Meme-részvények: Mit jelent? Miért kerüld ezeket a részvényeket?

A közösségi média térnyerésével, a fiatalabb generáció tőzsdén történő megjelenésével egy új részvénytípus, a meme-részvények, azaz mém részvények kategóriája jött létre. Cikkünkben megbeszéljük, hogy mit tudunk ezekről a részvényekről. Témáink:

• Mit jelent a mém részvény, meme stock kifejezés?
• Kisbefektetők új kategóriája jött létre
• A mém részvények többsége túlárazott
• A mém részvények jellemzően bajba jutott társaságok
• A mém részvények népszerűségét kihasználják a vezetők is
• A mém részvények piaca nem hatékony

Mit jelent a mém részvény, meme stock kifejezés?

Az angol meme-stock kifejezés (magyarra fordítva mém részvények) olyan részvényeket jelöl, melyek jellemzően a fiatal, közösségi médiában aktív befektetők, kereskedők által kedvelt társaságok részvényei. A közösségi média térnyerésével egy új befektetői csoport jött létre, akik fórumok, blogok, közösségi médiában található csoportok (reddit, twitter, facebook, youtube) véleményére alapozva vásárolnak részvényeket.  A fentiek miatt a mém részvényeknek több olyan sajátossága van, amit érdemes tudnunk, különösen akkor, ha ezekkel a részvényekkel szeretnénk kereskedni.

A mém részvények közül talán a legismertebb a GameStop (GME), de az AMC, AMD is az ismertebb részvények közé tartozik. Az alábbi táblázatban pedig az 2021-es év első felének mém részvényeit látjuk felsorolva. Ezek azok a társaságok, melyek a fiatal befektetők körében népszerűek voltak az On the Efficiency of Meme Stocks tanulmány szerzői szerint:

A továbbiakban a mém részvények fontosabb sajátosságait tekintjük át.

Kisbefektetők új kategóriája jött létre

Korábban már beszámoltam arról, hogy a 2020-as évben népszerűvé váló Robinhood (Európában Revolut) brókercég, és a jutalékmentes kereskedés ígérete (valójában nem költségmentes) egyre több fiatal befektető figyelmét fordította a tőzsde felé. A folyamat eredménye, hogy egy életkorukat tekintve fiatal, és kisebb számlamérettel rendelkező befektetői kör jelent meg a tőzsdén, ugyanakkor ez a korosztály lényegesen eltérő viselkedést mutat a kisbefektetőkhöz képest. Vizsgálatok alapján azt látjuk, hogy a Robinhood brókercég ügyfeleinek többsége zajkereskedő.

Zajkereskedőnek, noise tradernek nevezik azokat a személyeket, akik úgy gondolják, hogy vételi és eladási megbízásaik megalapozott összefüggések, tényezők figyelembe vételével történnek, de a valóságban ezek a tényezők nem állnak kapcsolatban a jövőbeni hozammal, és eredményeik nem lesznek jobbak a véletlennél. A zajkereskedők eredményeire tehát a véletlen van hatással.

Az is megfigyelhető, hogy ellentétben az átlagos brókercégnél levő kisbefektetőkkel (itt beszéltem erről) a Robinhood brókercég ügyfeleinek összesített ügyletei és a részvénynek jövőbeni hozama között negatív a kapcsolat (részletek itt). A fenti folyamatok következménye pedig, hogy a Robinhood brókercég ügyfelei által preferált részvények és a mém részvények listája között nagy az egyezés, és ez azzal is jár, hogy a mém részvények többsége túlárazott.

A mém részvények többsége túlárazott

Tekintettel arra, hogy a mém részvények többsége kisebb kapitalizációjú társaság, így az ún. figyelemvezérlet vételi nyomás nagy árfolyam-mozgást idézhet elő. Ennek eredményeként azt tapasztaljuk, hogy a mém részvények többsége nagyon gyorsan túlárazott állapotba kerül, és sajnos ez egyet jelent az alacsony közép és hosszú távú jövőbeni hozammal (lásd: Alulteljesítenek a népszerű, divatos részvények?)

Fontos tehát arra tekintettel lennünk, hogy a mém részvények legkevésbé sem alkalmasak a közép és hosszú távú befektetésre, és azért célszerű azonosítanunk ezeket a részvényeket, mert rendkívül alacsony hozamra számíthatunk.

A mém részvények jellemzően bajba jutott társaságok

A közösségi médiában terjedő részvények egyik kiválasztási alapja a magas short float, short interest, azaz olyan részvényeket keresnek, ahol a részvények jelentős részét shortolják. Ez természetesen rövid távon óriási árfolyam-kilengést okozhat, de a magas short arány egy erős jelzés arról, hogy a társaságnál valami nincs rendben. Emiatt a mém részvények jellemzően hanyatló, zsugorodó piaccal, elavult termékekkel, életképtelen üzleti modellel rendelkező, eladósodott társaságot jelent, melyek befektetési célokra alkalmatlanok.

