Ugrás a tartalomra

Jensen Huang távozása ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen árfolyamhatása lehet egy vezérigazgató-váltásnak. Több mint kétezer amerikai vezérigazgató távozását elemezve azt találtuk, hogy a piac a távozás okára is érzékenyen reagál. Az eredmények szerint a befektetők nemcsak a vezető személyét, hanem a távozás körülményeit és a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot is beárazzák. Egy nagyvállalat vezérigazgatójának távozása jelentős bizonytalanságot okozhat a befektetők körében. A piaci reakció azonban nem mindig negatív. Bár egy meghatározó vezető elvesztése kedvezőtlenül érintheti a vállalat kilátásait, de egy rosszul teljesítő vezérigazgató leváltása akár pozitív változásokat is előrevetíthet. A téma aktualitását az NVIDIA vezérigazgatójának távozása adja. Ugyanis 2026...

A politikusok munkájuk során rendszeresen jutnak olyan információk birtokába, amelyek a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők. Régóta vita tárgya, hogy vajon igazságos-e, hogy aktívan kereskedhetnek a tőzsdén? A téma azonban nemcsak etikai, hanem befektetési szempontból is érdekes. Empirikus vizsgálatok szerint ugyanis bizonyos körülmények között a politikusok részvényügyletei felülteljesítik a piacot. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy tartalmaznak-e ezek az ügyletek olyan információt, amely segíthet jobban megérteni a piaci folyamatokat. Témáink: Vásárolhatnak a politikusok részvényeket? A rénszarvasok vagy a politikusok jobb befektetők? A gazdasági bizonytalanság jó előrejelző Mikor teljesítenek felül a politikusok? A politikusi portfóliók teljesítménye: NANC vs. S&P 500 Vásárolhatnak a...

A részvénypiacokon régóta ismert jelenség, hogy bizonyos vállalati, pénzügyi vagy piaci tulajdonságok kapcsolatban állhatnak a jövőbeni hozamokkal. Az értékalapon olcsó részvények, a jól teljesítő részvények, a nyereséges vállalatok vagy éppen az alacsony volatilitású társaságok hosszabb időszakokon keresztül többlethozamot érhetnek el a piaccal szemben. Ezeket az összefüggéseket nevezzük faktoroknak vagy tőkepiaci anomáliáknak. Az elmúlt évtizedekben több száz ilyen kvantitatív összefüggést azonosítottak a kutatók, azonban egyre fontosabb kérdéssé vált, hogy ezek a tényezők napjainkban is működnek-e, illetve a befektetők hogyan használhatják fel őket a gyakorlatban. A kvantitatív befektetés célja éppen az, hogy statisztikai és pénzügyi módszerek segítségével azonosítsa a hosszabb távon is...

A 200 napos mozgóátlag a technikai elemzés egyik legismertebb eszköze. Gyakran olvashatjuk, hogy egy részvény fontos vételi jelzést adott, mert az árfolyama áttörte a 200 napos mozgóátlagot, vagy éppen figyelmeztető jelzés érkezett, mert letörte azt. De vajon mit mutatnak a történeti adatok? Tényleg jobban teljesítenek a mozgóátlag feletti részvények? Érdemes vásárolni az áttöréskor? És miért pont a 200 napos átlagot figyeljük, ha használhatnánk 150 vagy 250 naposat is? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ amerikai részvények közel 28 évnyi történeti adataival. Az eredmények több ponton eltérnek attól, amit a 200 napos mozgóátlaggal kapcsolatban gyakran hallani. Mi az a 200 napos mozgóátlag? A 200 napos egyszerű mozgóátlag, röviden SMA200, az adott részvény utolsó 200 kereskedési...

A mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban az újabb és egyre nagyobb tudású modellek, a munkahelyek átalakulása vagy a várható termelékenységnövekedés kerül a figyelem középpontjába. Az AI-forradalomnak azonban van egy kevésbé látványos oldala is. A technológia működtetéséhez hatalmas adatközpontokra, egyre nagyobb teljesítményű számítógépekre és jelentős energia-infrastruktúrára van szükség. Ez azonban rendkívül sok pénzbe kerül. Becslések szerint az Egyesült Államokban 2025 és 2032 között közel 9000 milliárd dollárnyi AI-infrastruktúra-beruházás valósulhat meg. Ez a gazdaság méretéhez viszonyítva meghaladhatja a vasútépítés, az autópálya-fejlesztések vagy a dotkomkorszak távközlési beruházásainak intenzitását. A technológiai óriásvállalatok beruházásai eközben olyan gyorsan...

