A Kínai Jegybank (PBOC) nagyszabású kísérletbe kezdett 2020-ban, amikor tesztelni kezdte a digitális pénz működését. A témával kapcsolatos híreket gyakran úgy tálalják, hogy a kínai digitális pénz egy újabb lépés, mely a kriptovaluták, a blokklánc technológia hasznosságát bizonyítja, azonban ha megismerjük a részleteket, látható, hogy nem sok köze van a kriptovalutákhoz, a blokklánc technológiához a kínai digitális pénznek, sőt Kína egyre inkább ellehetetleníti a kriptovaluták használatát, kereskedését, bányászását. Témáink:
- Miért fontos Kínának a digitális jüan bevezetése?
- Mi az a kínai digitális pénz?
- A digitális jüan olyan, mint a bitcoin?
Miért fontos Kínának a digitális jüan bevezetése?
A kínai pénzpiac jó úton jár a készpénzmentes fizetési eszközök alkalmazása terén. A lakosság körében nagymértékben elfogadott a mobilfizetés. Akár a helyi piacokon, kisebb üzletekben is lehetőség van különböző digitális appilkáció segítségével mobiltelefonunkkal beolvasni a termékek árát jelölő QR kódot, és kifizetni a termék árát néhány kattintással, készpénz nélkül. Ennek a digitalizációs folyamatnak a részeként a kínai központi bank szerepét betöltő People’s Bank of China (PBOC) elindította a Digital Currency Electronci Payment (DCEP) rendszer tesztelését.
Fan Yifei a BPOC igazgatója meg is indokolta egy korábbi publikációban a digitális jüan szükségességének fő okait: nem könnyű használni, nehéz kezelni (tárolni, új sorozatot kiadni), de legfőképp könnyű hamisítani a készpénzt, és anonimitást biztosít, mely miatt illegális célokra használható.
Sürgető tényezőnek tekinthető, hogy a Kínában az elmúlt években jelentősen nőtt az interneten keresztüli, mobil tranzakciók forgalma, és legnagyobb szereplők, mint az Alibaba által üzemeltetett Alipay, vagy a technológiai óriás Tencent által üzemeltette WeChat uralja a piacot. Ezek a társaságok azonban magánkézben vannak, és az esetleges pénzügyi problémáik, csődjük rendszerszintű kockázatot hordoznak, tekintettel arra, hogy a fizetési tranzakciók jelentős részét bonyolítják. A fenti okok állhatnak annak a hátterében, hogy a digitális jüan bevezetése, tesztelése mellett döntött Kína. Az alábbi grafikonok árulkodnak arról, hogy Kínában nagymértékben elterjedt már a mobiltelefonon keresztül történő fizetés. A kínai népesség 57,6% használt valamilyen mobilfizetési alkalmazást 2020-ban.
forrás: asia.nikkei.com
A személyes kiadások 64%-át mobil fizetési rendszeren keresztül bonyolították 2019-ben.
forrás: asia.nikkei.com
Az alábbi grafikonon a kártyás és mobilfizetések értékét láthatjuk az ország bruttó nemzeti össztermékének (GDP) arányában.
forrás: asia.nikkei.com
Mi az a kínai digitális pénz?
A kínai digitális pénz egy kétszintű rendszerben felépülő fizetési hálózat, melynek a felső szintjén a kínai jegybank, a PBOC áll. Ők hozzák létre a digitális jüant, és továbbítják a kereskedelmi bankok felé. A kereskedelmi bankok pedig az ügyfelek felé juttatják el a digitális jüant. A bevezetését követően a digitális pénz egyenértékű lesz a forgalomban levő nem digitális pénzzel, és vélhetően a távlati tervek azt célozzák meg, hogy a fizetési forgalom nagy része a kínai digitális pénzen keresztül bonyolódjon le. Ezzel a teljes fizetési forgalom követhetővé válik a PBOC számára. Az alábbi képen nyomon követhető a bevezetés fontosabb fázisa. Az egyes lépések közül a legfontosabb a 2020-as kísérlet, melyben négy nagyváros lakóinak bevonásával végezték el digitális pénz tesztelését:
- Shenzhen (13 millió lakós)
- Suzhou (7,1 millió lakós)
- Xiongan (1 millió lakós)
- Chengdu (15 millió lakós)
A kísérletet úgy hajtották végre, hogy kisorsoltak a jelentkezők között 200.000 db ún. vörös csomagot (red packet), mely egyenként 200 jüan (kb. 9000 Ft) értékű digitális pénzt tartalmazott. Az összeg egy digitális pénztárcán (mobil telefonon applikáció) került elhelyezésre, ahonnan elkölthető volt. Az első nagy hazai kísérlet után Kína azt tervezi, hogy a 2022-es Téli Olimpiára a külföldi látogatók számára is megnyitja a digitális jüan használatának a lehetőségét. Itt tart jelenleg a folyamat, és vélhetően hosszú éveket vesz igénybe mire az 1,3 milliárd lakosú Kína eljut oda, hogy az egész országban bevezessék a rendszert.
Felhasználói szempontból tehát a kínai digitális pénz egy mobiltelefonra telepített alkalmazás (pénztárca) segítségével költhető el. A felhasználók beszkennelik az árucikk QR kódját, és a fizetési tranzakció megtörténik a boltban, a piacon, gyakorlatilag bárhol. A rendszer felhasználói szempontból ugyanúgy működik, mint az Alipay vagy a WeChat fizetési rendszere, leszámítva azt a különbséget, hogy a kínai digitális pénz mögött a kínai jegybank áll, és a távoli tervek között szerepel a készpénz teljes kivezetése.
A digitális jüan olyan, mint a bitcoin?
Gyakorlatilag semmi köze nincs a kínai digitális pénznek a manapság népszerű kriptovalutákhoz, melyek ún. decentralizált blokklánc technológiát használva működnek. A decentralizált blokklánc technológia alkalmazása egyelőre nem szerepel a PBOC tervei között több okból sem. Egyrészt nagyon költséges az üzemeltetése a jelenlegi formában, másrészt problémás az esetleges hibák korrigálása (téves utalások kezelése), és kedvez a pénzmosásnak. A kínai digitális pénz mögött működő rendszert teljes egészében a kínai jegybank kontrollálja, a kibocsátott pénzmennyiséget szabályozza, a pénztárca alkalmazásokat használó személyeket azonosítja. Gyakorlatilag teljesen ellentéte annak, amit a bitcoin és más decentralizált kriptoeszközök megvalósítanak.
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