A mém részvények népszerűségét kihasználják a vezetők is

Beszéltünk arról, hogy a mém részvények jellemzően problémás társaságok, azonban a nagy árfolyam-növekedést, népszerűséget kihasználják a társaság vezetői, például úgy, hogy elkezdik hígítani a részvényeket (részvényhígításról bővebben). Jó példa erre az AMC esete, mely az egyik felkapott mém részvény volt az év elején, és a társaság tervbe vette, hogy 500 millió darab részvényt bocsát ki (májusi közgyűlésen lesz a szavazás), mellyel további pénzt tudna szerezni a működésére.

A GamesStop vezetősége pedig az események hatására 3,5 millió darab részvény eladását tervezi, ezzel 1 milliárd dollár friss tőkét szerezne. Értelemszerűen ez is részvényhígítás, mely negatívan hat a jövőbeni hozamra.

A mém részvények piaca nem hatékony

Vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a mém részvények piaca távol áll a hatékony piacoktól, lényegesen távolabb, mint például az 500 legnagyobb amerikai részvény piaca. Ennek azért van jelentősége, mert az ilyen piacokon felnagyítódik a különböző összefüggésekkel kinyerhető többlethozam (például momentum), azaz a rövid távú kereskedők számára jó lehetőséget jelenthetnek a mém részvények piaca. Ezzel a megközelítéssel mindössze annyi probléma van, hogy a legtöbb kereskedő nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal az alacsony kapitalizációjú (centes), vagy alacsony közkézhányadú (low-float) részvények kereskedésében, ráadásul a rendkívül nagy volatilitás a hagyományos stop kezelési technikákat is lehetetlenné teszi (stop átugrás a két kereskedési nap közötti rések miatt). Összességében tehát sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy veszítünk a mém részvényekkel, például azért, mert túlárazottan vásároljuk meg, és hosszú távon lényegesen alacsonyabb hozamunk lesz.

Könnyen előfordulhat, hogy a stop átugrás, vagy a stop hiánya miatt bennragadunk a pozícióba úgy, hogy soha többet nem emelkedik vissza a részvény ára új történelmi csúcsra. Erre egy átlagos részvény esetében 44% az esély, ha Michael Cembalest a JP Morgan Asset Management munkatársának adatiból indulunk ki. Az adatokból az derül ki, hogy a 3000 legnagyobb amerikai részvény 44 százalékánál fordult elő a csúcstól számított 70 százalékos visszaesés úgy, hogy a részvény ára soha többet nem érte el a korábbi csúcsot. Ahogy az alábbi képen látható 1980-2020 közötti időszakon a közmű szektorban (Utilities) levő részvények 14%, az energiaszektorban található cégek 65% szenvedett el 70%-os esést a csúcstól, úgy hogy új csúcsra már nem tudott emelkedni a részvény.

forrás: J.P.Morgan

Sok esetben a mém részvények árfolyamát a klasszikus pump and dump manipulációval mozgatják, azaz az érdekeltek bevásárolnak, majd a befektetést népszerűsítik, felbeszélik az árat, végül magas áron kiszállnak. Ebben a folyamatban nagyon sokan realizálnak magas hozamot, de sokan óriási veszteséget kénytelenek realizálni, tekintettel arra, hogy egy zéró összegű játékról van szó. Az alábbi képen a GameStop részvények árfolyama látható, ahol 20 dollárról 340 dollárig, majd 40 dollárra esik az árfolyam.

38 mém-részvényből mindössze 5 hozama pozitív

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mi lett a legismertebb mém-részvények sorsa. Az adatokat kétfelé bontottam, hogy a grafikonok jobban áttekinthetők legyenek. Az első grafikonon látható 21 részvényből mindössze 3 részvények pozitív a hozama, ebből 2 részvény hozama tekinthető rendkívülinek. Az összes többi részvényen veszteség képződött az időszak végére, számos esetben 40%-ot meghaladó visszaeséseket látunk.

A következő grafikonon további 17 részvényt láthatsz hasonló arányok mellett, azaz 2 részvénynek lett pozitív a hozama. Összesen tehát 38 részvényből 5 részvénynek lett pozitív a vizsgált időszak végére a hozama.

A fentiek alapján azt láthatjuk, hogy a mém-részvényeknek erősen lottó-karakterisztikája van, azaz a rendkívüli hozam, rendkívül alacsony nyerési esélyekkel párosul. Bár a lottónál nagyobb a valószínűsége, hogy nyerünk ezekkel a részvényekkel, ugyanakkor a rövid távú kereskedés, a technikai elveken alapuló kereskedés is nehézkes ezen társaságok részvénypiacán. Az átlagos befektető pedig nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, melyek segítségével eredményesen tudna kereskedni a mém-részvények piacán.