A mesterséges intelligencia terjedése egyre több kérdést vet fel a gazdasági növekedéssel, a munka termelékenységével és a vállalatok pénzügyi teljesítményével kapcsolatban. Egyre több kísérlet és vállalati adat áll rendelkezésünkre, de az eredmények értelmezésénél fontos megkülönböztetni a feladatok gyorsabb elvégzését, a vállalatok tényleges teljesítményjavulását és a teljes gazdaságban mérhető hatásokat. Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Témáink: A mesterséges intelligencia (AI) hatása a gazdasági növekedésre Kísérletek az AI és a hatékonyságnövekedés témában Mit mutatnak az újabb munkahelyi vizsgálatok (2025-2026)? Mikor járul hozzá az AI a gazdasági növekedéshez? A ChatGPT használata a dán munkavállalók körében Az általános mesterséges intelligencia (AGI) gazdasági...

Az értékalapú befektetés Benjamin Graham és Warren Buffett nevéhez kötődik, és közel egy évszázada a részvénypiaci befektetések egyik legismertebb megközelítése. Az elmúlt évtizedben azonban sok befektető megkérdőjelezte az értékalapú stratégiák létjogosultságát, mivel az amerikai piacon a value-részvények gyakran alulteljesítették a növekedési részvényeket. A kérdés ugyanakkor összetettebb annál, mint amit az amerikai piac alapján elsőre gondolnánk. Vizsgálatunk szerint a value-prémium több régióban továbbra is pozitív maradt, miközben a jövedelmezőségi prémium sokkal stabilabbnak bizonyult, a méretprémium pedig nagyrészt eltűnt. Cikkünkben áttekintjük a value-prémium elmúlt évtizedbeli alakulását, majd bemutatjuk, hogy a minőségi szempontok miként javíthatják az értékalapú befektetési...

Cikkünkben a gazdasági, tőzsdei hírek részvénypiacra gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg. Túllépünk az általános, népszerű állításokon a tőzsdei hírekkel kapcsolatban, és megnézzük, hogy múltbeli visszatesztelések, kutatások alapján milyen hatásokat tapasztalhatunk a tőzsdei, gazdasági hírek megjelenését követően. Témáink: A gazdasági hírek hatásai Mit jelent a „How the market reacts to news is more important than the news”? Mit jelent a „Sell on the Good news”? Melyek a legfontosabb makrogazdasági adatok? Gazdasági hírek hatásaival kapcsolatos elméletek A jelentős részvénypiaci ármozgások 65%-ához nyilvános információ kapcsolódhat Minél nagyobb a hírverés, annál nagyobb az ármozgás? A negatív vállalati hírekre késve is reagálhat a piac A hírekből az árfolyamváltozás iránya vagy nagysága...

A részvények és kötvények együttes tartása a befektetési portfóliók kockázatkezelésének egyik legismertebb eszköze. Az elképzelés szerint a részvények hosszú távú hozampotenciálját a kötvények mérsékeltebb árfolyam-ingadozása és kedvező esetben ellentétes mozgása egészíti ki. A részvény-kötvény korreláció azonban időben változik, és a múltban többször előfordult, hogy a két eszköz ára egyszerre esett. A következőkben áttekintjük, milyen gazdasági körülmények között gyengülhet a kötvények védelmi szerepe, mit mutatnak a hosszú távú nemzetközi kutatások, és milyen kapcsolat figyelhető meg a magyar részvénypiac és az állampapírhozamok között. Témáink: A kötvény-részvény portfóliók alapelve Milyen esetekben nem védenek a kötvények? Mi történik 5 százaléknál nagyobb infláció esetén a...

A pénzügyi piacokon a hírek értelmezése és az ezekre adott reakció a befektetők egyik alapvető kérdése. Egy vártnál jobb gyorsjelentés után miért emelkedik néha a részvény, máskor miért esik? Mit tudhatunk meg a hírekből a már bekövetkezett árfolyamváltozásokról, és felhasználhatók-e a következő napi hozam előrejelzésére? Témáink: A tőzsdehírek 3 fő problémája Egyszer bejön, máskor nem? Mi az oka ennek? A hírek nagy részének olvasása csak időpazarlás? A tőzsdehírek és a következő napi nyitóárak kapcsolata A tőzsdehírek 3 fő problémája A gazdasági hírek értelmezésénél három visszatérő problémára érdemes figyelni: a források ellenőrzésére, a figyelemfelkeltő címekre és a médiaszolgáltatók üzleti ösztönzőire. Robert McChesney médiakritikai munkái is felhívják a figyelmet arra, hogy a...

