A bitcoin a legjobb befektetés? (tények és tévhitek)

Az elmúlt közel 15 évben a bitcoin, illetve a kriptopiac egy önálló befektetési eszközzé nőtte ki magát. A témával összefüggésben folyamatosan változtak a szakértői vélemények. Hallgatói felvetések nyomán szóba került az alábbi, youtube-on fellelhető szakértői vélemény, melynek részleteit megbeszéljük:

„A bitcoin a megtakarítások legjobb formája, ami:

• elkobozhatatlan
• decentralizált, nem hoznak törvényt feletted és a pénzed felett
• értékét a legjobban őrzi az összes eszköz közül
• leglikvidebb, legkönnyebben hordozható és mozgatható ha országot váltanál
• a szabadság pénze
• Etikus, antikorrupciós... világgazdasági és társadalmi kérdésekben előremutató”

További érvek:

• „A tőzsdék egyenesen esnek a bitcoin értékében nézve, akkor miért akarnál részvényeket?”
• „Az ingatlanok egyre olcsóbbak lettek BTC-ben mérve..”

Ahogy látható a fentiekből, a bitcoinnak kétségtelen nagy előnye van a hagyományos befektetési eszközökkel szemben, melyek miatt a legjobb megtakarítási forma címet megérdemli. Ehhez a véleményhez tegyük hozzá, hogy az elmúlt évtizedben a bitcoin már sok minden volt. Például egyes szakértők szerint a bitcoin a jövő fizetési eszköze, bár a véges pénzmennyiség miatt alkalmatlan lenne egy növekvő gazdaságban pénzként funkcionálni, ahogy erről az alábbi két cikkben is beszéltünk:

• Egy valódi gazdaságban elbuknának a kriptovaluták
• A bitcoin NEM lesz a jövő fizetési eszköze?

A következő erős vélemény, hogy a bitcoin lesz a digitális arany, azaz a jövőben a bitcoinnak is olyan safe haven tulajdonságai lesznek, mint az aranynak. A témával kapcsolatos vizsgálatok egyelőre nem tudták azt kimutatni (korrelációs vizsgálatokkal), hogy a bitcoinnak hasonló tulajdonsága lenne. Erről itt beszéltünk:

• Bitcoin lesz az új arany? Hírek és a kutatások..
• Lassan eltűnik a határ a kriptopiac és a tőkepiacok között

A rövid bevezető után nézzük a fenti érveket, előre véve a fontosabbakat.

A bitcoin a legjobban őrzi az értékét az összes eszköz közül

Kétségtelen, a bitcoin az elmúlt évtizedben rendkívül magas hozamot biztosított a befektetők számára. Ahogy az alábbi táblázatból is kiderül, 5 éves időtávon évi 30 százalék, 10 éves időtávon 77 százalék, 15 éves időtávon 145 százalékos nominális hozamról beszélhetünk.

forrás: https://www.lazyportfolioetf.com/etf/bitcoin/

Ezek a hozamok nagyon messze vannak a hagyományos befektetési eszközök hozamától, és általában az amerikai részvénypiachoz viszonyítják, melynek 10 éves évesített hozama szerény 13 százalék, lásd alábbi táblázatot.

	5 éves	10 éves
nominális hozam (CAGR)	11,28%	13,22%
szórás	18,62%	15,04%
max. visszaesés	25%	25%
sharpe-ráta	0,58	0,84
sortino-ráta	0,87	1,3

A befektetések világában azonban van néhány alapvető összefüggés. Ezek közül az egyik, hogy a hozam önmagában értelmezhetetlen. Visszatekintve a múltba, eltorzítva a visszatekintési torzítással a vizsgálatunkat, lehetséges csak is kizárólag a hozamot nézni, de a jövőbeni döntéseinknél figyelembe kell venni, hogy csak a kockázatokkal együtt kapod meg a hozamot, márpedig néhány kivételtől eltekintve (béta-anomália, volatilitás effektus) az árfolyamkockázat és a jövőbeni hozam között pozitív a kapcsolat. Ha megnézed a fenti táblázatokban standard deviation, illetve szórás név alatt található az árfolyamkockázat. Illetve a vizsgálatban a sharpe-ráta a következő hasznos összefüggés, mely egyetlen egység, egyelten százalék szórásra vetítve mutatja a keletkezett többlethozamot. Nézzük ezt összegezve az alábbi táblázatban.

