Stakelés: Mit jelent? Érdemes stakelni a kriptovalutákat?

Cikkünkben a stakelés jelentését, folyamatát beszéljük meg. Szó lesz arról is, hogyan lehet kriptovalutákat stakelni. Beszélünk a stakelés kockázatairól is. Témáink:

• Mit jelent a stakelés?
• Mit jelent a proof of stake?
• Hogyan működik a stakelés?
• Milyen kriptoeszközökön működik a stakelés?
• Milyen hozamot lehet elérni a stakeléssel?
• Milyen kockázata van a stakelésnek?

Mit jelent a stakelés?

A stakelés lényege, hogy bizonyos kriptovaluták esetében lehetőséged van arra, hogy zárolsz egy általad meghatározott összeget, és ennek az összegnek a zárolásáért cserébe időnként jutalmat kapsz. Mondhatnánk azt is, hogy olyan, mint egy kriptobetét konstrukció, ahol az adott eszközt megvásárló, tartó befektetők kamathoz jutnak, de a rendszer alapvetően ettől a konstrukciótól eltér, és az eltérések megértéséhez a proof of stake algoritmus működését kell átlátni. Továbbá látni kell azt, hogy a stakelés technikai lehetőségét a DeFi teremtette meg, így érdemes ezzel kapcsolatban is ismereteket szerezned:

Mit jelent a proof of stake?

Ha számítógépes adattárolásról beszélünk, akkor alapvető probléma, hogy egy számítógépes jel könnyedén lemásolható. Ugyanakkor, ha az a tervünk, hogy fizetési hálózatot, okosszerződéseket működtető hálózatokat működtetünk, akkor óriási problémát jelent, hogy egy számítógépes jel lemásolásával gyakorlatilag sokszorosíthatók az adatok. A hagyományos adatkezelésben ezt úgy lehet megoldani, hogy egyetlen szerveren, egy titkosított adatbázisban tároljuk az adatokat, azonban a kriptoeszközök peer-to-peer hálózaton működnek, azaz számítógépek sokaságán megtalálhatók az adatok. A védelemhez itt tehát nem elegendő a titkosítás, hanem más módon is biztosítani kell a hálózat mögötti adatok megmásíthatatlanságát. Erre a célra találták ki a proof of work algoritmust, azaz a hálózat működtetéséhez, az újabb adatok rendszerbe írása számítási kapacitást igényel (ezt hívják bányászásnak), és mivel ez egy véges erőforrás, így nem írhatja át bárki az adatbázist, és a többségi vélemény (számítási kapacitás alapján) dönti el, hogy milyen adatok kerülhetnek az adatbázisba. A proof of work algoritmus legnagyobb problémája az erőforrás igény. Nagyon sok energia elhasználásával, számítástechnikai hulladék keletkezésével jár a folyamat. Korábban már beszéltünk arról, hogy a bitcoin fizetési hálózatának üzemeltetése egy közepes ország áramellátásával mérhető össze, de ugyanígy az elektronikai hulladék keletkezése is óriási probléma.

A fentiekre nyújt megoldást a proof of stake algoritmus, ahol megszűnik a bányászati tevékenység, a bányász számítógépeknek nem kell bonyolult matematikai műveleteket elvégeznie, hanem a bányászok között véletlenszerűen lesz kiválasztva, hogy melyik bányász készítheti el az új blokkot. A csalás, visszaélés pedig egy biztonsági letéttel korlátozható, azaz a bányászoknak biztonsági letétet kell elhelyeznie, és csalás esetén elveszítik ezt a letétet. Jelenleg is létezik már számos proof of stake algoritmussal működő kriptovaluta (például Lisk, EOS, NEO, POVX, Tron, Waves stb..)

Hogyan működik a stakelés?

A fentiek alapján tehát a proof of stake algoritmussal működő kriptovaluták mögött különböző csoportok állnak, akiknél lehetőség van arra, hogy a saját kriptoeszközeinket zároljuk, így az algoritmus működése alapján jutalomban részesülünk. A jutalom kisorsolása véletlenszerűen történik, de minél többet zárolunk az adott kriptoeszközből, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a rendszer minket sorsol ki. Mivel sorsolásos alapon osztják ki a jutalmat, így ha csak rövid távra zároljuk az eszközeinket, akkor előfordulhat, hogy alacsony vagy épp magas jutalékot kapunk a véletlennek köszönhetően.

Fontos látni tehát azt, hogy a stakelés folyamata azzal indul, hogy meg kell vásárolnunk az adott kriptoeszközt, majd egy erre a célra létrehozott pénztárca programban zárolni kell. A zárolás azt jelenti, hogy nem költhetjük el, nem válthatjuk át más kriptoeszközre, amíg a zárolást fel nem oldjuk.

Milyen kriptoeszközökön működik a stakelés?

Ahogy fentebb már beszéltünk róla, a proof of stake algoritmussal működő kriptoeszközöket érdemes keresni. Ilyen kriptoeszközöket a coinmarketcap.com oldalon a proof of stake algoritmusra szűrve találunk, lásd alábbi képen.

De léteznek kifejezetten stakelésre specializálódott adatbázisok, ilyen például a Staking Rewards.

Milyen hozamot lehet elérni a stakeléssel?

A jelentősebb, ismertebb, nagyobb kapitalizációval rendelkező kriptoeszközök stakelésével évente 3-10 százalék közötti hozamot lehet elérni. Fontos látni azt, hogy a hozam nem egyenletesen keletkezik, így rövidebb időszakok esetében arányosan nagyobb vagy kisebb hozamunk is lehet. A kisebb kapitalizációjú, kevésbé ismert kriptovaluták esetében a hozamok 10-50 százalék között változnak, ezek az eszközök azonban sokkal kockázatosabbak.

Milyen kockázata van a stakelésnek?

A stakelés része, hogy megvásároljuk azt a kriptoeszközt, melyet stakelni fogunk, azaz a jövőbeni hozamunkra nagy hatást gyakorol a kriptoeszköz árfolyama. Hiába keresünk 20 százalékot a stakelésen egy év alatt, ha közben a kriptoeszköz elveszíti értékének 90%-át. Sajnos ez nem tekinthető ritka eseménynek, és azt tapasztalhatjuk, hogy közép távon a kriptoeszközök 95 százaléka ezt az utat járja be. Bővebben a problémáról itt beszéltünk.

A kisebb kapitalizációjú kriptoeszközök esetében tehát nagy a valószínűsége annak, hogy elveszítjük a tőke jelentős részét, ugyanakkor a stabilabb árfolyamú, ismertebb kriptoeszközök esetében a hozamok alacsonyak. A 4-10 százalékos hozam nincs messze az állampapírokkal elérhető hozamtól (kivéve prémium állampapír), sem az osztalékrészvények osztalékhozamától (4-8%). Ráadásul ezen befektetési lehetőségek alacsony kockázata össze sem mérhető a kriptoeszközökkel.

Ugyanakkor a stakelés jó lehetőség lehet azoknak, akik az adott kriptoeszköz árfolyam-emelkedésére spekulálnak, így ebben az esetben a hozam kiegészíthető a jutalommal, azaz az eredményes stakelésnek az is a feltétele, hogy a kriptoeszköz árfolyama emelkedjen a jövőben.