 áprilisában arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi esés csak az összeomlás kezdete volt.
7. 2020 októberében Kiyosaki bejelenti, hogy az „everything crash” közeleg
8. Ez pedig a legújabb, fentebb idézett jelzés.

Sajnos az ilyen jóslásokkal az a probléma, hogy a közösségi médiának köszönhetően korlátlanul terjedhet, ráadásul a fentebb részletezett okok miatt (a félelem jól eladható) a gazdasági médián keresztül is széles befektetői réteghez jut el Kiyosaki figyelmeztetése a fenti ábra ismertetése nélkül.

Milyen esélye van annak, hogy Kiyosaki jóslata bejön?

Beszéltünk már arról (lásd 12 fontos szabály tőzsdei előrejelzéshez), hogy extrém előrejelzéseket nem érdemes készíteni, egész egyszerűen azért, mert nagyon kis valószínűséggel lehet megjósolni az eseményt. Annak a valószínűsége ugyanis, hogy eltaláljuk egy óriási összeomlás időpontját rendkívül alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy:

• Az elmúlt harminc évben 10%-os  korrekciók átlagosan évi 2,25 alkalommal fordulnak elő. Tehát évi 2-3 alkalommal tapasztalhatunk 10%-os visszaesést (S&P500 index).
• Az elmúlt harminc évet vizsgálva, 20%-os korrekciók átlagosan 0,7 alkalommal fordulnak elő évente.
• Az 50%-ot elérő visszaesések (tőzsdei összeomlások) pedig átlagosan tízévente egyszer bekövetkező események.

Ha tehát a fenti adatokból indulunk ki, és az Egyesült Államokban 10 évente egyszer kerül sor egy jelentős összeomlásra, ami nagyobb, mint egy korrekció, akkor kb. 0,8% az esélye annak, hogy Kiyosaki jóslata bekövetkezik a következő hónapban (továbbiak: Permabear tanácsadók, elemzők: Miért ne fogadd meg a tanácsaikat?). Az extrém előrejelzések csak arra jók, hogy ha te leszel a szerencsés a sok ezer szakértő közül, aki eltalálja az esést, akkor ismert leszel, amiből nagy bevételt lehet csinálni (lásd például Harry Dent esetét, melyről szintén beszéltünk). Mi az oka annak, hogy mégis látunk sikeres válságjósokat? A véletlen, azaz a világon sok ezer befektető/elemző készít előrejelzéseket, így teljesen szükségszerű, hogy lesznek sikeres próbálkozók. Ennek azonban semmi köze a szaktudáshoz, csak a véletlenhez.

Mi történik, ha kiderül, hogy a szakértő előrejelzése téves volt?

Általában semmi, a befektetők már rég elfelejtik az előrejelzést, mire kiderül, hogy tévedés volt, olyan nagy a zaj a piacon. Ezek az elemzők, szakértők pontosan tudják, hogy ha tévednek, az senkit nem fog érdekelni, ugyanis addigra már rég más lesz a narratíva a tőzsdéken. Nem foglalkozik senki sem azzal, ha egy-egy elemzés, jóslás nem jött be.

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy nem lehet csak az elemzőket, szakértőket hibáztatni a fentiekért. Egész egyszerűen azért, mert igazodnak a befektetők, tőzsdei kereskedők elvárásaihoz, azaz azt gondolják, a tőzsdei kereskedők, hogy a jövőt meg lehet jósolni, bizonyos formák ismétlődnek, melyeket felismerve meglátjuk a jövőt. Ha pedig egy elemző, szakértő azt mondaná, hogy fogalmam sincs, mi fog történni, de elmondhatok 3-4 forgatókönyvet, amelyek megvalósulhatnak, akkor ez kisebb érdeklődést váltana ki a tőzsdézőkben, mint az a szakértő, aki tudja, mi lesz a legjobb befektetés a jövőre nézve (bővebben a témáról itt beszéltünk).

Philip E. Tetlock több kutatása is ismert, melyben a befektetők eredményeit, szakértők előrejelzési megbízhatóságát vizsgálja. Egyik munkájában (lásd American Journal of Political Science 348-349 oldal) összegyűjtötte a szakértők gyakori magyarázatait arra az esetre, ha nem jött be az előrejelzésük. Bár elsősorban politikai elemzőkre fókuszált Tetlock a vizsgálatban, ezek az információk a tőzsdei szakértőkre is értelmezhetők. Nézzük a kifogásokat:

1) „if” eset: A kifogás ebben az esetben az, hogy ha csak XY dolog/feltétel teljesült volna, akkor az előrejelzés igaz lett volna.

2) „ceteris paribus” eset: A kifogás ebben az estben az, hogy ha az alapvető feltételek változatlanok lettek voltak, akkor igaz lett volna az előrejelzés, de az alapvető gazdasági adatokban egy nem várt változás következett be.

3) „almost occurred” eset: Az esemény nem következett be, de majdnem megtörtént az, amit az szakértő megjósolt.

4) „not yet occurred” eset: Az előrejelzett esemény még nem következett be, de végül be fog következni, csak tovább kell várnunk.

5) „everyone knows” eset: Az előrejelzett esemény nem következik be, nem is fog, de mindenki tudja (vagy mindenkinek tudnia kellene), hogy a jövőt nem lehet megjósolni, hiszen az ilyen előrejelzések sokkal inkább ködösek (cloudlike), mint pontosak (clocklike).

Az esetek többségében a szakértők a fenti kifogásokkal magyarázzak, minimalizálják a hitelvesztést abban az esetben, ha a jóslat nem következik be. A fenti témáról, a szakértők, elemzők tévedéseiről az alábbiakban olvashatsz bővebben:

• Guruk, szakértők találati aránya 48%, 1998-2012 között
• Elemzői ajánlások: Vételi ajánlás = alacsony hozam?