	5 év	10 év
Bitcoin sharpe-ráta	0,61	1,28
Tőzsde sharpe-ráta	0,58	0,84

Ha az 5 éves időszakot vizsgáljuk, akkor ez azt jelenti, hogy 1 százalék árfolyamkockázat vállalása mellett a bitcoinba befektetve 0,61 százalék többlethozamod, a tőzsdeindexbe befektetve 0,58 százalék többlethozamod lett. A két érték közel azonos, és ez azt jelenti, hogy ha egy befektető hajlandó vállalni az olyan mértékű árfolyamkockázatot, mint ami a bitcoin piacán volt az elmúlt 5 évben (szórás 74%), akkor egész egyszerűen négyszeres tőkeáttétellel vesz fel az amerikai részvénypiacon pozíciót. Ekkor a tőzsde 18 százalékos árfolyamkockázata négyszereződik, ahogy az évesített hozam is. Tehát 5 éves időtávon ugyanolyan eredményt lehetett elérni, ha ugyanakkora kockázatot vállaltunk.

Az alábbi grafikonon a 12 hónapos gördülő sharpe-rátákat látod. Ebből jól kiderül, hogy a két nagyobb hypeot leszámítva (2017-ben robbant be a köztudatba, a 2021 pedig az olcsó pénz időszak vége) a sharpe-rátákban alig van eltérés.

forrás: https://portfolioslab.com/symbol/BTC-USD

Mi a helyzet a 10 éves adatokkal?

A 10 éves sharpe-rátában már jelentős különbség van, azaz önmagában a kockázat nem magyarázza meg a különbséget. Itt jön képbe néhány másik tényező. A bitcoin piaci kapitalizációja jelenleg 500 milliárd dollár, öt évvel ezelőtt a piaci kapitalizáció ennek a fele, kb. 200-300 milliárd dollár volt. A 10 éves időszak elején a piaci kapitalizáció néhány 10 milliárd dollár volt. Az 500 legnagyobb amerikai társaság teljes piaci kapitalizációja 37.000 milliárd dollár. Óriási különbség van kapitalizációban a két eszköz között. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy az alacsonyabb kapitalizáció nagyobb jövőbeni hozamot eredményez (lásd size-tényező a részvénypiacon).

Ennek részbeni oka, hogy a piacra beáramló pénz nagyobb árkilengést okoz, de ahogy növekszik a kapitalizáció, úgy lesz egyre nagyobb beáramló tőkére szükség. A másik hatás pedig az ún. „2 digit problem”, melyet centes részvényeknél figyelhetünk meg. Azaz, amíg alacsony az ár, addig a kis elmozdulások az árban nagyobb százalékos elmozdulást eredményeznek. Például:

• 1 dollárról 1,01 dolláros változás +1% növekedés.
• 100 dollárról 100,01 dolláros változás +0,1 százalékos növekedés.

Amikor tehát a bitcoint egy tőzsdeindexhez hasonlítjuk, akkor almát hasonlítunk össze a körtével, hiszen léteznek kriptopiaci indexek, azokat is hasonlíthatnánk a tőzsdeindexhez, de mivel a kriptoeszközök 99 százalékának az árfolyama a nullához tart, így a kriptoindexszel történő összevetés gyengébb eredményt adna.

A bitcoin jelenlegi nagyobb piaci kapitalizációja már nem teszi lehetővé az olyan magas hozamokat, melyek az időszak elején voltak, így a jövőbeni átlaghozamok is alacsonyabbak lesznek.

Például:

• 50 ezer dolláros árfolyamnál a bitcoin piaci kapitalizációja kb. 900 milliárd dollár, azaz egy átlagos amerikai nagyvállalattal mérhető össze a piaci kapitalizációja.
• 500 ezer dolláros árfolyamnál a bitcoin piaci kapitalizációja kb. 9000 milliárd dollár lenne. Ez az összeg a Föld összes országa által megtermelt éves jövedelem kb. 10%-át jelenti. Az összes, a Földön kibányászott arany együttes értéke dollárban kb. 10.000 milliárd dollár.
• 1 millió dolláros árfolyamnál, kb. 18.000 milliárd dollár lenne a bitcoin piaci kapitalizációja. Ez a fele az 500 legnagyobb amerikai társaságnak, mely a globális részvénypiac 40 százalékát kiteszi, azaz a bitcoin a globális részvénypiac 20 százalékát tenné ki. A Föld összes országa által termelt jövedelem 20 százalékáról beszélünk.