Az elmúlt években a kötvénypiaci hozamok emelkedése egyre több befektető figyelmét fordította a kötvénypiac felé. A hazai állampapírokon túli kötvénypiacok elérése azonban egy átlagos befektető számára nehezebb lehet, ezért a kötvénypiaci ETF-ek is vonzó lehetőséget jelentenek. Ezeknek az alapoknak számos sajátossága és kockázata van, amelyekre cikkünkben részletesen kitérünk. A cikk második felében a témához kapcsolódó kutatások eredményei is olvashatók. Témáink: Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? A kötvény ETF portfóliója változó A fix lejáratú kötvénypiac ETF alapok A likviditás problémái a kötvény ETF alapok esetében Mit érdemes ellenőrizni kötvény ETF alap vásárlás előtt? A vállalati kötvény ETF alapok hozamának előrejelzése (2024) Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? Az...

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyi piacokon. Ma már olyan AI-rendszerek is léteznek, amelyek emberi közreműködés nélkül képesek új befektetési stratégiákat kidolgozni, tesztelni és továbbfejleszteni. De vajon az újabb, bonyolultabb modellek valóban jobb befektetési döntéseket hoznak, mint a hagyományos módszerek? Cikkünkben kilenc különböző automatizált faktorkereső módszert hasonlítunk össze. Ezek összesen 4914 faktort állítottak elő. Témáink: Öt piacra kiterjedő vizsgálat Milyen AI-modelleket teszteltek? Mi az Alpha101? Valóban új összefüggéseket fedezett fel az AI? A bonyolultabb AI nem feltétlenül jobb befektető Öt piacra kiterjedő vizsgálat Az elemzésben az amerikai S&P 100, a brit FTSE 100, a japán Nikkei 225, a hongkongi Hang Seng és a kínai CSI 300...

A tőzsdei elemzők rendszeresen közölnek előrejelzéseket arról, hogy milyen árfolyamokra számítanak a következő hónapokban vagy években. A befektetők ezek alapján dönthetnek részvények vásárlásáról, eladásáról, vagy akár a teljes részvénypiaci kitettségük módosításáról. De mennyire megbízhatók ezek az előrejelzések? Valóban jobban látják a piac jövőjét a szakértők, mint a kisbefektetők? Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az elemzői célárak és részvényajánlások megbízhatóságával. Több tudományos vizsgálat eredménye alapján is látható, hogy az elemzői ajánlások követése számos problémát vet fel. Az elemzők gyakran túlbecsülik a vállalatok jövőbeli nyereségnövekedését, az árfolyamcélokat a piaci mozgások után módosítják, és az ajánlások sok esetben nem állnak pozitív kapcsolatban a...

A „Jó vagy rossz a passzív befektetés?” és az „Az ETF alapok okozzák a következő tőzsdei lufit?” típusú kérdések időről időre megjelennek a gazdasági médiában. A témával kapcsolatban átfogó tanulmányok is készültek, amelyek alapján megvizsgálhatjuk, hogy a passzív befektetés térnyerése milyen kapcsolatban áll a részvényárak emelkedésével, hogyan befolyásolhatja a részvénypiac kockázatát, a piacok stabilitását és az árazást. A témával kapcsolatos kutatások eredményeit beszéljük meg. Témáink: A passzív befektetések térnyerése és az aktív alapok teljesítménye A passzív ETF alapok és a piaci hatékonyság Bizonyítékok az ETF alapok piactorzító hatására S&P 500 indexben szereplő súly és a jövőbeni hozam negatív kapcsolata Indexben szereplő és az indexben nem szereplő részvények Buborékot okoz...

Ha megnézünk egy részvényt valamelyik pénzügyi portálon, rendszerint megtaláljuk az elemzői célárakat is. Ezekből megtudhatjuk, hogy a brókercégek, elemzőházak mekkora árfolyam-emelkedést vagy -csökkenést várnak a következő 12 hónapban. A célárak gyakran pontos dollárértékként jelennek meg, ami könnyen azt a benyomást keltheti, hogy megbízható előrejelzésekről van szó. A valóságban azonban ezek becslések, amelyek jelentős bizonytalansággal járnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy mennyire pontosak az elemzői célárak, és érdemes-e egy részvényt csak azért megvásárolni, mert az elemzők jelentős árfolyam-emelkedést várnak. A tudományos kutatások alapján az elemzői előrejelzések gyakran pontatlanok, ugyanakkor bizonyos körülmények között hasznos információkat is hordozhatnak a részvények jövőbeni...

November 3-án ismét választanak az amerikaiak. A közvélemény-kutatások és a választási elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a demokraták megszerzik a többséget a képviselőházban, azonban a szenátusban a republikánusok megőrizhetik többségüket. Ez a felállás megosztott kongresszust eredményezne, ami jelentősen korlátozhatná Donald Trump mozgásterét, akár olyan fontos területeken is, mint az adópolitika és a költségvetési döntések. Bár a választás előtti hetek politikai vitáit elsősorban az amerikai megélhetési költségek, az infláció, a vámok és a külpolitikai konfliktusok határozzák meg, a befektetők számára egy másik fontos kérdés is felmerül. Ugyanis a pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk azzal az állítással, hogy az amerikai időközi választások előtt gyengébben teljesít a...

