Digitális jegybankpénz, CBDC: Mit jelent? Mire jó? Előnyei?

Cikkünkben a CBDC fogalmát, a digitális jegybankpénz jelentését beszéljük meg. A témához kapcsolódóan kitérünk arra is, hogy hol vezették már be a digitális jegybankpénzt, mi várható a jövőben. Szó lesz arról is, hogy mi a különbség a kriptovaluták és a CBDC között. Témáink:

  • Mit jelent a digitális jegybankpénz, CBDC?
  • Mi a különbség a készpénz, a bitcoin és a digitális jegybankpénzek között?
  • Miért jó a digitális jegybankpénz (CBDC)?
  • Pénzügyi stabilitás és a digitális jegybankpénzek
  • Olcsó tranzakciók a CBDC-nek köszönhetően
  • Megbízhatóság és a CBDC
  • Nincs szükség bankra
  • A monetáris célok is megvalósíthatók a jegybankpénzzel
  • Mi a probléma a digitális jegybankpénzzel?
  • Hol vezettek már be digitális jegybankpénzt?

Mit jelent a digitális jegybankpénz, CBDC?

A digitális jegybankpénz, angolul Central Bank Digital Currency (CBDC) egy központi bank által kibocsátott digitális pénzt jelent, mely egy ország hivatalos fizetőeszköze. A digitális jegybankpénz elektronikus formában létezik (nincs készpénz), és akár bankszámla nélkül is használható.

A CBDC digitális jegybankpénznek több formája is létezik, de a megnevezés alatt általában a retail CBDC jegybankpénzeket értjük, melyek egy központi bank által kibocsátott digitális valutát jelölnek, amely az ország törvényeivel összhangban lett kibocsátva, azaz az ország hivatalos fizetési eszköze is egyben. Léteznek egyébként ún. kereskedelmi CBDC pénzek (wholesale CBDC), melyek speciális célokat szolgálnak, például kereskedelmi tevékenységben töltenek be fizetési eszköz funkciót. Ezen túlmenően pedig léteznek ún. szintetikus (synthetic CBDC) digitális jegybankpénzek is, melyeket kereskedelmi bankok, pénzpiaci alapok bocsátanak ki. Ezek a formák azonban csak elméletben léteznek még.

Mi a különbség a készpénz, a bitcoin és a digitális jegybankpénzek között?

Az alábbi ábrát áttekintve jól megérthető a különbség a különböző fizetési eszközök között. Az egyes sorok magyarázatai:

  • Central Bank Issued: központi bank által kibocsátott
  • Legal Tender: törvényesen kibocsátott
  • Central Bank-Backed: központi bank által fedezett, letétek útján
  • Fiat Pegged: rendeleti pénz vagy értéke ahhoz kötött
  • Peer to peer: két személy közötti, két bank közötti, két kereskedő vagy magánszemély kereskedő közötti tranzakciók
  • Programmable: programozható

forrás: A Survey of Research on Retail Central Bank Digital Currency

A fenti ábrán jól látható, hogy a készpénz (cash) gyakorlatilag rendelkezik az összes fontos tulajdonsággal, azaz törvényesen, központi bank által kibocsátott pénzről van szó, de nem programozható. Ezzel szemben a klasszikus digitális jegybankpénz (retail CBDC) rendelkezik a mai pénzek tulajdonságaival, de programozható. Miért van erre szükség? Például a kormány által fizetett támogatások lehívása automatizálható lenne, vagy bizonyos szociális juttatások felhasználása időhöz, más feltételekhez köthető lenne. Ezeket a feltételeket hozzá lehet rendelni a digitális jegybankpénzhez, melyek automatikusan végrehajtódnak. Például a kormány egyszeri karácsonyi támogatást szeretne nyújtani a háztartásoknak, kifejezetten gazdaságösztönzés céljából (helikopter-pénz). A probléma az, hogy ha a háztartások nem költik el ezt a támogatást, akkor az eredeti cél nem valósul meg, így a támogatáshoz lejáratot rendelnek, azaz ha december 24-ig nem költik el a támogatást, akkor a pénz eltűnik a számláról. Ezt jelenleg kuponokkal, utalványokkal lehet megoldani, de ezek kezelése, készítése jelentős költségekkel jár.