Vegyük tehát figyelembe, hogy a bitcoin áremelkedéséhez a piacra beáramló új tőkére is szükség van. Ennek nagyságrendje a fentiek alapján becsülhető. Nézzük, meg hogy milyen évesített hozamokkal járna, ha ezt elérnénk a fenti célárakat. A számításban 25 ezer dolláros induló árfolyamot feltételezünk.

	3 év	5 év	10 év
50 dollár	26%	15%	7%
500 ezer dollár	171%	82%	35%
1 millió dollár	242%	109%	44%

A fentiek szerint, ha 50 ezer dolláros árfolyama lesz a bitcoinnak a következő 5 éves időszak végére, akkor ez 15 százalékos évesített hozamnak felel meg. A kockázatot nem tudjuk, csak érdekességképpen, ha feltételezzük, hogy olyan lesz, mint az előző 5 évben (74%), akkor a sharpe-ráta 0,2-re esne vissza. Az alábbi táblázat a sharpe-ráták durva becslése, feltételezve, hogy ugyanakkora lesz az árfolyamkockázat, mint a múltban volt (valószínűleg kisebb lesz a nagyobb kapitalizáció miatt). Az adatokból kiderül, hogy 10 éves időtávon nem lenne rendkívüli a hozamunk, hiszen 0,1-0,5 közötti sharpe-rátája rengetege befektetési eszköznek van (tőzsdeindexek széles körének). Ugyanakkor az 1 feletti sharpe-ráta már magasnak mondható a hagyományos befektetések világában, de magas sharpe-rátákat csak akkor láthatunk, ha a fenti magas célárakat rövid idő alatt éri el a bitcoin.

	3 év	5 év	10 év
50 dollár	0,35	0,2	0,03
500 ezer dollár	2,3	1,1	0,2
1 millió dollár	3,2	1,4	0,25

A múltbeli hozam nem ad jó befektetési tanácsot

A helyzet tehát az, hogy egy a múltbeli hozam megállapítása szempontjából rövid (10-15 éves) időszakon kiválasztottuk a legsikeresebb kriptoeszközt (túlélési torzítás) és összehasonlítottuk a hagyományos eszközökkel. A 10-15 éves időtáv rendkívül rövid ebben az értelemben, és jól látható az adatsoron, hogy az évesített hozamok csökkennek. Ennek statisztikai okai vannak, hiszen a CAGR-számítás módszeréből következik, hogy minél hosszabb az időszak, annál alacsonyabb lesz a kimutatott átlaghozam. A bitcoin esetében az alacsony kapitalizációból származó előnyök már nem okoznak nagy áremelkedést, így a historikus hozamok is kisimulnak a jövőben, alacsonyabbak lesznek.

A történelem során számtalanszor voltak olyan időszakok, amikor egyes befektetési eszközöknek 5-15 éves időtávon rendkívüli hozama volt. Ha azokban a pillanatokban nem ismertük a jövőt, és önkényesen kiemeltük ezeket a termékeket, akkor ugyanígy elmondható volt, hogy az értékét legjobban megőrző befektetési eszközről beszélünk.

Néhány példa:

• Nvidia részvények utóbbi 5 év évesített hozama évi 52% (CAGR).
• Japán részvénypiac 1989 előtti 5 évben, évesített hozam 30% (CAGR).
• Arany 1976-1980 időszakban évesített hozama 40% (CAGR).

A hozamok vizsgálatához tegyük hozzá, hogy a fenti instrumentumok piaci kapitalizáció lényegesen meghaladta a bitcoin piaci kapitalizációját.

A tőzsdék esnek a bitcoin értékében nézve..

„A tőzsdék egyenesen esnek a bitcoin értékében nézve, akkor miért akarnál részvényeket?” vagy „Az ingatlanok egyre olcsóbbak lettek BTC-ben mérve..”  De ismert ez az összefüggés a big mac indexen is. Eszerint 10 évvel ezelőtt 1 bitcoinon 23, ma pedig 6900 szendvicset vásárolhatsz.