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott gazdasági kérdésévé vált. Valóban milliók veszíthetik el az állásukat? Vagy az AI inkább növeli a termelékenységet és új munkahelyeket teremt? Az eddig megjelent kutatások alapján ennél összetettebb folyamat zajlik. Az AI egyes foglalkozásokban és részfeladatokban helyettesítheti az emberi munkát, más területeken viszont kiegészítheti azt, növelheti a termelékenységet és új feladatokat hozhat létre. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy hány munkahely szűnik meg. Legalább ilyen fontos, hogy milyen új munkakörök jönnek létre, hogyan változnak a bérek, és milyen gyorsan képes alkalmazkodni a munkaerőpiac. Cikkünkben több, a témában megjelent kutatás eredményeit foglaljuk össze, és azt is megvizsgáljuk...

A mozgóátlagok a legismertebb tőzsdei indikátorok közé tartoznak. Sok befektető figyeli az 50 vagy 200 napos mozgóátlagot, de vajon ezekből a mutatókból a részvények későbbi hozamára is következtethetünk? Az elmúlt évek kutatásai szerint a rövid és hosszú távú mozgóátlagok aránya statisztikailag kimutatható kapcsolatban állhat a jövőbeni hozamokkal. Ezt az összefüggést nevezik MAD-hatásnak. Cikkünkben bemutatjuk a mutató számítását, az amerikai részvényeken és a nemzetközi tőzsdeindexeken végzett kutatások eredményeit, valamint azt is, hogy a kereskedési költségek mennyit változtatnak a történeti teljesítményen. Először röviden áttekintjük a mozgóátlagok hagyományos felhasználását. Mozgóátlagstratégiák típusai Van bizonyíték a mozgóátlagok hatékonyságára? Mit jelent a MAD effect? Milyen...

Az aranykereszt és a halálkereszt a technikai elemzés legismertebb jelzései közé tartozik. A nevük jól hangzik, ezért a gazdasági sajtóban is rendszeresen előkerülnek. Az aranykereszthez jellemzően egy új emelkedő trend kezdetét, a halálkereszthez pedig egy nagyobb visszaesés veszélyét társítják. A téma 2026 őszén ismét aktuálissá vált, mert a Bitcoin napi grafikonján az 50 napos mozgóátlag a 200 napos mozgóátlag fölé került, vagyis kialakult az úgynevezett aranykereszt. Ilyenkor rendszerint megjelennek azok az értelmezések is, amelyek szerint a jelzés egy hosszabb emelkedő időszak kezdetére utalhat. Tegyük hozzá ehhez, hogy a pénzügyi sajtó korábban is nagy figyelmet szentelt az ilyen kereszteződéseknek. A CNBC például az S&P 500 egyik aranykeresztje kapcsán azt emelte ki, hogy a jelzés...

A Fed 2026 szeptemberében több mint három év után ismét kamatot emelt. A 25 bázispontos lépéssel az irányadó kamatsáv 3,75-4,00 százalékra emelkedett. A döntés után ismét előkerült a befektetők egyik régi kérdése. Mit jelent a kamatemelés a részvénypiac számára? Elsőre egyszerűnek tűnhet a válasz. A magasabb kamatok növelhetik a vállalatok finanszírozási költségeit, emelik a részvények értékelésénél alkalmazott diszkontrátát, és a kötvényeket is vonzóbbá tehetik a részvényekhez képest. Ebből azonban még nem következik, hogy egy Fed-kamatemelés után esnie kell a tőzsdének. A múltbeli tapasztalatok ennél jóval összetettebb képet mutatnak. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a részvénypiaci hozamok emelkedő és csökkenő kamatok mellett, illetve mi történt a korábbi Fed-kamatemelési...

Tanfolyamaink – fejleszd pénzügyi tudásod!

Ha szeretnél elmélyedni a befektetések világában, válassz az alábbi gyakorlatorientált képzések közül:

  • Befektetés: kezdőknek szóló tanfolyam a portfóliókialakításról, részletek itt.
  • Tőzsdei kereskedés: magyar és külföldi piacok gyakorlati bemutatása, technikai és fundamentális elemzéssel, részletek itt.
  • Daytrade kereskedés: intenzív, rövid távú stratégiák devizákkal és részvényekkel, napi kereskedőknek, részletek itt.
  • Bitcoin és kriptoeszközök: modern, jövőorientált képzés a legújabb blokklánc-trendekről és kriptokereskedésről, részletek itt.
  • Adatelemzés: kvantitatív módszerek gyakorlati bemutatása valódi tőkepiaci adatokon, programozás nélkül, részletek itt.