Ha tovább megyünk a fenti táblázatban, akkor az utolsó oszlopokban megtaláljuk a kriptovalutákat is. Ezek közül a stablecoin annyiban tér el a hagyományos kriptovalutáktól (például bitcoin), hogy egy fiat pénzhez (főleg dollár, euró) van rögzítve az árfolyama. Látható az is a fentiekből, hogy a bitcoint a peer to peer és a programozható funkciókon kívül más nem köti a digitális pénzekhez, ugyanis nem jegybank által kibocsátott, nem számít hivatalos fizetési eszköznek.

Miért jó a digitális jegybankpénz (CBDC)?

Aki rendszeresen követi az írásaimat, tisztában van vele, hogy nem vagyok a bitcoin nagy rajongója, értem ezalatt azt, hogy a bitcoin a jelenlegi formájában nem képes az eredetileg kitűzött céljait teljesíteni, azaz egy gyorsan, olcsón működő fizetési hálózatként funkcionálni. Ezekről a problémákról itt írtam, és sokkal inkább abba az irányba fejlődik a kriptopiac, hogy a bitcoin egy jó spekulatív eszköz lesz. Ugyanakkor a digitális jegybankpénzek átveszik a bitcoin előnyeit és a jelenlegi gazdasági rendszerbe beépíthetővé válnak. Nézzük az előnyöket.

Pénzügyi stabilitás és a digitális jegybankpénzek

A digitális jegybankpénzek kibocsátása jegybanki tevékenység, azaz a jegybank képes lesz szabályozni a gazdaságban levő pénz mennyiségét. Bár jól hangzik, hogy a bitcoin nem inflálódik, mert nem lehet 21 millió darabnál többet létrehozni, de a valóságban, ahol növekszik a gazdaság, növekszik a lakosság, a korlátozott pénzmennyiség gazdasági összeomláshoz vezetne. A témával kapcsolatos problémákat a gresham-törvénnyel összefüggésben beszéltük meg, illetve beszámoltam az Amazon.com New World játékának problémáiról. Ezek mind azt mutatják, hogy a korlátozott pénzkínálat a valóságban nem működik. Részletek az alábbi előadáson:

 

A pénzügyi stabilitás megőrzéséhez tehát szükség van arra, hogy a jegybank szabályozza a kibocsátott pénzmennyiséget. Hangsúlyozom, hogy infláció nem azért van, mert pénzt nyomtatnak, de a gazdasági növekedést meghaladó pénzmennyiség bővülés eredményezhet inflációt.

Olcsó tranzakciók a CBDC-nek köszönhetően

A digitális jegybankpénzekkel valóban olcsón lehet majd utalni és a készpénzzel összefüggő kezelési költségekkel sem kell számolnunk. A valóságban az első generációs kriptopénzek (például bitcoin) nem képes betölteni a fizetési eszköz funkcióját, mert nagyon drága a hálózat üzemeltetése.

Megbízhatóság és a CBDC

Ha követted a stablecoin témájú írásomat, abból kiderül, hogy több tucat magánpénz kibocsátása, forgalomba kerülése várható a jövőben. A nagyobb társaságok közül a Facebook stablecoinjáról valószínűleg hallottál is. Ezen stablecoinok értékét különböző módszerekkel biztosítják, de ezek megbízhatósága kérdéses, értem ezalatt azt, hogy könnyen eltűnhet a stablecoin értékét biztosító szép ígéret (lásd tether stabelcoin) vagy a valódi fedezet. Emellett arra is legyünk tekintettel, hogy a profitorientált cégek (például Google, Facebook) vélhetően az üzleti folyamataikban is felhasználják, ha az általuk kibocsátott pénzt költjük el. Ha egy digitális jegybankpénzt használunk, akkor a fedezetet törvényi rendeletek biztosítják, ráadásul a Facebook sem tudja felhasználni a tranzakciókat arra, hogy a jövőben jobban célozzanak hirdetésekkel téged.

Nincs szükség bankra

A világ számos pontján problémát okoz az embereknek az, hogy nem tudnak bankszámlát nyitni, fenntartani. A digitális jegybankpénzekkel lehetővé válik az, hogy drága bankszámlák, bankkártyák nélkül pénzügyi tranzakciókat bonyolítsunk el. Erre már számos működő modellt láthatunk, például Indiában a PayTM egy elektronikus fizetési rendszer, mely több millió embernek biztosít könnyű, egyszerű hozzáférést a pénzügyi rendszerhez.

A monetáris célok is megvalósíthatók a jegybankpénzzel

Ahogy fentebb már utaltam rá, a mai gazdasági rendszer nem működhet anélkül, hogy a monetáris politika ne támogassa különböző formában. Lehet ezen vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz, de jelenleg ezen az úton haladunk, és ebbe a folyamatba sokkal jobban illeszkednek a digitális jegybankpénzek.