Lássuk be, a fentiek bármely emelkedő árfolyamú termék esetében igazak. Mondhatnánk azt is, hogy a tőzsdék, ingatlanok egyenesen esnek, ha az Nvidia részvények értékében nézzük, ahogy 10 évvel ezelőtt egyetlen Nvidia részvényen fél big mac szendvicset kaptál napjainkban pedig 100-at vehetsz. Ez egy semmitmondó, a jövőre nézve használhatatlan összefüggés, mert nem az számít, hogy néhány nem ismétlődő, rendkívüli helyet miatt mi történt a múltban.

Miért akarunk részvényeket a fentiek után?

Miért akar bárki is részvényeket, ingatlant, kötvényeket a bitcoin mellé/helyett? Mert tudjuk azt, hogy a múltbeli hozamok jövőbeni kivetítése súlyos tévedésekhez vezet, különösen akkor, ha történelmi léptékkel mérve rövid, 10-15 éves időszakra alapoztuk a döntésünket. Még a részvények, kötvények világában, ahol többszáz éves historikus adatokból kiszámolt átlaghozamaink vannak, nagy bátorság kell ahhoz, hogy a múltbeli adatokat kivetítsük a jövőbe, mert az átlaghozam mögött jelentős a szórás. Például egyes időszakokban (10-20 éves) előfordult nulla vagy negatív reálhozam, máskor 10-20 százalékos évesített hozamokat mértünk a tőzsdéken. Sokszor azt láthatjuk a tőzsdéken is, hogy a rendkívüli hozam néhány nem ismétlődő, véletlenszerű esemény következménye (lásd itt). Ne legyenek kétségeink, hogy a bitcoin esetében is számos nem ismétlődő esemény felelős a magasabb hozamért, többek között:

• az első kriptoeszköz, mellyen keresztül a világ megismerte a kriptopiacot
• a tether ármanipuláció első számú célpontja volt a múltban (lásd itt)
• szinte az egyetlen kriptoeszköz, melyről a mainstream gazdasági média beszámolt, ami jelentős figyelemvezérelt vételi nyomást generált.

Miből áll a befektetés? Mire lehet alapozni a befektetést?

A fentiek nem azt jelentik, hogy nem érdemes bitcoinba befektetni, de vegyük figyelembe a múltbeli hozam kivetítésének korlátait. Alapvetően két irányba indulhat el a befektető. Az egyik, hogy a múltbeli adatokra alapozva hoz döntést. Ennek egyik módja, hogy a történelmi átlaghozamot kivetítjük a jövőbe. Ez a bitcoin esetében azért problémás, mert valójában nincs történelmi átlaghozam. További módszerek lehetnek, a value vagy a momentum, melyekre van némi bizonyíték (itt és itt beszéltünk erről), hogy a kriptopiacot is formálják. Ezek az összefüggések lehetnek alapjai egy kriptopiaci befektetésnek is.

Emellett a népszerűbb vonal az ún. impact investing, azaz olyan eszközökbe fektetünk, melyek a jelenlegi tudásunk alapján szükségszerűen bekövetkező, jelentős gazdasági, társadalmi változásokat idéznek elő. Például az öregedő társadalmak miatt az időseknek szolgáltatást nyújtó, terméket gyártó iparág bővülni fog. Gondolkodhatunk így a bitcoinról, de ahogy erről egy korábbi előadásban (lásd lent) beszámoltam, a jelenlegi állapotában nem mondhatjuk azt, hogy fizetési eszköznek vagy digitális aranynak alkalmas lenne. Ez természetesen változhat a jövőben.

Végül pedig valóban van a kriptopiacnak olyan karakterisztikája, mely miatt azt mondhatjuk, hogy helye van a befektetési portfólióban. Egyes vizsgálatok rámutatnak arra, hogy lehet diverzifikációs előnye a kriptoeszközök portfólióba emelésének. Ehhez tegyük hozzá, hogy nincs egységes kép, számos vizsgálat ennek ellenkezőjét mutatja. Mindenesetre a hatékonysági határgörbe felhasználásával (lásd modern portfólióelmélet) bármely befektető eldöntheti, hogy milyen arányban lehet az ő kockázati szintjén a kriptoeszközöket beilleszteni a portfólióba.

További okok, amiért érdemes bitcoinba befektetned

Nézzük a további érveket, de már csak röviden:

• elkobozhatatlan
• decentralizált, nem hoznak törvényt feletted és a pénzed felett
• leglikvidebb, legkönnyebben hordozható és mozgatható ha országot váltanál
• a szabadság pénze
• Etikus, antikorrupciós... világgazdasági és társadalmi kérdésekben előremutató

Elkobozhatatlan. Az FBI több alkalommal foglalta le bűnözők, csalók eszközeit, így került sok százmillió dollárnyi bitcoin elkobzásra. Bűnözők által üzemeltett kriptotőzsdék  hardvereit is vitte már el a rendőrség, így nemcsak a bűnözök, hanem az ügyfelek kriptoeszközei is lefoglalásra kerültek. Lenne arra elméleti lehetőség, hogy a hitelezők az adós nemfizetése esetén hozzáférjenek a számlán tárolt bitcoinhoz. De valóban igaz, hogy megfelelő körültekintéssel a bitcoin elkobozhatatlan.

Decentralizált. Sokat beszéltünk erről. Nézzük meg kik uralják a számítási kapacitást, lásd alábbi kép. A bitcoin fizetési hálózat 4-5 nagy bányászati társaság irányítása alatt áll. Egy decentralizált hálózatban annak van igaza, aki a számítási kapacitás több mint 50 százalékát birtokolja, lásd alábbi képen.

A számítási kapacitás eloszlása a távoli múltban (amikor még nem volt akkora üzlet a bitcoin), lásd alábbi képen.

Leglikvidebb. Az általános nézettel szemben a bitcoin hálózat nem gyors, évekkel ezelőtt kifejezetten lassú volt. Ahogy az alábbi képen látható a mempool (hitelesítésre váró tranzakciók száma) rendszeresen túlterhelt. A megoldások a problémára éveket késtek (a bányásztársaságok érdekellentéte miatt). A teljes hálózati forgalom 10 százalékát teszi ki a hagyományos pénzügyi tranzakciók bonyolítása, 90 százalék a kriptotőzsdékhez (spekuláció) kapcsolódik.

A fintech világában (Wise, Revolut) ma már a hagyományos pénzügyi rendszerben is könnyebben lehet pénzt mozgatni, de összességében nézve valóban könnyen a bitcoin fizetési hálózatán keresztül.

Nem hoznak törvényt feletted és a pénzed felett. A bitcoin bányászat, egyes országokban a használat is betiltásra került (itt egy összefoglaló erről), és befektetőként, mint az adott ország állampolgára ezekhez a törvényekhez igazodnod kell. Mindent el lehet venni tőled, egyetlen dolgot leszámítva, a tudásodat.

Etikus, antikorupciós.. Ahogy a New York-i Egyetem professzora Nouriel Roubini fogalmazott a kriptopiacot irányító fontosabb emberekről: „..seven Cs of crypto: Concealed, corrupt, crooks, criminals, con men, carnival barkers,”.

Ehhez még néhány adalék: a kis bányásztársaságok lehetetlenné tétele, a gyanú arra, hogy a tetherrel fedezetlen pénzt nyomtatnak, a vizsgálatok, melyek arra utalnak, hogy a fedezetlen tetherekkel megtámasztották a bitcoin áresését a múltban. Paradox módon hiába van egy jól megtervezett, önszabályozó (decentralizált) fizetési hálózat, ha a rendszert használók jelentős része csaló, a piacot manipuláló, erőfölényét kihasználó, másokat átverő  szereplő. Emiatt pedig a rendszert és annak környezetét a hatóságoknak szabályozni kell (lásd EU-s és amerikai törvényi szabályozások folyamata).

A társadalmi kérdésekben előremutató bányásztársaságok akadályozzák, hogy a környezetet terhelő és energiapazarló proof of work helyett áttérjenek a proof of stake algoritmusra. Az alábbi képen az Ethereum hálózat energiafogyasztásának visszaesése látható az algoritmusváltás után.

 

A „bitcoin a kisemberek pénze”, de ahogy az alábbi táblázatból kiderül, a máig kibányászott bitcoin többsége (85%) néhány nagybefektető (összes számla 0,36%-a) kezében van.

Paradox módon a bitcoin és a kriptopiac, mely kezdetben a kisemberek pénze volt, mely a pénzügyi elnyomás alóli menekülést, a pénzügyi szabadságot jelentette, aktívan hozzájárult (szolgáltatta, fejleszti a technológiát) ahhoz, hogy a kormányok még jobban ellenőrizék, szabályozzák az állampolgáraikat (lásd CBDC fejlesztések, Kína valódi tesztjei a digitális pénz bevezetésével kapcsolatban).