Mi a probléma a digitális jegybankpénzzel?

Fogalmazzunk meg kritikákat is a rendszerrel kapcsolatban. Tisztában vagyok vele, hogy a digitális jegybankpénzt kitaláló, nagyvárosi életet élő pénzügyi szakemberek, programozók nem igazán tudják elképzelni, hogy ma még nagyon sok olyan ember van, aki nem tud létezni készpénz nélkül. Azonban egy 2019-es, Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a lakosság 17 százaléka nem tudna megélni készpénz nélkül, mert olyan helyeken vásárol, ahol nem fogadnak el különböző elektronikus fizetési megoldásokat. Sokszor nem pusztán az az oka a készpénzhasználatnak, hogy ez a kényelmesebb, hanem a hiányos infrastruktúra, a bizonytalan rendelkezésre állás kényszeríti a szereplőket a készpénz használatára. Az alábbi grafikonon pedig az is látható, hogy a más országokban is igen magas a készpénz-használat aránya a kiskereskedelmi forgalomban.

forrás: https://www.accesstocash.org.uk

A kiskereskedelmi forgalomban tehát még ma is nagy szerepe van a készpénznek, melynek nemcsak az az oka, hogy drága a bankszámla fenntartása, hanem a rendelkezésre állás biztosítása. Természetesen nagyvárosokban bőven találunk elektronikus fizetési lehetőséget az üzletekben, boltokban, szolgáltatóknál, melyhez biztosított az internetes kapcsolat is, de vidéken, falvakban, kisebb városokban az infrastruktúra is hiányzik ehhez, így vélhetően a közeljövőben csak kisebb országok vagy technológiailag fejlett országok állnak át a digitális jegybankpénzre.

Hol vezettek már be digitális jegybankpénzt?

A CBDC területén a kínaiak élen járnak. A kínai digitális jegybankpénz egy kétszintű rendszerben felépülő fizetési hálózat, melynek a felső szintjén a kínai jegybank, a PBOC áll. Ők hozzák létre a digitális jüant, és továbbítják a kereskedelmi bankok felé. A kereskedelmi bankok pedig az ügyfelek felé juttatják el a digitális jüant. A bevezetését követően a digitális pénz egyenértékű lesz a forgalomban levő nem digitális pénzzel, és vélhetően a távlati tervek azt célozzák meg, hogy a fizetési forgalom nagy része a kínai digitális pénzen keresztül bonyolódjon le. Ezzel a teljes fizetési forgalom követhetővé válik a PBOC számára. A digitális jegybankpénz bevezetésével kapcsolatos első kísérletekre 2020-ban került sor. Ennek során négy nagyváros lakóinak bevonásával végezték el digitális pénz tesztelését:

  • Shenzhen (13 millió lakós)
  • Suzhou (7,1 millió lakós)
  • Xiongan (1 millió lakós)
  • Chengdu (15 millió lakós)

Kína mellett Svédország is végzett kísérleteket a svéd e-korona bevezetésével kapcsolatban 2020-2021 közötti időszakban, jelenleg pedig az e-korona gazdaságra gyakorolt hatásai vizsgálják. Jamaica 2021-ben végzett sikeres kísérletet a jamaicai CBDC-vel kapcsolatban, így a Bank of Jamaica várhatóan 2022-ben bevezeti saját digitális jegybankpénzét, a digitális jamaicai dollárt. A mai napig azonban mindössze egyetlen ország, Nigéria vezetett be digitális jegybankpénzt (e-Naira), az összes többi ország esetében kutatási, kísérleti fázisnál járunk. Az alábbi térképen különböző színekkel lehet követni a digitális jegybankpénzek fejlődését:

  • Zöld szín: kutatási fázis
  • Lila szín: a kísérlet kidolgozása
  • Sárga: kísérlet, tesztüzem lebonyolítása
  • Kék: elindítva
  • Piros: projekt törölve lett

forrás: https://cbdctracker.org/

Paradox módon a bitcoin és a kriptopiac, mely kezdetben a kisemberek pénze volt, mely a pénzügyi elnyomás alóli menekülést, a pénzügyi szabadságharcot jelentette, aktívan hozzájárult (szolgáltatta, fejleszti a technológiát) ahhoz, hogy a kormányok még jobban ellenőrizék, szabályozzák az állampolgáraikat a CBDC segítségével.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak